Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-21 / 221. szám

Wirs tm patakiban 7 Vizeink és a levegőnk A környezetvédelem prob­lémái gyakorta szerepelnek manapság napirenden. A becslések szerint a víz. leve­sé és a talaj szennyeződése különösen az utóbbi fél év­században jelentkezett maga­sabb fokon az azt megelőző időszakhoz képest. Bár ha­zánk nem tartozik a „nagy szennyező” országok közé, né­hány góc azonban létrejött, s ide sorolható Nógrád megye erősen fejlett ipari övezete is. Hogyan néz ki jelenleg a megye környezetvédelmének h^'yzete? Kezdel és fordulat Salgótarján és környéke környezetszennyezése a bá­nyák megnyitásával esik egy időbe. Kezdetben csak a bá- nyavíz szennyezi a kis vízho­zamú patakokat, de már az 1950-es évek elején a Salgót, Tarjánt és Zagyvát az ország tíz legerősebben szennyezett vizei közé sorolják. A felelő­sek: a megyeszékhely ipari üzemei. Még 1981-ben is négy gázfejlesztő telep naponta 2.5 tonna nyers fenollal mérgez­te a felszíni és a talajvizet. Több kohó, gyárkémény, sa­lakhegy ontotta a füstöt, a port, s azzal vdicsekedhet­tünk”, hogy a levegőszennye­zettség mérései háromszoro­san túlhaladták a maximáli­sán tűrt határértéket. Szükségszerűségként jelent­kezett tehát a környezetvédel­mi helyzet javítása. A fordu­latot az 1969-ben és 1972-ten megjelent felszíni vízvédel­mi és levegőtisztítási rendele­tek jelentették. A megye ipa­ri üzemei, különösen az el­múlt években jelentős össze­geket fordítottak a környe­zetszennyezés enyhítésére. En­nek jelei elsősorban a gene- rátorgáz-gyártás megszünteté­se, a gáztüzelésre való átál­lás, környezetvédelmi beren­dezések építése. A Zagyva víz­gyűjtő területe azonban még mindig erősen szennyezett. Évente körülbelül 2000 tonna vas, 150 tonna kénsav, 30 ton­na sósav kerül a felszíni vi­zekbe a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek „főszereplésé­vel”. Csekély a salakhányón remélt szennyvíztisztulás. Ko­molyabb javulást csak az elektrolitilkus vasvisszanyerő berendezés kivitelezése hoz­hat. A ZIM-ből naponta 500 köb­méter szennyvíz kerül a Tar- ján-patakba, bár jelentős ré­sze közömbösített, előretisztí­tott, a magas vastartalom miatt kifogás alá esik. Figye­lemre méltó viszont, hogy az Üzemben létrehozták a ter­mészet- és környezetvédelmi bizottságot, amely célszerűen tevékenykedik. A Felső-Zagyva vidékén a hőerőmű nemcsak a koráb­ban közkedvelt kiránduló- és horgászhelyként' számon tar­tott erőműi tórendszert, ha­nem az ivóvízellátást segítő jánosaknai tó vizét is szeny- nyezi. Az ötvözetgyár napi 400 köbméter szennyvizet bo­csát ki, s emellett egyéb üze­mek (AFIT, FŰTÖBER, a Vo­lán 2.' számú Vállalata) is szennyezik a felszíni vizein­ket. Erinek következtében ke­vés vizet használhat a mező- gazdaság öntözésre. Külön fejezetet érdemelne a házi szennyvizek kezelése. A berendezések naponta 7—8 ezer. köbméter víz tisztítását végzik. Az igény 20 ezer köb­méter. A szennyvíztisztító mű­vek terheltsége 160 százalé­kos. Salgótarjánban a túlter­helés 300 százalékos. Az V. ötéves tervben Balassagyar­maton és a megyeszékhelyen tervezik a kapacitás bővíté­sét. Probléma, hogy Salgótar­jánban a magánházak fele nincs szennyvízcsatornába be­kötve. a szennyvíz tisztítatla­nul kerül a patakokba. A zagyvarónai szennyvíztisztító üzemkéotelensége miatt az öt­vözetgyári lakótelepen kelet­kező szennyvíz is tisztítás nél­kül jut a Zagyvába. A megye más helyein? Szé- esényben a tejüzem szennye­zi a Szentlélek-oatakot. Lu- dányhalásziban a szociális ott­hon szennyvíztisztító beren­dezésének terveit már 12 éve készítik. Mikor lesz jó levegő? A