Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-28 / 200. szám

i f Betakarítás elnök •• Lsem- és munkaszervezés a mezőgazdaságban AZ IDEI ARATÁS dandár­jában egy jókora termelő- szövetkezetben kerestem az elnököt. Mondták, hogy for­duljak a növénytermesztési üzemágvezetőhöz, mert az el­nök szabadságon van. Néhány esztendővel ezelőtt még nyilvánosan, dörgedel­mes glosszában róttam volna meg azt a tsz-elnököt, aki a nyári betakarítás idején ve­zetés nélkül hagyja szövetke­zetét. Most azonban bemutat­koztam az üzemágvezetőnek és a riportom simán el is ké­szült. A helyzet ugyanis néhány esztendő alatt gyökeresen megváltozott. Korábban az elnök — a párttitkár és a fő- agronómus társaságában — „egy kézből” irányította a munkáikat, jelen volt minden reggel amikor az emberek in­dultak. Napjainkban azonban az üzem- és munkaszervezés fejlett módszereinek az al­kalmazása nem csupán divat, de elemi és az év minden sza­kában jelentkező kényszer valamennyi gazdaságában. Szövetkezeteink — és álta­lában mezőgazdasági üze­meink — ma már nagymére­tűek. Pillanatnyilag csak az átlagos tsz üzemnagyság va­lahol a háromezer hektár kö­rül tarthat. Ekkora üzemeket „zsebből” vezetni már nem lehet. A helyileg legmegfele­lőbb szervezési sémák, rend­szerek alkalmazása szüksé­ges. A módszereket oldalakon keresztül ismertethetném, de úgy gondolom, erre itt nincs szükség. Az üzem- és munkaszervezés két azonos adottságú, szomszédos gazda­ságban sem egyforma. A he­lyes formát odahaza kell megkeresni. A megoldások két fő típusba sorolhatók, egyik az ágazati, másik a te­rületi szervezés. Az első mo­dell: külön megbízott, önálló vezetők irányítják a növény- termesztés (esetleg külön a kukorica és külön a többi nö­vény), az állattenyésztés (eset­leg külön a sertéstelep és kü­lön a többi állat), a kertészet, a melléküzemágak slb. tevé­kenységét. A második mo­dell: a nagy területű szövet­kezetekben önálló, felelős ve­zetője van egy-egy határrész­nek, akik az adott területen valamennyi munkát irányít. A lényeg a lépcsőzetes szer­vezés és az önálló egységek kialakítása. Tehát ha elromlik egy kombájn, akkor ne kell­jen az elnökhöz, esetleg még a főmérnökhöz sem szaladni, legyen egy felelős személy, akinek szólnak és aki tudja, hogy ilyenkor mi a teendő. Ne kelljen az elnöknek — esetleg még az ágazatvezető­nek se — eldönteni, hogy vág­ható-e már a búza egy táblán, vagy indulhat-e a szántás. Ez a brigádvezető feladata, ha önállóan nem tudja eldönte­ni. akkor le kell váltani. A szövetkezet vezetése — amit ma már sok helyen „törzskar­nak” neveznek — a fő kérdé­seket tartja kézben, az önálló egységek munkáját hangolja össze. A betakarítási terv el­készítése még együttes ügy, maga a betakarítás és az eközben jelentkező problé­mák megoldása már a beosz­tott vezetők feladata. Az el­nök nyugodtan mehet szabad­ságra. MIND EZ PERSZE koránt­sem oly egyszerű, mint ahogy az újságíró érzékeltetni pró­bálja. Ama bizonyos séma, modell elkészítőjének ugyanis rengeteg szempontot kell fi­gyelembe vennie. Az üzem- és munkaszervezés célja, hogy minden munkát a maga ide­jében elvégezzenek, a megle­vő eszközöket a lehető leg­jobban kihasználjanak; a ter­melékenység növekedjék, te­hát kevesebb munkaerőre le­gyen szükség; a szervezés eredményeként csökkenjenek a költségek is; é6 nem utol­sósorban az emberek megfe­lelő körülmények között, ma­gasabb jövedelmet érjenek el. Ehhez a tételhez még egy másik hasonló „szentírás” is csatlakozik; á szervezés biz­tosítsa az arányosság, az ösz- szehangoltság, az ütemesség és a folyamatosság követel­ményeit. Tehát a gazdaság­ban éppen annyi gép legyen és ezek mellett éppen annyi ember, amennyi nem sok és nem kevés. Néha pokoli ideg­üobozhegyek Rútságról táncot követel ennek a két­fajta, sok tényezőjű köve.él­ménynek a teljesítése. Mindez pedig nem a gé­pekért, nem valami öncélú produktumért, hanem az em­berekért van. Mindig az em­berekért, de különösen azokért kell legyen most, amikor túl vagyunk az aratá­son és egy újabb — sokkal nagyobb — munkafolyamat, az őszi betakarítás, egyálta­lán az őszi munkák elvégzése következik. Helytelen dolog ugyan, de aratásban még el­képzelhető. hogy csak a gé­pekre gondol a szervező. Az aratás ugyanis főleg gépek ügye. Az őszi munka már nem. Lehet, ho'gy a kukoricát komplex gépsorok takarítják be, lehet, hogy a cukorrépát is gépek emelik ki és fejelik le, de aligha van olyan gaz­daság, ahol az ősz teljesen a gépek ügye. Mert vannak ké­zi munkára alapozott kultú­rák és ősszel kell gondoskod­ni a háztáji földek betakarí­tásáról is. Ez már nem né­hány vezető és néhány tucat ember, hanem szinte az egész tagság ügye. Itt kerül előtérbe a szerve­zés harmadik „szentírása”, az, hogy a technikai és az embe­ri oldalt mindig össze kell hangolni. De a tagság tudtá­val és a tagsággal egyetértés­ben. Ha még két körlevélre, ha még húsz röpgyűlésre van szükség, akkor is el kell érni, hogy a tagság maradéktalanul tisztában legyen az őszi fel­adatokkal és egyetértsen a megoldásokkal. Valószínű, hogy a nagy gépsorok műkö­dését teljesen el kell különí­teni. De maradjon gép, vagy fogat arra, hogy kiszolgálja a gyalogmunkásokat és a megígért időben hazajuttassa a háztáji föld termését. Le­het, hogy a háztájiaknak vár- niok kell addig, amíg a zárt rendszerben termelt kukorica magtárba nem kerül. A ta­gok azonban osak akkor fog­nak nyugodtan várni, ha ezt előre tudják.' SOK FELADATOT megol­dottunk már, sokat kitűnően, nagyon jó lenne, ha — nem utolsósorban az üzem- és munkaszervezés sínre helye­zésével — az idén ősszel a technikai és az emberi oldal összehangolásából Í6 jelesre vizsgáznánk. F. B. ízléses, szép termékek, leány- és női ruhák készülnek Jánosaknán, a PÁVA Fehérnemű­gyárban. Termékeik minőségét gondosan vigyázzák, minden egyes darab szigorú mi­nőségellenőrzésen esik keresztül. Bartha Pálné és Kotroczó Ernőné a raktárban vizs­gálják a termékeket. — kulcsár fel.^— Pály ázati felhívás az erdőtüzek megelőzésére Az országban évről évre több millió forintos kárt okoznak az erdőtüzek, ame­lyek után a környezet mikro­klímája is megváltozik. A tüzek megelőzésére az erdő- gazdaságok, a tűzoltóság és a társadalmi szervek már eddig is számos intézkedést tettek, a jelenleg alkalmazott eljárások azonban — a jelek szerint — nem elégségesek a tűzesetek számának és kárté­telének csökkentésére. A MÉM erdőrendezési főosztá­lya és az Erdő- és Fagazdasá­gi Egyesülés pályázatot hirdet az erdőtüzek megelőzésére. A pályázaton ‘egyének és csoportok vehetnek részt. A pályázatnak komplex módon tartalmaznia kell a tűz meg­előzésének, elhárításának ^va­lamennyi teendőjét, valamint a tűz oltásának anyagait, esz­közeit. Olyan megoldást, amelynek megvalósításához repülőgép igénybevétele vagy tőkés importból származó gép. eszköz, anyag felhasználása szükséges, a pályázat nem tartalmazhat. A pálvázatot részletesen kell kidolgozni, olyan formában, hogy alapul szolgáljon a későbbi intézke­dések kiadásához. A beküldés határideje: 1974. december 31. Pályadíjak: 1. díj 1Ö 000 fo­rint, II. díj 5000 forint. III. díj 3000 forint, IV. díj 2000 torint. A pályázat jeligés, a nevet és a pontos lakcímet tartalmazó zárt borítékot a pályázathoz kell csatolni. A pályázatot a MÉM erdőren­dezési főosztályának (Buda­pest, V.. Kossuth Lajos tér. 11.) kell három példányban beküldeni. A pályázatokat bizottság bí­rálja el. az eredményt 1975. februárjában közük a szak­lapok. (MTI) Kommunista mű Két évvel ezelőtt, a vidéki' ipartelepítés során létesítették a Globus-nyomda rétsági üze­mét. ahol jelenleg mintegy százötvenen dolgoznak és a létszám hetven százaléka nő. Az üzem több száz féle. kü­lönböző méretű dobozárut gyárt. ’ túlnyomórészt az élel­miszer-. a gyógyszer-, a cipő- és a háztartásvegyipar számá­ra. Az elmúlt évi négyezer tonnás tervvel szembein az idén már ezerhatszáz tonná­val több csomagolóeszközt gyártanak, de a megnöveke­dett igények miatt, a dolgo­zók kongresszusi, felszabadu­lási muigka verseny-felajánlá­saival szeretnék elérni a hat­ezer tonnás volumen teljesí­tését. A közelmúltban alakult négy. szocialista címért küz­dő brigád kezdeményezésére ez évben már két alkalommal tartottak kommunista műsza­Dowdenes Az újfajta svéd ágfűrész jelentős mértékben különbö­zik a hagyományos fűrészek­től. Legfőbb előnye az, hogy a favágónak nem kell munka közben meggörnyednie: a csalmem teljesen függőleges tengelyű fűrészkorong hosszú nyél végén helyezkedik el, amelyben hajlékony bowden fut. A korongot négy lóerő teljesítményű benzinmotor forgatja; ezt a nyél másik vé­gére szerelték. A munka meg­könnyítése céljából a nyélre csuklópántos fogantyúkaf erő­sítettek, amelyek egyúttal a készülék működését szabályo­zó karok szerepét is betöltik. lkok, új beruházás kot. Az első bevételéből tíz­ezer forintnyi összeget aián- lottak fel az úttörőtáborok fejlesztésére. most tartott kommunista műszakjuk ered­ményeként pedig hatezer fo­rintot fordítottak saját cél­jaikra: a KISZ-szervezet se­gítésére. sportfelszerelések vá­sárlására. A népgazdaság megnöveke­dett igényeit figyelembe vé­ve. a közelmúltban hozzá­kezdtek az üzem bővítéséhez. A beruházás első ütemében csarnokot építenek, amelyet az első időszakban saját rak­tározási gondjaik enyhítésére használnak majd. A távlati elképzelések szerint, az V. öt­éves terv végére a munkás­létszámot 550—Ö00 főre fej­lesztik fel, a raktárcsarnokot gépekkel telepítik be és ter­melésük felfuttatásával meg­erősítik helyüket a megyei középüzemek sorában. ág fűrész A nem kívánatos vibrációk­kal szemben gumiból készült lengéscsillapítók védik a fű­részgépet. A szerkezet 2 perc alatt szétszedhető. Zajszintje nem haladja meg a 82 deci­belt, ami egyenértékű egy gyorsan haladó személyautó utasterének belsejében hall­ható zajjal. A készülék súlya körülbelül 12 kg. A sorozat- gyártás megkezdése előtt az ágfűrészt számos országban próbálták ki különböző körül­mények között. A készülék a fák koronájának vágására is használható, bokrok irtására és egyéb erdészeti munkála­toknál Már az első percekben ki­derült. hogy szokatlan téma vitatásához kezdtünk. Közö­sen arra próbáltunk választ keresni, hogy mit is jelent a tülajdonosi érzés, egyáltalán mit takar ez a fogalom. Ezért ez a riport is inkább az út­keresés jegyeit viseli magán. ★ — Nehéz kérdés, hirtelen nem tudom mit mondjak, mert erről a kérdésről, ilyen megközelítésben sem szemi­náriumon. de még egymás közt sem beszéltünk. Miben érzem magam tulajdonosnak? — kérdezi szinte önmagától Pilisi Zoltán, a hétszeres szo­cialista címet elnyert Szabad­ság brigád egyik tagja a Sal­gótarjáni Öblösüveggyár csi­szoló műhelyében. — Talán abban, hogy nem­csak a keresetért jövök be. Nekem, ha betegszabadságon vagyok, hiányzik a kollektí­va. Hiányzanak a munkatár­sak. akárcsak a munka. Gon­dolom. ez azért van. mert sze­retem ezt a foglalkozást, megtalálom benne az örömet. Szép. érdekes és változatos. Mit tudnék még ehhez hozzá­tenni? — kérdezi, maid. így folytatja: — A mi kollektí­vánk jó. Régóta dolgozunk együtt, ismerjük egymást, többségük fiatal. Nálunk ter­mészetes dolog a társadalmi munka. Senkit sem kell erre noszogatni, mert tudjuk, hogy közvetve, saját magunknak teszünk jót vele. Mivel foly­tassam még — kérdi felém fordulva. — Megszívlelik-e vélemé­nyét. észrevételeit, kritikáját vezetői ? — Vita van. én ezt termé­szetesnek tartom. A naűveze­Munkások mondták D tulajdonosi érzésről tőnk arra biztat, csak szól­junk. ha valami nem tetszik, ha valami akadályoz ben­nünket a munkában. A vitás kérdésekben nem mindig egyezik a véleményünk. Hol neki, hol pedig nekem van igazam. Emiatt viszont nincs sértődés, 'kenyértörésre sem kerül sor. Most is vélemény- különbség van köztünk: mi azt állítjuk: ha a lehordók- nak segítünk, akkor nekünk is az a bér jár. amit ők kap­nak. A vezetők pedig ellen­kezőleg vélekednek. — Nem tudom hogyan fe­jezzem ki magam — veszi át a szót Nagy Erzsébet KISZ- fiatal, mivel ilyen direkt meg­fogalmazásban még nem ve­tődött fél a címben említett téma. Mire gondolok én? Az­zal kezdem, hogy jól érzem itt magam jó ehhez a kö­zösséghez tartozni. A kollek­tívánk többsége fiatalokból áll. az idősek viszont szíve­sen és készségesen segítenek bennünket. Nem tudom, hogy mit mondott előző kollégám, de hangsúlyozni szeretném, hogy szeretem munkámat, a keresetemmel is elégedett va­gyok. Átlagban 2300 forintot viszek haza havonta. Szerin­tem ez elég tisztességes ke­reset egy 1971-ben felszaba­dult segédnek, aki ráadásul még fiatal lány is. Igaz. a pénzért meg kell dolgozni, de a munka számomra nem te­her. örömmel végzem, hisz’ ezt önként vállaltam. — Szóvá tett-e valamilyen hiányosságot már valamelyik értekezleten ? — Nem. — Miért? — A brigád véleményét, a mi gondolatainkat, kívánsá­gainkat. észrevételeinket, ki­fogásainkat mindig a brigád­vezető tolmácsolja. —Mit tapasztalt? Megfo­gadják az okos javaslatot, a jogos kritikát? — Csak művezetőig bezáró­lag tudok véleményt monda­ni. Nekik érdemes szólni. Se­gítenek. de nemcsak nekem, hanem a többieknek is. — A vezetők tisztelik a dolgozókat? — Igen! Meg vagyok elé­gedve magatartásukkal is. — Mint tulajdonos, mit ten­ne szóvá? — Pillanatnyilag semmit. — És ön? — kérdeztem pár pillanattal később ugyan­csak a Szabadság brigádban dolgozó Szőnyi Sándortól, aki két évi katonáskodás után második hónapja dolgozik is­mét munkahelyén. — Kicsit szabódik. maid azt mondja, hogy ő nem na­gyon politizál, végül kimond­ja: — Ügy látom, egyeseknek nincs kitöltve eléggé a mun­kaideje. Szerintem vagy so­kan vannak ott. vagy rossz a munkaszervezés. Jó lenne, ha ott is ugyanolyanok lenné­nek a követelmények, mint ná lünk. — Kire. vagy kikre gondol? — Elnézést kérek, erre nem válaszolok. Annyit azonban mondhatok, nem a mi üze­münkben dolgoznak. Itt tel­jesítménybér van; Szeretem ezt a kollektívát. Az első na­pokban szokatlan volt. emi­att nehezen ment. aztán be­lelendültem. A szakmát nem felejtettem el. Csupán az okozott gondot, hogy itt gyor­sabban kelt dolgozni. Tudja, a katonaságnál az öreg hon­védok a leszerelés előtti hó­napokban már nem nagvon erőltetik meg magukat. így voltam én is. A kezdeti nehézségek elle­nére az első nekifutás iól si­került. 2600 forintot vitt haza. Elmondta, hogy tetszik neki a vezetők emberséges bánás­módja. hogy nem a hivata­los. hanem inkább a baráti hangnem, a meghatározó kap­csolatukban. A munkán kí­vül baráti szálak is ide kö­tik. Volt osztálytársaival. ' Gordos Tiborral és Dinka Gézával dolgozik . együtt. Aki mindezekbő’ egyértel­műén meg tudia t vilmazni. hogy valójában mit ielent a tudajdonosi érzés, mit takar ez a fogalom, mi a kritériu­ma. a meghatározója, nem biztos, hocv sikerülne neki. Pedig fontos politikai foga­lomról -van szó. aminek he­lyes értelmezése, tartalommal való megtöltése feltétlenül jó hatással lenne a munkások aktivitásának fokozására. V. K. { NOGRÁD - 1974. augusztus 28., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents