Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-19 / 219. szám
Veszprémből jönnek Negyventagú csoport érkezik szeptember 19-én.. 20-án a Salgótarjáni Kohászati Üzemekbe a veszprémi Bakony Művektől. A kétnapos látogatáson munkaversennyel foglalkozó aktívák és két szocialista brigád vesz majd részt a vendégek részéről. Tanulmányozzák a vállalati m uhfcave r seri y -szabó 1 yzatot, foglalkoznak a szocialista brigádmozgalom gyakorlati kérdéseivel. A veszprémi szocialista brigádokat a húzókőcsiszolói Gagarin, és a Rutkai János huzalmüi gyártóeszköz-készítő kollektíva^ fogadja. Ruhatárban — Csakis ez lehet az ön felöltője, hiszen a többit már kiváltották! (A Sternbőli Polpresszó kezdődik Másfél éves szünet után ismét jelentkezik a rádióban a népszerű Polpresszó. A korábbi hagyományokhoz híven ezúttal is kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkozik, célja változatlanul a fiatalok politikai tájékoztatása. A szeptemberi adás Körbepillantás a viliágban címmel hangzik el és azt kívánja összefoglalni, mi történt ebben. az évben a világpolitikában. A műsor házigazdája Ipper Pál, a villámkérdéseket és a politikai kislexikont pedig Sándor István készíti. A résztvevők: ifjúmunkások, egyetemisták, tisztjelöltek. A Mikrofonom két adása ezúttal a budapesti művészeti hetekhez kapcsolódik. A szerkesztők a fiatalok művészeti igényeit, kívánságait, nem utolsósorban * pedig ízlésvilágát kívánják feltérképezni. A példatárat elsősorban a film és az irodalom területéről veszik, de szóba kerül a művészeti növelés és ismeretterjesztés is. A vitavezető Nemeskürthy István, a szerkesztő Sóskúti Márta. Szófia—Várna—Budapest lesz a helyszíne annak a műsornak, amelyet a Bolgár Népköztársaság felszabadulásának 30. évfordulójára készítettek. Dokumentumműsor készül Chiléről Két szeptember címmel. Az Ifjúsági rádió irodalmi rovata az őszi budapesti kulturális seregszemle tiszteletére sugározza Szabó Magda Tündér Lala című művét. A népszerű olvasmány három részben elevenedik meg, bizonyára jó szórakozást nyújtva kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Az első adást szeptember 28-án. sugározzák. Szeptember 25-én mutatják be a zenei rovat gondozásában a fiataloknak az OIRT nemzetközi gyermekdalverseny díjnyertes alkotásait Állampolgári kötelességet teljesítek •*» Salgótarjánban. a Kohász Művelődési Ház folyosóján fiatal fiúk várakoznak. A zárit ajtók mögött a sorozó bizottság végzi felelősségtele les munkáját. Az egyik asztalnál a leendő katona szociális helyzete felől érdeklődnek. a másik szobában az orvosi vizsgálat folyik, a harmadik helyen előadást hallgatnak a fiatalok. A szabad időt filmvetítéssel töltik ki a kiegészítő parancsnokság tisztjei, a honvédelmi szövetség munkatársai. A folyosón kisebb-nagyobb csoportok verődnek össze. Feltűnik, hogy egy asszony is a fiúk között van. s beszélget. — A fiamat. Mai ezen Lajost kísértem ide a sorozásra. Már tavaly be kellett volna vonulnia, de akkor halasztást kértünk. Azt akartuk. hogy továbbtanuljon. Sajnos, a felvételi nem sikerült. .. Bár tavaly vonult volna be. Akkor egy év már eltelt volna... Fiúsors. anyasors. Már az. hogy a fiú katona is legyen... Maiczen Lajos ebben az évben töltötte be a huszadik életévét. Gépésztechnikus, de mint szerszámkészítő dolgozik a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. — Állampolgári kötelességet teljesítek, amikor magamra öltöm a katonairuhát. Ez pedig minden férfi kötelessége. Ügy is mondhatnám: egyszer túl kell lenni rajta — mondja a fiatal fiú. A mama örömmel nyugtázza fia szavát. Ügy szeretné a család is. ha a fiú minél hamarább letöltené a katonaéveit. a huszonkét évés fejjek katonaviselten folytatná tovább civiléletét. — Ügy tudom, hogy a határőrséghez megyek. Oda is kértem magam — folytatja a fiú. Véleményem szerint a határon szolgálatot teliesíteni sokkal több. mint bárhol máshol az ország belsejében, egy laktanyában... Én úgy tudom, hogy a határőrök állandó harckészültségben vannak. Éjjel-nappal, télen -nyáron. esőben és napsütésben járják a határt, őrzik annak sérthetetlenségét. Ez pedig szerintem férfias munka. Ügy érzem... ,— Vonuljon be, tudja le. hiszen ez kötelessége — veszi át a szót ismét a mama. aki a BRG-ben a munkaügyi osztályon dolgozik. Magam is tudom, mi a katonaság. A férjem tartalékos százados, most a kohászati üzemek anyagellátási főosztályának helyettes vezetője. Hiányzik majd a Lajos. Magunk maradunk. ketten az öregek. De túltesszük , magunkat az érzelmeken. hiszen jó helyen lesz a gyermekünk. A lányom itthon van. igaz, férjnél, de majd ő pótolja a fiunkat is arra a két évre... Hogy mit érzek most? Nehéz lenne szóban elmondani. Büszke is vagyok arra. hogy a fiam alkalmas a katonai szolgálatra, meg nehéz is, hogy egy időre elválunk. Meggyőződésem, hogy felelősségteljes helyre kerül a fiú. Abban viszont biztos vagyok, hogy becsülettel megállja majd a helyét. Lajos kissé idegesen csavargatja kezén a gyűrűt. Most veszem észre. — Igen, vőlegény vagyok. Hiszem, hogy a menyasszonyom megvárja a két évet... Sok szó esik még a katonai életről. Maiczen Lajos őszintén szól mindenről. Igaz meggyőződésein, hogy becsülettel eleget tesz majd kötelességének. Amíg hármasban beszélgetünk. összetalálkozunk de. Magyarfalvy András főorvossal aki most a sorozáson latja el fe-lelősségteljes munkáját— A mostani gyerekek közül legtöbben szakszói gálatosak. Zömmel az építő-m í - szaki alakulatok hoz. mások a határőrséghez kerülnek. Figyelembe vettük, hogy minden fiatal képzettségének, képességének megfelelő alakulathoz kerüljön. Feltétlen ügyeltünk a szakképzettségre, s a fizikai állóképességet, felépítést vettük figyelembe. Hogy úgy mondjam, -ez az „anyag” sem volt rosszabb a korábbitól. Már attól, amelyiket ilyen alakulatokhoz vonultattunk be — mondja. Nádasi Ferenc alezredes summázza a sorozás eredményét. Így fogalmaz: — A sorozás eredményét az adja meg. hogy milyen egy-egy katonai alakulat igénye. Most elsősorban ’ építő- műszála alakulathoz küldjük a fiúkat. Éppen ezért előtérbe került a fizikai rátermettség. A fiúk itt is szabályos kiképzést kapnak, hiszen egv háborúban is kell utat. vasutat. hidat építeali. Ami pedig nagy előny: itt pénzt is kereshetnek, örömmel nyugtáztuk. hogy eddig szinte valamennyi alakulatnál elégedettek a Nógrád megyei fiúkkal!, katonákkal. Hisz- szük, hogy a mostani személyi állomány is ezt bizonyítja majd. Meggyőződésem. hogy a fiatalok magatartása pozitív, tudják, hogy kötelességüket teljesítik. .. Hallja ezeket a szavakat Maiczen Lajos édesanyja is. Egyszerűen fogalmaz: — Igen,, kötelesség. Ebben kell nekünk, szülőknek is erősíteni fiainkat... Somogyvári László Vam-e aki nem ismeri a romhányi cserépkályhát? Akad-e ember, aki még nem hallott róla V Szerte az országban, de külhonban is, szinte fogalom volt; praktikussága, könnyen kezelhetősége és jő melegtartása miatt keresték, s vásárolták a romhányi cserépkály- hagyár termékeit. Mindez már a múlté. Üj névvel, új termékekkel írja be magát a gyár manapság az ipar történelemkönyvébe. 1922-bén alakult a kis üzem Nugrád nyugati csücskében, s fejlődött jogos rangot, méltó közhírnevet kivívó gyárrá. Cserépkályhát csak romhá- nyit! — volt a jelszó és any- nyira közkedvelt lett, hogy aíig győztek annyit gyártani, mini amennyit el tudtak volna adni. De közben teltek az évek. Változtak az idők, és változás következett be az energiafelhasználásban is. Egyre kevesebb hagyományos tüzelőanyag — fa, szén, brikett — fogyott és ezzel egyidejűleg elvesztette az iránta tanúsított nagy érdeklődést a cserépkályha is. Mind kevesebbet vásároltak meg belőle és az 1960-as évek vége felé a gyár gazdaságii vezetőinek is tudomásul kellett venni: csökkent a kereslet, eladhatatlan termékek halmozódtak fel. Csak az országos hírnév maradt, a cserépkályha nem kellett. A gyár vezetői az Építési és Városfejlesztési Minisztérium illetékeseivel 1968-ban úgy döntötték:- profilátalakítást és névváltoztatást kell végrehajtani. Felvették a Romhányi Építési Kerámiagyár nevet és rátértek a fal- és padlóburkoló lapok előállítására. 1970-ben nagyarányú, napjainkban is tartó rekonstrukciót kezdtek elyS lerakták az évi 500 ezer négyzetméter kapacitású búrkológyár alapjait. Üj alapanyagot is kezdtek gyártani, 2000 tonnás kapacitással: a műszaki nyelven frittémek mondott máz alapanyagát, amely jelentős deviza megtakarítása mellett még majdnem teljes egészében fedezi a budapesti és a pécsi porcelángyárak, valamint a Zalaegerszegi Csempegyár ilyen irányú igényeinek kielégítését is. A több száz milliós beruházás és rekonstrukció során kicserélték a régi kazánokat, a generátorgázról áttértek az olajtüzelésre, nagyméretű csarnokot építettek, ahol 500 ezer négyzetméter csempét tudnak tárolni, korszerű gépsorokat állítottak munkába — szinte kicserélődött a gyáT. Megváltoztak a körülmények. A közel 500 embert fog- lálkoztató gyárban megszűnt a nehéz kézi formázás, automata és félautomata gépek végeik a munkát, 4 év alatt közel 50 százalékkal nőttek a bérek — 2500 körül mozog az 6 NÓGRÁD — 1974. szeptember 19., csütörtök j Ceevépkátyha helyett: új gyártmányok, új név Visszaszerzi régi hírnevét a Romhányi Építési Kerámiagyár átlagkereset —, két iparművészt foglalkoztatnak, s amíg 1970-ben, mindössze 2 mérnök volt ä gyárban, addig ma már 13 főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkező szakember segíti a termelést. Így aztán valóra válhat, hogy az idei 130 millió forintos termelési érték helyett jövőre már 200- ra is számíthatnak. A Romhányi Építési Kerámiagyár így hát két új profilt választott a cserépkályha helyett: a padló- és falburkoló csempék gyártását. A mázas padlóburkolók, amik hazánkban újdonságnak hatnak, külföldön, a fejlettebb lakáskultúrával rendelkező országokban már széles rétegben elterjedtek; műanyag és parkett helyett ezzel borítják a szobákat. Praktikus, könnyen kezelhető, takarítása igen kevés időt vesz igénybe, nem szívja magába a port és fagyálló is. Ez utóbbi tulajdonsága teszi lehetővé, hogy épületek küiső burkolására, vagy akár járdának lerakva is fel lehet használni. Tartóssága garantált: amíg a hasonló jellegű olasz gyártmányok 5 évig tartanak csupán, addig a romhányiaké négyszer annyi időt kibír töredezés és kopás nélkül. Nagy-nagy jövőt jósolnak neki a szakemberek, s állítják: nem is olyan sokára kevés lesz a gyár évi 500 ezer négyzetméteres kapacitása. Az elmúlt évben még csak 140 ezer négyzetméternyit állítottak elő a gépsorok, s mint minden újat, ezt is idegenkedve fogadták. De vállalták a kockázatot és helyesen döntöttek : idén, az első fél évben már 140, a másodikban 240 ezer négyzetméternyi mázas padlócsempét gyártanak. Értékesítése is biztosított, úgy megnőtt iránta a kereslet. Huszonnégyféle színből válogathatnak a vásárlók és a IV. negyedévben a tervek szerint elkezdik a mintás burkolok gyártását is. 'Egyre kedveltebbek a falburkoló csempék: 23 színárnyalatban készülnek, s bár az építőipari vállalatok még előtérbe helyezik a fehéret, a lakosság mindinkább a színeseket vásárolja. Üj termékeivel ismét visz- szaszerzi jó hírnevét a romhányi gyár. Idén, a tavaszi BNV-n mutatták be első ízben padlóburkoló csempéiket és — ezüstérmet kaptak. A nyári bécsi vásáron nagydíjjal jutalmazták termékeiket. A szegedi vásáron, a miskolci helyiipari bemutatón szintén nagy sikert arattak az idén. Ék most, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár A pavilonjában várja az érdeklődőket, kedves vásárlóit az újjászületett Romhányi Építési Kerámiagyár. (x)
