Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)
1974-08-18 / 193. szám
Közegészségügy! őriárafon „ Zónamaradék” tegnapról Ha a hőmérő higanyszála 30 ra való az ételmaradék, ezért ni valamivel a fagylalttőlcsé- C° fölött jár, akár kisebb élei- igazan kár a mérgezést meg- reket sem. mezésügyi szabálytalanságból kísérteni! Természetesen ♦ is csúnya ételmérgezés adód- azonnal kidobatják. A sör, az üdítő ládaszámra hat. A tisztaság, a higiéniai S ami ugyancsak vészé- áll a balassagyarmati kór- előírások következetes betar- lyes manőver: pincében tá- házzal szemben levő, 121-es tusa ilyen kánikulában külö- rolják a léfagylaltot. A hűtő- bisztró folyosóján. Nehézkes a nősen fontos. Nem véletlen és kamra az átadás óta nem ké- közlekedés, s nem lehet miat- nem is fölösleges hát, ha a szült el, most szeptemberre ta rendesen takarítani sem. KÖJÁL szakemberei gyakorta ígérték. A léfagylalt tárolásá- Vajon miért tervezik oly előmegfordulnak a cukrászdák- hoz 6 C° alatti hőmérséklet szeretettel kicsire a raktárában, bisztrókban, éttermekben. kelL A' pincébe levitt hőmé- kát? A kérdésre Balázs BerAz ellenőrző őrjáratra ez- rő viszont 18 fokot mutat! talanné, az üzletvezető má- úttal dr. Csizmadia Irén me- Ocsovai Antal vezetőhelyettes sodhelyettese sem tud vála- gyei közegészségügyi felügye- csodálkozik: szólni. lővel és Sulyok Istvánnéval, — Tizennyolc?! De jó idő Hűtőspecialistánk ezúttal is a megyei KÖJÁL közegész- van odalenn! kipakol a hűtőből, és ezúttal ségügvi ellenőrével Indulunk. A léfagylalt fagyasztását, sem hiába! Előkerülnek az A gépkocsi először az endre- forgalmazását az ellenőrök ismerős tányérkák, a tegnap- falvi kisvendéglő előtt áll azonnali hatállyal letiltják, ról gondosan eltett főtt me- meg. Amíg a hűtőkamra nincs kész, télt tészta — teteje csonttá * legfeljebb konzervfagyit árul- száradva —, a másnapos páA korszerű, új kisvendéglő hatnak. rolt rizs, főtt krumpli. Meny—- az elmúlt év végén adták A kisvendéglő valamennyi nyiségülc oly csekély, zónához át '— „nagyszerű példája’’ helyiségében rajokban kerin- is kevés talán, hogy az em- annak, hogyan lehet egy új genek a legyek. Vonzza őket bér értetlenül áll. Ezért koc- létesítményt hónapok alatt a szabadon hagyott ételma- káztatják a mérgezést?! évekkel „öregíteni”.A föld- radék, nyersanyag, de jócs- A háromfázisos mosogatást szinti helyiség falai piszko- kán küldi az „utánpótlást” az ismerik, a szürkés mosogató- sak, pedig az átadás óta me- énület tőszomszédságában medence azonban arra utal, szeltek már. Persze, ha a ven- álldogáló trágyásszekér is. hogy nem hvpóznak rendsze- dégek Csáky szalmájának te- Végül az egészségügyi köny- résén. A szalámis szendvics kintik a falu új kisvendég- vekbe vetnek egy pillantást az a kiszolgáló tér hűtőpultjá- lőjét, akkor nehezen lehet ellenőrök. A tíz könyvből csak na^ tetején áll, pedig hűtőben számonkérni a rendet, tiszta- négvet találtak rendben, a 'enne a helye. A sütemények Ságot. többiben lejárt orvosi vizsgá-' viszont egészen frissek. Igaz, nem mindenben a latok vannak. Az ellenőrök a WC-be is Vendégek a ludasak. A látót- * bekukkantanak. Az ottani áltak, tapasztaltak arra utal- A körülményekhez képest i'motok nem éppen ideálisak, nak. hogy a kisvendéglő dől- tiszta a szécsényi 2-es szá- üe erről nem a bisztró dolgozói a „saját kosz — nem mú cukrászda. Ám a körül- gozói tehetnek. Megdöbbentő, kosz” elvét vallják. mények oly mostohák, hogy smit Balázs Bertalanná meA konyhában fedő nélkül kevés hasonlót találni a me- S®1: ~ tartják az ételmaradékot. Az gyében. Sem raktára, sem öl- — A mosdóra kitett szap- egyik sarokban jó néhány tözője nincs. Az egyetlen he- Panok pillanatokon belül el- mocskos, lekopott seprű áll- lyiségben, a vendégekében t^niJek. A lelakatolt törtil- dogál. Hogy kerül a „csizma” tartják a karton dobozokat, k?zőt darabokra tépik, egész- az asztalra? Szanaszét he- és itt, a sarokban áll a két ségügyi papír gyanánt hasz- vernek az agyonhasznált, fél- öltözőszekrény. nálják, és a WC-kagylöba nedves rongyok, ezektől alig- Ami viszont fontos: telje- dobják. Leszerelik a kilincset, ha lesz tisztább bármi. A sen friss fagylaltot mérnek, a a mosdókagylót, a villanymélyhűtő ajtajának récéibe fagylaltmintát is szabályosan kapcsolót, az ablakot. Van- vastagon beragadt a szennye- éltévé találták az ellenőrök, üál szórakozás ez, de úgy lát- ződés, nem túl gusztusos lát- Frissek a sütemények, és a szik, sok hódolója akad. vány. cukrászda azon kevesek közé Sulyok Istvánné, a „hűtő- tartozik, ahol kánikulában is * specialista” az éppen olvasztás alatt álló hűtőgép környékén néz körül. Nem fárad hiába. A hűtő melletti húsvágó deszkán kis tányérkában másnapos galuskát, főtt krumplit talál. Alig egy adagkapható igen gyorsan romló krémes. Nem véletlen, hiszen a közvetlen szomszédból szállítják. Az őrjáratnak vége. Hátravan a jegyzőkönw°k elkészítése a látottakról. Es a bizsA fagylaltot adagoló kislány kodás, hogy használt az intő fejére viszont kendő kíván- szó. kozna, s nem ártana letakar- Szondi Márta Kitiii Inak A hajózsilip A pataki traktoros — Legjobban azt szeretem vagyok hat észtén d ie. össze- éveken keresztül gyűjtöget- nézni, ahogy a tiszta, aranyló nőttem az emberekkel. Ügy tűk a pénzt. Most építkezünk, búza ömlik a tartályba, érzem, bizalommal fordulnak Szép családi házat, a gyere- ilyenkor a jó illatú, frisa hozzám. Nemcsak nagy keltre is számítva, kemvérre gondolok. Nehéz ügyekben, mert az általában munka a mienk, de a leg- kevés van. Szerencsére. Ha-------------------------s zebbek közé tartozik. Tíz esztedeje minden nyáron kombájnra ülök, hogy vágjam a gabonát, ősszel az aprómag következik, aztán a k ukoricabetakarítás. Reggel ötkor kezdek. Az nem a mindennapi, kisebbn épf ron t-ki tüntetésnek nagyobb bajokkal, gondok- ö ülftk Ne.mcsak azzrt mert kai, amelyek épp olyan fon- örulök' Nemcsak azért- men tosak, mint a nagyok. alig néhányon kaptuk meg a megyében. Hanem elsősorban Tizenöt esztendeje vagyok azért, mert a megbecsülést „népfrontos”. Nyolc évig érzem. Patakon a Hazafias Népfront titkára voltam. Aztán elnöknek választottak. így szabad Időm kevés el^őC&SdólgömrHogy''átnézzem van. Ami akad azt okosan 5 ’ - - • kell beosztani. Nagyon s^ea gépemet. Van-e valami igazítani-, javítanivaló rajtó. heIy“tbfn vagyok. Anélkül nem is indulok a Mint tanácstag és népfront- Ennek köszönhetem, e[nfok’ i «»erem a község eletet, előbbre lépését. Büszke vagyok arra, hogy Patakon elégedetten, jól élnek az emberek. A szorgalmas munkának megvan az eredménye. Egymás után Traktoros vagyok a pataki épülnek a kényelmes, szép Kossuth Termelőszövetke- házak. Legtöbbjük fürdößzo- zetben. A feleségem is ugyan- bával, meleg vízzel, itt dolgozik a könyvelésben. Szépen keresünk, haladunk is előre. Talán már mondtam, hogy s munkámat nagyon szeretem. Amikor reggel fölülök a kombájnra, semmi más nincs előttem, csak a sárguló gaAnélkül mezőre. hogy javítás miatt még nem álltam a táblán. Igaz a kombájn, amivel aratok, új gép. De a karbantartás nagyon fontos. Amikor hazaérek, első utam a munkahelyemre visz. Tudom, hogy várnak és velem örülnek az elismerésnek. .. Elmondta: Péter Vince. Lejegyezte: Csatai Erzsébet Kisköre a magasból Bizonyosan van valami jelképes törvényszerű abban, hogy a felszabadulás utáni, szinte első igazán nagy filmünk, a Talpalatnyi föld volt, a Talpalatnyi föld. Piros Góz Jóska gyötrelmesen szép harca a természet és a társadalom rontó erői ellen. S ha egy kicsit önkényesen szűkítem a kört, a film hőse a társadalmi igazság mellett a vízért küzdött. Az éltető, életet adó vízért. Szinte látom a régi, sok pátosszal komponált képet: a szegénységben, - reménytelenségben, elesettségben is szép emberpárt, ahogy lankadatlan konoksággal húzzák fel-fel a vizet, s öntik az aszálytól cserepes földre. Élt valaha is Piros Góz Jóska? Ha igen, de jó lenne most, ha ideállna mellém, s együtt nézhetnénk a vizet. Fentről, a hatalmas betonhídról, amelynek alatta fehéren habzik, örvénylik a Tisza, majd odébb szépen lecsendesül, s megbékélve halad tovább partjai között. Igen, Kisköréről szól ez az írás, a Tisza II-ről, a tiszai vizlépcsőről. Talán, nem tűnik erősza- koltnak, ha ismét a jelképet, a törvényszerűséget említem: az elmúlt év májusában avattuk a létesítményt, s a vizek állami tulajdonát negyedszázaddal ezelőtt Népköztársaságunk Alkotmánya deklarálta. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy az építés min- , .. ... .... . ,, , den fázisában jártam itt, leg- tén' Ha teljesen befejeződik lyikben nem terem elég tautóbb föntről, repülőgépek az építés itt, a kiskörei táró- karmán}’, helyrehozhatatlan magasságából néztem alá, Kis- lóban négyszázmillió' köbmé- nagy károkat jelentene. Az köre fölött körözött a gép: tér vizet tudnak tartalékolni, öntözés biztonságot ad. Köze- mintha játéképítmény lenne. s a kat főcsatornán, a jászsá- líti a mezőgazdasági termelést Szabályos szerkesztésű, rende- 2ln és a nagykunságin há- az iparihoz. A természet sze- zett és könnyed. romszázezer hektár nagyságú szélyeit, egyenetlenségét fékeAz elmúlt negyedszázad el- terület öntözése válik lehető- zi, csökkenti, kényeztetett bennünket. Olyan vél Kisköre a hazai öntözéses hatalmas jeleit teremtet í|ükj a nagykunsági főcsatorna Sszdálkodásnak legnagyobb meg az építőmunkának, mint mentén Kisújszállásig jutót- táplálója. Dunaújváros, a Dunai Ce- tunk el. A Búzakalász Tsz-ig. Hol is tartunk most az ment- és Mészmű, a kőolajfel- s mintha más világba érkéz- öntözésben? Messze attól, dolgozás, finomítás hazai tünk volna. Kopár mezejű, le- hogy teljesen aggodalom nél- központja Százhalombatta: hangoló tájról, reményekkel kül várjunk egy száraz nya- mind látványos, hatalmas tele, üdén zöldelő vidékre. Ha- rat, de közel ahhoz, hogy ön- méretű beruházás. talmas búza-, kukoricatáblák- tözésben az európai átlaghoz A vízlépcső erőművével, ra, takarmánynövényekre tartozzunk. Franciaországban, csatornáival együtt is szeré- hullt az áldás, az öntöző víz. ahol az esőcsinálás több év- nyebbnek tűnik — nemcsak S talán a természet tette jó- százados múltú, a művelhető fentről — miért beszélünk, kedvéoen, kedvcsinálás gya- terület 9 százalékát öntözik, vagy írunk hát róla annyit? nánt: az esőkor) túl, a földi nálunk, ahol alig negyedszá- Miért tesszük akár ünnepna- esőkön persze, szivárvány íve zados múltú a „földi eső”, a pi, akár hétköznapi számadás- feszült a táj fölé. Színes zász- szántóföldek 6 százalékát önkor legszebb, legfontosabb lé- ló a zöld mezők felett. Vala- tözhetjük. tesítményeink sorába? mikor — nem is olyan réAki ismeri a mezőgazda- gén— száraz nyarakon, em- _ Ebben van Kisköre haszna, sági termelés fejlődéstörténe- bertelen, komisz vidék volt ez jelentősége, tét, tudja, hogy az elmúlt is. Ez a kisújszállási határ. T. , tizenöt esztendőben a magyar Guba Mihály, az öntözés hely- „,,nf ”J1a,r]Jnk kegyes. voIt’ mezőgazdaság szinte páratlan beli parancsnoka mondta: Áz , az. alpas’ néha mar so- utat tett meg. Mindenekelőtt öntözés a tsz-nek évenként k‘\ ;t, ™ kevesebbszer emlia mezőgazdaság szocialista át- kétmillió forint tiszta hasznot í;, uk Kl®kore,t’ a csatorna- szervezésével, a megfelelő hoz, egy hold búza harminc az on °nna"’ f®ntgazdasági keret kialakításával, mázsát fizet, egy hold kuko- . a rep„ °gep ablakából a gépesítéssel, a kemizálással, ricából hatvan-hetven mázsás ™es ugy !unt: néptelen, sen- s a nagyhozamú fajták hazai termést szednek le. Olyan ...fmt>er ja a .láthatáron. A meghonosításával. Vannak terméseket, amilyenre itt em- pl ota mbndta: uj jel a térké- még lehetőségek persze az bér nem tud példát semmi- pen' ? repules térképén. Igaz. emlitett területeken is a to- lyen időből. nemrégen, alig egy-másfél tach^ÄSrcsiszotata^hSeka De va" k- jóí'átható jel lesz kékövetkező lépés a fejlődésben vésbé íontos szerePe az öntö" söbbi pilótáknak és földön já- mésis az öntözés zésnek’ A mai- modern mező- róknak is. hiszen az építmény mL n li iliinlü gazdálkodásban egyre nagyobb .csupa beton. Száz évig is Micsoda nyarakat élünk.. szerepe van a biztonságos „elél”. Hasznát még az utáAzE irief teva*zaEnneiyÍ /stk termelésnek- E2y gazdaság- nunk következő nemzedékek befeiezödött az építés Kiskö- ban’ aho1 sok tízmillió forint is láthatják, még nekik is rén. amikor "végigmentünk a értékű jószágállományt tarta- "^termi gyümölcseit, nagykunsági főcsatorna men- nak. egy aszályos év, ame- Ibrányi Tóth Béla Az ember mindig tegye meg, ami tőle telik. Ez a titka a becsületes munkának. A családok szívesen vállalnak a közösségért. Tavaly a bona. Annyira leköt a munka, községbeliek több mint két- hogv nincs időm a meleggel, százezer forintot dolgoztak vagy az órák múlásával tö- Patakért. Méghozzá társadal- rődni. Figvelem az egyenle* mi munkában. Klubkönyvtá- tes zúgás. És nézem, amint a rat építettünk. Nagy volt az gén mégvméteres sávot öröm, amikor avattuk, vág. Erie kilencig elszakad az ^ a J6> hogy nagyszerű a Idő Aztán már-a másnapi kapcsolat a népfront és a tagon dók következnek. nács között. Bármiről esik Az idén nagyon jól fizetett szó, gyorsan megvan a közös a gabona. Hektáronként öt- elhatározás. Aztán jöhet a venhét mázsás átlagtermést munka, a végrehajtás, takarítottunk be itt. Patakon. Ilyenre nem is emlékszem, mióta aratok. A munkám mellett na?von érdekel a falum. Tanácstag Elégedett embernek tartom magamat. Két lányunk van. Az egyik már gimnazista, a másik 'most megy ötödik általánosba. A feleségeimmel SÜL AZ Ol KENYÉR Gyermekkoromban otthon, mondotta Rigó Ferenc telep- a családban mindig jelentős vezető-helyettes, esemény volt a kenyérsütés. Varga István, és társai reg- Anyám már előző nap hozzá- gél hat órakor váltották az fogott az előkészületi mun- éjszakai műszakot. — Ilyen- kákhoz. Másnap reggel mi. kor, az ünnepek előtt nagv gyermekek a megszokottnál a hajtás, a mai műszak este is korábban keltünk, hogy hétig tart. statisztáljunk a nehéz munká- Az előkészítőben Varga Ist- baru Izgatottan vártuk, hogy ván üstökben B gép segítségéMkl afz 1 venkor el‘ vei dagasztja a kenyeret, maradhatatlan lángos. . , — Lényeges, hogy hogyan Ma már faluhelyen a fia- végzem ezt a munkát, hiszen talabb korosztály nem isme- a kenyér minősége nagymér- ri a kenyérsütés művészetét, tékben ettől függ — mondotaz ezzel járó szertartást. Szécsényben. a péküzem- ben naponta kilencven mázsa kenyeret. tizenegyezer péksüteményt, s több mint tízezer más süteményt készítenek. *— Három hete az új lisztből sütjük a kenyeret — ta az egyik szakember. Babcsány Pálné a kenyérszaggatásnál próbaellenőrzést végez, hogy a gép a kétkilós kenyereket pontosan adagol- ja-e? A háromkilósakat még kézzel szakítják. A kemence környékén 50 fok a hőmérséklet. Kanvó négy óra felé fejezem András testén patakzik az iz- ____________ z adság. A lapát hosszú nyele siklik a kezében. — Tíz éve folytatom ezt a mesterséget. Szeretem csinálni, hiszen jó érzés tudni azt. hogy az emberek ezreinek mi sütjük a nélkülözhetetlen kenyeret. — S elégedett a kenyér minőségével ? — Én igen. de a legnagyoK kritikusom a feleségem. és az anyósom, néha megbírálják a munkámat. Mi, pékek mindnyájan azon vagyunk, hogy jó minőségű, ízletes kenyér kerüljön az emberek asztalára. A raktárban mindig friss áru van.’ Uram József és Király József már öt órakor útnak indulnak az első rakománnyal.-r— Ma is fél ötkor kezdtem a munkát. Már egy turnus a hátam mögött van. Valamikor majd be — újságolta Király József. Józsi bácsit már mindenütt ismerik és várják a szécsényi járásban. Húsz éve minden reggel korán kell. hogy az üzletek idejében megkapják a kenyeret. Augusztus 20., az új kenyér ünnepe. Ma már mindennap friss kenyér kerül az asztalokra. Igaz, hogy nem éljük át a kenyérsütés ünnepi szertartását. de gyermekeink sem ismerik a mondást: ..A kenyérke alszik, most ne kérj!” Augusztus 20-án örülünk az új kenyérnek és köszöntiük mindazokat, akik ezt fáradságos munkával megtermelik es előállítják. Szenográdi Ferenc NŰGRAD - 1974. augusztus 18,, vasárnap 5 \
