Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
ELosonczí E*äS ls@széeie KeesiceBi»®EeffB (Folytatás az 1. oldalról) dő jogtalanságának, elnyomatásának vetett véget. Lezárta azt a kort, melyben a nép munkájával, áldozatvállalásával, társadalomformáló erejével olyan körülmények közepette tartotta fenn és éltette Magyarországot, hogy 6 maga jogfosztottként élt saját honában. Népünk pontot tett az úri Magyarország történelmének végére és új fejezetet nyitott az addigi történelmünk oly sok keservet, nyomorúságot, szegénységet és vért látott könyvében. Az 1949-ben elfogadott alkotmányunk már összegezhette a kibontakozóban levő új korszak első vívmányait is: felmérte azt a néhány esztendős utat, amelyet a magyar nép azt követően járt végig, hogy a Szovjetunió — a második világháborúban kivívott nagy győzelmei nyomán — óriási véráldozatokkal felszabadította hazánkat is, lehetőséget teremtve ezzel az igazságos, kizsákmányolástól mentes, szocialista társadalom megteremtésére Magyarországon. Történelmi utat jártunk Méltán emlékezhetünk rá, hogy a felszabadulást követő három-négy év alatt akkora utat járt be az életerőre kapott ország, amekkorát soha addig egész íratlan és írott történelme során. Ebben a rövid időszakban a forradalmi változások egész sora vihar- zott végig országunk és népünk életén: a munkásosztály, a kommunisták vezetésével, az áldozatok súlyát vállalva, a harc élére állt; eldőlt az ezeréves per a parasztság javára; a forradalmi erők megteremtették a maguk demokratikus hatalmát; kikiáltottuk a köztársaságot; visszavertük a reakciós ellentámadásokat; a munka aranyfedezetével jó pénzt teremtettünk; az újjáépítés yiharos lendülettel folyt; államosítottuk a bányákat, bankokat és a nagyipart, jórészt a nagy- és külkereskedelmet A baloldali erők tömörítésével, a munkás-paraszt szövetség kikovácsolásával, a két munkáspárt egyesülésével politikailag is bezártuk a kört: győzelemre vittük hazánkban a szocialista forradalmat. Ezzel^ válhatott a szocializmus felépítése az alkotmányban rögzített, lelkesítő nemzeti céllá. És ha most — alkotmányunk megszületésének negyedszázados ünnepi évfor- dulóján — visszatekintünk a végigjárt útra, dicsekvés és túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy valóra váltottuk az akkor nemzeti célként kijelölt feladatokat: leraktuk a szocializmus alapjait, sikerrel folytatjuk a szocializmus építését. Országgyűlésünk 1972- ben már azért fogadhatta el alkotmányunk új, egységes szövegét, mert ami 1949-ben jórészt még cél volt, immár valósággá lett. Ezek alapján válik kézzelfoghatóvá a megállapítás, hogy az ország egészén és életünk minden vonatkozásában korszakalkotó átalakulás zajlott le. Népünk történelmet formáló munkája nyomán jelentősen és meghatározóan előbbre léptünk a felszabadulást követő években kiharcolt óriási politikai, társadalmi és gazdasági vívmányokon: újabb, gyökeres változások mentek végbe társadalmunk életének egészében. Alkotmányunk ezt tömören így fejezi ki: „A Magyar Népköztársaság szocialista állam, a Magyar Népköz- társaságban minden hatalom a dolgozó népé.” Államépítő tevékenységünk — melynek alkotmányunk megteremtése egyik kimagasló és Irányt mutató eseménye — eredménnyel teljesítette és teljesíti feladatát. Alkotmányunk megfelelő teret és feltételeket teremtett és teremt ahhoz, hogy az élet által megkövetelt módon, és hatásfokkal alakuljanak állami, társadalmi intézményeink, berendezkedésünk. Az ipar gyors fejlesztésével, a szövetkezeti földtulajdon megteremtésével és kialakulásával népgazdaságunk egészében uralkodóvá lettek a szocialista tulajdonviszonyok, a nekik megfelelő osztály tagolódással. Az élet immár történelmi vívmányai erősítették meg azt a hatalmat, melyben a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, mely e hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi rétegével együtt gyakorolja; azt a társadalmat, amelynek eredmé- nvesen dolgozó, elismert vezető ereje — ahogyan az alkotmány megfogalmazza — „a munkásosztály marxista-leninista pártja”. Azt mondja — és joggal —, egy alkotmány üdvös ismérvei csak a gyakorlatban ellenőrizhetők. Hogy egy alkotmány mennyire jó, milyen mértékben szolgálja az állampolgárok javát, az csak azon mérhető, hogy a gyakorlatban is megvalósulnak-e — és hogy az előírásoknak, az alkotmány betűjének és szellemének megfelelően valósulnak-e meg — tételei, paragrafusai. Mi bátran és büszkeséggel mondhatjuk ki, hogy alkotmányunk az elmúlt negyedszázadban a gyakorlatban is messzemenően kiállta a próbát: minden tétele valós társadalmi, politikai és gazdasági vívmányokat szentesít. Olyan vívmányokat, amelyek a nép, minden dolgozó ember javát szolgálják. Alkotmányunk olyan társadalmat fémjelez, amely a munkán alapszik, ahol nincsenek jogok kötelezettségek nélkül; olyan világot, ahol mind teljesebbé, értékesebbé válik az ember élete. Népünk erről álmodott, ezért küzdött emberöltőkön át. Kedves barátaim1 Munkásosztályunk, parasztságunk, a dolgozó emberek nagy többsége szívesen, felelősséggel tesz eleget kötelezettségeinek, teljesíti a reá háruló feladatokat. Ez a széles körű társadalmi összefogás biztosítja, hogy népgazdaságunk — a párt X. kongresszusa határozatainak megfelelően a IV. ötéves terv előírásaival összhangban fejlődik. A számok nyelvén szólva: három év alatt nemzeti jövedelmünk a tervezett 15—16 százalék helyett 19 százalékkal nőtt. Az ipari növekedés üteme — a tervezettnek megfelelően — évi 5—7 százalék fölé emelkedett, a mezőgazdaság eredménye az előirányzott évi 2,9 százalék helyett 6 százalék. Külkereskedelmi forgalmunk az ötéves terv eddigi időszakában gyorsabban növekedett a tervezettnél. A számok tehát egyértelműen azt bizonyítják, hogy a negyedik ötéves terv fő előirányzatainak teljesítése tervszerűen halad. Bízvást mondhatjuk: a gazdasági építőmunka mai kedvező irányzatainak állandósításával, a hatékonyság tovább fokozásával negyedik ötéves tervünket sikeresebben teljesítjük, mint bármelyik ötéves tervünket eddig. A lakosság fogyasztásának évi öt százalékos átlagos növekedése megfelel a tervnek. Az elmúlt három évben a terv szerint növekedett az egy főre jutó reáljövedelem. A X. kongresszus óta központi Intézkedésekkel emeltük az ipari, az építőipari, a közlekedési dolgozóknak, a fegyveres erők tagjainak, a pedagógusoknak, az egészségügyi, az igazságügyi és az egyes kulturális intézmények dolgozóinak a bérét. Emelkedett a családi pótlék, a nyugdíj, több központi és helyi intézkedés nyomán javult a nők és a fiatalok helyzete. Életszínvonal-politikánk és a szociális ügyek központi kérdése: a lakás — a negyedik ötéves terv elmúlt három esztendejében a tervezett 224 ezer lakás helyett 240 ezer épült, tehát mintegy 16 ezerrel több a tervezettnél. A negyedik ötéves terv végére előirányzott 400 ezer lakás felépítésének adva vannak a 2 NÖGRAD - 1974. augusztus 19., hétfő - ■ feltételei. A terv megvalósítása lényegesen megjavítja hazánk lakásviszonyait. Megállapíthatjuk tehát: a gazdasági munka eredményeivel összhangban, azzal arányosan emelkedik népünk életszínvonala. Hazánkban minden dolgozó osztály és számottevő réteg kereseti és lakásviszonyai, fogyasztása, egészségügyi, szociális, kulturális ellátottsága, életkörülménye rendszeresen javul. Tudjuk, hogy vannak még megoldatlan problémáink, számos tennivaló áll előttünk. De tudjuk azt is, hogy eddigi eredményeinkre építve, a szocializmus, a nemzeti felemelkedés útján járva bizalommal tekinthetünk a jövőbe. Minek köszönhetjük mindezt? Minek köszönhetjük, hogy ma olyan Magyarország lakóiként élünk, amelynek fejlődése méltó bizonyítéka a szocialista társadalom erejének; ahol az élet mai normái már nem is hasonlíthatók a felszabadulás előttihez; ahol azután, hogy a nép biztosította magának a munka, a megélhetés jogát, mindinkább kialakítja a szocialista emberhez méltó életviszonyokat? Mindenekelőtt annak a következetes, elvi és eredményes marxista—leninista politikának, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt az egész nép érdekében folytat. Az MSZMP a munkásosztállyal, a szövetkezeti parasztsággal, a társadalom különböző rétegeivel folyó állandó eszmecsere tapasztalataira építve dolgozta ki és fejleszti tovább politikáját. E politika társadalmi bázisa a nép. Hazánk lakosságának döntő többsége bizalommal és cselekvőén támogatja ezt a politikát, mert egyéni sorsának kedvező alakulása is meggyőzte, meggyőzi ennek a politikának a helyességéről. Ez a bizalom fejeződik ki az építőmunka eredményeiben is. Mindenkor a nép alkotó munkája teremtett meg minden maradandót, és értéket országunkban. Népünk tudja, hogy önmagának épít, ez kifejeződik .munkája lendületében, cselekvésének tuda tosságában Őszinte köszönet népünknek Fel kívánom használni ezt az ünnepi alkalmat, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében őszinte köszöne* tünket fejezzem ki egész rí;- pünknek, munkásosztályunknak, szövetkezeti parasztsá* gunknak, alkotó értelmiségünknek, minden dolgozó embernek a közös ügy, a szocializmus javára végzett felelős munkáért, a párt politikája iránt tettekben megnyilvánuló bizalomért. Köszönet illeti munkásosztályunkat, amely a legnehezebb körülmények között is méltó módon töltötte és tölti be felelős hivatását: a munkásoszály politikája vezette ki a magyar népet a nemzeti katasztrófából, a munkásosztály marxisba—leninista pártjának politikájával valósultak meg a szocializmus már testet öltött nagyszerű vívmányai. A munkásosztály vezető szerepe hazánkban hosszú időn át azt is jelenítette, hogy a munkásságnak kellett a legnagyobb áldozatokat vállalnia azért, hogy a magyar nép fennmaradjon, elkerülje a pusztulást, elinduljon az új úton a boldogulás felé. Ezért az egész nemzet javát szolgáló, helyes ■politika a pártnak az az elhatározása, hogy tovább erősíti a munkásosztály vezető szerepét, politikai befolyását, növeli anyagi megbecsülését, emeli kulturális színvonalát. A munkásosztály történelmi célja — a szocialista társadalom felépítése — egész népünk érdeke. Ez immár társadalmi felismerés. Ehhez pedig — és ezt is megtanította velünk a történelem — a legfontosabb az, hogy a munkáshatalom szilárd legyen, és a munkásosztály vezető szerepe érvényesüljön az élet minden terüle' tén. A dolgozóknak, a munkásoknak még jobban érezniük kell, hogy nemcsak a nagy politika kérdései, nemcsak az országos ügyek intézése történik, az 6 érdekeik, akaratuk, az ő szándékuk, az 6 törekvésük szerint, hanem munkahelyükön is van szavuk beleszólásuk, a sorsukat meghatározó dolgok kimunkálásába és eldöntésébe. A munkásosztály . vezető szerepének erősítése, társadalmi befolyásának növekedése, egyértelműen és határozottan arra irányul, hogy a szocializmus eszméi jobban hassák át a társadalom egészét; hogy következetesebben és határozottabban haladjon előre a szocialista társadalom építése. Ez a felismerés újabb lendületet és erőt ad a munkásosztály társadalmi és termelői tevékenységének. Elvtársak! Bács-Kiskun megyének — az utóbbi évtizedben tapasztalható nagyfokú iparosodása ellenére is — vezető gazdasági ágazata a mezőgazdaság, igaz viszont, hogy a megve iparának termelési értéke meghaladja a mezőgazdaságét. Már itt is mintegy 80 ezer munkás dolgozik az iparban. Habár Bács-Kiskun megye ipara inkább a foglalkoztatási gondok megoldásának szülötte, mégis bizonyosak lehetünk abban, hogy ez a ma jobbára elaprózott, többnyire kisüzemi és részben még alacsony műszaki felsze- reltségű ipar — gazdaságpolitikai tevékenységük nyomán — korszerűsödni és méretében növekedni fog, hiszen a megye szocialista ipara tavaly — és láthatóan az idén is — az országos átlagot meghaladó termelésnövekedést ért, illetve ér el. Az iparénál is szembeszö- kőbb a változás — éppen az egykori mérhetetlen elmaradottság miatt — a mezőgazdaságban. Hiszen a paraszti világban negyedszázada még a 16. a kasza-kapa és a nyers emberi erő volt a mértékegység. Ma pedig a nagyerejű traktorok, kombájnok, vegyszerek. ipari jellegű növény-, hús- és tejgyárak fémjelzik mezőgazdaságunkat, egyre növekvő teljesítményekkel. Alkotmányunk és az új kenyér ünnepén jóleső érzéssel számolhatunk be arról, hogy magtárban van az ország jövő évi kenyere, és hogy egyéb terméskilátásaink általában szintén jók. A mezőgazdaság dolgozói ilyen rövid idő alatt és Ilyen jó minőségben még soha sem végeztek az aratással, mint az idén. Köszönet és elismerés érte mindazoknak, akik közvetlenül, vagy közvetve hozzájárultak ahhoz, hogy új kenyerünk az ország asztalára kerüljön. Parasztságunk jó munkával viszonozza a társadalmunk segítségét, amelyet az élet- és munkakörülményeiben kialakult évszázados elmaradás fölszámolásában kapott. Biztos lehet a parasztság abban, hogy pártunk és államunk a jövőben is megad mindent termelőszövetkezeteinknek, hogy kielégíthessék a velük szemben támasztott követelményeket A jövőben is megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy érvényesülhessen a szövetkezetek öntevékenysége és kezdeményezőkészsége; hogy továbbra Is megvalósulhasson és kibontakozhasson az ésszerű gazdálkodós és a szövetkezeti élet belső demokratizmusa. amely mindmind elemi feltétele a magas szintű termelésnek. Ezután is a munkás-paraszt szövetség kipróbált útján járunk, folytatjuk a párt bevált szövetségi politikáját, mert ez a politika olyan változásokat eredményezett egész népünk életében, amely biztosítja szocialista fejlődésünket. Elismerés Illeti közös eredményeinkért értelmiségünket, amely a szocializmus építésének előrehaladásával párhuzamosan mind jelentősebb rétegévé válik társadalmunknak. Műszakiak és agrárértelmiségiek, közgazdászok és jogászok, pedagógusok és orvosok, tudósok és művészek egyaránt alkotó és cselekvő részesei építőmunkánknak: tettekkel bizonyították, bizonyítják, hogy a munkásosztállyal, a parasztsággal vállvetve dolgoznak hazánkért, a szocialista társadalomért. Egész népünk számít értelmiségünkre, mely teljes bizalommal tekinthet a jövőbe. Pártunk politikájának elválaszthatatlan alkotóeleme az értelmiséggel való szoros együttműködés. Népünk számít társadalmunk kispolgári dolgozó rétegére is. Munkájukra szükség vaji. Becsülettel végzett munkájukat népünk, államunk értékeli, elismeri a jövőben is. Legfontosabb feladatunk most az, hogy válóra váltsuk a X. kongresszus célkitűzéseit, a negyedik ötéves terv előirányzatait. Mindez becsületes helytállást, áldozatos munkát követel társadalmunk valamennyi tagjától. Munkásságunk. parasztságunk ezernyi jelét adja, hogy azonosulva a célokkal, minden erejével részt vállal a feladatok végrehajtásából. Erre utal a pártunk XI. kongresszusa és a hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott széles körű munkaverseny. A mostani versenyvállalások nemcsak követik az elmúlt három évtized szép hagyományait, hanem tovább is fejlesztik. Minden eddiginél hosszabb távra, csaknem két évre szólnak. Szilárd biztosítékot nyújtanak a negyedik ötéves terv teljesítéséhez, és tartós társadalmi, tudati, érzelmi, hangulati alapokat teremtenek az ötödik ötéves terv előkészítéséhez. Tisztelt ünnepi nagygyűlés! Eredményeink, munkánk nyomán születtek, sikereinket a magunk tevékenységének köszönhetjük. Egész életünk, lehetőségeink, kilátásaink alapirányát az határozza meg, hogy mit és hogyan végzünk itthon. Ugyanakkor azonban egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy a nemzetközi helyzetben javunkra bekövetkezett változás — a határozottan észlelhető és érezhető enyhülés — nagymértékben közrejátszanak abban, hogy hatékonyabban és zavartalanul folyik országunkban az építőmunka. E korszakos változások a világ politikái helyzetét meghatározó erőviszonyok átrendeződése nyomán következtek be. A Szovjetunió, a szocialista közösség országai megsokszorozták erejüket az élet minden területén. Egybefogott erőnk, összehangolt külpolitikánk egyértelműen és vitathatatlanul világpolitikai tényező lett, amellyel kénytelen mindenki számolni. De más tényezők is a mi erőnket gyarapítják. Szövetségesünk a tőkésországok munkásosztálya, amely a maga történelmi tapasztalatai alapján látja be, hogy a mi politikánk az ő igazi érdekeinek a hordozója is. A nemzeti függetlenség útjára lépett fejlődő országok törekvése ugyancsak sok vonatkozásban egybeesik a mi szándékainkkal. Kapcsolataink és együttműködésünk imperialistaellenes éle, ezeknek az országoknak a nemzetközi életben játszott és betöltött szerepe bénítólag hat az ellenséges törekvésekre, szándékokra. Kedvezőek a szocialista politika erőviszonyai A mi javunkra tolódtak el tehát az erőviszonyok a nemzetközi küzdőtéren. Ennek a tükröződése a velünk szemben álló országok és politikai tömörülések álláspontjának felülvizsgálata, megváltoztatása. Az imperialistákat a realitások felismerésére, az erőviszonyokban bekövetkezett változások kényszerítették rá. A realitásoknak a nemzetközi kapcsolatokban a Jövőben is érvényesülniük kell. Üdvözöljük, hogy több, nyugati hatalom — köztük az Amerikai Egyesült Államok — új vezető személyiségei Is szükségesnek tekintik az enyhülési politika folytatását. A Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenysége része a szocialista közösség ősz* szehangolt cselekvésének. Le* hetőségümkhöz mérten igyekszünk kivenni részünket a béke megtartásáért, megszilárdításáért vívott közös küzdelemből, aminek elengedhetetlen feltételeként tartjuk számon a szocialista közösség egységének és összeforrottsá- gánalk szüntelen erősítését. Ennek szellemében munkálkodunk az európai biztons;'/- gi és együttműködési értekezlet sikeres befejezésén, épp úgy, mint Dél-Vietnamban, a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság tagjaként, vagy a leszerelési tanácskozásokon, és a diplomácia más fórumain. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy jó utat választottunk, jó úton járumlk, amikor külpolitikánkban, a szocialista országokkal együtt — a világ haladó erőire támaszkodva — azon munkálkodunk, hogy megmásíthatatlan és visszafordíthatatlan legyen korunk uralkodó áramlata: az általános nemzetközi enyhülés, ez a politika a nemzetköziség elvétől áthatott politika, amely a szocializmus, a haladás, a béke ügyét erősíti az egész világon. Munkálkodjunk sikeresen és eredményesen hazánk felvirágoztatásán, népünk boldogulásán. Az Elnöki Tanács elnökének beszéde után a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet küldöttei új búzából sütött friss kenyeret adtak át Losonczi Pálnak. Ezt követően a Kalocsai Népi Együttes és a Tiszakécskei Művészeti Együttes ünnepi műsort adott. A negyedszázados alkotmány nagyszabású ünnepi demonstrációja az Inter- nacionálé hangjával ért véget , , (MTI) VOLÁN a. m. Vállalat felvételre keres gépkocsialkatrész-ismerettel rendelkező raktári kiadókat. Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezni lehet a vállalat anyaggazdálkodási osztályán. Telefon: 11-85. NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁK Építési üzeme, Kistoronyé, azonnali felvételre keres kőműves, ács, lakatos szakmunkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a Klsterenyei Üzem munkaügyi osztályán. i
