Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

Rakétákkal a jégeső ellen r A Szovjetunióban viszony­lag egyszerű és olcsó rakétá­1; at konstruáltak, amelyekkel sikeresen vehetik fel a harcot a jégesőt hordozó felhőkkel szemben. A fellőt rakéta góc- í.épző reagens anyagot tartal­maz és szór szét a felhőben, timely „magához vonzza” a j ara cseppeket és így azok apró jégdarabkáikká fagynak meg (a pusztító jégdarabkák ugyanis „menet közben” fagynak meg.) A képződött jégdarabkák zuhanás közben megolvadnak és eső formájá­ban jutnak a földre. A mezőgazdaságilag leg­gazdagabb területeken — a Krímben, Közép-Ázsiábaru, a Kaukázusban stb.. — 3,5 mil­lió hektár terület felett jól szervezett védelmi szolgálat őrködik. A rádiólokátorok parabolaantennái éjjel-nap­pal pásztázzák az eget. A szakemberek a képernyőn lát­ható jelek alapján meghatá­rozzák a veszélyes felhők méretét, és jellegét, majd a jégesőt hordozó fellegek ada­tait eljuttatják a rakétások- hoz, akik végrehajtják a tűz- parancsot. E módon átlagosan negyedére sikerült csökkente­ni a jégkárokat. Űrszonda a Jupiter közelében A Pioneer—10 űrszondát 1972. március 2-án lőtték ki, többek között azért, hogy a Jupiter mellett elhaladva méréseket vé­gezzen. Az űrszonda 1200 millió km üt megtétele után 1973. de­cember 4-én közelítette meg leg­jobban az égitestet: 2,68 Jupiter sugárnyi távolságra; csak 660 ltin-nyire — figyelemre méltó pontossággal — térve el az ere­it <;ti iránytól. Közben áthaladt ti Naprendszer aszteroid öveze­tén és a Jupiter sugárzási zónáin. Eddig is ismert volt, hogy a Ju­piternek erős sugárzási övezetei vannak. Míg a Föld mágneses szférája 13 Föld-sugárnyit tesz ki, addig a Jupiternél ez 96. Most kiderült, hogy ez két rész­ből tevődik össze. A Jupiter sugárzási övezetei (a Földnél ezt van Allen övezetnek nevezik) sokkal erősebbek, mint a Földé. A Pioneer—10 műszerei n ég elviselték az emberi szerve­zetre halálos sugárdózis ezersze­resét. A Jupiter négy nagyobb holdja, amelyek a sugárzási öve­zeten belül találhatók, kb. 100- b; or osan csökkentik az intenzitást. Eddig is tudó*! volt, bogy a légkörben hidrogén, ammónia, metán található. most kisebb mennyiségű hé’him is azonosít­ható volt. Mivel a hidrogén (szén, hidrogén) nitrogén arány megfelel a Napban található értéknek, valószínű, hogy a hid- rogén/hélium arány is ugyan­annyi. Ez arra utal, hogy a Ju­piter kémiai összetétele nem na­gyon tér el attól az ősködétől, amelyből a Naprendszer kiala­kult. A Naptól való nagy távol­ság és az alacsony hőmérséklet miatt ugyanis nem fejlődhetett olyan gyorsan, mint a belső, ki­sebb bolygók. Bebizonyosodott, amit már ré­gebben feltételeztek: a Jupiter felszínén uralkodó hőmérséklet nem függ a Naptól. Az égitest ugyanis kétszer annyi hőt ad le, mint amennyit a Naptól sugár­zás formájában kap. Ez az ener­giatöbblet gravitációs eredetű, a nagytömegű bolygó évenként 0,1 cm-t zsugorodik. A Pioneer—10 regisztrálta a Földről csíkosnak látszó, több­réteges áramló gázfelhők és a nagy vörös folt jelenlegi állapo­tát. Ezek a jelenségek a Földről is észlelhetők, eddig azonban meteorológia jellegű, vagy ahhoz hasonló tüneményként értelmez­ték. A Pioneer—11. már útban van a bolygó felé, és 1974. de­cember 5-én jut annak közelébe. Sok függ a gyermekkortól KiilonlppKPß ruh any Tele vannak az orvosok vá­rószobái olyan páciensekkel, akiknek betegsége testi fáj­dalmakban nyilvánul meg, de valójában, pszichés eredetű. Riasztóan megsokasodtak az ilyen „pszichoszomatikus” bántalmak. A Wiesbaden! Né­met Diagnosztikai Intézet komputere összeszámolta az intézet első 16 332 betegének általános panaszait, és ered­ményeivel még a kórház ta­pasztalt orvosait is megráz mítette: a páciensek 60 szá­zaléka általános idegesség­ről panaszkodott, 35 százalék szenvedett alvási zavarokban, és ugyanennyien éreztek va­lamilyen testi fájdalmat fel­izgatott állapotban. 