Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-24 / 223. szám
Az idő pénz Az idő pénz. A közmondás régi, de egyre időszerűbb. A technika mai színvonalán, perceken ezrek, százezrek múlnak. Gondoljunk csak a drága, ugyanakkor igen termelékeny, nagy teljesítményű gépekre, berendezésekre. Ezek megvannak, de önmagukban csak a lehetőséget biztosítják, hasznuk az embereken múlik. Ha a gépek allnak, percről percre nagyobb a veszteség, a kár. Nem véletlen, hogy ma már a legtöbb üzemben rendszeresen foglalkoznak a munkaidő elemzésével. A felmérések tapasztalatait mérlegelve jutnak igen értékes következtetésekre, és ezt a munkaszervezés során jól hasznosítják. Érdemes odafigyelni ezekre a tapasztalatokra azért is, mert a legtöbb helyen ma már csökkentett munkaidőben dolgoznak, tehát szűkült a munkaidőalap. Baj van viszont akkor, ha ennek aranyában nem csökkent a kieső veszteségidő. Ha a meglevő üzemi termelési tartalékról beszélünk, akkor az elsők között említhetjük a munkaidő jobb kihasználását. Olyan lehetőség ez, aminek a hasznosítása még csak beruházást, anyagi ráfordítást sem igényéi, csupán jobb szervezést, nagyobb fegyelmet a munkában. A Nógrádi Szénbányáknál rendszeresen készítenek munkanap-felvéteieket. Ezek tanulsága szerint átlagosan tudják, hogy egy nyolcórás műszak miből tevődik össze. Méhkesen, ahol köztudottan a legtávolabbi munkahelyeken dolgoznak a bányászok — a ki- és beszállítással a munkaidő 20 százalékát elvesztik. Ezenkívül az előkészülés és befejezés, a pihenés és étkezés, füstre várás, az elkerülhetetlen és elkerülhető, a munkástól függő veszteségidő együttesen azt jelenti, hogy a nyolcórás műszak valójában csak 5 óra. Egyébként a többi aknánál is hasonló a helyzet, ott sem igen több az öt és fél óránál. Ha ebből a nagyfokú idő- veszteségből szervezéssel, esetleg műszaki intézkedésekké! valamennyit megtakarítanának, annak haszna a teljesítmények növekedésében jelentkezne. A bányák sajátossága mellett más üzemekben is számos példát találni. Vajon az építőiparban a szabad szombat mellett nem tapasztal- ne.tó a félig szabad péntek oélután, hétfő délelőtt? Néha bizony szembetűnő ez Is egyes munkahelyeken. A munkások sokszor panaszkodnak — és tegyük hozzá joggal — a munka- feltételek hiányára. Anyaghiány. szervezetlenség, egy- egy nagyobb munka csapnivalóan rossz előkészítése, mind-mind bosszankodás- hoz, végső soron csellengéshez vezet. Telnek a percek, órák haszontalanul, nincs mögöttük munkaérték. Melegágya ez a fegyelem lazulásának is, ami nem választható el a munkaidő jobb kihasználásától. Ebből fakad a legtöbb helyen a hónap elejei pangás, és a hó végi, negyedév végi hajrá. Jön a túlóra, hivatalosan és különböző akciók szervezésével szürkén, feketén. i Államunk szocialista jellegéből fakad a munkaidő fokozatos csökkentése. Ennek viszont alapfeltétele a munkaidő jobb kihasználása, a veszteség csökkentése, a termelékenység növelése. Az idő pénz, tehát jól kell gazdálkodni vele. Hogy így legyen, azért sokat tehetnek a vezetők. A jól vezetett, irányított és szervezett üzemben kevesebb az időveszteség, mert a munka üteme nem ad teret a csellengésnek. Sok múlik a munkásokon is. mert a munkahelyi fegyelemért ők fchetik a legtöbbet. B. J. Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRAD AZ MSZMP NÓG'RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX. ÉVF., 223. SZÁM ARA; 80 FILLÉR 1974. SZEPTEMBER 24., KEDD , Moszkva várja a magyar küldöttséget MOSZKVA: Ahogy múlnak a napok a Kadar J,anos vezette magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli hivatalos baráti látogatása előtt, Moszkvában mind több jele mutatkozik annak, hogy szovjet részről ezt az eseményt nem egyszerűen újabb állomásnak tekintik kapcsolataink sok éve egyenletesen felfelé ívelő fejlődésében. Szovjet sajtókörökben felhívják a figyelmet arra, hogy a testvéri szocialista országok születésének kerek — 30 éves, illetve negyedszázados évfordulóival kapcsolatos megemlékezéseket itt nem annyira ünnepi formaságnak tekintik, mint inkább fontos gyakorlati lehetőségnek egy ma már lényegében befejezett, történelmileg is tetemes időtartamú fejlődési korszak eredményének felmérésére, értékelésére. Magyar—szovjet viszonylatban ennek az értékelő munkának eszmecsere keretében végzik ‘ nak és kormányának vezetői. Ami a diplomáciai oldalt illeti: a szovjet külpolitika egyik ismert alaptétele szériáit a testvéri szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok ápolását, országaink nemzetközi tevékenységének folyamatos egyeztetését itt a szocialista országok világpolitikai aktivitásának legfontosabb erőforrásaként tartják számon. Ezek a körülmények országaink viszonyát ..különleges viszonnyá”, a magyar pártós kormányküldöttség küszöbönálló látogatását pedig „külön Leges eseménnyé” avatják. Hazánk vezetőit iinnepéa nagy részét a jövő heti majd el a két ország pártjályes keretek között fogadják majd Moszkvában. A küldöttség előreláthatólag Le- ningrádba is ellátogat. A nagy gonddal megszerkesztett, gazdag program lehetővé teszi, hogy a szovjet ipar és mező- gazdaság, a tudomány és a kultúra eredményeivel ismerkedve egyúttal a szovjet társadalom különböző rétegeinek képviselőivel is találkozhassanak. A programinak ezek a részei természetesen a sajtó, a rádió és a televízió által biztosított széles nyilvánosság előtt zajlanak majd le. A látogatás részletes programját még nem hozták nyilvánosságra, de a moszkvai sajtó már megkezdte az előkészítést. Az SZKP Központi Bizottságának lapja, a Pravda szombaton Huszár István miniszterelnök-helyettes írását közölte, amelyből egyebek között kitűnik, hogy / hazánk a* utóbbi tíz évben megkétszerezte kereskedelmi forgalmát a Szovjetunióvá,!, s a szocialista gazdasági integráció keretében egész sor nagy jelentőségű közös vállalkozás indult az utóbbi időben. amelynek — mint például az orenburgi gázvezeték építésében való közreműködésünk a magyar népgazdaság földgáz-ellátásának távlati biztosítása céljával — a gazdasági együttműködés új, korszerűbb formáinak kialakulására utalnak. A szovjet lapokban Magyarországra küldött tudósítók j riportjai olvashatók a haaaí gazdasági és társadalmi élet időszerű kérdéseiről. A Pravda vasárnapi két riportja együttműködésünk egyik jelképét — az Ikarus autóbuszokat „reklámozza” s történelmi múltunkból idéz a Parlament előtti Kossuth- szobor bemutatásával. Horváth Béla Zömében szocialista brigádok Sikeres njítóhónap a Nógrádi Szénbányáknál A Nógrádi Szénbányáknál az idén több mint százezer forint jutalmat határoztak meg az éves újítási verseny élenjáróinak anyagi elismerésére. Ez az anyagi ösztönzés is hozzájárult ahhoz, hogy hónapról hónapra szaporodtak az újítási javaslatok. Az első fél évben 287 benyújtott újítási javaslatból 157-et megvalósításra alkalmasnak találtak, illetve elfogadtak. A nagybátonyi gépüzem újítói értek el legjobb eredményt, mert fél év alatt 105 újítást dolgoztak ki. A fél év alatt megvalósított újításokból már mintegy 4mílLió forint vállalati eredmény származik. Augusztusban újítási hónapot tartottak a Nógrádi Szénbányáknál. Egy hónap alatt csaknem 100 újítási javaslat született és ismét a nagybátonyi gépüzem mutatott példát. A verseny tovább tart Itt 62 újabb újítást dolgoztak ki, zömében a szocialista brigádok. Hétfőn értékelték az újítóhónap eredményeit, és örömmel állapították meg, hogy a dolgozók kezdeményező készsége a kongresszusi verseny keretében tovább erősödött. A szocialista brigádok többsége újítások kidolgozására is felajánlást tett, és ezt időarányosan igyekszik teljesíteni. Végső soron kialakult a sorrend is ebben a nemes versenyben. Első helyezést ért el Puskát- Ferenc szorospataki lakatos csoportvezető, aki három újítási javaslatot nyújtott be. Ezek közül az egyik több mint 247 ezer forint megtakarítást eredményez, a másik kettőt eszmeileg díjazták. Az első helyezésért járó jutalom 1500 forint. A nagybátonyi gépüzemnél Merlák Ottó szocialista brigádvezető, Ponyi István telefonszerelő' és Nagy Gábor művezető újításukkal több mint 74 ezer forint megtakarítást tettek lehetővé. Az előzetes versenykiírás szerint külön jutalmuk 1200 forint. Danyi Balázs, a ménkesi aknaüzem művezetője öt újítási javaslatot nyújtott be egy hónap alatt. Ezek közül az egyik munkavédelmi jellegű. Egyébként valamennyi javaslatát elfogadták megvalósításra. Ezekért összesen 2900 forint eszmei díjazásban részesült, és most, a versenyben élért 3. helyezéssel újabb 1000 forint jutalom jár. Az éves újítási verseny egyébként tovább tart, amelynek az augusztus hónap csak egy állomása volt. A több mint százezer forint jutalom sorsáról év vége után döntenek majd. A kolóniák gyors felszámolásáért Ülést tartott a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Több fontos napirend mellett a megyeszékhely egyik nagy gondját, a szociális követelményeknek nem megfelelő lakóépületei felszámolásának helyzetéről szóló előterjesztést vitatta meg tegnapi ülésén a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Szükség volt erre a felmérésre, hiszen a 15 éves lakásépítési program egyik fő célkitűzése éppen az ilyen — kolóniák, cigánytelepek — lakótelepek felszámolása. A végrehajtó bizottság most megvizsgálta, hogy Salgótarjánban milyen intézkedések történtek e fontos politikai célkitűzés megvalósítása ér- • dekében. * Köztudott, hogy a Salgótarjáni városi Tanács még 1963. január elsején 1464, többségében korszerűtlen, gazdaságosan fel nem újítható kolónialakást, fabarakkot vett át a szénbányáktól. A megállapodás az volt, hogy a városi tanács ezeket elbohtja, egyidejűleg — központi anyagi alapból — gondoskodás történik az elbontott lakások pótlására. A városi tanácsra nagy politikai nyomás nehezedik, hogy mielőbb elbontsa a korszerűtlen épületeket, és a lakók igényeiknek megfelelő, korszerű lakásokhoz jussanak. Az eddig elvégzett munka megfelel a követelményeknek. A IV. ötéves terv végére 522 kolónialakást bontanak le, ezzel Salgótarjánban teljesen megszűnnek a fabarakkok, így Károly-aknán, Jó- zsef-telepen, Inászon, öreg- Józsefin és József-rakodón. Néhány kolóniatelep, mint Inászó, József-rakodó, Újakna és Öreg-Józsefi teljesen megszűnik. Ez azt jelenti, hogy a IV. ötéves terv végére még 942 kolónia marad. Ebből 197 még felújítható, de 745 feltétlen szanálandó. Sürgeti ezt a munkát, hogy a kolóniákban lakók legtöbbje régi bányász, közülük 396 a nyugdíjas, akik öreg napjaikra megfelelő lakáshoz sze(Folytalás a 2. oldalon.) \ BRIGÁD'VETÉL TE? BAL A SS A GYARMA A budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregység.t négy szocialista brigád képviselte a középdöntőn. A szerencse nem kedvezett nekik, egyik csapatnak sem sikerült döntőbe jutnia. Képünk még a remény pillanataiban mutatja' a Gagarin szocialista brigád két versenyzőjét. Balassagyarmaton első Ízben rendezték meg - a két esztendővel ezelőtti salgótarjáni tapasztalatok felhasználásával - a helyi termelőüzemek, vállalatok szocialista brigádjainak városi vetélkedőjét. A versenyre 29 brigád nevezett, de a vasárnapi középdöntőben, melyet a volt megyeháza nagytermében rendeztek meg, már csak 12 brigád mérkőzött a szeptember 29-i döntőbe jutásért Egy-egy helyes válasz mindi nagy örömet jelentett. íme, bizonyíték Ök lettek az elsők - a Fémipari Vállalat Rudas László szocialista brigádjának csapata. Épp egy kérdésre adandó váiasit beszélnek meg. Egyébként rajtuk kívül még hét brigád jutott tov-’-h. A döntőben versenyezhet a vasútállomás Landler Jenő szocici ■>- ta brigádja is; továbbá ugyaninnen a Petőfi, a Szabó Ktsz-lil szintén a Petőfi, a Fémipari Vállalattól - a már említetten kiv d - a Kilián György és a Lenin, a Víz- és Csatornamű Vállalói il a Madách, s az Ipoly Bútorgyárból a Komarov szocialista brigád. Együtt gondolkodva — könnyebb. Kulcsár József és Sulyok László képriportja Ü\ o
