Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-22 / 222. szám

A Cement- és Mészművek a lakosság szolgálatában Áss egy lakosra jutó cementtermelés a háború előttinek csaknem tizennégy szer esc — Hány tonna cement kell egy kétszoba összkomfortos lakáshoss? — A TÜZÉP forgalmazza a mész- es az azbeszt cement’termékeket is f A cement az építőipar leg­fontosabb alapanyaga, olyan kötőanyag, amely nélkül el­képzelhetetlen az iparosítás, előrehaladás, hiszen a cement a leglényegesebb alkotóeleme ,a betonnak, melynek segít­ségével hatalmas objektumok épülnek hazánkban. A soka­sodó gyári csarnokok, az új városok: Dunaújváros, Ka­zincbarcika, Leninváros nem születhetett volna meg cement nélkül, nem épülne a fővá­rosban és vidéken sok új la­kótelep, több tíz- és százezer lakás, amely boldog otthont ad népünknek, szebbé, ké­nyelmesebbé teszi életünket. De a kislakást, vagy családi házat, hétvégi házat éipítő dolgozók sem nélkülözhetik a cementet, amely közvetve, vagy közvetlenül, de az em­bert szolgáljál. Ezért mondhatjuk, hogy a Cement- és Mészművek egész ténykedésével, minden termé­kével a lakosság szolgálatá­ban áll. Mert az építkezéshez h cementen kívül a meszet, az azbesztcement-termékeket: tetőfedő pala és burkoló le- mezeketl, a lefolyócsöveket, vagy éppen a közművesítés­hez szükséges nyomócsövek nagy részét is a Cement- és Mészművek, népszerű nevén, a CEMÜ gyártja. A vállalat az építőanyag-ter­melésben hazánkban jelentős helyet foglal el termékeivel, mert a cement és azbesztce­ment kizárólagos termelője és egetett mészből is az orszá­gos termelés döntő többségét adja. Volumenében is" lég jelentő­sebb terméke a CEMU-nek a cement A Művek tíz gyára közül hétben: a DCM-ben, a lábatlani gyárban, Tatabá­nyán. Hejőcsabán, Beremen- aen, Bélapátfalván és a sely- pi gyárban gyártanak cemen­tet, ebben az évben már ösz- szesen 3,4 millió tonnát! Ez a hatalmas mennyiség. az egyre fokozódó termelés sem képes azonban kielégíteni az igényeket Az idén 980 ezer, s jövőre 800 ezer tonna ce­mentet kell még importál­nunk. Az Import csökkenésé­ben, illetve megszűnésében jelentős szerepe van az új cementgyárak termelésbe va­ló „belépésének”. Jelentős számok, hatalmas mennyisé­gek. Milyen utat tett meg a cement par;, amíg idáig ju­tott Egy kis cementtörténe­lem: Napjaink magyar cement­ipara csak keveset örökölt a második világháború előtti evekből. Bár az első magyar- országi cer.irnt«. árak már a múlt század halva- as évei végére, a hetvenes évek ele­jére felénültek, s néhány év­vel később már PORLAND cement künkért gyártottak, a termelés mégis nagyon ala­csony maradt Néhány adat: Az összes cementtermelés 1938-ban 213 ezer tonna volt egy lakosra évi 40 kilogramm juiott. Felszabadulás után jelentős változás történt. A második világháború után fellendült az építőipar, s ez maga után vonta a cementipar fejlődését IS. Átépítették hazánkban a régi gyárakat, s egv új gyár Is épült. Hazánkban 1950-ben 797 ezer tonna cementet gyár­tottak, s egy főre 85 kiló ju­tott. Tíz év múlva, 1980-ban több mint másfél millió ton­na volt a termelés és 156 kiló az egy főre jutó cement, s itt még a termelés és a felhasz­nálás (vagyis az igény) nagy­jából egyenlő volt. Ezután az építkezések, kü­lönösen a párthatározatból adódó lakásépítkezések gyor­sulása azt eredményezte, uogy jelentősen meggyorsult a fejlődés üteme a cementipar­ban. Az össz-cementtermelés 1970-ben csaknem 2,8 millió tonna volt, az egy főre eső cementmennyiség pedig 250 kiló. A felhasználás azonban egy lakosra számítva elérte a 360 kilót A többlet import­ból származott. Pedig akkor már régen üzemeit, az évi egymillió tonna kapacitású váci DCM, amely a fiatalok KISZ-védnökségével épült Ez az első igazi nagy cementmű 1966-ig bizonyos cementfölös­leget is jelentett az országnak, s exportlehetőséget. Az épí­tőiparban végbement techno­lógiai fejlődés, és a lakosság körében jelentkező építkezési láz következtében olyan nagy lett a cementszükséglet hogy 1970-ben már annyi cement hiányzott mint amennyit 1950-ben hazánkban összesen előállítottak. A különbözetet importból kellett pótolni. A negyedik ötéves terv so­rán felépült a beremendi új cementgyár. Az egy lakosra jutó cementtermelésünk elérte a 280 kilót, s a most kidolgo­zás alatt álló ötödik ötéves terv végére elérjük az 550 kilót Jövőre 4 millió, 1980- ban pedig 6 millió tonna ce­mentet termelünk, de az épí­tőipar és a lakosság igényét még akkor sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni hazai cementből, pedig a hejőcsabai új gyár mellett — amely évente 1,6 millió tonna ce­mentet termel — új cement­gyár épül Bélapátfalván, s néhány év múlva még egy a Dunántúlon. Ez a jövő. Most ebben az évben a hazai gyártású 3,4 millió ton­nából és az importált cement­mennyiségből, tehát az össz- forrásból, a legtöbb cementet az építőipar használja fel, a lakásokat, üzemeket, gyárakat építő vállalatok, a fővárosban és a megyékben. Az építőipa­ri vállalatok közül legna­gyobb felhasználó a 43-as Ál­lami Építőipari Vállalat, amely ebben az évben 160 ezer tonna (98 százalékban ömlesztett) cementet rendelt és használt fel. Ebből a vál­lalat négy házgyára 123,5 ezer tonnát. Egy érdekes számítást is yégeztünk: egy 2 szoba összkomfortos lakáshoz — házgyári! — 12 tonna cement kell, ha egy kétszáz lakásos épületet veszünk alapul, a lépcsőházakat is beszámítva 15 tonna cement esik egy la­kásra. Egy 200 lakásos épü­lethez tehát 3 ezer tonna ce­ment szükséges. A minisztériumhoz — ÉVM- hez — tartozó vállalatok kö­zül a legnagyobb felhasználó a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek, amely erre az évre 400 ezer tonna cementet rendelt. E vállalaton keresztül is a lakosságot szolgálja cemen­tünk, hiszen a BVM-nél egyebek között falazó blok­kokat, betongerendákat és egyéb házalkatrészeket, sőt előregyártott elemekből háza­kat is készítenek. A már említett összforrás- ból 1,6 millió tonna cemen­tet forgalmaz az építőanyag­kereskedelem. s ennek több mint felét a lakosság közvet­lenül használja fel, a TÜZÉP- en keresztül vásárolja meg. A másik, kisebbik felét ta­nácsi vállalatok, szövetkeze­tek használják fel. Belkeres­kedelemben ■ forgalmazzák az import cement nagyobb ré­szét is. A cementgyártás nagymér­vű fejlődése a jelentős anyagi ráfordításokon kívül a jelen­legi rendszerű nagyvállalati felépítésnek, a „cementesek” odaadó munkájának, a nagy­szerű kollektívának köszön­hető. A Cement- és Mészmű­vek tavaly ünnepelte a 10 éves jubileumát, s a jubile­umhoz méltó volt, hogy az 1973. évi munkáért elnyerte a Kiváló Vállalat címet. / A CEMÜ tíz gyárban és a vállalat váci központjában összesen 9 ezer ember dol­gozik. Közülük mintegy száz mérnök, 700 technikus, 2200 szakmunkás és 4 ezer betaní­tott munkás. Nagy gondot fordítanak a munkások kép­zésére. továbbtanulására és a szociális ellátásra is. Segít a vállalat a lakásgondok megol­dásában. Beremend környé­kén például 420 új lakást épí­tettek a dolgozók részére a gyár környékén. Minden gyár­ban van jó és szívesen láto­gatott üzemi konyha, gondos­kodnak a dolgozók gyerme­keinek bölcsődei, óvodai ellá­tásáról, megfelelő orvosi szol­gáltatásokról. Ezen felül a cementipar dolgozóinak cse­kély ellenszolgáltatás ellené­ben az ország legszebb vidé­kein hat üdülő áll rendelke­zésre, és sokan nyaralnak külföldön is. A mintegy 3 milliárd forint értékű évi terméket szolgál­tató nagyvállalatnak fontos terméke a mész és a mész- hydrát. Elsősorban az ipar és építőipar igényeit elégíti ki a CEMÜ, a lakosságnál szerep jut a kiségetőknek is (Csak Budapest legnagyobb lakótelepe épöl Ü,(palotán, kommunális létesítményekkel együtt. Szemrevaló, modern házak, kényelmes lakások és korszerű vásárcsarnok a háziasszo­nyoknak. i; , , , . . . r ..................... s zövetkezetek, ezek a kisége- tők). A Művek gyáraiban 500 ezer tonna darabos meszet és 70 ezer tonna szénhydrátot termelnek. Mészhydrátból még nem elegendő a saját ter­melés, az