levegőszennyezettség gond­jai elsősorban Salgótarjánban jelentkeznek. A szűk Völgyön áthaladó köz- és vasúti for­galom, a salakhányó jelentős szennyezőforrás. Az erőfeszí­tések (új főút építése, a sa­lakhegyek felszámolása, par­kosítás) lehetővé teszik, hogy végre jó levegőt szippanthas­sanak a salgótarjániak. Csak egy kérdés nyitott: mikor? Az ipari üzemek 1960—1973 között a levegőszennyezettség szempontjából korszerű ener­giahordozókra tértek át. Az erre és a légtisztító berende­zésekre fordított összeg meg­haladja a 200 millió forintot. A legszennyezettebb a hő­erőmű, ötvözetgyár és a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek környéke. Az ötvözetgyárban 60 millió forintos költséggel elektrofilteres kis leválasztó berendezést építettek; de a hatásfoka messze alatta ma­rad a vártnak. Érdekes szám: fűtési idény­ben minden négyzetkilométer­re 19,0 tonna por hull a lakó­területeken. Nem csoda, ha a háziasszonyoknak sokat kell takarítaniuk. A köz- és vas­úti forgalom következtében a városközpont légszennyeződé­se a legjelentékenyebb. Ahhoz, hogy a megyeszék­hely levegőtisztasága megfe­lelő legyen, tovább kell kor­szerűsíteni az ipari kohók, tüzelőberendezések technoló­giáit. Ezt állapította meg a népi ellenőrök közelmúltban lezajlott, környezetvédelmi té­májú vizsgálata. Sürgős tennivalók A környezetvédelem foko­zása nem lehet kampányfel­adat. Legelőször is arra van szükség, hogy az üzemekben felismerjék azokat az ártal­makat, amelyek egyformán károsak mindenkire. Az egyre növekvő vízigény kielégítése érdekében szük­séges a jánosaknai víztározó vízminőségének megóvása, az Ipoly védelméről való gon­doskodás. A felszíni vízszeny- nyeződés csökkentése végett nem ártana, ha a hatóságok még inkább élnének a tör­vény adta lehetőségekkel. A légszennyeződések csök­kentése végett az érintett vállalatok feladata olyan in­tézkedési terv készítése, amely a levegő tisztaságát elősegít). Ahhoz, hogy kevesebbet be­széljünk a környezeti ártal­makról, néhány évnek el kell telnie, s nem mindegy, hogy ez idő alatt mi történik a kör­nyezetet legjobban szennyező ipari Üzemekben. Szabó tiyula Műanyagból cipőtalp Színes — a valódi bőrhöz,1 hasonló — cipőtalpak gyárfá­sát kezdik meg a martfűi Ti­sza Cipőgyárban, ahol a ha­zai iparban évente felhasz­nált mintegy negyvenmillió pár talp 90 százaléka készül. A gyárban több mint 90 mil­lió forintot költenek a IV. öt­éves terv időszakában a talp­gyártás bővítésére, korszerűsí­tésére. E program keretében új lakkozó gépsort helyeztek üzembe, amelyet a hozzá tar­tozó technológiával együtt az NSZK-beli Böttler cégtől vá­sárolt a gyár. A 12 millió fo­rintos költséggel készült új üzemben évente kétmillió pár — a hagyományosnál tetsze­tősebb' — különféle színű, lakkbevonatú forma talpat gyártanak, elsősorban a diva­tos női cipőkhöz. Százéves kórház Fennállásénak 100. évfordu­lóját ünnepelte az NDK fővá­rosának egyik legnagyobb kórháza: a Krankenhaus lm Friedrichshain. A kórházban 1500 orvos, ápolónő és labo­ráns dolgozik. A 23 osztályon elhelyezett 1150 ágyban éven­te 22 500 beteget ápőlnak. A kórházhoz csatlakozó po- liklinikán évente 650 000 járó beteget kezelnek. Ebben a kórházban van egyébként az NDK legnagyobb műveseköz- pontja. ahol már számos sike­res veseátültetést hajtottak Yegre. Nemzetközi útügyi konterencia Szeptember 22—27. között Budapesten rendezi meg a Nemzetközi /Útügyi Szövetség az ez évi európai regionális útügyi konferenciát — jelen­tette be pénteki sajtótájékoz­tatóján Kiss Dezső, közleke­dés- és postaügyi miniszter- helyettes. A konferencián több mint 600 fő Vesz részt, sokan érkeznek a szocialista orszá­gokból és az európai tőkés ál­lamokból egyaránt, de jó né­hány részvevőré számítanak a tengerentúlról is. A konfe­rencia minitegv 1Ö0 előadása hét munkaülésen hangzik majd eL Hazai és külföldi üzleti tárgyalások Szerződéskötések az őszi BNV-n Az őszi BNV szakmai nap­jai kedvező körülményeket teremtettek a hazai partne­rek megbeszéléseihez, az ex- p rrt-import tárgyalásokhoz, üzletkötésekhez. Ezt nagyban e.ősegítette a Belkereskedelmi Minisztérium azzal, hogy — a korábbiaktól eltérően — már a vásár előtt megadta a jövő évi importkereteket. A kereskedelmi vállalatok sze­rint hasznos volt ez az intéz­kedés. mert — a világpiaci árak növekedése közepette — most még változatlan áron tudtak rendelni, kapacitást lekötni a külföldi cégeknél. Az üzleti megbeszélések még korántsem zárultak le. né­hány belkereskedelmi válla­lat azonban már eredményes tárgyalásokról tájékoztatott. t A BÚTORÉRT V már korábban megkötötte a jövő évi szállítási szerződé­seket a belföldi termelőkkel. A BNV-n — eltekintve a Za­la Bútorgyártól még ez évre rendelt 420 kárpitozott gar­nitúrától — már minőségi kérdésekkel foglalkoztak, ára­kon vitáztak, meghatározták, hogy az ipar milyen üteme- . zésben, milyen furnérral, szö­vettel szállítja a megrendelt bútorokat. A’ vásári összeha­sonlítás alapján sikerült pél­dául elérni. * hogy jövőre ug­rásszérű változás várható a kárpitozott garnitúrák értéke­sítésében : a kereskedelem ösz­tönzésére a bútoripar iobban felhasználja maid a .szombat­helyi Latex Vállalat tetsze­tős. a külföldiekkel is ver­senyképes. újfajta bútorszö­veteit. A külföldi cégek kö­zül tárgyaltak valamennyi nagy jugoszláv partnerükkel, négymillió dolláros keretük­ből 1,5 millió dollár értékű bútort a vásáron rendeltek meg. A lengyel bútorgyárak képviselőivel hárommillió ru­beles megállapodást írtak alá. s hasonló értékű szerződést készítettek elő a szovjet part­nerekkel is. A RAVILL áLtal szervezett ipari és ke­reskedelmi találkozókon — mi­után a jövő évi ellátáshoz szükséges termékeket ugyan­csak korábban megrendelték — a gyártás és az értékesí­tés problémái, az ellátás ja­vításának közös feladatai ke­rültek szóba. A kereskedelem például színes és hordozható televízió-vevőkészülékek gyár­tására sürgette az ORION-t. a Hajdúsági Iparművektől a vásáron további mosógép- szállításokat kértek, de mert a művek nem tudott többet vállalni, csehszlovák cégekkel tárgyaltak és sikerült 7000 automata mosógépet vásárol- niok. A Videoton az idei 20 000-rel szembfen i övőre 55 000 asztali rádiót ad a RAVILL-nak. amely rendelt japán cégtől is 3000 asztali készüléket. Felkeresték aján­lataikkal a RAVILL tárgya­lóját olasz, francia. NSZK- bedii cégek is. amelyekkel — az importkeretek ismeretében — mintegy kétmillió dollár értékű híradástechnikai cikk. elektromos háztartási gén és készülék jövő évi szállítását készítették elő. • A négy vidéki vas-műsza­ki nagykereskedelmi vállalat áruellátásáról gondoskodó INTERUNION-EGYESÜLÉS a RAVILL-évaJ. hasonló gyártmánycsoportokkal ke-. reskedik, ezért együttműkö­dik vele — sokszor együtt tárgyaltak is — a választék kialakítása, gazdagítása ér­dekében. Az egyesülés a ha­zai vállalatokon kívül egye­bek között a lengyel Univer­sal céggel tárgyalt hajszárí­tók és porszívók jövő évi szállításáról. Az NDK-beid Union külkereskedelmi vál­lalattól különböző háztartási műanyagárukat rendeltek. s a vásáron írtak alá a cseh­szlovák Onmia kereskedelmi vállalattal 35 000 szilárdtüze­lésű kályha behozatalára vo­natkozó szerződést. Kapcsola­tot teremtettek a vásáron kü­lönféle tőkés vállalatokkal