Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
Új hullámvasút a Vidám Parkban A főváros! Vidám ParkVim birtokba vette a nagyközönség p> Olaszországból vásárolt „Ciklon” hullámvasutat. Az automatizált játékon sokan szórakoznak (MTI FOTÓ—Ruzsonyi Gábor fel.) A tudomány gyorsan mozgó kommandói Földünk különböző pontján napjaikban is számos olyan tiszavirág-életű, tehát viszonylag gyors folyamat játszódik le, amely helyszíni vizsgálatot tesz szükségessé. Kitör egy vulkán, meteorit csapódik be, földrengés, vagy más természeti katasztrófa miatt, előre nem látott változások következnek be adott területen az élővilágban stb. Az érintett területekre az eddigi gyakorlat szerint sok esetben csak hónapok múltán szállt ki a kutató bizottság, amikor a nyomok elmosódták már és szinte lehetetlen az eseményeket visszapörgetni. Amint a korszerű hadseregeknél a modem háborúban gyors beavatkozás esetén nélkülözhetetlenek az ejtőernyős csapatok, éppúgy szükség volt a ..reoülő-tudós kommandó” Jelállítására, Néhány évvel ezelőtt az Egyesült Államokban Smitshpnian Institution geológus, biológus, vulkanoló- gus stb. kutatóiból összeverbuváltak egy Ilyen kommandót, amelynek a feladata Földünk különböző pontján a gyorsan lejátszódó és nem könnyen magyarázható események felderítése. A „tudomány de- tektívjeinek” is nevezhetjük az Institution repülő brigádját. A szervezés során a Smits- honian Istitution munkatársai először Földünk összes kontinensén egy riadóhálózatot építettek ki. A hálózat 138 országra terjed ki és összesen 2300 helyi megfigyelőié van. Amennyiben az érintett területen a megfigyelő gyanús eseményt észlel, táviratot küld a Smitshonian I. vezérkarához. Az érintett ország amerikai nagykövetsége segítségével a megfigyelő és az Institution vezérkara között közvetlen rádió- vagy kábelkapcsolat létesül. A megfigyelő jelentése alapján döntik el az amerikai intézmény illetékesei, hogy szükséges-e a tudományos kommandó kiküldése, vagy sem. A kommandó néhány év alatt jelentős sikereket könyvelhet el. Működésének jóvoltából tisztázódott, hogy Földünk különböző pontján a vulkánkitörések száma ötszöröse annak, amit eddig a különböző kutatóállomások regisztráltak. (A vulkánkitörésék mesterséges holdas re- gissstrálása ma még csak gyermekcipőben jár.) Egy másik érdekes esemény a Pennsylvania (USA) állambeli titokzatos fecskepusztulás kiderítése volt 1972 júniusában nagv mértékű fecskeelhullást jelentettek az állam területéről. A repülő brigád kiszállt a helyszínre, és fényt derített a megmagyarázhatatlan ökológiai katasztrófa okára. Azon a nyáron a felhőszakadás-szerű esőzések a rovarokat a földhöz szögezték. A Sarlós fecske tehát nem talált táplálékot magának a levegőben. Az intézetben először járványra gondoltak és csak a helyszíni vizsgálat derítette ki. a tömeges fecskepusztulás igazi okát. A Smitshonian Institution brigádja továbbra is várja a bejelentéseket, és ha szükséges kiszállnak a helyszínre. H. M. Kis gép, nagy teljesítmény „Fénylövések” a világűrbe A Bajor-erdőben, Wettzell közelében olyan megfigyelőállomást helyeztek üzembe, amely a mesterséges holdak keringési pályáját centiméteres pontossággal határozza meg. Az állomás legfontosabb berendezése a 100 MW teljesítményű, Siemens gyártmányú impulzus-rubinlézer. A készülékből kibocsátott sugarakat a műholdra szerelt különleges tükör veri vissza a földi állomás irányába. A mesterséges hóid távolságát a lézerimpulzusnak a világűrben „töltött idejéből” automatikusan határozzák meg. A pontos helymeghatározásnak elengedhetetlen feltétele még az a fényképfelvétel is, amely a műholdnak a bolygókhoz viszonyított helyzetét rögzíti a csillagászati idő figyelembevételével. E megfigyelőállomáson kiAz emberi vér Az orvosok már korábban megállapították, hogy egyes betegségeknél nem szükséges, sőt teljesen felesleges az ösz- sies alkotóelemet tartalmazó ' árt átömleszteni. Egyes esetekben sokkal hatásosabb bizonyos komponensek — a vörös vértestek, vagy a fehér v ársejtek — átvitele. Ezért készülnek az utóbbi időben vö- riis- és fehérvértest-konzervek is. A koncentrátumban egyik, vagy másik százszor több mint a természetes vérben. A fehér vérsejtek számának vészes csökkenése esetében jó szolgálatot tesz a fehér vér- seites koncentrátum. Ismeretes, hogy súlyos égési sérüléseknél véralvadás lép fel, mert a vér vórösvér- test-, fehérvérsejt- és vérle- meztartalma i a normálisát. Term i, zeies, hogy ilyenkor a vérátömlesztés tilos. Viszont a sérültek sok fehérjét veszten ok. Miként lehet a szükséges mennyiségű fehérjét a szervezetbe juttatni? Itt a vérplazma segít. Ez utóbbi alkalmazása esetéiben nehézségeket okozott, hogy csak néhány napig állt ei, nem lehetett tartósítani. Legújabban azonban létrehoztak egy különleges beren- dézést. amelyben mélyhűtés és vákuum alkalmazásával kiszárítják a plazmát. A por alakú plazmát hűtőgép nélkül, száraz és hűvös helyen akár öt évig is tárolhatják. Jelentős mértékben alkal- maz.zák a plazma frakcioná- iását. Ez azt jelenik hogy egyes alkotóelemeit vonják ki. A fibrinogén rendkívül értékes készítménynek bizonyult. Néhány grammja —• el- állítva a súlyos Vérzést — megmenti az ember életét. Korábban szinte semmiféle lehetőség sem volt, hogy az eritremiában — a vörös vértestek hirtelen elszaporodásában — szenvedő betegeket megmentsék. A békés atom fordulatot hozott ebben a kérdésben, a rádióaktív Foszfor—32 megfelelő gyógyesz- köznek bizonyult. Még a közelmúltban is csak maximum 30—40 nanig tudták a vért tárolni. A kutatók arra törekedtek, hogy legalább fél; de ha lehet több évig felhasználható legyen a vér. A kívánt eredményt elérték, —196 °C hőmérsékleten az életmentő vér nagyon sokáig tárolható. A vérsejtek tárolására különleges — ultraalacsony hőmérsékleten üzemelő — berendezésben történik. Ezzel megoldották, hogv több mint egy év után is felhasználhassák a vérsejteket. Hasonló eljárást dolgoztak ki a csontvelő megőrzésére is. A csontvelő igen fontos szerepet játszik a vérképzésben, de sajnos, miként más szervünk. titkai ez is megbetegedhet. Átültetésével kapcsolatos kérdéseknek nagv figyelmet szentelnek világszerte. A vészes vérszegénységben . szenvedőkön rendszerint segít a csontvelő- átültetés. A szükséges csontvelőt az önkéntes donorok adják. Néhány grammot egyenként. A donorok egészségi áüalapotát éveken keresztül ellenőrzik, ez a biztosítéka az esetleges komplikációk elkerülésének, ugvanis ez a mennyiség még nem károsítja a szervezetüket. Ennék a nagyon értékes preparátumnak a hosszas tárolása igen fontos kérdés. Előfordult már, hogv a saját csontvelő visszaültetése hozta meg a gyógyulást. Az emberi vérnek még sok. felderítetlen titka van. Korunk embere hajlamos rá, hogy a technika fejlődésében csak az egyre nagyobb méretekre és teljesítményekre figyeljen oda. így vagyunk ezzel a repülőgépek esetében is. Pedig á kisebb szenzációt keltő, ám a maguk kategóriájában mégis kiemelkedő helyet elfoglaló konstrukciók legalább olyan nagy figyelmet érdemelnek. Jó példa erre a szovjet Alexander Jakovlev tervezte JAK—40-es repülőgép, amely több bemutatón osztatlan világsikert aratott. A Szovjetunió e géptípussal tört be a fejlett tőkésországok piacára. A JAK—40 rövid távú utasszállító repülőgép, a világ első olyan sugárhajtású konstrukciója, amely az ötödosztá- lyú, kis füves repülőtereken való le- és felszállásra is alkalmas. Az üresen 8500, teljes terheléssel 12 400 kilogramm súlyú gép orra és szárnyai alatt két-két kerék van, így érthetően kicsi a talajnyomása. A JAK—40 bárom, egyenként 2300 kilogramm tolóerejű és 335 kilogramm súlyú kétáramú gázturbinával rendelkezik. Fedélzetén 27—33 utas 600—700 km/óra sebességgel 1600 kilométer utat tehet meg leszállás nélkül. Alig 500 méternyi nekifutás utál már nemcsak levegőbe emelkedik, hanem 15 méteres akadály felett is átrepülhet. A telefon-, rádió- és tvközvetítésre alkalmas mesterséges holdak létrehozása óriási távlaltot nyitott meg a nagy távolságok áthidalásában. A fejlesztés végső célja az olyan rendszerek kialakítása, amelyek onszágnvi vagy föld résznyi területek felett lebegve közvetlen műsorszórást, jelátvitelt végeznek. Ilyen rendszerek napjainkban még nincsenek üzemben; egyelőre csak olyan változá- tok valósultak meg. amelyeknél valamely földi állomás parabola-antennája egy-egy nagyobb körzet számára fogvül Franciaországban, Ausztráliában és az Egyesült Államokban állítottak még fel hasonló rendeltetésű berendezéseket, egy nemzetközi kutatólánc létrehozása céljából. Idővel a műholdak önműködő követésére folyamatos érzékelővel látják el a berendezéseket. ja fel a műsort, és azt a szó-' kásos földi adók útján sugározza szét. A Szovjetunió 1965-ben létesített és azóta fokozatosan továbbfejlesztett Orbita-há- lózatában a Molnyija—1 típusú mesterséges holdak létesítenek állandó kapcsolatot több mint harminc földi állomással (Moszkvával. Lenin- gráddal, Murmanszkkal. Ar- hangelsszed. Novoszibirszk- kei, Irkutszkkal, Vlagyivosztokkal stb.). Ez azt lelenti. hogy a hatalmas kiterjedésű ország csaknem minden pontjára egy időben jutnak el az információk. _ ______ V íztávvezeték Az Egyesült Nemzetek Szervezete segély akciókkal támogatja az aszálysújtotta afrikai államokat. Ez azonban csak időleges megöla sivatagban dás Mauritánia, Szengál, Mali, Felső-Volta, Nigéria, Csád, Etiópia és a többi ország számára. Nyilvánvaló, hogy jövőjük biztosítása érdekében az aszály következményeit meg kell előzniük. Ezt úgy érhetik el, hogy víznyerőhelyek létesítésével és 'víztávvezetékek építésével öntözhetővé teszik a földeket. Különös ellentmondás ugyanis, hogy amíg nagy területek az aszálytól szenvednek, a föld mélyebb rétegeiben — még a sivatagok alatt is —, valamint a magasabban fekvő területeken, tóvidékeken bőven van víz. Az aszály elhatalmasodása azzal a veszély- ivei jár, hogy a sivatagi területek egyre nagyobbodnak. Pedig az öntözéssel még a homoksivatagok is termékennyé tehetők (példa erre a szovjet Közép-Ázsiában és Ka- zahsztában folytatott sikeres „területhódító hadjárat”). A képen látható víztávvezeték az afrikai Szenegálban épül, ENSZ-támogatással. A Guiers-tó vizét szállítja majd a fővárosig, Dakarig, miközben sok leágazással a földek számára is felfrissülést, termőerőt nyújt. Űrtávközlés és műsorszórás
