Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-23 / 196. szám

Az Üvegipari Művek orosházi síküveggyára szovjet szakemberek közreműködésével épült, a gépi berendezések nagy részét a Szovjetunióból szállították. Az új gyár már a próbaüzemelés ideje alatt szá zhúszezer négyzetméter jó mi nőségű síküveget gyártott Meteorológiai kislexikon Zivatar — mennydörgés — vniamias — gönibviíiam A zivatar légköri elektro­mos jelenség, amit villámlás ts mennydörgés kísér. A nagy magasságokba, 10—14 km-re íellornyosodó zivatarfelhők­ben igen magas elektromos 1 ősiül tseg keletkezik és a ki­alakult óriási feszültség kisül: az elektromosság vakító fény­Vihar — orkán — tornádó levő alacsony légnyomás ház­— hurrikán A szél sebességét mm n-ben vagy km/orában mérik. Ha a szélsebesség eléri a 13 m/mp vagy 55 km/óra értéket, ak­kor viharról beszélünk. A vihar ágakat tör le, vagy kisebb károkat okoz, de leg­inkább a tavakon, nagyobb folyókon veszélyes, mert meg' csatorna formájában kiáram- nehezíti a vízijárművek köz­ük a felhőből. A villámlást nappal 10—15 km távolságból még jól láthatjuk, az éjszakai lekedését. A Balatonon a ki­sebb vitorlásokat felborítja. Ha a szélsebesség megha­< rákban azonban akár 100— ladja a 25 m/mp vagy »0 tetőket tép le, szekereket vasúti kocsikat ragad magá­val, a palackból kirántja a dugót. A tornádó 'mindig szá­razföldön keletkezik, hasonló módon. mint a nyaranként gyakran látható, de egészen ártalmatlan forgószél. A hur­rikánok a trópusi tengereken keletkező, átlagosan 500 km átmérőjű, pusztító erejű ör­vénylő áramlások. A száraz­földek belsejébe nem hatolnak be, de a szigeteket és a part­vidéket gyakran pusztítják. Az Indiai-óceánon trópusi 200 km-röl is észrevehetjük, km/óra értékét, orkánról be- ciklonnak, a Csendes-óceánon A mennydörgést általában szélünk. Az orkán szárazföl- tájfunnak, az Atlanti-óceánon később halljuk, mint a vil­lámlást. Ha a villámlás pil­lanatától mérsékelt tempóban számolni 1 alljuk kor a villám tőlünk 1 km-re gószelek, csapott le. dön és vízen egyaránt moly károkat okozhat. A legpusztítóbb szelek ko­kezdünk és 3-nál tornádókban fordulnak elő. a mennydörgést, ak- A tornádók örvényszerű for­átmérője -2 km kö­A gömbvillám ritkán elő- zott változik. A szélörvények amelyek néhány méter és 1­forduló villamos kisülés légkörben. A fényes, 10­a-30 a felhőből a talajig lenyúló ... ... tölcsérhez hasonlítanak. Ha hurrikánnak hívják őket. Nyáron és ősszel szoktak ke­letkezni, élettartamuk néhány nap vagy pár hét. Mivel a hurrikánok a tengerészek ré­mei, ezért, hogy egymást fi­gyelmeztetni tudják egy-egy hurrikán helyéről, neveket cm átmérőjű gömb néha nagy szárazföldön haladnak, akkor sebességgel mozog, sőt elő­A nevek alapján tudták meg­különböztetni egymástól a portölcsér jelzi őket, ha tó fordult már, hogy a nyitott fölé érnek, a bennük ural- . _ ablakon a lakásba is behatolt, kodó rendkívül alacsony lég- hurrikánokat. Ezt a regi szo­nyomás miatt vizet szippan- kást ma már hivatalosan is tanak magukba, és víztölcsér- elfogadták, de ma már csak női neveket használnak. Ilye­Gyakoribb a kényelmesen ha lrdó gömbvillám. Néhány perc után hatalmas pukkanás­sal megsemmisül, néha azon­ban gyújt vagy rombol. A zivatart gyakran össze­tévesztik a viharral (lásd alább). Helytelen, amikor a rádióban „zivatarszünet” he­lyett „viharszünetet” monda­nak. Stagnálás, megállás = visszafejlődés Ha késve is, de megvalósul Interjú a megyei tanács ipari osztályának vezetőjéreI Rövid másfél év van hátra a negyedik ötéves tervből. A Xl] pártkongresszusra készülő számvetések előkészítése során egyre jobban az érdeklődés homlokterébe kerül, hogy négyévvel ezelőtti elképzeléseink a megye gazdagítására, fejlesztésére, gyarapítására miként valósultak meg eddig, mi várható a jövőben. Ezekről beszélgettünk Gombár János­sal. a megyei tanács ipari osztályának vezetőjével. a Balatonon is előfordul ilyen víztölcsér. Az Örvénylő szél ne* pl az Agnes, Diana, Ol- elérheti a 400 km/óra sebes- ga, Teréz stb. nevű hurrikán, séget. A szokásos műszerek már nem tudják mérni ezt a sebességet, ezért a pusztítás­ból következtetnek erőssé­gükre. A tornádó belsejében — Mennyire és milyen te­rületeken sikerült megvalósí­tani a negyedik ötéves terv­ben szereplő fejlesztési elkép­zeléseket? — A tanácsi ipari vállalatok a negyeaiá. ötéves terv idő­szaka óan a népgazdaság! tervben megjelölt fejlesztési ütemet, meghaladó növekedés­sel számoltak. A vállalatok egy része több alternatívában dolgozta ki középtávú tervet, — elsosoroan a fejlesztési cé­loknál —. mivel az ehhez szükséges források biztosítá­sa nem volt egyértelmű. Ma­ximális és minimális progra­mok kerültek kidolgozásra. A maximális program megvaló- sutasa lehetővé tette volna annak az elképzelésnek a megvalósítását, hogy a taná­csi ipari vállalatok valameny- nyi telepén megszűnjön a műszaki színvonalban jelent­kező viszonylagos elmaradás. Eddig csak a minimális rész valósult meg. Ezek közül ki kell emelni a Nógrád megyei Textilipari Vállalat jobbágyi telepének rekonstrukcióját, a Nograd megyei Nyomdaipari Vállalat balassagyarmati uj telepét, az Ipoly Bútorgyár szécsényi kébeldobüzeme- nek fejlesztését, a Nógrád megyei Patyolat Vállalat ideiglenes szalonjait. Több vállalatnál megkezdődött — textilipar, nyomdaipar, bútor­ipar — a gépek minőségi cse­réje. Az eredeti célkitűzések közül nem valósult meg a Nógrád megyei Vegyesipari Javitp Vállalat salgótarjáni autószerviz üzeme, az elektro­akusztikai berendezések es háztartási gépek szolgáltató tevékenységének előirányzott fejlesztése, a salgótarjáni fel­vevő hálózat bővítése. Nem került sor a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat salgó­tarjáni telepének megépítésé­re. Az Ipoly Bútorgyár balas­sagyarmati fejlesztésének megkezdése a tervidőszak utolsó évében várható. Az öt tanácsi vállalatnál előirányzott 85 millió forintos beruházási összegből eddig 37 millió forintot költöttek el. Ez az előirányzott összeg 43,5 százaléka. Figyelembe véve a teljesítést, a három évre elő­irányzott 50 millió forintos felhasználásihoz képest jelen­tős, mintegy 26 százalékos a lemaradás. — Mi az oka ennek? — A tervtől való eltérést sok tény idezte elő. Ezek kö­zül a legfontosabbak: kevés volt a vállalatok pénzé, emiatt jelentős támogatást és hitelt maradás elsősorban időeltoló­dásban jelentkezik. Emiatt a hátralevő másfél évben je­lentős erőfeszítéseket kell tenni a fejlesztési feladatok megvalósításáért. — Hol, mikor és milyen te­rületeken várható változás? — Folyamatban van a Nóg­rád megyei Textilipari Válla­lat salgótarjáni új telepének építése, a Nógrád megyei Pa­tyolat Vállalat központi üze­mének rekonstrukciója, a sal­gótarjáni és balassagyarmati szalonok építése, a Nógrád megyei Vegyesipari Javító igenyeltek. A _ tervkészítés idő- Vállalat központi télepének szakaban túlzott igényeket szakaszos fejlesztése: Megvan táplálták, a külső források az Ipoly Bútorgyár fejlesztési iránt. Menet közben nemileg kérelme, ez ügyben tárgyalá- módosuitak az ágazati célki- sok folynak a minisztérium- tüzesek — meggyorsult a bú- mai, más központi szervekkel, toripar, a nyomdaipar fejlő- Ügy néz ki, hogy a tervezett dése —, vállalataink a fej- beruházások zöme, ha késve lesztések rangsorát tekintve is, de még a negyedik ötéves hátrább kerültek. tervben megvalósul, Ami el­— Sok problémát okozott a marad, azt az ötödik ötéves beruházások előkészítésének 1 tervben valósítjuk meg. hiányossága, a tervezésnél és a lebonyolításnál jelentkező viták, huzavonáik, A kivitele­zések elhúzódása ugyancsak hátráltatja a beruházások időben történő megvalósítá­sát. (Patyolat Vállalat re­konstrukciója, salgótarjáni szalonjának építése.) A hosz- szú átfutási idő es az állandó áremelkedések bizonytalan helyzetet teremtenek a beru­házási összegek biztosításánál. Az építőanyag-ipar piaci helyzete, szűkös kapacitása különösen a most induló, fo­lyamatban levő beruházások­nál okoz nehézséget. Az anyagbeszerzésnél is komoly gondokkal küzdenek. Az épí­téshez nélkülözhetetlen, elő­regyártott szerkezeti elemeket a szállító vagy nem, vagy rendkívül hosszú időre iga­zolja vissza. Ilyen gondok miatt ismét tervezői és ki­vitelezői aggályok merültek fel a Patyolatnál és a Nógrád megyei Textilipari Vállalat­nál. — Csak külső okokkal sza­bad magyarázni a lemara­dást? — Nem! Nem vagyunk — Megítélése szerint a je­lenlegi technikai, technológiai színvonal hosszabb távon ga- rantáljá-e a vállalatok ver­senyképességét, piaci pozíció­jának megerősítését? — A kérdés jelentőségére utal, hogy ezt a témát a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága október hónapban meg­tárgyalja, Ennek során igyek­szünk hűen bemutatni a je­lenlegi helyzetet és rámutatni a fejlesztési ijtónyokra. Addig is elmondhatjuk, hogy a vállalatok jelenlegi piaci hely­zetével elégedettek lehetünk, termékeik mind a hazai, mind a külföldi piacon keresettek, árban, minőségben, korszerű­ségben versenyképesek. Fi - gyelembe véve a szabályozók módosításának irányát, a je­lenlegi versenyképességet hosszabb távon nem tartjuk stabilnak, a meglevő techni­kai, technológiai színvonal miatt. Vállalataink előtt, csak az erőforrásoknak megfelelő, hatékony fejlesztés vezet a töretlen fejlődéshez. Ennek érdekében a fejlesztést gátló számtalan körülmény közül mindenképpen orvosolni kell elégedettek a vállalatok beru- azokat, amelyek rajtunk, a házási tevékenységének szer­vezettségével, ami önmagában is visszafogja az előrehala­dást. A felügyeleti szervek­nek a koordináció fokozásá­val, gyakorlati útmutatással és ellenőrzéssel több segítsé­get kell adni a vállalati be­ruházásokhoz. Megállapít­felügyeleti szerven és a vál­lalatokon múlik. Adott eset­ben szükséges a vállalatok fejlesztési törekvéseit anya­gilag is támogatni, mert a ta­nácsi iparra is érvényes az a megállapítás: a stagnálás, a megállás egyértelmű a visz- szafejlődéssel — fejezte be hatjuk, hogy a fejlesztésinél- nyilatkozatát Gombár János, kitűzésekben jelentkező le­V. K. Nem ke!!, csak lehet ■■■ Vasúti kocsi. Rajtam, kívül egy fiatalember utazik. Unatkozik. Feláll, nyújtózik egyet, majd. komótosan a leg­közelebbi lámpához megy, és kicsavarja az égőt. Azután a másodikból, harmadikból... — Mire kellenek azok a körték, hiszen a hálózatba nem jók?! — Tudom, vissza is tehetem őket, ha ragaszkodik hoz­zá . . . — S mi lett volna, ha nem ragaszkodom? Salgótarján, Salgó étterem, fiú és lány ül az asztal mel­lett egymás szemlélésébe merülve. Látszik, számukra kettő­jükből áll a világ... Azaz mégse, a lány keze automatiku­san fejti fel a szék kárpitját. Az étterem székjeinek nagy része hasonlóképpen megrongálódott. Utca, késő este. Hangoskodó kamaszcsapat közeledik. — Fogadjunk, hogy felemelem! Senki nem kételkedik szavában, de azért mégis odalép a kukásedényhez, megemeli, s aztán ügyes mozdulattal ki­borítja. Legalább ez legyen emlékeztetője nagy erejének. Nevezhetnénk garázdaságnak, barbarizmusnak, vagy ahogy tetszik. Mindenesetre túlnő a szándék nélküli károko­zás fogalmán. Talán őskorra visszanyúló még a gyűjtögető életmódból ittmaradt szellemi örökség, melynek eredeti in­dítéka az lehet, hogy soha semmi nem elég, minden jó lesz valamire. S azután tovább fejlődött; valamit mindig csinál­ni kell, bizonygatni kell, akkor is, ha senki nem kíváncsi rá, ha senkinek sem hasznos. S el lehet jutni az egyszerű rongálástól, esetleg garázdaságtól a határt nem ismerő hará- csolásig, s a „nekem van minden, nekem szabad mindent!” „nagymellényéig”. Új világot építünk, s ennek a szellemnek abban helye nincs. Minden ésszerű szükséglet jogosult az elismerésre, ki­elégítésre. Azoknak azonban, akik azért is nyúlnak, ami nem is kell nekik, s amit elvesznek, nem azért veszik el, mert szükségük van rá, csak, mert el lehet venni, meg kel­lene „magyaráznunk” a törvény szigorával is a helyes ma­gatartást. Gáspár Imre j\^A<wiMM/wwi>wi/vvwwwvi/wwtvvvwi/yww^i/wwwwwi/yvvvyvsM/\rtV^^ Közösen a gyerekekért Játszóiéi1 az erdő at ián... Csendes, szikár ember Ke­lemen Sándor üvegfúvó. — Nem szeretem a sok be­szédet, inkább a tettek embe­re vagyok. Ez már a szak­mámból adódik. Nálunk, a gyárban nem beszélni, hanem dolgozni kell... Tizennégy esztendős sem volt, amikor a salgótarjáni öblösüveggyárba került dol­gozni. — Miért? — Bár a családunkban nem volt „üveges”, én szép szak­mának tartottam. Kezdetben az üveget hordogattam a sza­lagra. Megcsináltam min­dent, amit éppen rámbíztak. Ennek huszonöt esztendeje. Kelemen Sándor azóta kiváló üvegfúvó lett. Megbecsült ember a gyárban. Törzsgár­da tag. — Félautomata gépen dol­gozom. Villanybúrá'kat csiná­lunk, általában exportrende­lésre. Egyiik szebb, mint a másik. — Nehéz szakma az üveg­fúvóé. .. — Nem könnyű, az biztos. Főként ilyen hőségben. A ke­mence mellett legalább öt- ven-hatvan fok van. Ezt a meleget soha nem lehet meg­szokni. Legfeljebb elviselni, ha kell. Ezt ne vegye panasz­kodásnak, mert azért egyi­künk sem hagyná ott az üvegfúvást. Legalábbis az igazi szakemberek nem. Kelemen Sándor Karancs- aljárói jár be nap mint nap az üveggyárba. A falujában három esztendeje tanácstag. Tisztségéből adódóan pedig a kiváló társadalmi munkások közé tartozik. — Nehéz összefogni az em­bereket? —Nem. Talán hozzákezdeni a körülményesebb. Ma már mindenkit érdekel, mi törté­nik körülötte, mit tervez- a tanács hova, mit építenek. Persze, arról is gyakran szó esik, ami még nincs ... — Például? — Az én körzetemben nem volt ivóvíz. Gondolhatja, mennyi bajt jelentett ez a családoknak. A közeli erdő­ben ott a nagyszerű forrás. Valamit tenni kellett. — Mit? — Bementem a tanácsra. Megvitattuk töviről-hegyire. A tanács adott csövet, szi­vattyút, mi meg közösen hoz­záláttunk. Amikor csináltuk. 1972-ben, minden szabadna­pomat és vasárnapomat ez vitte el. láttam, hogy az em­berek szívesen dolgoznak, gondoltaim tovább lépünk egyet, — Mégpedig? — Itt a falu végén a gye­rekek nem tudtak hol játsza­ni. Akárhová mentek, egyik asszonv is, a másik is rájuk szólt. Ügy döntöttünk, hogy az erdő alján, a Tavasban építünk nekik játszóteret. Három hete csinálgatjuk. So­kat segít Csemák Béla, aki még * esőkabátban Is képes volt dolgozni. Ugyanúgy Ba­lázs Béla, Bodor László, de sorolhatnám a többieket is. Nagyon szépein haladunk. — Mennyire készültek el? — Elegyengettük a talajt. Jó sc‘- földet meg kellett mór mi, az igaz. Da már vannak hinták, padok, aszta­lok. A nagyobbaknak meg hely, hogy rúgják a labdát. A hintákat, asztalokat mi ma­gunk csinálgattuik. Ami kel­lett még hozzá, azt megvet­tük. — Az avatás? — A gyerekek lényegében már birtokba vették. Nekik, ő értük készült az egész. Tar­tunk azért „hivatalos”, kis ünnepséget is. Ügy határoztunk, hogy most, az alkotmány ün­nepén összejövünk, munkás­őrök, méghozzá a családunk­kal együtt. Htadd találkozza­nak az asszonyok, családta­gok is. Bár nálunk nincs gyerek, de én jobban örülök a, játszótérnek, mint a szü­lők. Főként ha látom, hogy a srácok ötösével, tízessével, mennek odia focizni, játsza­ni. .. — cs e. — NÓGRÁD - 1974. augusztus 23„ péntek ...\

Next

/
Thumbnails
Contents