import mintegy 30 ezer tonna. Az Ötödik ötéves tervben erőteljesen fejlesztik a mészhydráttermelést: két üzem gyárt majd egyenként 60—70 ezer tonnányit. A mésztermelés felét a CE­MÜ a TÜZÉP-nek adja át forgalmazásra, ez azonban csak a darabos mészre vonat­kozik, a mészhydráttal első­sorban az Ipari felhasználó­kat kell ellátni — amely közvetve kapcsolódik a lakos­ság igényeihez is —, a TÜZÉP-en keresztül közvet­len eladásra az építőknek a termelésnek egyötöde jut Itt meg kell azonban jegyeznünk, hogy az építési technológia fejlődésével csökken a mész- felhasználás, ■ ezzel a mész jelentősége az építkezéseknél, elsősorban természetesen a nagy volumenű, ipari jellegű építkezéseknél. Másik nagyon fontos ter­mék az azbesztcement-készít­mények csoportja. A most befejeződő rekonstrukció le­hetővé teszi, hogy a pala- és burkolólemez-igényeket hazai termelésből elégítsük ki, leg­feljebb hullámpalát ad segít­ségként a Szovjetunió. És természetesen az ezbesztet is a Szovjetuniótól kapjuk a mi gyártmányaink készíté­séhez. A tetőfedő palatermelést döntő mértékben a belkeres­kedelem, a TÜZÉP forgal­mazza a lakosság körében, a közületi felhasználás kisebb. Ebben az évben tetőfedő pa­lából 5,4 millió négyzetmé­tert termelünk, s ebből a kereskedelem forgalmaz a lakosság körében 4,4 millió négyzetmétert. Jövőre a bel­kereskedelem 8 millió négy­zetméter hullámpalát forgal­maz, ebből a nagyobb rész ipari felhasználás. Tetőfedő palát 6,2 millió négyzetmétert akar átvenni a TÜZÉP. A te­tőfedő pala különösen nagyon népszerű a hétvégi házat építő dolgozóknál, könnyen kezelhető, korszerű termék. A nyomócsöveket — selypi és nyergesújfalui gyárban ké­szítik — szakvállalatoknak adják át különböző méretek­ben. Ezekkel a csövekkel végzik a közművesítést, víz­vezeték-szerelést. A lefolyócsöveket a nyer­gesújfalui Eternitgyárban készítik, különböző vezeté­kek, fürdőszoba lefolyók stb. Az igény és a felhasználás itt is nagyobb, mint amit hazai gyártással el tudunk látni. A belkereskedelem mintegy 14 ezer tonna leíolyócsövet for­galmaz, de ennek csak egy részét, 6 ezer tonnát gyártjuk itthon,' a többit import útján kell beszerezni. A lakosság igényeit ki kell elégíteni, de az ipart is el kell látni. Ezért szükséges, hogy még 8 ezer tonna lefolyócsövet im­portáljunk. A Cement- és Mészművek kollektívája azon 19 vállalat egyike volt. amelyik a kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyt kezdeményez­te. Most minden gyárban nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy az éves vállalásokat ma­radéktalanul teljesíthessék, s ezáltal elősegítsék az egész építőipar tervteljesítését, kü­lönös tekintettel a lakásprog­ram végrehajtására. A CEMÜ közvetett és közvetlen fel- használásra szállítja terméke­it, s a fejlesztést is ennek szolgálatába állítja, hogy ha­zánkban jól szigetelt, nem nedves, tiszta, világos laká­sokban lakjanak a dolgozók. Így áll a Cement- és Mész­művek kollektívája a lakos­ság szolgálatában. UO { NÖGRÁD - 1974. szeptember 22., vasárnapi I Több milliárd forintos beruházással épül a Miskolc mel­letti Hejőcsabán az új, modern cementgyár, amely évente, egymillió-hatszázezer tonna cementet ad majd az or­szágnak. A részleges termelés már ebben az esztendőben megkezdődik. A kislakásoknál, saját házaknál hétvégi házak építésénél is nélkülözhetetlen a cement. A TÜZÉP eladóhelyein ele­ge« ’ő. jó minőségű cement áll a lakosság rendelkezésére. Nyergesújfalun, az Eternltgyárban gyártják a közkedvelt, tetőfedő palát. Különösen a hétvégi házak tetőfedésére használják ezt az Igen korszerű, könnyen kezelhető, igen praktikus terméket, amelyet a képen levő faházon Is lát­hatunk. A Cement- és Mészművek selyp! gyárában készítik külön­böző méretekben a városok közművesítéséhez nélkülöz­hetetlen nyomócsöveket. A képen látható közművesítés Mezőkövesden történik, az új városban feltúrják a régi utcákat, s vizet vezetnek a lakóházakhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents