Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)
1974-08-08 / 184. szám
Első munkahelyük „Nem kapunk kész szakmunkást — de józan ésszel nem is várhatjuk ezt. Csak vissza kell gondolni a mi első munkanapjainkra: a mainál sokkal egyszerűbb géppk k ázott dolgoztunk, mégis, mi - lyen sok. volt a bizonytalan • ság! Van, persze kivétel: akinek az ujjhegyeiben Ott a szakma, kiforrott érzekkel nvúl az anyaghoz —- de ez ritka. Járok a szakmunkás- vizsgabizottságba, igy jól látom: évről évre nagyobb a követelmény. — Több az új technológia, ez viszont azzal is jár, hogy é dekes, jó szakma a lakatosi, az esztergályosé. Az MHSZ brigád lakatosa vagyok jó néhány éve. A fiataloknak mindig örülünk. Itt a központi részen úgy érzem, egy- ? tg van a különböző korosz- vilyok között. Egy idősebb. e<y fiatal dolgozik együtt, mindkettőnek érdeke, hogy li imar belerázódjon a kezdő a munkába. Nincs elkülönülés a szórakozásban sem — legalábbis a mi brigádunkban ezt látom. Legutóbb az ereszt- ványi kiránduláson ugyan kettévált a csoport: öregfiúk— utánpótlás focimeccset játszottunk. Gyárrészlegünkhöz idén 25 frissen végzett szakmunkás került eddig. Legtöbben villanyszerelők, műszerészek. csőszerelők. Három forgácsoló végzett Itt — meg csak egy jelentkezett munkára. A lakatosok közül ketté. Valószínűleg ebben az évben is kevesebben jönn»k, mim ahányat fel tudunk vermi." — Szoó József, a központi lakatosműhely szakszervezetise vélekedett így azokról a fiatalokról, akiknek a2 első munkahelye az SKÜ. Hozzáfűzte még: „Azt, hogy a tart »(óévek színterére vissza- Jön-e, vagy a legmagasabb fizetést ígérő helyet választja, a fiatal maga dönti el. De, hogy itt maradnak-e a munkakezdők, abban a vállalatnak igen nagy szerepe van. Az utóbbi egy évben a bér- fejlesztés 50 százaléka a kér három éve szabadult fiatal dolgozók keresetét emelte Sokat tettünk a műhelyek korszerűsítéséért, világosabbak lettek, javultak a munka- körülmények is. Azt tapasztalom, hogy aki bekerül egy szocialista brigádba, és igazán szereti a szakmáját, mór nem megy el”. — Július 3-án volt két éve. .hogy szabadultunk. Tizenhatan jártunk ezekbe a műhelyekbe gyakorlatra, tizenhatan dolgoztunk itt a harmadik év második felében, és közülünk csak hárman jöttek ide — mondta Vilcsek József villanyszerelő. — Brigádban dolgozik? — Igen, egy éve. Nagyon jó a kollektíva. Nincs olyan, hogy amit én tudok, azt te ne tudd — a régi dolgozóktól minden segítséget megkapunk. A beruházó csoport villanyszerelője vagyok. Az egész gyár hozzánk tartozik, változatos. érdekes a munkánk. A fizetés? Nemrég emelték 8,60- ről 9,50-re az órabéremé',, 1800—1900-at keresek. Más helyen kétezer fölött lehetne, hívtak Is, de azt hiszem, már végleges a döntésem, hogy maradok. Itt lakom a közelben, innen jártam be az emelt szintű utáni kétéves középiskolába, itt vannak a barátaim. Kéri Ferenc tavaly végzett, a huzalműben karbantartó villanyszerelő. Hozzájuk tartozik az új horganyzó is. — Nagy a terület, a mi munkánkban is bőven akad űj, érdekes feladat. Sokszor elő kell venni a könyveket, hogy egy-egy fogósabb kérdést megoldjunk. Eljárok a megyei könyvtárba. Jó érzés, ha nekünk, kezdőknek is van ötletünk. — A beilleszkedésben a közösség segítsége mellett sokat jelent a szakmai biztonság megszerzése — vallja Erős János. — A kezdeményezőkészséget, az önálló munkát a fiataloknál is elismerik. Én a DEXION karbantartó részlegénél vagyok villanyszerelő, négy hónapja végeztem. A többiek mondják el, hogyan is történt ez: Erős János megyei első lett a villanyszerelők versenyében, az országos döntőben Is szépen szerepelt. Szereti és érti a szakmát. Tervei között szerepel a középiskola elvégzése után a továbbtanulás is. — Sokan mondták nyolcadikos koromban: miért tanulok szakmát jeles bizonyítvánnyal, menjek inkább középiskolába. Úgy érzem, nem vesztettem semmit — az űt nyitva áll előttem, a mt ;szer- zett szakmai ismeretek pedig sokat segíthetnek később is. A karbantartó gyárrészleg üzemvezető-helyettese, Palán- ki Imre sokat foglalkozik a fiatal szakmunkások problémáival. Ősszel 60 leendő harmadéves tanulót várnak. — A fiúk az itt töltött idő alatt megismerhetik a gyár munkáját, a brigádok életet Akár a műszerész-, akár a villanyszerelő-szakmát nézzük. egyre fokozódik a specializálódás, szerteágazó feladatok várják a fiatalost. Aki nem elégszik meg a mindennapos rutinmunkával, aki tanulni, fejlődni akar, rájön, hogy egy nagyüzem több lehetőséget ad erre. A magasabb szintű, összetettebb munkák fejében pedig a bér Is emelkedik. Szeretnénk, ha a mérleg két serpenyője —a változatos, érdekes munka és az anyagi juttatás egyensúlyban lenne — efelé törekszünk! G. Kiss Magdolna Mai tévéajánlatunk 2L.45: A Tv Galériája. A Tv Galériája sorozat keretében fiatal művészeket mutat be a nézőknek. Ezúttal Szkok Iván festőművészt ismerhetjük meg közelebbről. A művész 30 éves, 1971-ben fejezte be a főiskolát, s augusztus 10-én nyitja meg első, önálló tárlatát a Műcsarnokban. Szkok Iván a fiatal képzőművészek Ernst Múzeum-i csoportos tárlatán tűnt fel. összetéveszthetetlenül egyéni hangú, friss, modern látás- módú, rendkívül ötletes technikai kivitelezésű műveiből példaként a műsorban bemutatott alkotásai közül azokat említjük meg, amelyek a művész sajátos eszköztárát reprezentálják: festményt, ami voltaképpen szobor is, az alap gipsz dombormű, s a művész ezután festett rá a felületre. Ilyen megoldású Kőműves Kelemenné című alkotás Is —- félig szobor, félig festmény —, a hatalmas habarcsos láda mintegy koporsója a ballada tragikus nőalakjának. Balassagyarmat városközpontja egyre szépül Kulcsár József felvétele Oj könyvek A Kossuth Könyvkiadó megjelentette Király István: Hazafiság és forradalmlség című tanulmánykötetét, amely a nacionalizmus témakörével foglalkozik. Nemcsak közgazdászok, hanem az olvasók széles körének érdeklődésére is számot tarthat Bácskai Tamás —Huszti Ernő—Simon Péter- né összefoglaló műve, A pénz. Sok érdekes, kultúrtörténeti adalékkal, kép'v'., illusztrációval ismerteti a pénz kialakulását, szerepét, funkcióit. a legrégibb időktől napjainkig. Antonio Gramsci az eddigieknél gazdagabb választékú börtönleveleit is kiadták. Levelek a börtönből címmel. Egy sűrűn napirenden szereplő problémához, a népesedéspolitikai kérdésekhez ad jó segítséget az a tanulmánykötet, amely Szabady Egon szerkesztésében és bevezetőjével jelent meg, VARGA DOMOKOS: XÖLYÖKKŐSTOLGATÓ Varázslatok (VI.) Sikerült talán megértetnem múltkor: a rajzainkkal — én az enyémekkel, Bubu az övé- i vei — nemcsak ábrázoltunk, hanem varázsoltunk is: nem élőt élővé, nem létezőt létezővé, ott nem levőt ottlévővé Az is varázslat volt, mikor a pont, pont, vesszőcskéből törökbasa kerekedett, s az is, mikor ellenkező irányban, alulról fölfelé végigrajzoltam es msséltem. A mesék nyelve oly játékos, oly eleven, a mi gyerekeink szívéhez szóló, hogy már ezzel is gyönyörűséget keltenek. De legtöbbjük már azt is pedzi, amit utóbb — öt—hatéves kortól — a tündérmesék teljesítenek ki gyerekeink képzeletében: a jók győzelmét a rosszak felett. Egyre azért mindig vigyáztam: ne legyen olyan élőlénye a világnak, aki eleve rossz. Egy időben gyakran kérdezgette Bubu: „A farkasok rossiak?” „Az ördögök rosszak?” Sőt: „Kik a rosz- szak?” Aliban maradtunk vele. hogy ördögök igazában nincsenek is, sehol az égegy- világon, farkasok viszont vannak jók is, rosszak is, de a rosszakat becsukták az állatkertbe, ketrecbe, és onnan nem tudnak kijönni. De lehet, hogy majd azok is megjavulnak, és akkor kieresztik őket. Hisz a Ricsi is rossz volt a bölcsődében, mindig harapott, de aztán ő is megjavult. (Ricsi persze nem farkas, hanem egy korabeli kisfiú.) Az ilyesmiken sokat elmorfondírozott. — És a jó farkasok hol vannak? — A gazdájuknak az udvarában. Mert azokból lettek a farkaskutyák, és most ott laknak. De amelyikről még nem tudják biztosan, hogy igazán jó,''azt láncra kötik, annak nem szabad a házától messze elmenni. — És amelyik mégis harap, azt visszaviszik az állatkertbe? — Vissza bizony. Vagy elviszik a kutyatárba. Tudod hol a kutyatár? — s már mondtam is neki a Weöres ,verset: Harap utca három alatt megnyílott a kutyatár, síppal-dobbal megnyitotta Kutyafülű Aladár. Kutyatár, kutyatár, Kutyafülű Aladár! — És ott ketrecben vannak a rossz kutyák? — Hát persze, különben egymást is megmarnák. — És nem tudnak kijönni? — Dehogy tudnak, jól be vannak zárva. — Kulccsal? — Kulccsal. Meg lakattal. — Egyszer menjünk el oda, jó? NÓGRÁD — 1974. augusztus 8* csütörtök — Jó, csak az nagyon mesz- sze van áml — táint az angyalok? — Majdnem. Visszatérő téma az is, mi lesz az öregekkel. Mikor a bátyjai, nénjei voltak kicsik, zordabb volt még a szívem, könnyebben szembesitettem őket az egyszer mindenkihez eljövendő halállal. Előtte már évek óta kerülgetem a nyílt választ. Ö viszont újra meg újra felteszi a kérdést, hol ilyen, hol olyan formában. Kétéves ha lehetett, mikor már kezdte érzékelni az idő múlását, hogy ő valamikor kis buta csecsemő volt. aki beszélni se tudott, járni se, de most már nagygyerek. És ha majd még jobban megnő, akkor óvodás lesz aztán iskolás. mint a Panni, Magdus, Gergő, meg egyetemista, mint az Andris, Petyó, aztán dolgozó, mint Apja, Anyja, aztán öreg. — És mi lesz az öreg után? — tette fel a kérdést. Azt találtam mondani először, - hogy aki már nagyon- nagyon öreg, abból megint kis csecsemő lesz, s akkor bele is nyugodott. De aztán szóba került valahogy: nekem is volt apám, anyám, mint őneki, és az én anyám a Mamárp (őt az egész nagy- család ezen a néven ismeri), aki mindig jön hozzánk, de a Sapa nem jön, mert 6 elment nagyon messzire, amikor a Bubu még meg sem született. — Hová ment? — Nagyon-nagyon messzire. Ez szöget ütött a fejébe. Ha a Sapa elment, és többet nem is jön vissza, akkor vigyázni kell, hogy én Is el ne menjek. Olyan bolondul kezdett őrizni, hogy titokban kellett mindig elindulnom a háztól, a szeme láttára nem öltözhettem át, nem vehettem kabátot, mert üvöltve csimpaszkodott belém, hogy maradjak otthon. Ha utólag vette észre, hogy elmentem, már nemigen csinált jelenetet, mert tudta ő azért — hisz tapasztalta eleget —. hogy ahányszor elmegyek, annyiszor vissza is jövök, sőt hozok is neki valamit. De Anyjának volt azért néhány keserves éjszakája, mikor vidékre utaztomban nem tudtam hazajönni este, s neki kellett BubuL nyugtatnia. Még jó, hogy ez a legzak- latottabb korszaka nem sokáig tartott. Én is igyekeztem enyhíteni félelmeit-féltéseit azzal, hogy az öregeket angyallá varázsoltam. Mikor egyszer megint előhozta, mi lesz velük, közöltem, hogy angyalok lesznek. — De hogy lesz belőlük angyal? — kérdezte gyanakodva. — Szárnyuk nő. Mint a lepkének. A lepke is a hernyóból lesz. — Hogy lesz? — Szárnya nő. A hernyónak nincs szárnya, a lepkének van szárnya. — De igaziból? — Igaziból. Nem láttál még lepkét? s Népesedéspolitika — a világ népességi problémái címmel. Az Európa Könyvkiadó újdonságai közt, a nemrég indított Századunk mesterei sorozatban jelent meg Iszaak Babel: Lova&hatísereg című elbeszéléskötete. Egy másik szovjet elbeszélő kötete is megjelent, Jurij Nagibin könyve, az illés napja, a neves író válogatott elbeszéléseivel. Egy kötetben látbtt napvilágot a Gilgames és az Agyagtáblák üzenete, ékírásos akkád eposzokkal, versekkel. Üj kiadásban látott napvilágot Thomas Mann nagy klasz- szikus regénye, A varázshegy, A világirodalom remekei immár ötödik sorozatában pedig — szintén sokadik kiadásban — Thomas Hardy: Egy tiszta nő című regénye. Az Európa zsebkönyvek sorozatának új kötete az amerikai J. D. Salinger világhírű regénye, a Zabhegyező. Az Akadémiai Kiadó különleges újdonsága a kétkötetes Magyar—vietnami szótár, amelyet a hazánkban tanuló vietnami diákok munkaközössége állított össze, sok esztendős lelkiismeretes munkával. Megjelent A magyar kémiai. elnevezés és helyesírás szabályainak harmadik kötete, ez a legfontosabb ásványok és kőzetek nevének helyes írásmódját ismerteti. Harmadik, javított kiadásban látott napvilágot Csáki Frigyes: Szabályozások dinamikája című műve, amely a lineáris szabályozáselmélet fontosabb kérdéseit tekinti át. A kritikai jegyzetekkel ellátott telje» Mikszáth-sorozat 69. kötete az író 1884-ben írt cikkeit, kar* colatait tartalmazza. A magyar szépirodalmi stüuskuta- tás fontos művé Zsilka Tibor: Stilisztikai statisztika című könyve, amely a XX. századi magyar írók. költők stílussajátságait vizsgálja egzakt módszerekkel. Több érdekes könyvet jelentetett meg a Gondolat Könyvkiadó. Így napvilágot látott Erdődy János: Velencei karnevál című regénye, a francia Claude Dulong: A szerelem a XVII. században című kultúrtörténeti érdekes- ségű könyve, az Európai an-' tológiának a francia felvilágosodással foglalkozó sorozatában pedig A francia színház a‘XVIII. században című kötete. Úttörők ezrei járják az országot Expedíció Salgótarjántól Szilvásváradig A sikeres vándortábor-ex • pedíciók keretében az idei nyáron hat útvonalon egyszerre több mint ezer úttörő járja az ország legszebb, legváltozatosabb tájait. Csoportosan — kik gyalog, kik kerékpáron —, ifivezetők és tanárok felügyeletével keresik fel hazánk történelmi emlékekben gazdag, festői szépségű vidékeit: a Duna-kanyart, a Mecsek, a Zempléni-hegység és a Bakony környékét. A nógrádi partizánok és a Szőnyi-partizáncsoport egykori harcainak, küzdelmeinek színhelyét. A kéthetes ex- pedíciós túrák részvevői kétlapos időközönként, gyalog, hátizsákkal felszerelve egymást követve kelnek útra. A Vöröskő-expedíció tagjai közül már eddig is sokan ismerkedtek Esztergom, Vác, Visegrád vidékének történelmi, mozgaltni múltjával, és indultak útra a szovjet hadsereg egykori dunai átkelésének „felderítésére”. A partizánok útjain Salgótarjántól Szilvásváradig szervezett expedíció részvevői a híres bányászvárost, Salgótarjánt és környékét, és Észak-Borsod erdőborította vidékeit látogatják meg. Az újdonságként idén először szervezett Zempléni expedíció részvevői Szerencs és Sárospatak vonalán haladva több mint 150 kilométeres útvonalat tesznek meg: túrájuk során megtekintik a hollóházi porcelánmúzeumot, elzarándokolnak a széphalmi Kazinczy-mauzó- leumhoz, látogatást tesznek Kossuth szülőházában, Monokon, a regőczi várban pedig tábortűz mellett emlékeznek a Rákóczi szabadságharc nagy vezérére. Nagy sikere van a Mecsek-expédíciónak is: a pajtások Komlótól—Siklósig különböző turistaházakban, iskolákban megszállva és az erdészek vendégeiként — derítik fel Baranya megye, Pécs és a Mecsék-hegység történelmi nevezetességeit, hazánk szocialista építésének eredményeit, A szünidő befejeztéig, augusztus végéig, az ország legkülönbözőbb vidékein több mint ötezer pajtás ismerkedik hazánk legszebb és legnevezetesebb tájaivaL
