Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-22 / 222. szám

Ufabb lehetSsige a fő kapcsolatoknak (Folytatás az 1. oldalról) gazdasági életben, mind az ioarilag fejlett, mind a fej- 1 jIő országokban. Szólt arról is a finn mi­niszterelnök, hogy a nemzet­közi kérdések sorában buda- p^ti tárgyalásain legtöbbet az európai biztonsági érte­kezlettel foglalkoztak, mivel ezt a kérdést Magyarország és Finnország vezetői egy­aránt rendkívül jelentősnek tartják a jövő politikai fej­lődése szempontjából. Két­oldalú érdekeltségünkön túl — közölte Kalevi Sorsa — leszögeztük azt a közös véle­ményünket, hogy Európa bé­kéje a világbéke kulcsa, így a többi világrész sem lehet érdektelen az európai fejlő­déssel kapcsolatban. Magyar partnereinkkel közös a véle­ményünk, hogy most van az az időszak, amikor az euró­pai biztonsági értekezleten részt vevő valamennyi ország kormányának rendkívül nagy erőfeszítéseket kell tennie az értekezlet sikeréért. Ez most minden részvevőtől aktivitást követel. Utaltv arra, hogy va­lamennyi részvevő ország hi­vatalos véleménye szerint is a konferencia előbb-utóbb si­keresen befejezi munkáját. A világpolitikai helyzet vál­tozásai elengedhetetlenül szükségessé teszik a konferen­cia mielőbbi befejezését azért is, hogy a nemzetközi élet­ben felmerülő új kérdéseket könnyebben lehessen megol­dani. Kifejtette a finn mi­niszterelnök azt a vélemé­nyét, hogy a konferencia ei­ső és második szakaszában máris olyan nagy jelentősé­gű eredmények születtek, amelyek indokolják a har­madik szakasz legmagasabb szinten történő megtartását. Hathatós erőfeszítéseket kell tenniük a kormányoknak — hangsúlyozta — annak érde­kében, hogy idejében hozzá­láthassunk a konferencia utá­ni helyzettel kapcsolatos kér­dések megoldásának előkészí­téséhez. Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság miniszterelnöké, fe­leségével és kíséretével szom­baton ellátogatott a Buda­pesti Nemzetközi Vásárra. Ä finn vendégeket Huszár Ist­ván, a Minisztertanács elnök- helyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója fogadta. Közlemény a Finn Köztársaság miniszterelnökének hivatalos magyarországi látogatásáról Fock Jenőnek, a Magyar Nép- kapcsolatait az élet minden köztársaság Minisztertanácsa területén. elnökének meghívására Kale­vi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke 1974. szep­tember 18—22. között hivata­los látogatást tett Magyaror­szágon. A két kormányfő beható eszmecserét folytatott a nem­zetközi helyzetről, s megálla­pította, hogy kormányaik né­zetei a fő kérdésekben meg­tőrvényes jogainak tisztelet­ben tartását. E célból szüksé­gesnek ítélik a genfi tárgyalá­sok mielőbbi felújítását. A két fél aggodalmát fejez­te ki a ciprusi helyzet miatt. Állást folgaltaik a Biztonsági egyeznek. Kölcsönösen üdvö- Tanács Ciprusra vonatkozó Sorsa miniszterelnököt fo­gadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Lo6onczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Tárgyalá­sokat folytatott Fock Jenővel, e Minisztertanács elnökével. Kalevi Sorsa és felesége megismerkedett a magyar főváros nevezetességeivel és ellátogatott a miagyar—finn kooperációban épült Lábatlan! Finompapír Művekbe. ' Tárgyalásaik során a kor­mányfők megelégedéssel álla­pították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kapcsolatai min­den területen lendületesen és eredményesen fejlődnek, jól szolgálják a magyar és a finn nép barátságát, kölcsönös ér­dekeit, a nemzetközi béke megszilárdítását. Politikai és gazdasági szempontból egy­aránt nagy jelentőséget tulaj­zölték, hogy a világhelyzetben folytatódik az enyhülés. Fon­tosnak ítélték, hogy a világ valamennyi országának közös erőfeszítésével visszafordít­hatatlanná tegyék az enyhü­lés folyamatát. A miniszterelnökök részle­tesen megvitatták az európai helyzetet Nagyra értékelték a kontinensünkön végbement kedvező változásokat az eu­rópai béke és biztonság meg­szilárdítása terén elért ered­ményeket Lehetségesnek tart­ják, hogy valamennyi érde­kelt fél erőfeszítései révén mielőbb eredményesen befeje­ződjék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakasza és rövid időn belül sor kerüljön a harmadik szakasz összehívá­sára Helsinkiben a legmaga­sabb szinten. Az indokínai helyzet átte­kintése kapcsán a két kor­mányfő aláhúzta, hogy a tér­ség békéjének biztosításához elengedhetetlen a Vietnamról határozatainak végrehajtása, a külföldi katonai beavatko­zás haladéktalan beszüntetése és a Ciprusi Köztársaság szu­verenitásának, önállóságának, területi sérthetetlenségének szavatolása, az ország el nem kötelezett külpolitikájának megőrzése mellett, a ciprusi nép akaratának megfelelően. Fock Jenő és Kalevi Sorsa tárgyalásai a barátság és a kölcsönös megértés szellemé­ben zajlottak le. A finn mi­niszterelnök magyarországi lá­togatása jelentősen hozzájá­rult a Magyar Népköztársaság és a Finn köztársaság baráti kapcsolatainak fejlesztéséhez. Kalevi Sorsa meghívta a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának elnökét, hogy tegyen hivatalos látogatást Finnor­szágban. Fock Jenő a meghí­vást köszönettel elfogadta. (MTI) A* ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakára az Egyesült Államokba érkezett Andrej Gromiko. a szovjet külügyminisztert (képükön bal oldalt) fogadta a washingtoni Fehér Ház ovális termében Gerald Ford, amerikai elnök így látja a hetet, kommentátorunk, Réti Ervin: A föld forog — világ szerezhet róla, hogy a föld forog. Amikor kedden, a ha­gyományok szerint, szeptem­ber harmadik hetének máso­dik napján megkezdődött az ENSZ-közgyűlés újabb, im­már huszonkilencedik ülés­szaka, magában a teremben is érezni lehetett — a kifeje­zés átvitt, politikai értelmé­ben, a föld forgását Az ENSZ-palota közgyűlé­si termébe vezető nagy elő­csarnok valóságos múzeum. A görög kormány által ajándé­kozott Zeusz-szobor mellett az első szovjet szputnyik mo­dellje, az iráni sah által kül­dött huszonhat méteres per­zsaszőnyeg, amelyen állítólag van egy szövés! hiba, de sen­ki sem találja, s egy igazi elefántcsont torony, amit még császársága delelőjén, Hailé vV. . . n , Szelasszié juttatott a világ- U) tűQQllQIllOlI szervezetnek. Igaz, ezen a hé­ten eggyel megfogyatkozott a látnivalók száma: a kínai küldöttség követelésére az ENSZ főtitkára letakartatta a Konfuciusz-idézetet tartalma­zó márványtáhlát, a különös pekingi kampány egyik hul­láma ugyancsak messzire ju­tott. A legtöbb látogatóval együtt azonban magam is a Foucault- féle inga előtt torpantam meg egy pillanatra, ennek segítsé­gével mindenki bizonyságot az ENSZ-ben donítanak a nemrég aláírt szóló párizsi egyezmények ma­megállapodásnak a k ereske- radéktalan végrehajtása. delmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről, valamint a liussssú lejáratú gazdasági, ipa­ri és műszaki-tudományos e gyüttműködési megállapo- dásnak. Ezek a megállapodá­sok egészen új alapokat te­remtettek a két ország gazda- s gi kapcsolatainak szélesítés séhez. A miniszterelnökök ki­A közel-keleti helyzetet il­letően a felek kifejezték óha­jukat, hogy a kérdés mielőbb teljes politikai megoldást nyerjen a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatai alap­ján, amelyek előirányozzák az izraeli csapatok kivonását az 1967-ben elfoglalt minden arab területről; e térség vala­fejezték a két kormány elha- mennyi országa biztonságának tarozását, hogy további ej lesz- és függetlenségének szavato- tik országaik és népeik baráti lását, a palesztin arab nép Mavrosz a Centrum-párt elnöke pártból, sem azok, akik a ka­tonai junta uralkodásának hét éve alatt tárgyalásokba bo­csátkoztak a diktatúra veze­tőivel. Megválasztása után az új elnök, Mavrosz kijelentette, hogy pártja a demokratikus Görögország helyreállítása érdekében erőfeszítéseket fog tenni a többi politikai párt­tal való együttműködésre. Mavrosz külügyminiszteri minőségben szombaton New Yorkba indult, hogy részt ve­gyen az ENSZ közgyűlésének ciprusi vitájában. A Centrum Unió Párt ve­zető politikusai pénteken hat év után először ismét párt- i nököt választottak Geor- g ősz Mavrosiz külügyminisz­ter személyében. A Centrum Unió mintegy nyolcvan volt képviselője egyhangú szavazással az 1968- ban elhunyt Georgiosz Pa­pandreu megüresedett tiszt- s -gébé emelte Mavroszt. A v ilasztásban nem vehettek részt a pártnak azok az egy­kori képviselői, akik az 1965- ös kormányválság idején — arnely Papandreu lemondá­sát idézte elő — kiváltak a A Didal-gleccser A Pamír-hegység „I. Péter” hegygerincén folytatódik a vá­ratlanul „megelevenedett” Didal-gleccser mozgása. A hid- ro-meteorológusok állandó megfigyelés alatt tartják az óriási jégtömeget. Augusztus közepén ezer métert csúszott a gleccser és a szurdok fölött függött, majd 600 méter hosszú és több mint kétmillió köbméter ter­jedelmű „nyelve” leomlott, és eltorlaszolta a Didal-folyó medrét. Az utóbbi napokban ismét támadásba lendült a Didal- gleccser. Hatalmas jégtömegek csúsznak napi 0—40 méter sebességgel. NÖGRAD - 1974. szeptember 22., vasárnap Áz egyetértés szellemében Szovjet—angol közéleti emberek találkozója Dilizsan örmény városban véget ért a szovjet és az an­gol közéleti személyiségek lí. értekeziete, amelyet a Szov­jetunió—Nagy-Britannia elne­vezésű társaság szervezett Az első ilyen találkozót még 1961-ben tartották Nagy-Bri- tanniában, amikor feszültség jellemezte a politikai életet Európában és az egész vilá­gon. A dilizsani találkozót már a nemzetközi légkör po­zitív változásai, a nemzetkö­zi enyhülés tették lehetővé. Á konferencia munkájában a két ország neves tudósai, par­lamenti képviselői és újság­írói, illetve a szovjet, vala­mint az angol kulturális élet ismert személyiségei vettek részt. Az értekezleten megvitat­ták az európai biztonság prob­gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és kulturális együttmű­ködésének fejlesztését, a kör­nyezetvédelem helyzetét, il­letve a természeti kincsek ki­aknázásával és felhasználá­sával Összefüggő problémá­kat Ezeknek a kérdéseknek felvetését élénk vita követte. A találkozóról kiadott köz­lemény egyebek között meg­állapítja: „a konferencia rész­vevőinek véleménye szerint a Szovjetunió és Nagy-Britan­nia tömegszervezetei és tö­megtájékoztatási eszközeinek nagy szerepet kell játszaniuk a két ország közötti bizalom és kölcsönös megértés légkö­rének megteremtésében, az európai enyhülés és béke megszilárdításában, valamint a környezetvédelemmel és a természeti kincsekkel össze- ’függő létfontosságú problé­lémáit, az európai országok mák megoldásában. (MTI) Terror, gyilkosság Argentínában Tovább folytatódik a ter­rorhullám Argentínában. Pén­teken fényes nappal a fővá­ros egyik parkjában három fegyveres kirángatta autójá­ból a Buenos Aires-i tartomá­nyi rendőrség volt helyettes vezetőjét, egy játszótéren fal­hoz állította és a rémült gye­rekek szeme láttára agyon­lőtte. Az illetőt baloldali pe­ronistaként tartották számon. Az argentin rendőrség köz­lése szerint a népi forradal­mi hadser,eg nevű szervezet mintegy negyvenfős csoport­ja pénteken benyomult San­ta Lucia városába, amely mintegy 1100 kilométerre van a fővárostól. A fegyveresek elfoglalták a városka rendőr­őrszobáját, az ott-tartózkodő rendőrt egy cellába zárták, majd lakásán rátörtek egy másikra, és őt, valamint a közelben tartózkodó szom szédját agyonlőtték. Utána gépkocsikon elhagyták a vá­rost. A kettős gyilkossággal a terrorakciók eheti áldozatai­nak száma 15-re emelkedett. A világszervezet gyakorlott ülésrendezőinek és mester­embereinek még három kül­döttség számára kellett he­lyet biztosítani: az ENSZ- tagállamok száma százhaj- minanyolcra növekedett. Köz­tük van Bissau-Guinea, amelynek megjelenése jelzi, hogy visszavonhatatlanul széteső ben van az utolsó klasszikus kolonlalizmus, a portugál gyarmatbirodalom. Előbb-utóbb minden bizony­nyal Angolának és Mázam- biknak is helyet kell majd szorítani a közgyűlési terem­ben. De az ENSZ tagjai közé léphetett a 75 milliós Bang­lades is, amelynek felvételét mind ez idáig a kínai vétó akadályozta, miután Bangla­des már Pakisztánnal is ren­dezte kapcsolatait, Peking sem tarthatta fenn különös álláspontját. Az új világhely­zet azonban a közgyűlési na­pirenden is érezhető, amely egyelőre 111 témát ölel fel, ám tovább bővülhet, önálló politikai kérdésiként vitatják meg az idén a palesztin problémát — eddig főként humanitárius oldalról,' mene­kül tügyként tárgyalták, most viszont a palesztin nemzeti kérdés, a palesztin államiság kerül majd előtérbe. A köz­gyűlés Ciprusról is vitázik — ez megfelel annak az ésszerű kívánalomnak, hogy NATO- hitbizomány helyett széles nemzetközi fórumon tanács­kozzanak a válságról. Végül, de nem utolsósorban ragad­junk ki még egy napirendet: a Szovjetunió indítványa fon­tos, új elemmel egészítette ki a leszerelési erőfeszítésieket. Annak tilalmára irányul — s ez nem a jövő század regé­nye, hanem a jelein kemény realitása — hogy a pusztító természeti jelenségeket (eső­zés, tengerár, földrengés) ne lehessen mesterségesem, kato­nai célokból előidézni. A közgyűlési ülésszak jő né­hány hétre szolgáltat majd kommentáranyagot, de ne feledkezzünk meg arról a le­hetőségről sem, amit az ilyen jellegű találkozó a kötetle­nebb eszmecserékre nyújt. Egymást érik a külügymi­niszteri megbeszélések, felve­szik a korábban megkezdett szálakat s a legjelentősebb találkozó máris lezajlott. Ford elnök fogadta Gromiko szovjet külügyminisztert. Ez volt az első magas szintű szovjet—amerikai érintkezés­felvétel az amerikai személy- cserék után — a hét kezde­halad tón, ugyan«: a mozzanat ját­szódott le Bonnban, a Schmidt —Gromiko összejövetel so­rán. A tárgyalások fontossá­gát emeli, hogy szerdán Genfbem újrakezdődtek a SALT-megbeszélések és ugyancsak Genfiben, az euró­pai biztonságról folytatott ta­nácskozásokon is magasabb sebességi okozatba kapcsoltan. EdcEg ezerháromszáz alka­lommal ültek össze a bizott­ságok és albizottságok, s úgy tűnik, hogy az okmányok elő­készítése a kívánt „finis”-hez érkezett. (Az európai bizton­ság érthető hangsúlyt kapott a magyar—finn tárgyaláso­kon is, hiszen Budapest és Helsinki neve elválaszthatat­lanul kötődik földrészünk ügyeihez.) Változatlanul nehézséget okozhat azonban, hogy a nyugati táborban elég bonyo­lult a körkép. Nagy-Britannia választásokra készül, a vára­kozásnak megfelelően 193 nap után újra urnákhoz szólítják a szavazópolgárokat. Levegő­ben lógnak a rendkívüli vá­lasztások Törökországban is, ahol felbomlott a kormány­koalíció. Cipruson ugyan meg­kezdődött a fogolycsere, de az igazi kibontakozás még várat magára, s a hét két közös piaci tanácskozásáról a balsiker jegyében távozhat­tak a részit vevő miniszterek. Nőtt a feszültség a Közel-Keleten Néhány hetes viszonylagos csend után kitapinthatóan nőtt a feszültség a Közel-Ke­leten. Ezt jelzik a Dél-Liba- non elleni ismételt izraeli lé­gitámadások, de főként a bo­rúlátó nyilatkozatok, ame­lyekben . hellyel-közzel már az „ötödik háború” lehetősé­ge is elhangzott. Bebizonyo­sodott, hogy a csapatszétvá­lasztás csupán a kezdet, s nem pótolhatja az igazi ren­dezést. Izrael és washingtoni pártfogói a krízis „befagyasz­tására” törekedtek — közben jelentősen fokozták a Tel Avivniak szánt hadianyag ­szállítmányokat — s az arab országok most joggal nyilvá­nítják csalódottságukat. A helyzet mindenképpen sürge­ti, hogy Genfiben folytassák a közel-keleti bóketárgyalá- sokat­Latiini-Amerikálbami tovább rajzolódtak a héten egy pozi­tív változás körvonalai. Az Amerikai Államok Szerveze­tében mind több latin-ame­rikai ország száll síkra a Ku- ba-eLlemes blokád feloldása mellett. Az AÁSZ tíz eszten­dővel ezelőtt hozta szégyen- teljes határozatát — a szoci­alista Kuba azonban úrrá lett a blokád okozta nehézsége­ken, s nem Havanna kény­szerül politikájának felül­vizsgálatára. Az AÁSZ konfe­renciatermében aligha talál­ható meg Foucault-féle inga, de a föld forgását, a világ haladását ott is jól lehet érezni ezekben a napokban* / \ i Ö

Next

/
Thumbnails
Contents