33 .száza­lék számolt be arról, hogy időnként erősen felgyorsul a szívodobogása, 30 százalék panaszkodott gyakori fejfá­jásiről, 29 százalék székreke­désről, és minden ötödik pá­cienst lidércálmok gyötörték. Egybarmaduk nyugtatósze- relkkel iparkodott küzdeni a Aaj ellen, egynegyedük csak altatóval volt képes elaludni. A wieshademi klinika mun­katársai meg vannak győződ­ve arról, hogy nagyjából ugyanezek a számok érvé- nyesek az összes orvos páci­enseire is. A Wiesbaden! szakértők azonban korántsem a modern élet nyugtalanságá­val, lázas tempójával, stresz- szeivel és káros környezeti hatásaival magyarázzák mindezt, hanem a mai nem­zedék gyermekkorának bi­zonyos vonásaival. Nincs olyan lelki eredetű betegség, vagy zavar — állítják —, amely a korai gyermekkorban átélt (lelki, megrázkódtatás, sokk) nélkül jött volna létre. Ennek megfelelően az ilyen betegségek megelőzésének egyetlen eredményes módja a gyermekek életkörülményei­nek megváltoztatása. A szak­értők az alábbi teendőket tartják fontosnak: — Gondoskodni kell arról, hogy a természetes kapcsolat anya és gyermeke között mindjárt a szülés után létre­jöjjön, más szóval mindketten jüknek egy szobában kell aludniuk, és az anyának le­hetőleg szoptatnia kell gyer­mekét. — Kisgyermekeket csak a legsürgősebb esetben szabad kórházba szállítani. A jövő­ben csakis olyan gyermek- gyógyászati klinikákat volna szabad építeni, amelyekben az anyák is helyet kapnak, hogy együtt lehessenek gyer­mekükkel és maguk ápolhas­sák őket. — Törekedni kell arra, hogy a szülők nélküli nevelő- otthonokban elhelyezett gyer­mekek lehetőleg már életük első hónapjaiban elkerülhes­senek \ egy családhoz, akár gondozás, akár örökbefogadás alapján. — Az is kívánatos lenne, hogy az anyák gyermekük el­ső életéveiben maradjanak otthon. Egyedülálló anyák számára pedig lehetővé kell tenni, hogy gyermekeik kö­zelében dolgozhassanak. Ha az ilyen intézményeket össze­kapcsolnák az öregek szociá­lis otthonaival, egy csapás­ra két jelentős kérdést lehet­ne megoldani, hiszen a ma­gukat fölöslegesnek érző öre­gek így a gyermekekre vi­gyázva találhatnának új fel­adatot,. — Amíg mindezt nem lehet megvalósítani, a német anyák" nak legalább két éven át kell állami vagyonból azt a 900 márkát havonta kifizetni, amibe egy otthonban nevel­kedő gyermek az államnak kerül. (Fentiek is igazolják népesedéspolitikai határoza­taink világszínvonalát) Mit eszünk holnap? Enni mindenki tud — táp­lálkozni kevesen. Az aforiz- maszerű mondáit dr. Tarján Róbert professzortól, az Or­szágos Élelmezés- és Táplál­kozástudományi Intézet igaz­gatójától származik. Az intézet laboratóriumai­ban ma már az új élelmisze­rek mikroelemeit is fel tud­ják tárni, vagyis a gramm milliomod résziét is kimutat­ják. Állatokon próbálják ki, hogyan szívódnak fel az új­fajta ételek, fogyasztásuk nem jár-e káros kísérőjelen­ségekkel. ‘Megvizsgálják, hogy egyegy ételnek mennyi idő alatt változik a fizikai össze­tétele. Ezzel választ kapnak arra, melyek azok, amelyeket feltétlenül frissen kell elké­szíteni, s azok, amelyek né­hány órával később is megőr­zik eredeti tápértéküket. FŐSZEREPLŐ MARAD A HŐS A mezőgazdaság fokozott kemizálá&a újabb feladatokat ad az intézetnek: megvédeni az ember egészségét, az élei3 miszerbe jutó vegyszerektől. Szoptatós anyáknak külön­böző diétás étrendeket java­soltak, s megfigyelték, milyen ételekből jut a legtöbb táp­anyag az anyatejbe. Kutatók egy kis csoportja szűrővizs­gálatokat végez annak kimu­tatására, mi van az országos táplálkozási átlagok mögött. De ez már a szociológia te­rületére vezet. A sokrétű ku­tatások között azzal is foglal­koznak, mit eszünk 2000-ben. — Meggyőződésem, hogy Földünk 20 milliárd em­ber részére is egészséges táp­lálékot tud biztosítani — mondja Tarján professzor. — Ehhez nemzetközi összefogás­sal kell megteremteni a felté­teleket, hiszen rengeteg tar­talék van még, elsősorban, a fejlődő országokban, de ezek feltárásához tapasztalatokra és anyagi eszközökre egy­aránt szükségük van. így az ezredfordulóra elérhető a je­lenlegi terméshozam három­négyszerese. — És mi Magyarországon, mit eszünk’ 2000-ben? — Álaméban véve ugyan­azt, amrt manapság, csak egy kicsit más formában. Táplálkozásunkban főszerep­lő marad a hús. Az első he­lyen, azt hiszem, az ezred­fordulón is a. sertés áll majd. de a fajtanemesítések ered­ményeképpen főleg húst ad, s csak másodsorban zsírt. A nemzetközi kereskedelem bővülése nyomán asztalunkon bizonyára egyformán megszo­kott hétköznapi fogás lesz a folyami mellett a tengeri hal is. A főzelékek, gyülmölcsök, egyre nagyobb szerephez jut­nák, akárcsak a tej. — Mindezeket azonban mai szemmel nézve még kis­sé szokatlan, liofilizált álla­potban. látjuk viszont. A lio- filizálás porftási eljárást je­lenít, amelynek során az élel­miszerből alacsony hőfokon párologtatják el a vizet, s ezért az megőrzi vitamintar­talmát, eredeti aromáját. Tu­busban, paszta, vagy por alakban vásárolhatjuk majd a gyümölcskivonatokat, a fe­ketekávét. Ennek már ma sok kezdeti jelét tapasztal­hatjuk: hagyományos módon sem tudunk jobb kakaót főz­ni, mint a holtokban kapható porokból. Kitűnőek a tejpo­rok, a nescafék, és a leves­sűrítmények is. Sok tejes italt fogyasztunk majd, de nem biztos, hogy kávét, ka­kaót, inkább turmixokat, er­jesztett tej féléket. ŰJ FRANCIA VÁROSI AUTÓ X nagyvárosok parkolási 'ondjainak csökkentésére az íyik megoldás a minél ki- íbb helyigényű gépkocsik el- erjesztéséneka szorgalmazása ehet. Az ilyen típusú autók na még meglehetősen szerény választékának a bővítésére a rancia Citroen cég „Minima” réven újfajta városi gépko- ;sit hozott forgalomba. A .Minima” mindössze 3,60 négyzetméternyi területet fog­ai el parkoláskor, hossza ■supán- 2,40 méter. Parkolási helyszükségletét a csúszóaj- -'-k is csökkentik. Kis méretei ■: lenére ' négy személy befo- ;adására, alkalmas, az új vá- osi autó, amelynek csúcsse­bessége meghaladja az órán­kénti 100 kilométert. A „mi- aiautó” 602 köbcenti­méteres motorját és néhány ronstrukciós elemét a Citroen ?yár egy korábbi típusából — n Dydne—6-ból — „vették kölcsön” a tervezők (a Dyane —6 egyébként 3,87 méter hosszú karosszériájuk f NEM LESZ ALGASZENDVICS — Ezekkel kevesebb lesz a gond, hamarabb és köny- nyebben készíthetők el, mint a hagyományos élelmiszerek? — A fogalmazás valóban úgy pontosabb, hogy nem annyira az ételek, inkább a háztartás nem fog hasonlíta­ni a maira. A zöldségféle tisztítását, darabolását, sőt. előfőzését is elvégzi majd az Ipar. Nem kell krumplit pu­colni, zöldborsót fejteni. Ná­lunk egyelőre kétirányú fej­lődést figyelhetünk meg: bi­zonyos háztartási munkákat társa dalroasi tunk, ugyanak­kor tökéletesítjük a háztartá­si gépeket is. — Nem lesz tehát alga- szendvics, és élesztőtabletta? — Nem, a fantasztikus re­gények utópiáival ellentétben, a hagyományos élelemforrá­sainkat nem cseréljük fel ra­dikálisan szintetikus éleim i- szerekre. Helyette inkább tej­paszta és gyümölcspor lesz. Kényelmesen, a felhasználási formában kapjuk kézhez, az élelmiszereket, S egy felnőtt ember, napi élelmiszeradagja sem változik — másfél kiló marad. Csak az ízek módo­sulása, legalább annyira, mint az elmúlt negyedszázad­ban. AZ ÍZEK VÁLTOZNAK — Megváltoztak volna az ízek? De hiszen nagyjából ugyanazt esszük? — Egyáltalán nem. Leg­alább akkora változás ment végbe az élelmiszeriparban, mint amilyen nagy a házi és gyári kenyér közötti