Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-03 / 205. szám

I Játszanak a palotáéi óvodások — kJ— Az ítélUescs ignsáról Vegetál a politikai klub? Nyitásakor hírt adtunk a szé. csernyi ifjúsági politikai klub programjáról. A terv sok ér­dekes,, változatos műsort ígért, a legkülönbözőbb ér­deklődési körű fiatalokat vonzotta. Éppen ezért nem kis cso- dálkozássai hallottam a hírt: ..befulladtak.” a szécsényiek, utolsókat „rúgja” a politikai klub. Azóta már többször el­terjedt a megbélyegző hír. Felkerestem Horváth Klárit, a szécsényi nagyközségi KISZ-bizottság titkárát, hogy megkérdezzem: — Mi az igazság? Működik a politikai klub. vagy való­ban sikertelenség kíséri a programokat? — Ém is hallottam már, hogy kaptatok egy ifjúsági há­zat és nem tudtak mit kez­deni vele — mondja Klári. — Nem tagadom, nagyon rosszul esnek ezek a kijelen­tések. mert véleményem sze­rint ez a klub nem szorul védőbeszédekre. Ilyen meg­jegyzések valóban elhangza­nak, a másik félnek is el kell mondatni a véleményét. Leg­szívesebben csak egy mondat­ban válaszolnék: akinek az a meglátása, hogy „haldoklik” a klub, az jöjjön el, és győ­ződjék meg személyesen az ellenkezőjéről. A klubot nem zárjuk be senki előtt sem. Ami pedig a részletesebb magyarázatot illeti: augusz­tusban valóban bezárt, nyári szünetei? tartott a klub. Ilyen­kor szerteszét röppennek a fiatalok. Ki vakációzik, ki nyári szabadságát tölti, aki meg itthon van, szívesebben túrázik a szabadban, mint ül a négy fal között. Ezért megr róni sem lehet őket. Nyárig azonban, rendszeresen, szer­vezettem, követték, egymást a programok. Hetente három­szor, szerdám szombaton és vasárnap Vehettek részt prog­ramon a fiatalok. — Volt persze olyan ren­dezvényünk, ami nem sike­rült — mondja Klári. — Olyan is előfordult, hogy va­lamelyik elmaradt. Ezért azonban egyetlen klubot sem lenne igazságos „fővesztésre” ítélni. Az az érzésem, hogy a politikai klub elnevezéssel egy kicsit melléfogtunk. Nem mintha nem politizáltunk volna, akarunk a jövőben is, de a tizenévesek inkább köz­vetett formában igénylik a politizálást. — Hogy nincs kihasználva a klGb? — válaszol kérdéssel a kérdésre a nagyközségi KISZ-bizottság titkára. — A srácok mostanában rendezték át a helyiségeket. Űj dekorá­ciókat készítettek, megszépí­tették a klubot. Dolgoznának vajon érte, ha nem járnának oda szívesen? Egyébként fél­hivatalosan működik a klub fotószakköre, s az első mun­káikkal máris bizonyíthatjuk, hogy egy-egy programon tel­ve a klub. Legutóbb a Mik­roba színpad fellépését fotóz­ták, ezek is dokumentumok lehetnek. És végül még egyet. Ennek a klubnak kettős a célja: hozzájárulni a szabad idő célszerű eltöltéséhez, és otthont adni olyan KISZ- szervezetnek, amelyek nem rendelkeznek saját helyiség­gel. Ez utóbbi hivatását sem hanyagolhatjuk el. ősztől egyébként nehéz helyzetbe kerül a, politikai klub: vezető nélkül mairad. Rezinicsek László, aki eddig lelkiismeretesen igazgatta a klub dolgait — ahogy a fiata­lok minősítették munkáját: ott kelt, ott feküdt — ősztől főiskolás lesz Dolgozik, tanul is. nem lesz ideje a klubbal törődni. Rajta kívül volt még öt fiatal, akikre mindenben számíthattak, közülük négyen elköltöznek itthonról. Klári most jött haza öthónapos KISZ-iskoláról, ősztől lekötik a titkári teendők, csak keve­set foglalkozhat á politikai klubbal. — Sürgősen találnunk kel­lene olyan fiatalt, aki szíve­sen vezetné a klubot, meg értene is hozzá. Laci szep­temberre még elvállalta, ez egvhónap haladékot jelent, de így is nagyon szorít az idő. Leállni a klubbal sem­miképpen, nem akarunk, a folytatáshoz azonban klubve­zető kerestetik! — szendi — Öntözés — Tádzsikisztánban Távlati tervet dolgoztak ki Tádzsikisztánban a kihaszná­latlanul maradt aszályos föl­dek öntözésére. A terv meg­valósításával újabb félmillió hektárt foghatnak művelés alá. Már megkezdték az első előirányzott és gyapot alá szánt terület hasznosítását \a gyapot a köztársaság alap­vető terménye). A Szovjetunióban már most is a szántók több mint 6 szá­zalékát öntözik. Ezekről a föl­dekről takarítják be a me­zőgazdasági termelés több mint 20 százalékát. Az új föl­deket térítés nélkül átadják a szövetkezeteknek. ___ lö vőre is 367 200 beutaló a szakszervezeti üdü őkbe — Az ideihez hasonlóan, jö­vőre is 367 200-an kaphatnak beutalót a szakszervezeti üdü­lőkbe — határozta el hétfői ülésén, a SZOT* elnöksége. Az üdültetésben résztvevők ará­nyai azonban bizonyos mér­tékig változnak, mert a SZOT jövőre az ideinél négyezerre] több dolgozónak biztosít he­lyet a gyógyüdülőkben, s a családos üdültetés bővítésével mintegy 4 ezerrel több gye­rek nyaralhat, mint 1974-ben. összesen 34 000-en. ötvenhat külföldi hajóútat is szervez­nek, 10 500 dolgozó részvéte­lével. A külföldi csereüdül­tetésben 2100-an,, a külföldi turistaüdültetésben pedig 4730-an vehetnek részt. Az üdülőépületek felújítá­sára jövőre 124,5 millió fo­rintot költenek. A többi kö­zött megkezdődik a lillafüre­di üdülő rekonstrukciója, s befejezik a galyatetői üdülő felújítását, továbbá a hévízi 400 személyes gyógyüdülő épí­tését. Az elő- és utószezonban kí­sérletképpen néhány erre a célra kijelölt üdülőben beuta­lót kapnak gyermekgondozá­si segélyben részesülő anyák gyermekeikkel együtt. (MTI) ............*.......................................... .. A közelmúltban megyei fő­tanácsosi elmet adományoz­tak Romasz Adolfnak, a me­gyei tanács tervosztálya he- helyettes vezetőjének. » (Újsághír) Falirács az apró szobában. Rajta fényképen épületek, vá­rosképek. Változó valóságunk dokumentumai. Romasz Adolf a megtisztelő címről mond­ja: — Dőreség lenne úgy vélni, hogy ebben csupán az én munkám van. Természetesen jólesik a megbecsülés, min­dig úgy igyekeztem dolgoz­ni. hogy eredménye legyen. Egyedül nem sokra jutottam volna. Általam az osztályt is megtiszteltetés érte. Sok víz lefolyt a Dunán amíg eljutott idáig. A köz­gazdaságtudományi egyetemet 1957-ben. végezte el. Azóta dolgozik a megyei tanács tervosztályán. A tudásért ke­ményen megküzdött. Bányász- családból származik.’ hátrá­nyos helyzetből küzdötte fel magát. Miért Nógrádba jött? — Kézenfekvő a válasz. Karancsalján születtem, ter­mészetes. hogy az egyetem után visszatértem szülőföl­demre. A tervosztály akkori vezetője még a fővárosban felkeresett bennünket, és már a kollégiumban dötöttünk, Szórakozás, uiuieiőűés, szaluid idő MIT CSINÁLTOK szombaton? — Szórakozni voltunk, táncolni.” Ugye milyen ismerős ez a válasz és milyen természetes, hogy a szórakozást említve a tánc, a nevetés jut először eszünkbe. Vagy mégsem? Ha jobban belegondolunk, több mindent fel tudunk sorolni, ami szórakoztat minket és mégsem a nevetéssel, a „mulatós­sal” van összefüggésben. Mostanában oly sok szó esik a szórakozás­ról, hogy önkénytelenül felvetődik sokunk­ban a kérdés, hogy miért, minek köszönheti a szórakozás ezt a nagy figyelmet? A szórakozás tartalma, a szabadidő-fel­használás kérdései iránt mutatkozó nagy ér­deklődést a gyakorlat szülte. A szabad szom­batok egyre több munkahelyen való beveze­tése, a szolgáltatások népszerűsége, terjedése a lakosság körében a társadalom egyre szé­lesebb rétegeiben növeli meg a szabad Idő mennyiségét. Annyi plusz idő áll a rendelke­zésünkre, amely lényegesen több mint amennyi házkörüli teendőink elvégzéséhez, a munkavégzés közben elhasznált energiáink pótlásához, a felfrissülésünkhöz elegendő. A korábbi évekhez, évtizedekhez képest egyre több idő jut művelődésre, szórakozásra. Kér­dés, hogy élünk-e, és hogyan ezzel a lehető­séggel? Nemcsak az egyes embert érintő kér­dés ez. Az egész társadalom érdeke, művelő­déspolitikánk egyik célkitűzése, hogy a meg­növekedett szabad idővel okosan gazdálkod­junk, hogy azt kellemesen, hasznosan, válto­zatosan töltsük. Politikai kérdésről Is van szó, hiszen a jól, a hasznosan töltött szabad idő, a valóban ki­kapcsolódó időtöltés — szórakozás pozitív ha­tása jól mérhető a munkateljesítményben is. Azonkívül az ügy közművelődésügyi kérdés is, hiszen műveltségünk, ismereteink jelentős részét éppen szórakozásaink során, szinte ész­revétlenül szerezhetjük meg. E szempontból klasszikus példának számít, hogy egy-egy igényes színházi előadás megtekintése, egy- egy jól választott kirándulás mennyivel já­rulhat hozzá irodalmi, esztétikai, történelmi stb. ismereteink gyarapításához. Nem tagadhatjuk, jócskán vannak ma még, akiknek a szórakozás valóban nem jelent többet, mint a táncot, a mulatást, a sörözést, vagy a kártyát. A társadalom egészében azonban elindult és egyre inkább általánossá lesz a szabad idő felhasználásának egészsé­gesebb folyamata. Miben jelentkezik ez? Megnőtt a tanulási kedv, növekedett az ér­deklődés a kulturális intézmények — színházak, mozik, múzeumok — lá­togatása iránt. Az utóbbi években az eladott lemezek számával is mérhetően nőtt a ko­molyzenei érdeklődés, egyre növekszik hét­végeken a kirándulók száma stb. A társada­lom anyagi-gazdasági helyzete — az, hogy évről évre jobban élünk, hogy jut pénz a ki­rándulásra, autóra, telekre, színházra, hang­lemezre — nagymértékben hozzájárul ehhez a fejlődéshez. Megteremtődtek tehát a gaz­dasági, anyagi feltételek. Lássuk be azonban, hogy nemcsak pénz kérdése ez.’ Igényeink is megnőttek és állandóan növekednek, hiszen enélkül a folyamat el sem kezdődhetett vol­na. Az igények növekedését, érdeklődésünk változását jelzi az is, hogy ma — még in­kább, mint korábban — nem választhatjuk szét mereven á művelődést és a szórakozást. Nem két külön kérdésről, hanem nagyon is egymásba fonódó tevékenységekről van szó. Vannak ugyan a művelődésnek és a szórako­zásnak is olyan területei, amelyety határozot­tan szétválnak. A tanulási tevékenységet pél­dául természetesen inkább a művelődés szán­dékával végezzük, zenés szórakozóhelyre vi­szont elsősorban kikapcsolódni, szórakozni megyünk, és aligha jutna eszünkbe erről a művelődés szándéka. Szabadidő-tevékenysé­geink egész sorára viszont inkább az jellem­ző, hogy a művelődést, a szórakozást szolgá­ló elemek együttesen megtalálhatók bennük. Nyilvánvaló, hogy a szórakozási-műve'ndési formák kiválasztását nagyon sok tényező be­folyásolhatja. Természetes, hogy minél igé­nyesebb valaki, minél szélesebb érdeklődén körrel, nagyobb műveltséggel rendelkezik, annál igényesebb lesz szórakozásának meg­választásában is. Az egész társadalom szempontjából pedig ez azt jelenti, hogy a társadalom műveltsé­gének jó jelzője szórakozásunk színvonala is. Szórakozásunk igényesebbé és sokrétűbbé válását jól mutatja a saját munkaterületem­ről, a Tömegkommunikációs Kutatóközpont egyik vizsgálatából vett példa Í3. E vizsgálat a nézőknek és hallgatóknak a rádió és a te­levízió szórakoztató szerepéről, a szórakozta­tó műsorokról alkotott véleményeit vizsgálta, és többek között azt állapította meg, hogy a legnagyobb szórakozást az emberek többsége számára a televíziózás jelenti. Ez a tény per­sze, önmagában még azt is jelenthetné, hogy ez azért van így, mert a televízió a legké­nyelmesebb, a legkisebb fáradtsággal elér­hető szórakozásforma. Miért hát, hogy mégis idézzük? Azért, mert a tévénézők a műso • egészét, magát a. televíziózást tartják igen szórakoztatónak. A televízió műsorpolitikájá­nak alapja a művelődés, a tájékoztatás és a szórakoztatás egységének megteremtése. A televízió nemcsak szórakoztató műsorokat su­gároz, hanem ismeretterjesztő, komolyzenei, stb. műsorokat is. A nézők számára pedig többé-kevésbé minden, vagy majdnem min­den műsor, a Nyitott boríték, az Iszlám, Vág'- a nemzetközi karmesterverseny, a kabaré szórakozást nyújt. Ez pedig nem jelent egye­bet, mint azt; hogy olyan műsorok is, ame­lyek gyarapítják ismereteinket, fejlesztik ze­nei, irodalmi stb. ízlésünket, betölthetik a szórakozás szerepét igen sok ember számára. Azt jelenti tehát, hogy igen sokan vagyunk, akiknek a szórakozás nem egyenlő csak a mulatóssal, a nevetéssel. A képzőművészed műsor, a Hét, vagy a 168 óra is, amelyek egyúttal mi mindennel megismertetnek, mi mindenről tájékoztatnak, szórakoztathatnak is, ha tetszettek, ha élményt nyújtottak sza­munkra. Nem különleges jelenség ez, hanem egyra szélesebb körben terjedő folyamat. Feltétle­nül összefügg az iskolázottsági szint emelke­désével, a tanulási kedv terjedésével. A TÁRSADALOM fejlődése abban az irányban halad, hogy ez a folyamat, amely művelődési kedvünk növekedésében, szóra r kozásaink igényesebbé válásában elindult, minél általánosabb, minél természetesebb le­gyen. Politikai, világnézeti kérdés ez, és egész társadalmunk érdeke. Nagy Márta YoIán-ös§zeköíők Az elmúlt évben kísérlet­képpen új szolgáltatást veze­tett be a Volán Tröszt né­hány megyében. A falusi la­kosság jobb ellátására Volán- összekötőket jelöltek ki a köz­ségekben. Először Komárom, Veszprém. Csongrád és Fejér megyékben kezdődött meg az űj akció. E megyék számos kis településén tehergépko­csikkal ellátott Volán-össze­kötők állnak a lakosság ren­delkezésére. Tőlük rendelhe­tik meg mindazokat a szolgál­tatásokat. amelyeket, az autó- közlekedési vállalatok nyúj­tani tudnak. Különféle infor­mációkkal is a lakosság ren­delkezésére állnak. Korábban ilyen szolgáltatások csak a városokban voltak. Bányász fiából főtanácsos kólán, munkát vállalt a sport, hivatalnál. — Milyen lesz a megye- székhely, a megye kétezer­ben? Ez nagyon fogas kérdés. Salgótarjániban teljesen eltű­nik a régi váro6. A gyors hogy visszatérünk. Nem bán- az önkormányzat, nőtt az öm- ütemű fejlődés az egész mé­tám meg elhatározásomat. állóság, vele párhuzamosan gyében folytatódik. Ügy vé- Közel két évtizeddel ezelőtt a felelősség. lem. hogy 1985-re megoldó­más feladatok foglalkoztatták. — A tervosztály a megyei a lakásgond. Dinamikusan mint manapság. Arccal a falu tanács tervezési szakigazga- fejlődik a közoktatási hálózat, villamosítása felé. adták ki a tási szerve. A központi in- mérföldes léptekkel haladunk jelszót! Évente 8—10 falut tézkedések regionális végre- előre a közművesítés terüle- villamosítottak. Történelmi hajtását tervezzük. szervez- tén. Felszínközeli vizeink niin­tett volt. így visszatekintve is. zük, a megvalósítását segít- csenek. így regionális vízmű- . jük. Közvetlenebb kapcsolat- veket kell építenünk. Az út­, Koransem szaraz a ban maraduink az emberek- hálózatunk is sokat korszerű- kozgazdasz-foglalkozas Kü- kel. mint a sazdasaei egvsé- södik. lo csen nem a tanácsi mun- gekben. Látom, hogy minként > Mire a legbüszkébb a 40 aban. bök a fantazia benne, fejlődik a megye, a két vá- éves. két gyermekes újdon­Az infrastruktúra fejlesztése ros a nagyközségek, a fal- sült főtanácsos? Elsősorban napra u.j feladatok elé vak és az apró tanyák. Eb- arra. hogy a legutóbbi tíz állít bennünket. Ezért szere­ben a változásban bizonyo- évben minden településen tem ezt a munkát. A szak- san benne van. az én mun- épült — szépült valami, ember tevekenysegehez bizo- i.;m nyos pluszt kell adni. hogy ™ , u , . , NaRyor\ meglepődött am,­nyugodtan alhasson. Pártha- Els” munkahelyen közmeg- kor megtudta, hogy fotana- tározatokat. állami rendelete- fülesnek örvend. Kezdet- , esosi címet kap. Édesapja in- ket. életszínvonal-politikai ben «<wtvezető volt. két elmere gondolt: minden oosz- kérdéseket kell szem előtt eve nevezték ki osztályvezető- on hittel meggyőződéssel tartanunk, hogy tevékenvsé- helyettesnek. Elsősorban az kell dolgozni! Ennek széllé- günk a közérdeket szolgálja. infrastruktürális beruházások meben a regitől megval­szervezéséért. irányításáért főzött tartalommal — tévé- A gazdaságirányítás meg- felelős. Közéleti szerepet is kenykedik a megyei tanácson változott rendszere, a leg- vállal. Alapszervezeti párt- Romasz Adolf közgazdász­utóbbi pártkongresszus, és az titkár. munkásőr. politikai főtanácsos a közösségért, új tanácstörvény éreztette ha- gazdaságtant tanít a pártis- R. I. tását az államigazgatásban dolgozó közgazdászok tévé- i T " ----------------------------­k enységében is. Kiteljesedett | NOGRÁD - 1974. szeptember 3., kedd 5 /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents