Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)
1974-08-18 / 193. szám
CLfikor munklis a munkás? 3, Legnehezeh a miénh99 Elegendő vajon a munkásnak, ha egyszerűen elvégzi azt a munkát, amit rábíznak? Vagy ennél valamivel többet vár tőle a kollektíva? Például azt, hogy szellemi es fizikai teljesítőképességének a legjavát adja. Pontosan úgy dolgozzon a gyárban, mintha az a sajátja volna. Része a vezetésnek Pádár Sándorral, az Üvegipari Művek pásztói szerszám- és készülékgyárának igazgatójával beszélgettünk a gyár jelenéről, jövőjéről. Mert múltjuk még alig van, mindössze tíz esztendeje, hogy ki-, nézésre is szép, 270 embernek munkát adó üzem alakúit ki Pásztón. S a fejlődésük korántsem tekinthető lezárt folyamatnak. — Intenzíven 1970-től termel a gyár... Az üvegipart szolgáljuk ki. A munkások fele bejáró, de maga Pásztó is mezőgazdasági jellegű település... — Az is a vezetés része tehát, hogy a tegnapi földmunkások mielőbb a gyárhoz kötődjenek? — Természetesen. Próbáljuk közelebb hozni őket a gyárhoz __ Milyen eszközökk el? Olyanokkal, amilyennel rendelkezünk. Csak lakáshoz kétszázezer forintot adtunk az idén, tavaly pedig hatszázezret. — Milyenek a munkáskeresetek? Jön Bózsár Károly, a főkönyvelő és együtt számolnak. — Nálunk az átlagos munkáskereset meghaladja a 30 ezer forintot évente. Ehhez számoljon még nyereségré- A kétszáznyolcvwnmilliós rekonstrukció sokat javított a szesedést, a prémiumot és ju- munkakörülményeken a Zománcipari Müvek salgótar jáni talmat... Hogy nem rossz? gyárában. A munka egyet jelentett a legnehezebb folya- Az emberek több mint 80 szá- matok gépesítésével. zaléka szakmunkás. — S a pénzzel nem mérhető, egyéb juttatások? — A technika, a technológia fejlesztésével mosan készült a fürdő, az öltöző, meg az orvosi rendelő... Yelük, értük Kinn az udvaron ragyogóan mindig több munkást szeret- süt a nap. Előttünk magaso- nénk bevonni a közéletbe.. . , dik az építők r2lU“: Za§yva Hl. — Az volna jó, ha a gyár valamennyi munkása érezné, hogy amit tesz, az nemcsak munkája: a Ügy gondolom, a közéleti szereplés legfőbb területe az üzem... De ami még ennél is fontosabb: fel kell készíteni az embereket arra, hogy élni — Sok mindent építettünk mi már itt a városban! A ve- gyigépgyár, a bányagépgyár, a ZIM rekonstrukciója, a Brezina ... — A sok munkában össze is rázódott a kollektíva? — Úgy, ahogy mondja, most már jól együtt vagyunk. azért fontos, mert pénzt kap tudjanak ^ lehetőségeikkel... Va- érte. A gyár miatt is, buzgól- kodniuk kell... — S mi szükséges ehhez? A pólya vonzása lóban beleszólhasanak a gyár ügyeibe. — Mire gondol? — KéDzésükre. Következetes, tervszerű szakmai és politikai képzésre... — Két dolog mindenképpen. Először is stabil munkásgárda, a törzsgárda kialaEgy kicsit büszkén is... Majd kítása, akik minden tekintet- a munkásszükségletek a tel varost mi építettük! ben hatassal vannak az erke- kielégítése Hogy nem ment könnyen? zőkre. Olyan nevezetes munA pénz, amelynek közvetítésével lehetséges a szükség' Na, jó... Ezek a brigádok kásdinasztiákra gondolok, nem cseppentek csak úgy ide mint a Kovács, a Liptgk, vágj’ hozzánk? az Egner család itt a gyárKohánka István, az ÉM ban . .. Nógrád megyei Állami Épí- — S a másik? tőipari Vállalat építésvezető- — A másik a munkáspálya je jól látja a helyzetüket. Jól becsülete, vonzása itt a gyár- erzékeli azt is, mi kellett ah- ban is ... hoz, hogy eljussanak a mos- Herczeg István, a Zománc- tani állapothoz. Mindjárt be iPari Művek salgótarjáni gya- is bizonyítja: ránali pártbizottsági titkára — Az építőipar nem tartó- mondja mindezeket. Nemrégi- zik az igazán jó munkahelyek ben a pártbizottsági ülésen azt kutatták, hogyan lehet javítani a munkások helyzetét, hogy még inkább hozzátapadjanak a gyárhoz. Tovább terebélyesedjen az a folyamat, közé. Kevés a gép, így sokfé le munkát alapozunk az emberi erőre. Mindehhez még számítsa hozzá, hogy sokféle ember próbál szerencsét nákétségkívül ma még alapvető motivációs tényező a munkában. De semmiképpen sem egyedüli , tényező! A pénz mellé ma már sok egyéb is vetül. Nevezetesen az, hogy a munkás vállalja a kollektívához való tartozást, felelősséget a munkáért. Büszke a munkástradícióra, a gyár termékeire, ügyel a közös értékekre. S hogy ma még nincsenek túlságosan sokan akik társnak is, tulajdonosoknak is érzik magukat az üzemben? Az ilyenfajta érzések kiteljesedése az automatizáció korában sem megy automatikulunk... Kiváló, megbecsült amely a technikai színvonal san’ munkások, de fegyelmezetlenek, kiszámíthatatlanok, iszákosak is. — Nagyobb ellensége az ilyen ember a munkának, mint az anyaghiány... — El sem képzeli, milyen nagyarányú volt nálunk a munkaidő-kiesés emiatt. — Mit lehetett tenni? — Pénzzel, jószóval, meg, ha kellett, gorombán hadakoztunk... Nem titkoltuk, hnuy értük tesszük mindezt, oe nélkülük nem megy a dolog . . . Figyelmeztetést, fegyelmit adtunk. Néhány em: beinek a munkakönyvét is... — S mi van most a brigádokkal? — Kéthetenként leülünk, és éppúgy megbeszéljük a tennivalókat, mint annak idején, •.onikor nagy gondban voltunk. Csak most. a téma más. A termelés .. az anyaghiány óótlása, mikor mi adódik. Közösen döntünk a jutalmazásukról, a fizetésekről... emelésében, a gyártmányok korszerűsítésében, az életnívó alakulásában, a munkáslétszám alakulásában, meg még sok egyébben mérhető az utóbbi években. — Az ösztönzők? — Az anyagiakon kívül még sok egyéb ... Megismerteti velük a gyár ügyeit, hogy abban eligazodjanak minden zavar nélkül... Bátorítani őket. hogy véleményt mondjanak, ha jól. ha rosszul mennek a dolgok. Pontosan úgy. mint a maguk dolgában teszik . .. Angyal Andor személyzet’ és oktatási főosztályvezető. Gondosan sorolja a statisztikát. A művezetők nyolcvan százaléka a munkapad mellől jött. A tíz alapszervezet’ titkár közül egyetlen kivétellel valamennyi munkás. Ä -jártbizottsági tagok kétharmadát a munkások közül vá- 'asztották ... — Elegendő ez? — Nem, semmiképpen. Még Vincze Istvánnc A haza, a nép i wédelmééi ,jA haza védelme, a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége. Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítenek. ..” Alkotmányunk 70. paragrafusából. Az őrsön pihenőben van Németh József határőr. Most a 17. hónapja, hogy az egyenruhát hordja, s az alkotmány 70. paragrafusának megfelelően katonai szolgálatát teljesíti, Még a beszélgetés előtt sok jót hallottam Németh József határőrről. Azt például, hogy már a kiképzésen elnyerte az Egység Élenjáró Katonája címet. Most pedig a Határőrség kiváló katonája cím birtokosa. Tegyük hozzá mindjárt, hogy az őrsön is csak hárman oüszkélkedhetnek ezzel a címmel! — Jól ismerem a hetvenedik paragrafust. Az alkotmányt tanultam már az iskola padjai között, itt a határőrségnél is több oktatáson tanították velünk. Érthető, hogy az utóbbi időben legtöbbet eppen a hetvenedik paragrafusról hallottam.... Az alkotmány a civil életben is érinti az embert. Jogokat és kötelességeket rögzít, foglal törvénybe. Itt azonban valahogyan élesebben kirajzolódik az alkotmányból fakadó kötelességünk, felelősségünk. Egyedül kint lenni a határon. Tudni, hogy mi a kötelessége egy határőrnek, hogy mit jelent a szolgálati hely és a többi. Tudni azt, hogy a Magyar Népköztársaság sérthetetlen, s szolgálat közben én pontosan erre őrködöm... Közben megérkezik a parancsnoka is. Tóth József kis szünetet tart. Látni rajta, hogy gondolatait rendezi. Szinte "VcilCáí • • • kivettem minden munkából a részem. A szabad idő jelentős részét az őrs szépítésé; re fordítom. A politikai oktatásból is kiveszem a részem. önkéntelenül is visszahírünk még az alkotmányra. Most nem a 70 paragrafusról beszélünk, hanem ai’ról, hogy az alkotmány a művelődéshez, a szórakozáshoz is biztosítja a jogot. Hogyan érvényesül ez a határőrségnél? — itt az őrsön van egy ötszáz kötetes könyvtárunk. Válogathatunk politikai, szépirodalmi de szakmai könyvek között is. Van egy szép Élenjáró ifjúsági klubunk. Nagyszerűen felszerelték. Megtalálható benne a televízió, a lemezjátszó, a magnetofon, a legkülönbözőbb társasjáték. Rendszeresen szervezünk szellemi vetélkedőket. Magam pedig még külön barkácsoló is vagyok. Szalmából most fejeztem be' a hajómodell készítését. Ugyancsak szalmából készítettem el a somoskői várat. Ügy gondolom, s ez meggyőződésem is, hogy az alkotmánynak ez a paragrafusa is itt a határőrségIs olvasható, hogy a haza és a nép ügyének elárulását, a érvényesül katonai eskü megszegését, az nél... ellenséghez való átpártolást, Németh József már 17 hó- a kémkedést az állam katonai napja hordja az egyenruhát, hatalmának minden csorbítá- Igaz, még határsértő elfogásá- sát a törvény szigorúan bűn- val nem büszkélkedik, de teti... Itt a határon pedig sok emléke, élménye van bőven, minden előfordulhat. Éppen — Talán az első szolgálat, ezért itt minden percben, ^szintén mondom, nehéz, fá- minden pillanatban, minden radságos volt. Megszokni, hogy időben ébernek kell lenni, fegyver van a kezemben, s én Az alkotmányban megfogal- uralkodom felette. Nem va- államhatóra mazottaknak csakis így lehet gyök félős, vagy ijedős. Ott- eleget tenni — katonai es- hon, civilben is megszoktam künknek megfelelően. az erdőt, a csendet, a maAhogyan beszél, egyre job- gányt. Ez sokat segített itt, ban megértem: hogyan lett ahol korábban ismeretlen Németh József, az egykori la- volt a táj, minden bokor, va- katos az Egység élenjáró ka- lamennyi völgy. Mi tett iga- tonája, majd később a Ha- zán katonává? Az, hogy arra . . ... . . fi* tárőrség kiváló katonája, kell készülni, az esetleges hakerdoen néz ram. folytas- Ahogyan mondani szokás ..be- társértő bennünket támad. amikor megkapja a téve” tudja feladatait, köte- Ebberi a támadásban meg kell biztató bolintast, így fogai- (ességeit. St előzni, ezzel biztosTtluk az . — Ahhoz, hogy ezt a két Államhatár sérthetetlenségét. — A határon szolgálatot címet elnyerhettem, ahhoz Végezzük feladatainkat úgy teljesíteni rendkívül nagy fe- sokat segítettek parancsnoka- ahogyan azt az alkotmány lelősség a határőr számára, im, határőr társaim. Éppen az számunkra törvényszerűen hiszen felügyelet nélkül tar- ő segítségükkel úgy láttam el előírja, ahogyan azt katonai iózkodik a kijelölt szolgálati a szolgálatot, ahogyan az elő eskünkben fogadtuk, helyén. Az alkotmányban az van írva. Aztán itt az őrsön is Somogyi-ári László 4 Miniszter tanács tárgyalta Kedvezmények a szarvasmarha- tenyésztés szakosított fejlesztése érdekében A Minisztertanács augusz- mékek minőségének tus 15-i ülésén a mezőgazda- is. sági és élelmezésügyi minisz- a szarvasmarha-tenvésztés tér előterjesztése alapján fejlődésében kialakult kedvemegtáigyalta a szarvasmarha- yjj tendenciákra és a népgaz- tenyésztés szakosított irányú daság tej. tejtermék és vágó- fejlesztésének feladatait. Meg- marha igényére alapozva időállapította, hogy a szarvas- S2erűvé vált a szarvasmarha- marha-tenyésztés az 1972-ben tenyésztés szakosított irányú fejlődésének meggyorsítása. A Minisztertanács az intenzív tejtermelő és a húsirányú szarvasmarha-állomány kialakítása érdekében határozatokat hozott a nagyüzemi meghirdetett kormányprogramban meghatározott alapvető termelési célkitűzéseknek megfelelően fejlődik. A program megvalósításában már 1973-ban sikerek születtek. A tehénállomány 24 szarvasmarha-tenyésztés tá- ezerrel, a tejtermelés 150 mii- mogatá&i rendszere egyes eie- lió literrel, a vágómarha-ter- meinek módosítására. A mó- melés mintegy 30 ezer tonmá- dosítások ezt a gazdaságpoli- val növekedett. A vaj im- tikai célkitűzést kívánják szolportját megszüntethették, ele- gálni, hogy az országban any- gendő tej és tejtermék áll nyi tejet termeljünk, ameny- rendelkezésre a hazai fogyasz- nyi a belső ellátásra szüksé- táshoz, lehetővé vált a tejter- ges, s ezt a tejmennyiséget ____' _____________i_______viszonylag kisebb létszámú. t ejhozaTöbb baromfihús — kevés hűtőpult Országszerte kedvező a ba- a városokban és falvakban romfihús-ellátás. Ez a ten- már eddig is működő ellátás dencia már az elmúlt évekre körzetekben újabb boltoka: is jellemző volt; az ipar pél- nyitottak. Ezzel sikerült to- dául tavaly — 1972-höz ké- vább javítani a-z ellátási színpest — 900 vagonnal több vonalat, de még ennél is árut adott a belföldi fogyasz- jobb eredményekre lett voi toknak, s ez ázt jelentette, hogy az egy főre jutó évi baromfihús-fogyasztás hazánkban elérté a 15—16 kilogrammot, ami európai rekordnak számít. Az idén a tavalyihoz hasonló magas színvonalú, kiegyensúlyozott az ellátás. A kereskedelem újabb értékesítési lehetőségeket kena lehetőség, ha a baromi: - ipar termékeit több hűtőpulttal, hűtőszekrénnyel fölszerelt bolt fogadná. Az ilyen üzletek száma azonban elég gé korlátozott, ezért csar- folyamatosan tudják tovább, községekben bevezetni a baromfihús-, aprólék stb. árusítását. Az ipar ugyanakko- hűtőkam ionokat vásárol, és resett. Ennek megfelelően a ezzel folyamatossá teszi c belföldi értékesítésbe 60 jelenleg még' hiányos hűtő újabb községet vontak be, s láncot. javítása neik szaporulata után borianként 5000 Ft árkiegészítésben részesülnek. Azok az üzemek pedig, amelyek tejhasznosítási tehénállományt tartanak — az egy tehénre jutó tejhozamszinttől függetlenül — értékesített tej literenként 1975—’76-ban 1 forint. 1977—’78-ban 90 fillér. 1979-től 80 fillér árkiegészítést kapnak. Azok a mezőgazdasági nagyüzemek. amelyeknek tehénállománya meghaladja á 200-at és mindkét hasznosítási irányba szakosodni akarnak — egyedi elbírálása alapján — meghatározott feltételek megtartása mellett, mindkét támogatási forma szerinti árkiegészítést igénybe vehetik. A kettős hasznosítású tehénállománnyal rendelkező mezőgazdasági üzemek. . tehénállományuk húshásznosítá- 6ú állománnyá történő, átállításának elősegítésére tehenenként 2000 Ft egyszeri támogatásban részesülnek. Határozatot hozott a Minisztertanács arra vonatkozóan is. hogy a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek szarvasmarha-tenvészté- séhez nyújtható fejlesztési támogatást a húsirányú szakosodás elősegitéséhez kell felhasználni. Mivel a húshasznosítású állomány férőhelyszükségletét de egyre magasabb mot adó tehénállománnyal gazdaságosan állítsuk elő. Ugyanakkor az alacsony tejhozamú, s ennek következtében a tejet veszteségesen, illetve csekély jövedelmezőséggel termelő tehénállományt állítsuk át az alacsonyabb eszközigényű fejésnélküli egy- nasznú hústermelésre. A szakosodás gyorsabb fejlődése érdekében 1975. január i-töl megszűnik a mezőgazdasági nagyüzemek által az él- veszülietett borjúszaporulat elsősorban a meglevő épüle- után igénybe vehető 3000 Ft. tek átalakításával célszerű illetve a minden, értékesített kialakítani, ezért a húsmar- liter tej után igénybe vehető' haférőhely kialakitásához fix í,10 Ft árkiegészítés. Helyet- összegű. tebénférőhelvenként te a húshasznú tehénállo- 2000 Ft béryházási támogatna nnyal rendelkező üzemek tást kapnak a mezőgazdasági Húshasznú (nem fejt) tehe- nagyüzemek. NÓGRÁD - 1974. augusztus 18., vasárnap
