Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-09 / 185. szám

A gyanús idegen Tsmét rendőrkézen az ál- kulcsos betörő. Eddig már tíz évet ült börtönben és csak nemrégen szabadult. Mostani elfogásáig több tu­catnyi betörést követett el. Egész vagyon lopott holmit foglaltak le a lakásán. El­fogása egy éber. szolgálaton kívüli rendőrnek és egy tizennégy éves tanulónak köszönhető. Szombat reggel volt. Kiss 'János r. főtörzsőrmester Árpádföldi, lakásán töltötte n szabad Idejét Kilenc óra körül munkaruhában in­dult. hogy füvet szedjen a nyulainak. Amint az utcá­ra lépett, a negyedik szom­széd háza előtt egy ismeret­len, jól öltözött férfit pil­lantott meg. aki nagy akta­táskát szorongatott a kezé­ben. A házat figyelte, s lopva tekingetett körül. 'Amikor Ki**t meglátta, gyorsan elindult, az ellenke­ző irányba. A rendőrnek gyanússá (vált a viselkedés, de nem ment az idegen után, ha­nem az egyik üres telken elkezdte szedni a füvet, íbiszemmel azonban az idegent figyelte. Az akta- táskás látva, hogy amaz nem törődik vele, vissza­ment az iménti házhoz, és körülnáaegetett. Aztán be­ment Kigs közvetlen szom­szédjához, A főtörzsőrmester Is befe­jezte a fűszedést, betette az udvarba, s gondolta, meg­nézi, mit ténfereg itt ez az idegen. A szomszéd kapujá­ban futottak össze, amint éppen kísérte kifelé a Sán­dor gyerek. — Mit keresett itt ez az ember? — kérdezte a fiú­tól. — Berta bácsiék iránt érdeklődött — mondta a fiú, s a jelzett házra muta­tott, ahol előzőleg az ide­gen téníergett. — Miért keresi a szom­szédot? — kérdezte kíván­csian az idegentől. — Hirdetésre jöttem. — Miféle hirdetésre? — lepődött meg a rendőr, mert, jól tudta, hogy Ber­táiknak semmi olyan ügyük nincs, amit hirdetés útján kellene elintézni. — Az ne érdekelje ma­gát, majd estére visszajö­vök — válaszolta az ide­gen és otthagyta őket. A rendőr nem válaszolt e pökhendi kioktatásra, ha­nem a fiúhoz hajolt és kérte: gyorsan készítse ki a kerékpárját, míg 6 átöl­tözik az egyenruhájába. Mintegy ötszáz méterre az Istráng utcától érte utói az idegent, aki igen meglepődött, hogy az imént látott munkásruhás férfit rendőregyenruhában látja és kéri az igazolványát. Szó nélkül átadta. A főtörzsőrmester átvizs­gálta az igazolványt, s mi­vel látta, hogy hónapok óta nincs munkahelye, az iga­zolványt zsebre tette. — A munkahelyét majd a XVI. kerületi kapitány­ságon tisztázzuk — mond­ta az idegennek. Azzal a kölcsönkért kerékpárt be­tette az egyik házhoz, és elindultak. Cinkota felől jött egy gépkocsi, amit a rendőr le­állított, hogy vigye' be őket a kapitányságra. Az eddig nyugodtnak látszó idegen azonban futásnak eredt a Szilas-patak felé. A rendőr persze nyomban utána ve­tette magát, de látta, hogy már nem tudja beérni, így segítségért kiabált. — Fogják meg! Fogják meg! A földeken, kertekben dolgozók közül többen az idegen üldözésére keltek. Varró László tanuló is fel­figyelt a segélykiáltásokra, aki barátjával a patak vi­zénél tartózkodott. Felka­paszkodott a patak partjá­ra és észrevette, az éppen feléjük futó férfit, akit i a rendőr üldözött. Nem habo­zott. .. Hátulról elkapta a menekülő gallérját, és ma­gával rántotta a földre, mire a szökevény íeltápász- kodhatott volna, már Kiss főtörzsőrmester izmos ke­ze szorította. Előállította u kapitányságra. Perceken belül kiderült, hogy az elfogott férfi nem más, mint Gözsi László, is­mert betörőtolvaj, Aktatás­kájából kishalta, zseblám­pa és ötven darab külön­féle lakáskulcs, a zsebeiből pedig zsebórák, aranygyű­rűk, zálog-, és Patyolat-cé­dulák, valamint ötezer fo­rint került elő. Gözsi nyomban beismer­te, hogy Árpádföldön is be­törési szándékkal volt te- apszemlén, és, hogy a má­tyásföldi meg a cinkotai oetörést az ő számlájára le­het írni. Csakhogy a nyo­mozók ezzel nem elégedtek meg. Az állandó dunakeszi és ideiglenes gyáli lakásán fantasztikus mennyiségű, betörésből származó holmit foglaltak le. Ezüst evőesz­köz-készletek, táskarádi­ók, fényképezőgépek, aranytárgyak, több mint háromszáz új zsebkés, egy 15 ezer forintos betétkönyv stb. került a kapitányság­ra. A kerületi nyomozók — pár nap alatt' IT — a fő­város több kerületében — általa elkövetett betörést tudtak azonosítani, illet­ővé bizonyítani. De ez még úgy tűnik, csak a kezdet. A szerteágazó nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság Vizsgálati Osztálya folytatja. Kiss János főtörzsőrmes­ter — szolgálaton kívül is éber magatartásáért — kapitányságvezetői dicsé­retben, és pénzjutalomban részesült. .A rendőr segít­ségére siető és bátorságból jelesre vizsgázó Varró László tanulót pedig a fő- kapitányságon dicsérték meg és átadtak neki aján­dékul egy kar-órát. Szilvád Ferenc Több mint másfél millió diák az új tanévben Országszerte megkezdték az előkészületeket a néhány hét múlva kezdődő új tanév meg­nyitására. Az óvodáktól az egvetemekig egvüttvéve több mint másfél millió kis- és nagydiák kezdi meg a mun­kát. Az alsófokú oktatási in­tézményekben. a gimnáziu­mokban és a szakközépisko­lákban a tanév szeptember 2-án. a tanévnvitó ünnepség­gel kezdődik. Az első tanítá­si nap szeptember 3-án lesz. A középiskolák IV. osztályá­ban az utolsó tanítási nap máius 10~e. Az írásbeli érett­ségi, képesítő vizsgák idő­pontját az érvényben levő szabályzatok alapián külön rendelkezésben később lelölik ki. Az egyetemek és főisko­lák többsége szeptember első heteiben nyitja meg kapuiát. Örvendetes, hogy minden eddiginél több — szám sze­rint 274 000 — óvodai helv ■'árja a kicsinyeket, csaknem 20 000-rel több mint tavalv ilyenkor. Tekintve, hogy az -óvodai ellátás még mindig nem kielégítő, az idén is vár­ható, hogy az óvodai helyek kihasználtsága lényegesen meghaladja a 100 százalékot, így hazánk neveléstörténeté­ben először az óvodába iáró gyerekek száma jóval több lesz. mint 300 000. Az általános iskolák egvütt­véve 1 034 000 — köztük 156 ezer első osztályos — diák oktatását kezdik meg. A de­mográfiai helyzetnek megfe-, le lóén csaknem tízezerrel lesznek többen a kis elsősök mint tavaly. A gimnáziumok­ban és a szakközépiskolák­ban 210 000-en tanulnak, kö­zöttük 56 000 elsős. Ugyan­csak hazai „csúcsot” dönte­nek meg a felsőoktatásban: a nappali, az esti. és a leve­lező tagozatokon tanuló fia­talok együttes száma várha­tóan a következő tanévben haladja meg először a száz­ezret. Közöttük minden ed­diginél többen, mintegy 16 ezrein kezdhetik meg egyete­mi. főiskolai tanulmányaikat a nappali tagozatokon. Unitász Ernő a békesség an­gyala. Kicsit köpcös és kopa­szodó angyal, de szive elnyű- hetetlen. midőn az összefo­gásért kell tenni. A családot nem érte hat váratlanul há­romhavi tervező munka után tett közlése, miszerint kirán­dul a lakótömb. — Tudjátok, az elidegene­dés! Vagyunk e kockában kétszázan és sejtelmem áincs, ki él felettünk. De összeme­legítem a népet. Kis kirán­dulás. csurdítás némi rizling- ge!, aztán keblemre világ. '■lisnap már számítást vég- zen. körözvényt szerkesztett. Majd egyik lépcsőházból ki, a jnásikba be. Este holtfáradtan rogyott ágyba. De homlokán dicsfény. '— Teli a két Ikarusz. Nincs, ahonnan ne jönnének. Ezt fűzd össze, asszony! Etelkának, ki azért nyitott szemmel őgyeleg a házban, került ellenvetése. — Ernő, megható, amit mí­velsz. Tíz év után együtt a zöldben. Mégis aggódom. Mert a korhely könyvkötő mit kezd egy sakkbajnokkal, az átlátszó fülű atomtudós a vadevezős divattervezőnővel, te meg a kéjenc pitykegyártó- vál, aki hétvégeken, ha vi­dékre megy a nej, más caf- kat hord otthonába? Vnitász szelíd mosollyal gyűrögette a paplant. — Ha • valamit akarunk, si- keriil. És nincs sintér, ki bá­ránnyá ne válna a közösség tenyerén. Aludj jól, Etel­ka ...! Az asszony hajlott a szó­ra. Buzgalommal sürgőit va­sárnap reggel is, csomagolván az- élelmet, napolajat, három rejiőjenővel. Úra múlva pedig a természet lágy ölén nyüzs­gőit a lakótömb. S röpült az idő. Mert volt futballtoma a divattervezőnő új modellekkel bűvölte asszony hí veit, az ag­gastyánok nagy ivászatokra emlékeztek, a kéjenc Tajti pedig bokrok alján Boccacció- val delejezte Nyuszikát, a hétvégi ügyeletest. No, itt borult fejtetőre min­den! Mert ki-ki megsütvén ebédszalonnáját, s leöntve pár pohár dörgicseit, kezdett új­donság után nézni. Férfiszem­nek pedig mi lehet különle­ges? Persze, a tüzveres, csu­pa domborulat gépírónő. És máris valahány, hogy feltűn­jek, Nyuszika körül produkál­zöldben ta magát. Zauber kßrtyatrük- kökkel tündökölt. A podagras Zsömléi kézállásban cserkész­te magát a bokorzöldbe. Az atomtudps kocsiderék kökör­csint szedett a tüzveres haj­fonatba. A könyvkötő Tsiriz, mint sivatag, szívott fel egy i emizson dörgicseit. Mások Tarzanként lökték magukat ágról ágra, vizsla tekintetük­kel mindétig a domborulato­kon legelve. Míg Ernőnk, bo­roskorsó és gépírónőszemek mélyére nézvén, olyan boká- zásba fogott, hogy dongott a pázsit. De mégha csak így cifráz­za, s mámorában nem lafos Tajti hasára! Am odatette csülkeit. Minek következmé­nyeként a judo hajdanvolt bajnoka úgy csapkodta vala­hány széptevőt facsonkhoz, szírihez, hogy perc után csak embergubanc díszlett a bod­zák alaft. A helyzetet tovább mérgesítette az elődübörgö asszonyhad, mindenért Nyu­szikát, s Tajtit okolva. Etel­ka sem csürte-csavarta, le­sújtott kék monoklis fér jard­ra nézett: Magánélet a munkahelyen MUNKAHELYRE való-e a dolgozó ember magánélete, apró-cseprő gondja? Feladata-e a gazdasági vezetőnek, hogy segítsen helyre­billenteni munkatársai, beosztottjai személyes problémáit? Kell-e törődnie a dolgozó ember családi életének harmóniájával? Sok vitát kavartak már ezek a kérdések. Sokfélék a válaszok is. Van olyan munka­hely, ahol úgy vélekednek, hogy a munka­helyen csak a termeléssel kell foglalkozni, a magánélet gondjai otthonra valók. Olykor kerek perec ki is jelentik: a mi dolgunk a termelés, nem pedig az emberek nevelése. Egyre több üzem ismeri fel azonban, hogy nem lehet a kettőt mereven elválasztani. Az ember munkahelyére is magával viszi sze­mélyes gondjait. S ha ezek enyhítésében se­gítséget kap, jobb közérzete munkakedvét is serkenti. Egyáltalán nem paradox dolog tehát üze­mi gyermekvédelemről beszélni, bár a gyer­mekek dolgoztatása nálunk már" csak a tör­ténelemkönyvekben található. Az alkoholi­záló dolgozók „kiszűrésének" csak egyik célja a munkahelyi balesetek megelőzése, emellett jelentős család- és gyermekvédelmi hatása is. A gyárba érkezők szúrószondázása egyértel­műen azt szolgálja, hogy egyetlen dolgozó se állhasson a gép mellé alkoholos befolyá­soltság alatt De ha a gyár arra is odafigyel, hogy mi történik a közeli italboltban — akár munkaidő után is — az már egyértelműen a család védelmét célozza. A balassagyarmati kerámiaüzemben pél­dául az üzem vezetősége megtudta, hogy az egyik italboltban hitelre is kiszolgálják az italozókat. „Hozómra” csak az ihatott, aki hajlandó volt személyi igazolványát leadni. Az üzem a törvénytelen és becstelen eljárást azonnal jelentette az illetékes Népi Ellenőr­zési Bizottságnak, s az intézkedés után nem késett a szigorú felelősségrevonás. Mondhatta volna az üzem vezetősége: mi dolgom nekem azzal, hogy mit művelnek az emberek hazafelé menet? Ez lett volna a ké­nyelmesebb, ám mindenképpen felelőtlen meg­oldás. Nem így gondolkodott a Salgótarjáni Kohászati Üzem sem, amikor tiltakozott a gyár közelében megnyitott, feltűnően sok italbolt ellen. Az útbaeső italbolt helyhez szállított alkalom nemcsak a munkába érke­ző, hanem a hazafelé tartó italszerető dolgo- zóknak is. A tiltakozás nem volt eredmény­telen, azóta egy italboltot már felszámoltak. Ide kívánkozik a nógrádmegyeri Vastö­megcikk Szövetkezet példája is. A köznyelv­ben csak cigány ktsz-nek ismert üzemet akár első helyen is említhettük volna, amikor a munkahelyi feladatok ellátása és a dolgozók nevelése közötti harmóniáról van szó. A szö­vetkezet dolgozóinak háromnegyed része ci­gány származású. Kezdetben sok gondot oko­zott a dolgozók italozása, beszédtéma volt az Is, hogy sokan havi keresetüket napok alatt elherdálták, olykor garázdálkodnak. A veze­tőség elhatározta, hogy rendet teremt. Terv­szerűen foglalkozott az emberekkel. Tanítot­ta őket a kereset okos beosztására, a helyes ruházkodásra, a lakás kulturált berendezésé­re, megkövetelte, hogy a gyermekeket rend­szeresen járassák iskolába. Egyszóval nevel­ték a dolgozókat. Az eredmény szinte hihe- — tetten, A munka és a munkahely nevelő ha­tása a dolgozók egész életvitelét átalakította, magánéletük rendezetté, harmonikussá vált, Es mit nyert ezen a szövetkezet? Az ered­mény forintban is lemérhető, hiszen a rend­szeres, szorgalmas munka nyílván a közös gyarapodását szolgálja. Az anyagi gyarapo­dással azonban legalább egyenértékű a mun­kahelyét szerető, ahhoz ragaszkodó, jó kol­lektíva kialakulása. A DOLGOZÖ ember nevelése, életének *— s ezen belül magánéletének —- formálása nemcsak termelési érdek, bár azt is hatéko­nyan szolgálja. Társadalmi érdekről van szó. S ennek felismerése és szolgálása valameny- nyii munkahely kötelessége. — szendi — Kiliántelepi nyár A belföldi szervezett ifjúsági turizmus egyik fellegvára a Balaton partján az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda nemzetközi üdülőtelepe. Killántelep-Balaitonudvari táborá­ban ezernél több külföldi és hazad fiatal üdülhet, pihenhet, szórakozhat kedvezményes áron. A négyszemélyes faházak­ban, s az üdülőtelep gazdagon felszerelt kulturális és sport­létesítményeit használva töltik napjaikat. Kánikulában a Ba­laton hűs hullámai és a vízisportok nyújtanak felüdülést. Ezekben a napokban a nemzetközi tábornak magyar, szovjet, NDK-beli, lengyel, francia, osztrák vendégei vannak. Mindig foglalt a pingpongasztal Kényelmes szállást biztosítanak a faházak (MTI fotó — KS) Készüli Búig Arid bon... Autósok randevúja Harmadik alkalommal ren­dezik meg augusztus 18—20- án Balassagyarmaton a palóc autóstalálkozót. Az Idei prog­ram gazdagnak, változatosnak ígérkezik. Az első nap dél­utánján ügyességi versenyt rendeznek a betonpálván. es­te vidám, műsoros autósbál szórakoztatja a vendégeket a Balassa étteremben. Augusz­tus 19-én a résztvevők egyik része csehszlovákiai irodalmi túrán, másik része belföldi vártúrán vesz részt. A kül­földi túra Szklabonvát. A16Ó- sztregovát, Losoncot és Füleket foglalja magába, a belföldi túra Hollókő, Somoskő és Salgó várának megtekintését. Este a szabadtéri színpadon a Skor­pió és a Theátrum együttes koncertezik. Szűcs Judit éne­kel. A balassagyarmati autós­találkozó résztvevői augusztus 20-án az alkotmánynapi ün­nepséget tekintik meg, s a vállalkozó szelleműek pedig Rimócra utazhatnak a helyi népünnepély megtekintésére. A találkozóra a részvételi díjak egyidejű befizetésével augusztus 10-ig lehet jelent­kezni. (Magyar Autóklub Szevezete. 2660 Balassagyar­mat, Óváros tér 11.) — Ernő, tudod, most már, kikkel élsz a kockában. Vén szoknyapecér..,! Otthon Unitász evett ím- mel-ámmal pár falatkát Liza •anya eléjük rakott étkeiből. Utána azonban rögtön elfog- ia'+a a fürdőszobát. tükörképe megrázó volt Utődött, ragyás sárgadinnye nézett rá vissza. Ráadásul esi- Kordult a kilincs hirtelen, hogy az ajtóban -délcegen fel- rnagasuljon egy pizsamás fér­fialak, ajkán vigyorral. — Mi az, tata? Zöldven­déglő, trink, bunyó? Na, jól bevásároltam én magával...' Unitász megszédült. Majó kiveresedett. Hogy pillanaton belül lerohanja lányát, asz- szonyát a harmadik szobá­ban. — Ti cédák! Hát kit eresz­tettetek az én fészkembe? Honnan az a szármák vadide­gen, aki rámtört a fürdőszo­bában? Magyarázatot! ­Etelka közelebb lépett éleit párjához, s kezét homlokára helyezte lágyan. > — Szőrmók vadidegen A vöd, édesem! Immáron har­madik hónapja... Amióta se láttál, se hallottál, a kirándu­lás szervezésétől ... Moldvay Győző A gépgyártás a bolgár nép­gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata. ^Termelése a jelenlegi ötéves ' tervidőszak végére, 1975-re eléri 1970-es termelés 2,2-szeresét. Nagy fi­gyelmet fordítanak a műszer- gyártás fejlesztésére, 'az eme­lő- és szállítógépek termelé­sének fokozására. A sumeni „Madara” . gépkocsigyár a Szovjetunióval együttműködve „GAZ 53A” típusú tehergép­kocsikat gyárt. Ugyanennél a vállalatnál csehszlovák üze­mekkel közösen megkezdődött a „Skoda” típusú tehergépko­csik összeszerelése. Bulgária a villamos targon­cák legnagyobb európai ex­portőrje. A világpiacon nén- szerűek és keresettek a bolgár hajók, forgácsoló- szerszámgé­pek, mezőgazdasági gépek, hidraulikus berendezések. j NQGRÁD - 1974. augusztus 9., péntek 5 í r,

Next

/
Thumbnails
Contents