is. A japán National- cégtől tran­zisztoros zsebrádiókat, rétikul és karika alakú, valamint órá­val kombinált kis vevőkészü­lékeket rendeltek. AZ ORION vásári kiállításán eredményes tárgyalássorozatot zártak. A bemutatott fekete-fehér te­levízió-vevőkészülékekből, akusztikai berendezésekből több mint 800 millió forint értékben rendelt a belkeres-" kedelem. A szerződések alap­ján a gvár összegen 110 000 — ötféle, köztük három űltÍDu- sú — készülék szállítását kez­di meg 1975 első negyedé­ben. A megállapodás nem a mennyiség vagy az érték mi­att érdekes, hisz hasonlót nemegyszer köt a vállalat, ha­nem azért, mert a szállítandó termékek a BN.V „szülötted”, a múlt évi vásári közvéle- meny-kutatás figyelembevéte­lével készülnek. ■A DÉLKER VÄLLALAT a vidéki FÜSZÉRT-efcke! szerződött 1.8 milliárd forint értékű import élelmiszer, dé- Ligyümölcs, dohányáru, bepi diabetikus étel — jövő évi szállítására. Külföldi — köz­tük bolgár és román, vala­mint libanoni. NSZK-beli es olasz-cégekkel még az idei megrendelések ütemes telje­sítéséről és az 1975 évi im­port előkészítéséről tárgyal­tak. A vásári megbeszélések eredményeként örvendetes fejlődés várható a bébiétel- e^atasoan. Az idei 400 ton­nával széniben több mint 600 tonna kerül forgalomba az egyre keresettebb cikkből. A VEGYIANYAG- KEREbKEüELMi VÁLLALAT is több hazai és külföldi gyárral, céggel állapodott meg a jövő évi áruellátás érdeké­ben, A Kozmetikai és Háztar­tásvegyipari Vállalat mint­egy 400 .millió forint értékű árut — köztük,számos, a vá­sáron is bemutatott újdon­ságot — ad a vállalatnak. A Compack-kal a lekötött 95 millió forint értékű Ultra és egyéb mosogatószerek megfe­lelő, ütemes szállítását is meg­beszélték. A lipcsei vásáron kezdődött tárgyalásokat is be­fejezték a BNV-n. ahol NDK-beli vállalattal írtak alá “■'érződést 250 millió forint értékű háztartási cikk. test­ápoló szerek, kefe- és ecset­áruk szállítására. Nem egy kaptafára Ahol évente 150 ezer pár cipőt készítenek, az bizony m, • nem kisüzem. Gépek, szakemberek kellenek ide, a gyúrsz,- t termelés komoly szervezettséget igényel. A Salgó Cfpőip.i i Szövetkezet évtizedek során nőtte ki magát ilyen komé / termelőüzemmé, ahol sok-sok fiatal, s idősebb, leányok es asszonyok is jó munkalehetőséget találtak. Horváth Istvánt é ügyes gépével a talpragasztást végzi, mögötte György Judit a szalagon továbbítja a lábbeliket Szilágyi Lajos felsőrészkészftő a szövetkezetben. Mindent a gépek végeznek a nehéz fizikai munka helyett. A belkeres­kedelem szívesen rendel lábbelit a salgótarjániaktól, évente mind többet kell készíteniük Pingiczel József és Hanzelik Béla a legifjabb szakmunkáso­kat képviselik. Itt szerezték szamunkás-bizonyítványukat is. A jó cipőfelsőrész-készítő mindig hiánycikk volt, s most fő­leg az! A szövetkezet 230 dolgozója eredményesen dolgozik Kulcsár József képriportja Tükrök Francia kutatók javasolták, hogy kb. 6 kilométer átmérő­jű tükrökből építsenek ki ha­talmas rendszert, s ezeket küldjék Föld körüli pályára. A tükröket alumínium- réteggel fedett műanyagból készítenék és állandóan a Föld egy meg­határozott pontja fölött le­begve a Holdhoz hasonlóan tükröznék a Nap fénvét. Kiszámították, hogy egy az égen o ilyen tükörrendszer a Föld mintegy 150 kilométer sugarú területét tudná bevilágítani másfélszer nagyobb fényerő­vel mint a telihold. Így meg­takaríthatók lennének az ut­cai világításra fordított ha­talmas pénzösszegek, keve­sebb lenne a baleset és ami a legfontosabb, az északi kör­zetekben évente kétszer le­hetne aratni. NÓGRÁD — 1974. szeptember 21., szombat 5

Next

/
Thumbnails
Contents