Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)
1974-08-16 / 191. szám
Könyvvel a strandon Napsütésben fürdik a strand. Lubickolnak, csónakáznak a vendégek, vagy éppen a partmenti tisztáson rúgják a labdát. Néhányan keresztrejtvényt fejtenek, könyvet olvasnak. Mert olvasni a strandon is lehet, pihenés-, kikapcsolódásképpen. Az egyik olvasó fiatalembert szólítjuk meg. — Miért nem úszik inkább? A r any ecset — Nincs kedvem bemenni e vízbe. Voltam már — indokolja választását Koródi György, harmadikos autószerelő szakközépiskolás. — Itt ültem kinn a napon, aztán eszembe jutott, hoey nálam van ez a könyv, Dallos Sándor Aranyecsetje, elővettem, olvasom. Közben napozom is. — Gyakran olvas a strandon? s — Csak amikor egyedül vagyok, vagy a szüleimmel. Mert a srácokkal inkább szövegelünk. Közben megérkezik a mama és a papa. — Valami baj van Gyuri? — kérdezik. Megnyugtatom őket, nincs ok az izgalomra semmi rosszat nem tett a\ fiuk. Csupán én kíváncsiskodom. A család Budapestről érkezett kocsival Bánkra, a mama kolléganőjének javaslatára. Azt mondják, nagyon jó itt, szép a környezet. — Mit szokott olvasni? — kérdezem a fiútól. — Legtöbbször újságot. Azt bármikor abba lehet hagyni. Szeretem Berkesi és Szilvási könyveit is. Könnyűek? olvasmányosak. Csendes nap — Most kevesen vannak — állapítja meg /Pál Lajosné, a strandfürdő pénztárosa. Hét végén viszont általában telt ház szokott lenni. — Ez mit jelent? i ~ Azt, hogy minden kabinunk elfogyott, ötszáz személyt tudunk kabinnal ellátni, a többiek már csak belépőt kapnak. A büfés panaszkodik; nem megy az üzlet. A vendégek — főleg fiatalok vannak — nem akarnak se enni, se inni. Hiába, napozni, fürödni jobban szeretnek. Meg aztán majd esznek otthon, és talán hoztak is magukkal egy kis elemózsiát. Mondják, eléggé huzatos a bánki völgy A napokban lehűlt a levegő. A víz langyos. Ma talán ezért is vannak kevesen. Főleg a környékről jöttek. Vácról, Balassagyarmatról. A helybeliek ilyenkor, dél körül még dolgoznak. A sátán kutyája Nemeskéri Ferencné Vácott matematikát tanít. Tőlük is eljött az egész család. A férj és a nagy fiú horgászik, a kislány a mama melletti gumimatracon pihen. A mama is szundikált. — Ügy elnyomott a buzgó- ság — emeli fel fejét —, hogy még ez sem tudott ébren tartani. Pedig ez igazán strandra való olvasmány. Conan Doyle írta, A sátán kutyája. Persze, strandon mégis a legjobb a labdázás a vízben. De abban már elfáradtam, elkezdtem hát olvasni. — Hogy érzi magát itt, a bánki strandon? — Nekem nagyon tetszik ez a vidék. Az étteremben étel, ital van bőven, olcsón lehet ebédelni. Figyelmes a kiszolgálás. A strandnak azonban — véleményem szerint — van egy hibája, persze, ez inkább hiányosság: nincsenek fák, amelyek alá dughatná fejét az ember. A bánki strand valóban szép, de igaz, végső arcát még csák ezután kapja meg. S a tanácsi vezetők, akik szeretik községüket, bizonyára pótolni fogják ezt a hiányosságot is. Sulyok László Mai tévéajánlatunk 18.40: Monitor. Lesseps két csatornája. A televízió kétrészes műsorban mutatja be a Szuezi- és a Panama-csatorna , történetét (a második részt szombaton 18.15-kor közvetítik.) Az első rész címe: A világ legdrágább árka. Már a fáraók korában, időszámításunk előtt másfél ezer évvel is ástak Egyiptomban csatornát, bár ez a Nílust kötötte össze a Vörös-tengerrel. Többször átépítették, helyreállították, s egészen időszámításunk után 767-ig közlekedtek rajta, amikor is betemették. A XVIII. században vetődött fel újra a csatornaépítés gondolata, egy időben Napóleon is támogatta a tervet, de a megvalósulásig még hosszú idő telt el. A mű Lesseps Ferdinand nevéhez fűződik, aki 1832 és 1838 között konzulként szolgált Kairóban, s" ekkor kezdett foglalkozni a csatorna tervével. A munka 1859-ben kezdődött, és 1869. augusztus 15-én nyílt meg a kész vízi út. Tíz évvel később a Panama-csatorna építésébe kezdett Lesseps, ami aztán tragikus események elindítója lett. Innen származik, a panama szó visszaélést jelentő értelmezése is. Lermontov emlékére Skanzent létesítenek Pjátyi- gorszkban, abban a kerületben, ahol egykor Lermontov lakott. A Masuk-hegy lábánál elterülő város e kerületének arculata ismét olyan lesz, mint a múlt század első felében. Restaurálják azokat > a házakat, amelyekben Lermontov megfordult, védelem alá kerülnek a kaukázusi Mine- ralnije Vodi más nevezetes helyei is. Gondoskodnak róla, hogy a szél által lecsupaszított Kolco-hegy épp olyan legyen, amilyennek a költő leírta. Az Akadémia 250 éve... Á Szovjetunió Tudományos Akadémiája fennállásának 250, évfordulója alkalmából kiállítást nyitottak Moszkvában. A több mint 5000 eredeti kiállítási tárgy nemcsak egyes tudományos eredményekkel ismerteti meg a látogatót, hanem a tudományos tevékenység ' „földrajzával” is. Áz össz-szővetségi tudományos központ története egyik legjelentősebb eredményének a szövetségi köztársaságok mindegyikében létrehozott akadémiák tekinthetők — különösen, ami a szovjethatalom győzelme előtt ilyen Intézménnyel nem rendelkezett köztársaságokat Illeti. A húszas években, amikor még javában tartott a polgárhábarú, Moszkvából 86 professzort és tanárt irányítottak Taskentbe. Húszezer kötet könyvet, tudományos felszerelést és szemléltetőeszközöket is vittek, magukkal. Azokban az években több mint 200 ilyen expedíciót szerveztek. így az egykori nemzetiségi perifériákon akadémiai fiókokat létesítettek — később ezek helyi akadémiákká alakultak. Ma a Szovjetunióban tudományos központok széles hálózata működik. NÓGRÁD újságíró-stúdió Balassagyarmaton Pályázati felhívás Balassagyarmatról és körzetéből számos olyan fiatal olvasónktól kaptunk levelet, aki kedvet, elhivatottságot érez az újságírói pálya iránt. Szerkesztőségünk megszívlelve a fiatalok érdeklődését, úgy határozott, hogy Balassagyarmaton kétéves újságíró-stúdiót indít, ahová jelentkezhetnek a városban lakó fiatalokon kívül a balassagyarmati, rétsági es szécsényi járásokban élő fiatalok is. Szerkesztőségünket az a szándék vezeti, hogy Balassagyarmatról és a jelzett járásokból azok kerüljenek az újságíró-stúdióba, akik a legtehetségesebbek, akik máris jelét, mutatják bizonyos újságírói képességnek, elhivatottságnak, akik a NÓGRÁD-nak, mint külső tudósítók is munkatársai lehetnek. A jelentkezőknek két pályamunkát kell készíteniük. Minimum két, de maximum négy oldalnál nem hosszabb (120 gépelt sor, egy sorban 56 leütés), vagy kézírással készített pályamunkákat is elfogadunk, tudósítást, riportot, kritikai elemző írást, publicisztikát kell szerkesztőségünk címére beküldeni. Irodalmi műfajban (vers, novella, regény) írt pályamunkákat nem fogadunk el. Az újságírói műfajban készített pályamunkák konkrét helyhez, vagy eseményhez, nevekhez, jelenségekhez kapcsolódjanak. A sikeres pályamunkákat lapunkban is megjelentetjük, s azokért a szokásos tiszteletdíjat fizetjük. Az újságíró-stúdióba olyan 16—30 év közötti fiatalok jelentkezését várjuk, akik már elvégeztek valamilyen főiskolát, vagy egyetemet, esetleg most járnak valamilyen felsőfokú intézmény nappali, esti, vagy levelezd tagozatára. A 16—\8 éves, a középiskolás tanulók közül azok jelentkezését fogadjuk el, akik valamilyen felsőfokú intézmény elvégzése után az újságírást kívánják élethivatásul választani, s már most rendelkeznek ehhez bizonyos készséggel. Természetesen csak olyan tanulók jelentkezhetnek, akiknek az iskolai tananyag elsajátításában nem jelent kiesést a kéthetenkénti háromórás, esetenként négyórás távoliét. A jelentkezők rövid életrajzot is csatoljanak pályamunkájukhoz. Az oktatás 1974. október elején kezdődik és 1976. június elején fejeződik be. A jelentkezők kéthetenként háromórai, gyakorlat) foglalkozás esetén négyórai elfoglaltsággal számoljanak. Az elméleti foglalkozások mindig délután három órakor kezdődnek. Amennyiben középiskolás diák is sikerrel pályázik, az oktatásban való részvételéhez az iskola Igazgatójának javaslata, hozzájárulása szükséges. A pályamunkákat szeptember 15-ig kell beküldeni szerkesztőségünkbe, a borítékon „Üj- ságíró-stúdió” megjelöléssel. A pályázat eredményéről levélben értesítjük a jelentkezőket. , Az egyéves oktatásban való részvétel teljesen ingyenes, csupán a jegyzeteket kell megvásárolni a hallgatóknak. Az újságíró-stúdió utolsó, ünnepi foglalkozásán adjuk át a tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítványt. K.éai ismerősök Abban, hogy vajon milyen filmet nézzünk meg, nem ritkán döntő a választásban: szerepel-e benne valamelyik kedvenc filmszínészünk. Augusztus-szeptemberoktóber hónapokban bemutatásra váró film újdonságokban sok olytan filmszínész névvel találkozhatunk, amelyek már régóta, vagy éppen a közelmúltban moziban, illetve tévében látott filmből megismerve, vonzza a közönséget. A régi kedvencek közé tartozik Jack Lemmon, a világhírű amerikai színész, aiki a többi között a Legénylafkás- ban, az írnia, te édesben nyújtott emlékezetes alakítást. Legközelebb a Közelharc férfiak és nők között című amerikai filmben látjuk. Ljubisa Samardzic jugoszláv színész Fekete Rok-ként lopta bele magát a tévénézők szivébe. Az egyik legnépszerűbb jugoszláv filmszínész játssza a Ma éjjel kár lenne meghalni égjük főszerepét. Aligha kell bemutatni Ludmilla Szaveljevát, aki a Háború és béke Natasájaként Irina Mirosnyicsenko „Az éden szó: szabadság” című filmben. lett, ismeretlen leningrádi balett-táncosnőből, világsztár. Legközelebbi alakítása: A fej nélküli lovas című szovjet kalandfilm, Luisá- ja. Stefánia Sandrelli mindig érdekes figurákat elevenít meg. Legújabb szerepében: egy szerelmében elviselhetetlen Ifjú asszonykát játszik Dustin Hoffman oldalán az Alfredo, Alfredo-ban. Mia Farrow — legutóbb a John és Mary, Maryje volt — a Ki megy a nő után? című amerikai vígjátékban izgalmas, érdekes, sokszínű, alakítással mutatkozik be. Emlékeznek még Az utolsó völgy, zsoldoskapi tanyára? — Michael Cain-re? Leg' közelebb merőben más szerepkörben találkozhatunk vele. Laurence Olivier partnere A mesterdetektiv című filmben, amelyet színdarabként már láthattunk. A közismert Jana Brejc- hová csehszlovák színésznő, a Jelbeszéd című új magyar filmben orvosnőt alakít. Az érdekes, egzotikus, fekete szépséget Irina Mlrosnyl* csenkót, láthattuk már őszü- lő-szőke, megtört asszonyként, A katona visszatért a frontról című alkotásban, most Az édes szó: szabadság című filmben játszik főszerepet. (sb.) A palásti csata Történelmi szemelvény Nógrád megye múltjából (III.) 1 Ezekben a napokiban, érte- irányított lövedék lovastól fegyverüket elhányva vad fu- sülhetett Ali, a császári sereg széttépte Dessewffy kapitányt, tásban az erdők felé menekülta sorsa eldőlt. Egy felrobbant lőezeres kocsi Idézte elő a pánikot. A menekülők nagy részét az üldözők lemészárolták. Teufel, az egész tüzérséggel együtt a törökök kezére került. Elesett SpardeLláti váci püspök is. fenyegető előnyomulásáról, valamint a füleki magyar felkelők összpontosításáról. Rövid mérlegelés után a pasa úgy döntött, hogy a veszélyesebb ellenséggel veszi fel a harcot. Megperdültek a dobok és a felsorakozott sereg újból az Ipoly-völgye felé indult el. Teufel 10 000 főnyi seregének összetétele igen vegyes volt. Kapitányaik vezetése alatt 4500 olasz, 3000 német gyalog és tüzér mellett 2000 magyar, többnyire huszár indult a nógrádi várak felmentésére. A sereghez csatlakozott még a váci püspök 100 lovasa és a lévai vár őrsége is. Ennek a tarka haderőnek első feladata a Drégely vár visz- szafoglalása volt. Magyar kapitányok javasolták a német fővezérnek, egyesüljön mielőbb a felvidéki magyar felkelőkkel és várja be a Zólyomból útnak indított ágyúkat. Teufel ezeket a tanácsokat nem fogadta el, hanem Ali közeledő hada ellen indult. Augusztus 8-án, Palástnál ütközött össze a két haderő. A harcot a török lovasság támadása nyitotta meg, amelyet a magyar huszárok visszavertek. Mialatt mindkét sereg egymással szembe felvonult, a német tüzérség pontatlan tüzelésbe kezdett. Egy rosszul Ez kezdetnek nem volt biztató. Már az első Összecsapásnál a törökök kerültek fölénybe, Dombay Mihály és Sándor Ferenc kapitányok foglyul estek. Az olasz csapatokat bekerítették. Szorult helyzetükből Thury György, a későbbi legendás hírű palotai várkapitány és Jakusich Ferenc mentette ki őket. A délutáni órákig mindkét vezér bevetette összes erőit a harcba. A döntetlen küzdelem az esti órákig tartott Elevenítsük fel a csata utolsó, döntő mozzanatát. A harc már második napja dúl. Az olasz, magyar, német gyalogság négyszögei sorra visszaverik a janicsárok meg-megúju- ló rohamait. Mindkét oldalon a katonák küzdőképessége fokozatosan lanyhul. Szünet nélküli ágyúzás állandóan növeli a veszteségeket. Huszár alakulatok száguldanak oda, ahol a gyalogság ellenállása meginog. A csata kimenetele még bizonytalan. És ekkor váratlan esemény történik. Az olaszok arcvonala mögött hatalmas robbanás reszketteti meg a levegőt Vörös lángcsóva szökken a magasba. Félelem és rémület torzítja az arcokat. A következő percekben fékeve- szett katonák zilált csoportjai nek. Mögöttük felhangzik a A súlyos vereség híre nemdiadalmas Allach il Al-lach ki- sokára eljutott a füleki tábor- áltás és a rohamozó törökök ellepik a felbomlott egységeket. A kétségbeesett német hadvezér beleveti magát a menekülők áradatába, de képtelen azt feltartani. Csak az olaszok fejtenek ki némi ellenállást, de amikor parancsnokuk Pallavicini a közelharcban jobb karját elveszti, azok ellenállása is megtörik. A Csaba. Ennek hatására a nemesi felkelők céltalannak tartották a hadjárat folytatását és köz- megegyezéssel feloszlottak. A törökök Nógrád és Hont megyék meghódított területeit a nógrádi szandzsákhoz csatolták. Chadim Ali pasa szervezetten, nagy erőfölénnyel indította meg 1552. évi hadjáratát a hevenyészett védelmi állapotNÖGRÁD - 1974. augusztus 16., péntek ban levő végvárak ellen. Különösen siralmas helyzetben voltak a nógrádi várak, ahol sem megfelelő fegyverek, sem elegendő lőszer nem állt ren-í delkezésre. A kis középkori várak korszerűsítése sem fejeződött be. Tapasztalatlan kapitányok álltak a még össze- forratlan legénység élén.. Annál inkább kiemelkedik Drégely, Bússá, majd utóbb Eger hősi példaadása, mely a későbbi idők folyamán lelkesítette és megszilárdította a végvárak küzdő szellemét. A jól kiképzett, fanatizált török sereg élén A1K pasa személyében egy aktív, gyakorlott vezér állt, aki nem csak saját katonái vitézi tetteit értékelte és méltóképpen jutalmazta, hanem ugyanakkor elismeréssel adózott az ellenség hősi küzdelmének is. A hivatalos katonákból álló janicsár sereg képezte a török had fő katonai erejét. Szigorú fegyelem és muzulmán vallási fanatizmus kovácsolta csapataikat egybe. Karddal, muskétával, vagy lándzsával voltak felfegyverkezve. Harcukat tüzérség támogatta, amely kiképzés és felszerelés tekintetében szintén magas színvonalon állt. A könnyűlovasság szerepét hűbéres szpáhik töltötték be. Fegyverzetük lándzsa, vagy íj, kard és könnyű kerek pajzs. Meg kell még említeni a kisebb harcértékű, száguldó lovas akindzsi alakulatokat, amelyek kevés zsoldon, főképp zsákmányolás reményében harcoltak. Palásti győzelme után Ali nem folytatta támadó hadjáratát Nógrád megyében, hanem néhány hét múlva Szolnok elfoglalására Indult. A császári had palásti vereségét a csata folyamán kitört pánik döntötte d. Egy váratlan erős robbanás az arcvonal mögött vak rémületet és fejvesatettséget okozott a harcoló katonák soraiban. Ilyen rendkívül feszült és válságos pillanatokon csak szilárd fe- gyelmű és magas barcértékű csapatok tudnak úrrá lenni. Teufel veresége azzal is magyarázható, hogy vegyes ösz- szetételű hadat vezényelt, melynek katonái különböző célokért ragadtak fegyvert, így küzdőképessége nem lehetett magas' fokú. Másrészt a vezér lebecsülte az ellenség erejét, amikor nem tartott igényt a zólyomi ágyúkra és lemondott a felvidéki felkelők erőtöbbletérőlf pedig a stratégia egyik elve az, hogy általában, de különösen döntő helyen sohasem lehetünk elég erősek. A fogságba esett Pallavicini és Szforca kapitányokat — .gazdag olasz főúri családok tagjait — a rabságból kiváltották. Teufelt azonban a szultán zsákba varrva a tengerbe dobatta. A balvégzetű palásti csata négy évtizedre pecsételte meg Nógrád megye sorsát. Egész területe a török és magyar uralom érintkező sarjává vált. Ez a helyzet súlyosan nehezedett a kétfelé adózó parasztságra, ugyanakkor a tartós harctevékenység állandó veszély állapotába helyezte a megye népét. Hernády Károly
