Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-14 / 215. szám
Alig kezdődött meg a tanítás, s egyhetes szabadságukat máris kivették a balassagyarmati Balassi gimnazisták: a környék üzemeiben, mezőgazdasági szövetkezeteiben vállaltak munkát, segítve ezzel is azok termelését. A fiatalok persze munkájukért pénzt kapnak, melyből aztán kirándulni mehetnek, vagy más hasznos dologra fordíthatják keresetüket. A II a és a IV/c az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezetben a burgonya betakarításában vett fc'izt, Pintér Bertalan, Puskely János, Varga Mária, Nagy Éva, Bállá Jolán. Handó Ildikó és a többiek a szép burgonyatermést szedték a zsákokba. — kulcsár — EGY SZÁZALÉK: EGYIUIILLiailD I falóra válnak a tervek PEDAGÓGUS PARIIAGOK Gyermekzsivaj veri fel a környék csendjét. Ismét me* kezdődött a nevelő-oktató munka Pásztón, az I. számú Általános Iskolában. A 37 pedagógus 550 gyermekkel foglalkozik. A szakos ellátottság száz százalékosnak mondható. Az iskolából kikerülő diákok csaknem valamennyien továbbtanulnak. Ezek a tények örvendetesek. Az új tanév fő feladatai ismertek a pedagógusok körében. Az oktatáspolitikai párt- határozat nyomán eddig kiadott intézkedések végrehajtása, a fogyatékosságok elemzése. a nevelő-oktató munka színvonalának további emelése, és az iskolák közötti színvonalbeli különbség csökkentése tartozik a legfontosabb tennivalók közé. A múltról mondotta Vincze Ferenc igazgató, az alapszervezet egyik tagja: — Sok gond nehezítette a munkánkat a korábbi években. Viszont 1974. februártól gyökeresen megváltozott a helyzet. Különböző szubjektív okok miatt nem tudtuk emelni a pártmunka színvo-, nalát. Örvendetes, hogy mintegy fél éve megszűntek a személyes torzsalkodások, és ez tevékenységünk minőségén is látszik. Papp László személyében hozzáértő, lelkiismeretes párttitkárt választottunk. A pártmegbízatás nem volt új Papp László helyettes iskolaigazgató számára. Régebben mint propagandista dolgozott Hasznoson. Közel két évtizede párttag, a tantestület legidősebb tagja, történelem—ének szakos tanár. Az alapszervezetről, munkájáról kérdeztük: — Alapszervezetünknek 21 tagja van. A Dózsa iskolában, nálunk és a Mikszáth Gimnáziumban tanítanak. Ennek megfelelően három pártcsoportot alaKítpttunk1 ki. Az iskolák vezetőivel minden fontos tennivalót rendszeresen megbeszélünk. Az összehangolt cselekvés érdekében nem sainálták az energiát. Az egyik nevelői értekezletre például meghívták Egerből dr. Király Gyula adjunktust, aki neveléstudományi kérdésekről beszélt. Legközelebb az iskolaéleti demokrácia továbbfejlesztésének kérdéseiről tart előadást. Mindhárom oktatási intézmény pedagógusai meghallgatják. A nevelőmunkában tág lehetőségeket nyit a közelgő pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója. Az alapszervezet elősegíti, hogy a lakóhely, az ország felszabadulásáról való megemlékezést az egész tanévi nevelőmunka szerves részévé tegyék. Taggyűlésen rögzítették kongresszusi felajánlásaikat. Társadalmi munkát végeznek a tiszta Pásztóért. A gyűjtési akcióban magasabbra emelik a mércét. A bukásmentességet már sikerült elérni az I. számú iskolában, és szeretnék megvalósítani a gimnáziumban. Segítik a pályaválasztást, a fizikai dolgozók gyermekeit. Közreműködnek abban, hogy a főiskolások ösztöndíjjal tanulhassanak. Úttörő- otthont és kézilabdapályát létesítenek. A nagyközség felszabadulásának évfordulója alkalmából bizottságot alakítanak, amely fejméri. hogy az oktatási intézmények mit tesznek az évforduló méltó megünneplésére. Kun Béla nevéről szeretnék jövő tavasszal elnevezni az iskolát, aki 1919-ben beszédet mondott Pásztón. Eredményesen munkálkodó értelmiségi alapszervezet tevékenykedik a nagyközségben. Az ő nevelő-oktatómunkájuk hatékonyságán is múlik, hogy a századforduló körül milyen lesz a munkás, a mezőgazdasági dolgozó, az értelmiségi ember tudata, életmódjában mennyire teszi magáévá a szocialista embertípusra jellemző személyiségjegyeket. r. i A magyar mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelési értéke 1973-ban megközelítette a 100 milliárd forintot, az egy százalék tehát egymilliárdot jelent. Az országos termelési és jövedelmi átlagok egyenletes, számos területen a tervezettnél gyorsabb ütemű feilődés- ről tanúskodnak. A hozamok, költségek, üzemi jövedelem és a személyes jövedelem országos átlagai mögött azonban közismerten, lényeges eltérések találhatók. A mezőgazdasági szövetkezetek mintegy 40 százalékának eredményei az átlag körül helyezkednek el. kereken 46 százalékának eredményei az átlag alatt vannak, s 13— 14 százalékúit eredményei jobbak az átlagnál. Az elmaradó tsz-ek felzárkózása az átlagosokhoz. illetve közepesek csatlakozása a legjobbakhoz lényeges előrelépést jelenthetne egész termelőszövetkezeti mozgalmunkban. Nem a föld minősége... E cél elérésének előmozdítása végett a területi szövetségekben beható elemző munka indult meg. Számba veszik az eltéréseket, elemzik az eltérések okait és javaslatokat dolgoznak ki az eredmények fokozására, az elmaradók felzárkózására. Elemzéseik többek között azt bizonyítják, hogy a legjobb eredményt elérő szövetkezetek egy része gyengébb termőképességű földön gazdálkodik. A közepes eredményűek között találhatók nagyon jó és nagyon rossz földön gazdálkodók is. A gyenge eredményt elérő szövetkezetek többsége rossz földeken, egy részük azonban közepes, vagy éppen jó földön gazdálkodik. A különbségekben tehát általában nem a föld minősége (az aranykorona értéke) a meghatározó. A nagybánhe- gyesi Zalka tsz földjei például 34,8, a tótkomlósi Alkotmány termelőszövetkezeté pedig 35,2 aranykoronásak. Az egy hektárra jutó halmozat- lan termelési érték Nagy bánhegyesen mégis több mint kétszerese a tótkomlósinak. A különbség egy része abból adódik, hogy az egy hektárra jutó eszközök értéke a Zalka tsz-ben 26,7, <az Alkotmány tsz-ben pedig 15.2 ezer forint. A Zalka tsz az egy hektárra jutó összes eszközértékét 4 év alatt 18-ról 27 ezer forintra, a termelési értékét pedig 120 százalékkal növelte. A tótkomlósi tez ugyancsak 4 év alatt eszközértékét 13,5 ezerről csak 15,2 ezerre emelte, ugyanezen idő alatt termelési értékét 70 százalékkal növelte. A két szövetkezet termelési értékének növekedésében 4 év alatt 50 százaléknyi eltérés mutatkozik. Ennek okai között — az eszközel'látottság különbözősége mellett — legjelentősebb tényezőnek látszik a vezetők hozzáértése és szervezőkészsége. A Zalka tsz- ben 11, a tótkomlósiban csak 4 mérnök dolgozik. E különbség a termelés szerkezetének, technológiájának alakításában és az eredményekben is tükröződik. A bruttó iövede- lem például" a Zalka tsz-ben hektáronként 18,4 ezer. a tótkomlósi Alkotmány tsz-ben 5,1 ezer forint volt lényegében azonos minőségű földeken. A dolgozók átlagos évi jövedelmében ez úgy mutatkozik, hogy a Zalka tsk-ben 25,5 ezer. az Alkotmány tsz- ben 15,4 ezer forint jutott egy főre. Az eltérések tehát nem egy-két százalékosak, hanem bizonyos mutatóknál olykor meghaladják a száz százalékot is. A vezetés színvonala Akár a hasonló adottságú szövetkezetek, akár egy-egy szövetkezet több évi gazdálkodósát elemezzük, kiderül, hogy 3-4 év alatt esetenként 100 százalékos is lehet az eredményjavulás mértéke. Miután országosan egyszázalékos eredménynövelés értéke egymilliárd forint, nagy társadalmi. egyben szövetkezeti és egyéni érdekek fűződnek ahhoz, hogy minél szélesebb területen törekedjünk az egy-, vagy több százalékos javulásra. Első pillanatra úgy látszik, hogy a gazdaságok eszközel- látottságának növelésével és a vezet.es színvonalának emelésével ‘lényegében ellensúlyozható a kedvezőtlen termőhelyi adottság, s évenként 10—20—30 százalékos fejlődés is elérhető. Sajnos. ezzel szemben a valóságban gyakran előfordul, hogy az elért szint megtartása vagy egykét százalékos előrelépés is nagy erőfeszítéseket igényel; mégis valahol itt lehet és itt kell a milliókért és a milliárd okért küzdeni. A területi szövetségek elemzései szerint a haladás alapvető tényezője a termelőszövetkezetekben. a vezetés színvonalának emelése. Ennek eredményeként elérhető terméktöbblet és költségcsökkenés teremtheti meg az anyagi alapját a műszaki fejlesztésnek. továbbá a tsz-tagság élet- és munkakörülményei nagymértékű javításának. A vezetés színvonalának emelésével kapcsolatos teendőkre részletes eligazítást adnak a párt káderpolitikái határozatai és ezek alapián kiadott kormányhatározatok, m imdszteri rendéletek. Ezek alapján hosszabb távon — haladéktalanul hozzákezdve — minden szövetkezet tagságának megfelelő közgyűlési határozatokkal el kell érni, hogy a választott testületekbe és az üzemi vezetői posztokra is politikailag és erkölcsileg feddhetetlen, szakmailag képzett, vezetőképes emberek kerüljenek. Az üzemvezetői posztokra olyan szakemberek valók, akik megalapozott javaslatokat tudnak készíteni a szövetkezet termelési szerkezetére, a vezetés szervezetére, a munkaerő- és pénzügyi gazdálkodási tervekre. Gondoskodni keli arról, hogy minden szakember feleljen a területét érintő javaslataiért, azoknák a többi szakemberrel történő összehangolásáért, képes legyen javaslatait a vezetőségi ülésen, bizottsági üléseken és végső soron a közgyűlésen, demokratikus vitában megvédeni. Az ily módon született döntések végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a szövetkezet belső szabályzataiban. az üzem- és munkaszervezeti egységekben a vezetők és a beosztottak jogait és kötelezettségeit egyértelműen megfogalmazzák. A termelés eredményei Sok szövetkezetben már eddig is jelentős eredményeket értek el és ezek tükröződnek a termelés. a gazdálkodás eredményeiben is. A középmezőnyben elhelyezkedő szövetkezetek az előzőekben ismertetett feladatok megoldásával gyorsuló ütemben közeledhetnek a jókhoz. Ehhez jelentős segítséget adnak és kell is, hogy adjanak az utóbbi időben kialakult termelési rendszerek rendszer- gazdái. a szövetkezetek társulásai és mindenekelőtt a területi szövetségek. Moharos József, a TOT elnökhelyettese \ A Nógrádi Szénbányáknál év elején igen részletes műszaki és szervezési intézkedési terv készült. A feladatok nagy részét határidőhöz kötötték, így könnyű a végrehajtás ellenőrzése. Vajon mi valósult meg a tervekből, elképzelésekből? A kérdést Jó- zsa Pálnak, a szervezési osztály vezetőjének tettük fel. — A vállalat intézkedési terve szerint fél év alatt 55 témakörben kellett megoldást találni. Ebből 49 megvalósult és a többi is folyamatban van, rajtunk kívül álló okok miatt késik. — Néhányról hallhatnánk a megvalósított elképzelések közül? — A lengyel bányagépek tanulmányozása után a tapasztalatokat -» a vállalati alkalmazhatóság szemszögéből értékeltük. Már van is ilyen Fanúr típusú jövesztőgépünk. Csehszlovákiában a függősínpályás szállítási rendszerekkel megismerkedtünk, és a tapasztalatok eredményeként a jövő évre több komplett függősínpályát rendelt a vállalat. Ezek beépítésük után hathatósan segítik majd a gyorsvágathajtást, ami ma a legfontosabb feladat a szénbányáknál. Ezt egyébként több intézkedés szolgálja. A gyorsvágathajtási terv elkészült, sőt a meglevő gépek, berendezések átcsoportosítása is megtörtént. Ez azt jelenti, hogy a vágathajtó csapatok felét már sikerült ellátni folyamatos szállító- berendezéssel. A többi csapat ellátása is megvalósul folyamatosan, ahogy a megrendelt gépek beérkeznek. Az F6—HK fejtőgépek alkalmazását is előkészítettük. Az első gép Szorospatakon július óta dolgozik már. Igaz viszont, hogy nehéz körülmények között, és még nem elég hatékony a munkája. Az elmúlt hónapban 88 méter előrehaladást értek el a géppel. Ennél lényegesen többet várunk tőle, de sajnos, a szállítóberendezésekkel sok hiba volt és vizes is a munkahely. A következő F—6-os gépeti a negyedév végére ígérték. A termelékenység, az össz- üzemi teljesítmény növelése érdekében is elvégeztük a vizsgálatot, és á megteendő intézkedések rendszerbe foglalása folyamatban van. A kötélpályái automatizálás szintén folyamatosan valósul meg. A Salgótarjáni Városgazdálkodási Üzem kertészetének üvegházában trópusi a klíma. A levegő párás, meleg, aki nem szokta, arról lekívánkozik a kabát. Itt dolgozik tizenkét éve Duna Andrásne kertész szakmunkás. Békés megyéből 1962-ben került Salgótarjánba a férjével együtt, ötven kötet könyvük volt. Aztán lakást kaptak a Gor- kij-telepen, s azóta könyveket vásárolnak. — Havonta száz forint jut könyvre — mondja, miközben a begóniatövek körül szorgoskodik. Szaporításra nyeseget sarja- kat a cserépben ágaskodó növényekről. — Körülbelül 500 kötetes könyvtárunk van. Nem is csak én olvasom, inkább még a' férjem, no, meg most már a kisfiúnk. Most kilencéves. Elsősorban az indiános könyveket szereti. Gyerek. A férjem az úti leírásokat olvassa szívesen, Kittenberger- könyveket, én meg az elbeszéléseket. Már a második könyvszekrényt töltjük meg, az első — tíz éve vettük — vagy három éve A kisterenyei építési üzem egész tevékenységét felölelő üzemszervezési vizsgálat befejeződött és az így készült terv folyamatosan megvalósul. Haszna az üzem egyre javuló gazdasági eredményével máris mérhető. A központi intézkedési terv mellett vannak sajátos üzemi feladatok is. Ezek vajon megvalósultak-e eddig? Általában valóra váltak » tervek. Kányáson például a szupataki részen a gumisza- lag-szállítás terve elkészült, előreláthatólag októberben megvalósul. A tervezett front gépesítése megtörtént. Három elővájáson megszervezték a gyorsvágathajtást. Az egyik elővájáson a fogásmélység növelése érdekében új technológiát kísérleteztek ki. Ménkesen többek között újabb 1800 méteren korszerűsítik a személyszállítást. Köztudott, hogy itt nagy a ki- és beszállási időveszteség, aminek csökkentése nagyon fontos dolog. Az előkészítési feladatok megnövekedtek Ménkesen, ezért külön elővá- jási körletet alakítottak ki, ami kedvező tapasztalattal járt. Tiribesen is több tervezett intézkedés megvalósult, és ugyan ez, mondható el Szoros- patakról. Az utóbbi helyen több gépet üzembe helyeztek. Néhány feladat valóra ■ váltása anyaghiány miatt késik. A nagybátonyi gépüzemben a vasszerkezeti részlegnél a szalagszerű termelés kialakítása van napirenden. Eddig a határidők betartása, a termékösszetétel változása, és egyéb akadályok nem tettek lehetővé az áttérést. Általában a többi feladat megvalósult. A kisterenyei építési • üzemnél is egész sor elképzelési terv megvalósult, ami a várt gazdasági eredménnyel járt — mondotta Józsa Pák A céltudatos, műszaki, szervezési intézkedések valóra váltása mind a termelés a termelékenység növekedését, a gazdaságosság fokozását szolgálja. Az is igaz viszont, hogy egy-egy jobb megoldásból új feladat fakad, vagyis nincs megállás a fejlődésben. Az intézkedési terv úgy egészül ki folyamatosan a jövőre vonatkozóan. betelt. Akkor újat kellett vásárolni, de abba is egyre kevesebb fér. Esténként szoktam olvasni. Sokszor tévé helyett is, átmegyek a másik szobába, mert vannak olyan műsorok, amiket nem szeretek. Most épp a „Bengáli tűz” című Hajnóczi Rózsa-könyvet olvasom, már elég régen. Lassú olvasó vagyok. Van amikor egy hónapot is eltart egy-egy könyv. — Szakkönyvei vannak-e? — Körülbelül tíz kötet. A legfontosabbak. Persze, amellett az üzem könyvtárából is veszek ki könyveket. tanulni kell, téli időszakok szakmai oktatásain jó hasznát veszem a könyveknek. Nincs is nagyon más szórakozásom. Igaz, kézimunkázni is szeretek, horgolni és kötni. Kézimunkakönyvem szép számmal van. Minden évben veszek néhányat... Miközben beszél, fürgén jár kezében a szerazőkés. Halomba gyűlik előtte a szaporítóképes hajtás, mindegyikből új btgónia- tö lesz. — 9 NOGRAD — 1974. szeptember 14., szombat 3 B. J. Házikönyvtár t4 másűdik könyvszekrény