különb­ség. Nagyapáink rá sem is­mernének . a mái kenyérre. Az ő idejükben otthon da­gasztották, egy hétrevalót sütöttek. Ma mindenki friss kenyeret eszik. Hasonlókép­pen más az elmúlt évtized­ben elterjedt gyári csirke és tészta, mint az otthon készült, más a búza, amiből a kenye­ret sütjük, és más ízű a tej is, amit iszunk, mert a tehe­nek korszerűbb takarmányt kapnak. Ha megkérdeznénk egy mai gyereket mi az a maláta-, vagy cikóriakávé, neon tud válaszolni, pedig néhány évtizede mindennapi reggelink volt. Varga Zsuzsa Újfajta zuhanyozó beren­dezést hoz forgalomba a nyugatnémet ipar. A fürdő­szobai kád helyére — vagy amellé — a képen látható, kb. 1 méter átmérőjű zomán­cozott vízgyűjtő „edényt” süllyesztik be. A különleges­ség azonban nem ebben ke­resendő, hanem a kézi zu­hanyrózsa kiképzésében, amelyből Igen kis átmérőjű nyílásokon át 4—8 atmoszfé­ra nyomással lép ki a vízsu­gár. Az „ostorcsapás”-hatású vízsugár élénkíti a bőr vér­keringését, vérbőségét, és ezáltal felfrissülést idéz elő. A zuhanyrózsa elosztófeje elé olyan tranzisztoros szabá­lyozó is bekitatható, amely hideg és forró víz váltakozó hatásának teszi ki a testet: két másodpercig 40—50, 2—10 másodpercig pedig jéghideg víz záporozhat a bőrre. A frissítő zuhany hatásmecha­nizmusa, azonos a finn. sza­una fürdőjével, ahol a forró gőztjen való izzasztást hóban történő meghempergetés, (vagy jéghideg vízzel való zuhanyozás) és nyírfa-vesszős csapkodás követi, ami nagy­mértékben serkenti a vérke­ringést. __________ Az esőzések alakulása a jövőben A földkerekség legnagyobb részén, az egyenlítő öv és a sivatagok kivételével, nagy különbségek mutatkozhatnak az~egyes évek közt az ^esőzé­sek arányai tekintetében. Szá­raz és esős időszakok válta­koznak egymással, hol éhín­ségek, hol pedig árvizek pusz­títanak. Ma már tudjuk, az esőzések alakulásának ezek a szeszélyei abból származnak, hogy az úgynevezett nagy földi légcirkulációs (passzá­tok, monszunok, nyugatiszél­öv, frontrendszerek) viselke­dése évről évre eltérően'ala­kul: változik az egyes cirku­lációs ágak erőssége és elto­lódásokat mutat a földrajzi elhelyezkedésük is. Ezek a légcirkulációs rendellenessé­gek többnyire tartós jellegű­ek: hónapról hónapra, sőt gyakran éveken át is megma­radnak és így következtetni lehet a jövőben viselkedésük­re is. Angol meteorológusok meg­vizsgálták a Földközi-tenger vidékének, a Közép-Keletnek és India északnyugati részé­nek esőzési viszonyait a szá­zad elejétől egészen napja­inkig. Az adatokat összeha­sonlította a nagy földi légcir­kuláció eltolódásával és ennek alapján következtetéseket vont le a csapadékviszonyok várható jövőbeli alakulására egészen a 2030. évig. Eredmé­nyei szerint a Szahara ezen időszak alatt fokozatosan dél felé fog terjeszkedni és ösz- szesen kb. száz kilométer szé­lességű területsávot ■ hódít meg Afrika belsejéből. Hason­lóképpen várható a Rajahstan sivatag dél felé terjeszkedése is. Ólom a vérben Rendkívül magas a Rajna­menti Stolberg lakóinak véré­ben, hajában és csontjaiban az ólomtartalom. A lakosság orvosi vizsgálatára azután ke­rült sor, hogy a környező le­gelőkön sorra hullottak el az állatok — ólommérgezésben. Felmerült a gyanú, hogy a stolbergi „Binsfeldhammer” ólomkohóbpl kiszivárgó ólom fertőzi meg a levegőt, s ez be is igazolódott. A kisváros ösz­szes gyermekeit megvizsgál­ták, miután az ólommérgezés főleg a fejlődő szervezetre káros. Az aacheni Technikai Főiskola higiéné intézetének megállapítása szerint igen sok kisgyerek „ólomveszélyezte­tett”, ami annyit jelent, hogy bár nem beteg, egy súlyosabb infekciós betegség súlyos vér- szegénységet, vagy anyagcse­rezavarokat válthat ki ben­nük. NÓGRÁD — 1974. szeptember 1., vasárnap 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents