Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-11 / 187. szám

Ä fővárosi vízművek dolgozói a szentendrei szigeten csöve­ket fektetnek. A nagy teljesitményű munkagépek mellett új technikai eszköz, a lézer-berendezés is segíti az építők munkáját. A lézersugár „hajszálpontosan” kijelöli a csö­vek helyét. Képünkön: A cső belsejében dolgozó lézer- berendezés sugarával az előtérben látható céltáblát kell eltalálni, hogy a cső a pontos helyére kerüljön. ' Kerétpár-ergoméíer X szív e’.'i’ miatt operált gyermekek rehabilitá­ciója mind gyakoribb feladat­tá válik az egészségügyi ín- 1 Szme. yekben. A rehabilitáció lényege: olyan mozgásoknak a gyakoroltatása a gyermek­kel, aminőket a műtét utáni állapotuk megenged nekik. Ehhez persze az szükséges, hogy felmérjék a gyermek s-ívének és vérkeringésének állapotát, amit részint nyugal­mi állapotban, részint munka­végzés közben kell megejteni. Ez utóbbi célra szolgál a képen látható kerékpárszerű s érkezet és a műszeregyüt- tes, amellyel a műtéten át­esett gyermek munkateljesít­ményét lehet megmérni. A Serékpár-ergométeren előre beállítható a terhelés nagy­sága. A pedálok hajtása köz­ben műszerekkel lehet ellenő­rizni a szív működését és a vérkeringést a mellkasra he­lyezett érzékelők útján. A kapott adatok értékelése után az orvos előírja a gyermek által végzendő tornagyakorla­tokat, valamint azt, hogy mi­lyen életmódot kell folytatnia végleges felépülése érdekében. Ma már elfogadott az az ál­láspont, hogy a sikeres mű­téten átesett gyermekek ese­tében nem a pihentetéstől, ha­nem az orvos által előírt, fo­kozatosan növekvő adagú gyógytornától várható a gyó­gyulás. Információtárolás — sókristályban Az adattárolás egészen új­szerű megoldásán fáradoznak a lett akadémia kutatói. Kí­sérleteik során meglepetéssel tapasztalták, hogy bármilyen alkálihalogenid kristály — tehát a közönséges konyhasó is — köbcentiméterenként 1 milliárd információ tárolására képes. A különös kísérleti eredmény azon a jelenségei- alapszik, hogy a sókristályban elektronsugár hatására ener- giatartalommál bíró hibahe­lyek keletkeznek. Az ekként tárolódott energia fény hatá­sára szabaddá válik. A felfe­dezésnek a műszaki gyakor­latba való átvitele még to­vábbi kutatást kíván, fjsSsäo szoonfftSÉóSi Napjainkban a belkereske- még nagyobb mennyiségű víz Nem is annyira az íz és üdí­delmi vállalatok által forgal- ivása sem hozza helyre. A tő hatásukkal van baj — jól- mázott italoknak csupán 7— gyümölcslevek alkotóelemei lehet széndioxidot nem tar- 8 százaléka alkoholmentes hatására viszont a 'szájban talinaznak, —, hanem a sze- ltal. Pedig az a szerény arány levő nyálkahártyák gyorsan .gényes választékkal és a is jelentős fejlődést reprezen- regenerálódnak. nem túl csábító palackozással, tál, azt tanúsítja, hogy az el- címkézéssel, valamint a múlt öt évben csaknem meg- SŰRÍTMÉNYBŐL, — rendszerint hűtetlen felszol- báromszorozódott az üdítőital- ÜDÍTŐ ITAL gátasukkal, ■fogyasztás. Mindenesetre különös el­A fogyasztó egyre növekvő Egyértelműen leszögezhet- ientmondás, hogy gyümölcs- mértékben keresi és igényli jük ^ tehát, hogy a legjobb termelésünk " Európában az alkoholmentes italokat, üdítő hatásuk a megfelelően egyike az elsőknek, mégis az Nem volt könnyű felkelteni hűtött széndioxiddal dúsított üdítő ital iparág többs'égé- az igényeket, jelentős minő- gyümölcsleveknek van. A ben importból származó ségjavulásnak kellett bekö- Traubi soda és a Vitis nevű nyersanyagokból állítja elő vetkeznie, hogy ezt elérjük, italok a szőlő erjedetlen le- termékeit. Persze lehet olyan Annak a felismeréséire volt vének sűrítményéből készül- megfontolás is, hogy gyü­szükség, hogy a szintetikus nek. Az Oázist a legjobb sza- mölcseinket ’érdemesebb alapanyagok időszaka lejárt, s belesi almák felhasználásával exportálni, mert annak 1 ki- csupán a természetes gyű- állítják elő. A narancs-, illet- logrammjáért 2—3 kg im- mölcssűrítményekből készült ve oratige-készítményeket port üdítőital-nyersanyag üdítő italok számíthatnak si- valódi déligyümölcsből hoz- szerzehető be. Hadd említsük kerre és a nagyobb üdítő zák létre. A Tonik italnak meg, hogy például J972-ben hatású széndioxiddal dúsított egy kevés citromolaj, és még üdítőital-gyártásunk import- — változatok. ennél is jóval kisebb meny- ból származó. koncentrátu­__ nyiségű kininaroma adja a maira 1,5 millió dollárt ad­M ELYIK ÜDÍTŐBB? kellemes kesernyés ízt. tunk ki (ha nem is közvetlenül Talán kevesen tudják, hogy <je árucsere formájában.) A szódavízbe, ásványvízbe a Coca-Cola és a Pepsi-Cola kevert szintetikus koncentrá- italokat is joggal sorolhatjuk MŰLTJA NINCS, CSAK tummal készített szörp csak a gyümölcslevek közé. Jól- JÖVŐJE annyi üdítő hatást fejt ki, lehet a külföldről • vásárolt amennyit maga a hideg, vagy koncentrátumok összetétele Az alkoholmentes fldftő hűvös víz, azzal a „ráadással” szigorú titok, az bizonyos, italoknak nincs nagy hazai hogy a szénsavas víz frissítő hogy a cola dió és sokféle hagyománya. Korszerű elő- és szomjúságoltó hatása foko- — egészen pontosan 94 fajta állításukról és kínálatukról zottabb, mert kellemesen, egy — növény, gyülmölcs kivona- alig 5—6 éve beszélhetünk, kissé «síposén, bizsergetően táböl állnak. Üdítő-, frissí- Mindenesetre ma már ott Ihat a száj idegvégződéseire, tő hatásukat koffeintartalmuk tartunk, hogy évente jóval De a szervezet sóveszteségét is fokozza. több, mint félmilliárd palack nem pótolja, 5 a vitaminok A Cola- és Tonik-italok, üdítő szomjoltót fogyasztunk hiányát sem. valamint a déligyümölcs- és el. Nem elhanyagolható szem­A helyesen. — 10—12 C- szőlőlé-készítmények ún. két- pont, hogy a szeszesital-fo- fokra — hűtött gyümölcslé- tős cukrokat is tartalmaznak, gyasztás visszaszorításának veknek, illetve a széndioxid- Nem így az almaié, amelyben is egyik előfeltétele a minél dal dúsított gyümölcslevek- a táplálkozás, emészthetőség nagyobb alkoholmentes üdi- nek egészen különleges üdí- szempontjából sokkal értéke- tőital-választék, de az auto- fő és frissítő hatásuk van, sebb gyümölcscukor (fruktőz), mobilizmus tömeges terjedése ami a gyümölcssavak jelen- található csak (ennek megfe- is fokozott igényeket ébreszt, létének köszönhető. A cit- lelően a cukorbetegek is A kereskedelem és a vendég­rom-, alma- és börkősav, va- bátrabban fogyaszthatják.) látóipar is sokat tett az üdí- lamint ezek bizonyos fajtá- tő italok fogyasztásának nö­jú savanyú sói a gyümölcsök- „PROBLÉMÁS” velése érdekében, többek kő­ben rejlő cukorral meghatá- GYÜMÖLCSLEVEK zött a hűtve való tárolás rozott arányban fordulnak többé-kevésbé kielégítő elő. A hazai gyülmölcsökből ké- megoldásával. Ugyanakkor az A szomjúság érzetét rend- szült úÍl. rostos levek nem ipar is kitapasztalta az üdítő szerint nem is a szervezet örvendenek valami nagy italok korszerű előállítású- vízhiánya okozza, hanem az, népszerűségnek hazánkban, nak fortélyait, még ha küi- hogy a száj és a garat nyál- Pedig sok tekintetben értéke- földi cégek közbejöttével, be- kahártyái kiszáradnak. Ezt sebbek „divatos” társaiknál, vonásával is. Sz. A. Újdonság as állattenyésztésben : peteáiü-itetés Hamisított svájci órák Olaszországban évente kb. 100 ezer hamisított svájci órát hoznak forgalomba. Ezen az országon kívül igen sok órahamisítvány talál gazdára Spanyolországban, a Benelux- áílamokban, Indiában, Pa­kisztánban, Bolíviában és Brazíliában. A bűnügyi szer­vek szerint eddig kb. 30 óra­márkát hamisítottak. Ezen a listán gyakori a Camy, Certi- na, Eterna, Fortis, Omega, Uoamer. A modem biotechnikai el­járásoknak — így az átörökí­tés irányításának — kiemel­kedő jelentősége van az ipar­szerű állattenyésztésben. Egy cambridgei tudós juhok Cambridgenben megterméke­nyített petesejtjeit három nyúl petevezetékébe telepí­tette és repülőgéppel Afrika déli részébe vitte. Ott 4—5 nap múlva a petesejteket egy­ídőben tíz juhba ültette át. Az eredmény: öt juhnál vem- hesség mutatkozott. Ezen a módon tehát egész nyájak számára szállíthatók megter­mékenyített petesejtek, még szélsőséges éghajlatú helyek­re is. A peteátültetés a mes­terséges megtermékenyítéssel összekapcsolva új távlatokat nyit az átörökítés előtt. Bumeráng a vaskorból A hollandiai Velsen ho­mokdűnéiben a régészek tölgyfa bumerángot találtak. Az ősi hajftóeszköz három töredékben került a felszín­re. Korát radioaktív szénizo­tópos eljárás segítségével ha­tározták meg; ezek szerint a bumeráng 2250—2420 éves le­het. Valószínű tehát, hog • ie. a 3. évszázadban kész' tették. A groningenl egyetem kutatója elkészítette a bume­ráng pontos mását. Az erede­tinek 39 cm volt a két vég­pont közötti, távolsága, vas­tagsága pedig 3,2—3,7 cm között változott. A bumeráng ágai 110 fokos szöget zár­tak be. A régészek vélemé­nye szerint a vaskorszaki emberek a tölgyfát mestersé­ges úton hajlították meg. Az így hajlított bumeráng jó­val erősebb, mintha termé­szetes hajlású fából képezték volna ki. A hollandiai lelet­hez hasonló bumerángot már Ausztráliában, Indiában és az amerikai kontinensen is találtak a régészek. A legrégebbi bumérángle- let ie. 5000-ből egyiptómi sírból került elő. Egyik-má­sik régi egyiptomi bumeráng­nak vége cizellált arany le­mezzel volt borítva. A régé­szek és a történészek szerint az őstörténeti korban a bu­meráng Európában széles körben elterjedt hajítóeszköz volt, amelyet különösen a Földközi-tenger partvidékén használtak, nemcsak az eu­rópai, de az afrikai oldalon is. A közhiedelem azt tartja, hogy a bumeráng ausztráliai privilégiumf és az ottani bennszülött lakosságnak volt hajítóeszköze, onnan ter­jedt el a többi kontinensen. A régészeti kutatások során viszont Európában régebbi keletű * bumerángleleteket találtak, mint Ausztráliában, igaz viszont, hogy e távoli kontinens régészeti szem­pontból a tudomány számára ma még egy elég fehér fol­tot képez. A bumerángot ál­talában úgy hajlították, hogy ha eldobás után röptében nem ütközik semmibe, visz- szatér az elhajítás! hely kö­zelébe, de néha a hajító sze­mély kezébe. Fért a visszaté­rési „képességet”, mondhat­nánk, manőverkészséget az ember régóta ismeri. A bume­ráng felső szárnya jobban van hajlítva, ez a rész tehát gyorsabban „utazik”. Egyéb­ként mindig a bumeráng •görbülete határozza meg azt az időpontot, amikor a bume­ráng többé nem képes előre­haladni, és visszafordul a hají­tó felé. Ezek az ún. körpálya -' bumerángok. Súlyuk általába -i 125—300 gr között változ.- Ausztráliában egyébkért használtak a múltban — de még ma is — olyan bumerángo­kat, amelyek egyenes vont:’ - pályát repülnek be, tehát nem térnek vissza a kiindu­lási pont közelébe. Ezzel az ősi hajítóeszközzel. nagyobb távolságokat lehetett elérni, mint más hajítókkal, így a parittyával. Tenger alatti kutatás és teclinika A hamisító cégek felgön­gyölítése nem könnyű feladat, ugyanis előfordul az is, hogy más országban végzik a ha­misítást és ismét más ország­ban vésik be a hamis véd­jegyet. A svájci ékszerórák zömét Olaszországban és Hongkongban hamisítják. Az aranyóráknál előfordul az is, hogy nemcsak az óraszer­kezet hamis, hanem a bevé­sett 18 karát csak 8 karátnak felel meg. SZUPERPLASZTIKUS ALUMÍNIUMÖTVÖZET ^ Az egyik angol vállalat Ivan új aiamíniumötvözetet állított elő, amely a hőre lá­gyuló műanyagokhoz hasonló módon dolgozható fel. Az új alumíniumötvözet, amelynek a „Supral 150” márkanevet adták, 150 "C-ig megtartja mechanikai szilárdságát és 450 “C-on a szokásos alumíni­umötvözeteknél sokkal job­ban nyújtható, így a termo- ilasztikus műanyagokhoz ha­sonlóan, viszonylag enyhe kö­rülmények közt alakítható préseléssel, vagy vákuumfor- mázással. Könnyű súlya és jó korrózióállósága révén alkal­mas lehet gépkocsi és repülő­gép-alkatrészek, építészeti panelek stb. készítésére. _ A tenger alatti bányászat módszerei, a szárazföldi módszerektől merőben külön­böznek, ezért új iparágak fej­lődtek ki, a tenger alatti ku­tatási módszerek pedig gyors fejlődésnek indultak. Kiala­kulóban van egy új iparág, a tenger alatti építőipar. A ten­gerfenéken bányákat, ércfel­dolgozókat, finomítókat, atomerőművet építenek, olaj­fúró berendezéseket állítanak fel, sőt könnyűbúvárok részé­re még üdülőtelep is épült a ten gerf enéken. A tenger alatti építkezések­nél is fontos szerepe van a betonnak. Nagy önsúlya elő­nyös, tartósságát még növeli a tengerfenéken levő alacsony hőmérséklet és nagy nyomás, a víz alatti betonozás problé­mája pedig már rég megoldó­dott. Másik építészeti megol­dás során — főleg tárolók építésére — a lehorgonyzott gömbökből a nyílt tengeren épített repülőterek alátámasz­tó szerkezetét alakították ki. Eddig kb. 150 olyan tenger alatti hegyet fedeztek fel, amelyekben bányászásra ér­demes anyagok vannak. Ezek kiaknázására már számos ten­ger alatti bánya üzemel. Az aknák egy részét a száraz­földről indulva hajtották ki és a bányák nem nyúlnak túl a kontinentális talpazaton. A fúróhajók és a vízfelszín fölé nyúló lábazatok után újab­ban tért hódítottak a tenger­fenéken felállított fúróberen­dezések is, amelyet hajóról vagy a szárazföldről lehajtott aknán keresztül szolgálják ki. Fejlesztik a víz alatt hasz­nálható szerszámokat is, ezek sokban hasonlítanak az űrha­jósok által használt szerszá­mokhoz. A tenger alatti kuta­tásban főként a nyersanyag- kutató műszeres vizsgálatok és á víz alatti fényképezés fej­lődött gyorsan. A tengerfe­nékről felszínre hozott nyers­anyagok között első helyen áll az olaj, de sok egyéb anyag is származik a víz alól. Jelentősek a vörös-tengeri réz-, cink-, mangán- és vastar­talmú iszaprétegek és a drá­gakő-előfordulások. Érdemes felszínre hozni az elhalt mészvázas állatok tömegét is, ez a cementgyártáshoz szol­gáltat nyersanyagot. Különö­sen értékesek a tengerfen - ken kiváló ún. kon kréc ; < : (ásványi anyagok összesűr, - södése), amelyek több mill i km2 területet borítanak. (Há - rányos, hogy elég nagy méi> - ségben.) A konkréciók növi - kedése rendkívül lassú, ezt- - év alatt átmérőjük csupán 1 mm-rel növekszik. A meglevő készletek több millió éves k - válási folyamat eredménye . A konkréciók legnagyooo részben (45 %) mangánt, ki­sebb részben kobaltot, nik­kelt és rezet tartalmaznak. A görögországi argolisi öbölben elkészült az első tenger alatti forrásfoglalás is. A parttól 8 km-re, a tengerfe­néken 10 m’/perc hozamú édesvizű forrást fedeztek fel. Az édesvíz a tengerfenék alatt 100 méterre van, karszto­sodott mészkőben, ahová a tengervíz nem tudott behatol­ni. Jelenleg épül a tengerfe­néken az a távvezeték, amely az édesvízben szegény part­ra vezeti a forrásvizet. M. L. NÓGRÁD — 1974. augusztus 11., vasárnap 11 i

Next

/
Thumbnails
Contents