Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)
1974-07-14 / 163. szám
' Az MSZMP Központi Bizottsága 1914. március 19— 29-i ülésén — más fontos napirendéit mellett — megtárgyalta és irányelveket fogadott el a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésere, helyzetének további ja- vuasára. A salgótarjáni városi pártbizottság legutóbbi ülésén azokat az intézkedéseket tárgyalta, amelyeket a Központi Bizottság irányelvei és a helyi sajátosságok alapján tenni kell. A pártbizottság ülésé után munkatársunk kérdéseket intézett Ozsvárt Józsefhez, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkárához. ! — Milyen intézkedések I történtek Salgótarjánban a i Központi Bizottság . ülését i követően ? — Mint mindenhol az országban, májusban városunk párttagjai is taggyűléseken kaptak részletes tájékoztatást a Közponi Bizottság üléséről. A taggyűlések tapasztalatai megerősítették, hogy — a munkásságnak városunkban betöltött szerepe következtében — a munkások társadalmi szerepének fejlesztése, helyzetének javítása legfontosabb feladatunk. A Központi Bizottság irányelvei megállapították, hogy a párt mindenkor kötelességének tekintette, hogy a társadalom vezető osztályának helyzetét, életkörülményeit folyamatosan figyelemmel kísérje. Ezért időszakonként áttekinti az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Ez a feladat városunkban — amelynek története összeforrott a munkásosztályéval, és napjainkban méginkább magán viseli a munkásjeíleget — különösen nagy súllyal szerepel. A városi pártbizottság, az üzemek pártbizottságainak alapszervezeteivel együtt — a X. kongresszus, a megyei és városi pártértekezlet határozatai alapján — eddig is rendszeresen foglalkozott a város munkásságának helyzetét meghatározó főbb téri vezők politikai elemzésével, törekedett a munkásság helyzetének folyamatos javítására, v 'zetó szerepének biztosításéra a város gazdasági, társadalmi életében. Mindezek mellett — a Központi Bizottság irányelvei, és a helyi sajátosságok alapján — további intézkedésekre van szükség. Ezeket fogalmazta meg párt- bizottságunk legutóbbi, július 5-i ülésén. A városi pártbizottság által kiemelt tíz nagyüzemben — ahol a munkásság több mint háromnegyed részé dolgozik — az elfogadott Intézkedési tervet a párt legmagasabb szintű helyi fórumán, a többi gazdasági < jységben, pártvezetőségi üléseken megtárgyalják, és a helyi sajátosságoknak megfelelően hoznak határozatokat. Feladatunk a munkások társadalmi saetcpének növelése, helysetének javítása Ozsufirl Józsefnek, a salgötariőnő Marosi päribizolSsäg «Bisif «iBlcärdnalc nylloíkosofa — Melyek azok a sajátosságok. amelyeket figyelembe kellett venni a városi intézkedési terv kidolgozása során? — Az elmúlt másfél évtized rlatt lényeges változások következtek be városunk társadalmi szerkezetében. Növekedett az értelmiségiek, az alkalmazottak száma, a város közigazgatási, kulturális, kereskedelmi központszerepe jelentős mértékben fokozódott. E változásokkal összhangban tovább erősödött a város munkásjellege. A munkásságon belül a legszilárdabb magot a nagyüzemi munkásság képezi. Olyan régi munkásmozgalmi tradíciókkal rendelkező munkáskollek- tívák, mint az acélgyáriak, a tűzhelygyáriak, és az üveggyáriak munkásai. A város gazdasági szerkezetében végbemenő változások hatására új szakmák jelentek meg. Régebben ismeretlen volt Salgótarjánban a könnyűipar, a híradástechnikai ipar. Ma már ilyen iparágakban is el lehet helyezkedni. Nőtt a munkásnők aránya: a 13 009 nagyüzemi munkásból 5000 női dolgozó. A munkásfiatalok szerepét jelzi, hogy a nagyüzemekben 7000, harminc év alatti munkás dolgozik. Vannak szinte ifjúsági üzemnek tekinthető gazdasági egységeink. ahol az átlagéletkor jóval harminc év alatt van. A fejlődés során a munkások száma elsősorban a vidékről bejárókkal emelkedett, s fgy arányuk a város munkásságán belül meghaladja az 50 százalékot, szemben az országos egyharmados átlaggal. Az újonnan munkába állók a betanított és segédmunkások arányát növelték. A megye sajátosságának megfelelően városunkban is jelentős mértékben meghaladja az országos átlagot a nyugdíjas munkások szama. A munkásság helyzetének javítása során nem elégséges tehát összességében a munkások kérdéseivel foglalkoznunk, hanem az egységes rétegek sajátos problémáit is meg kell vizsgálnunk. A munkásság szerepének növelése, helyzetének javítása ■terén különösen fontos feladat, hogy mindenki helyesen értelmezze a munkásosztály fogalmát. A Központi Bizottság irányelveiben körvonalazott meghatározás alapján városunk gazdasági szerkezetéből adódóan a fizikai dolgozó munkás. bármely gazdasági egységünkben is dolgozik, és munkás minden közvetlen termelésirányító. — Hogyan tükröződik a város munkásságának politikai jelentősége a vezetésben, miként ■ érvényesül a városban a munkásság vezető szerepe? — A Központi Bizottság irányelvei kiemelik, hogy az előttünk álló időszakban a munkásosztály befolyásának hatékonyabbá kell válnia a társadalmi élet minden területén. Ez városunkban is csak úgy biztosítható, ha a munkásság vezető szerepe tovább erősödik. Ennek éredében elsőrendű feladat a párt politikájának megvalósítása minden területen, hiszen a munkásosztály vezető szerepe elsősorban a megvalósított politikában fejeződik ki. A Központi Bizottság 1972 novemberi határozata nyomán a pártépítés területén kedvező változások következtek be a városban is. Megfelelő politikai munkával sikerült elérni, hogy 1973-ban a felvettek 75,3 százaléka fizikai munkás, szemben a korábbi két és fél év 55,2 százalékos átlagával. A városban a 7000 fős párttagságon belül a munkások aránya meghaladja az országos átlagot, s ez elsősorban a város munkásjellegéből adódik. Még mindig sok tennivalónk van azonban ezen a területen. Tag- felvételi munkánkban megkülönböztetett figyelmet fordítunk arra, hogy a bázis a nagyüzem legyen. A tagfelvételre való előkészítés során elsősorban a fiatal munkásokat, a nőket kell figyelembe venni. Közelebb kell hozni a párthoz a kiemelkedő munkát végző, a közéletben aktív dolgozókat. A legutolsó tanácsválasztás során nőtt a városi tanácsban tevékenykedő munkások száma, arányuk meghaladja a 30 százalékot. A Hazafias Népfront városi bizottságának 41 százaléka munkás. A KISZ- választások során jelentős számú munkásfiatal került a vezetésbe. A városi KlSZ-bi- zottság 49 százaléka munkás, az üzemi KlSZ-szervezetek vezetőségében az arány meghaladja az 50 százalékot. Az elért eredményekkel nem lehetünk elégedettek, az arányokban még jobban tükrözni kell a munkásságnak a város egészében betöltött szerepét, jelentőségét. A munkásság kellő részarányának biztosítása a pártban megköveteli tőlünk, hogy a következő pártválasztásokon növeljük a munkások számát a párt városi testületéiben, a testületek munkabizottságaiban. A nagyüzemek pártbizottságaiban, csúcsvezetősé- geíben a munkások jelenlétének — értelemszerűen — meg kell haladnia a városi testületekben kialakuló arányokat. A vezetőségekben túlsúlyban munkások vegyenek részt. — Hogyan jut kifejezésre a munkásosztály vezető szerepe az üzemekben, a munkahelyeken? — A munkásosztály vezető szerepe legközvetlenebbül a munkahelyen, az üzemben érzékelhető. Ez azonban függvénye az üzemi demokrácia fejlettségének. Annak, hogy a munkásokat mennyire vonják be a vezetésbe, a gazdálkodás, a termelés, a vezetők tevékenységének ellenőrzésébe. A város gazdasági egységeiben, ipari üzemeiben, szövetkezeteiben a párt politikája helyi végrehajtásának eredményeként az üzemi demokrácia fejlődésében jelentős előrehaladás történt. E fejlődésben szerepet játszottak olyan kedvező feltételek, mint a termelőegységek önállóságának növekedése, amely — a két új üzemet és szövetkezeti telepeket leszámítva — nagyvállalatokhoz tartozó gyárainkra is jellemző. Erőteljesebben megindult a termelőegységeken belül a jogkörök ésszerű decentralizálása. A városfejlesztés eredményei, az üzemek javuló gazdálkodása kedvező politikai légkört teremtettek városunkban. A kedvező objektív feltételek elősegítették a szubjektív tényezők pozitív irányú változását Növekedett a munkások aktivitása, bátrabban és határozottabban lépnek fel — többek között — az üzemi demokrácia hatékonyabb érvényre jutásáért. Szemléletváltozás történt a gazdaságvezetőknél is. Ma már nemigen találkozunk olyan hivatalos vezetői megnyilvánulással, amely ne tartaná szükségesnek az üzemi demokrácia nagyobb mértékű fejlesztését. Mégis, a további előbbrelé- pést elsősorban szubjektív feltételek gátolják. A vezetők egy része nem jut túl az üzemi demokrácia szükség- szerűségének elismerésén, nem ismeri annak igazi tartalmát, vagy csak egy részterülettel — mint például a vezetési módszer — azonosítja. Megelégszik azzal, hogy formailag eleget tesz a követelményeknek. Az üzemi demokrácia, mint a szocialista demokrácia része, a vállalati, munkahelyi gondok megoldása mellett szükségszerűen színtere és kerete kell, hogy legyen a dolgozók politikai aktivizálódásának is. Politikai kérdésről lévén szó a pártszervezeteknek vezető szerepet kell vál- lalniok az üzemi demokrácia érvényre juttatásábanf mivel alapvető letéteményesei annak, a szakszervezeti és ifjúsági szervezetekkel együtt. Az üzemi demokráciának nincsenek külön szervei, intézményei, a szakszervezeti szervek, testületek működnek az üzemi demokrácia képviseleti szerveiként. A legutóbbi időszak alatt javult tevékenységük. Munkájuk hatékonyságának javításában elsősorban a műhely- és osztálybizottságok szintjén látunk több tennivalót. A következő választások. során biztosítani kell, hogy a nagy- vállalatok központjaiban működő szakszervezeti képviseleti szervekben a helyi dolgozók arányaiknak megfelelő helyet foglaljanak el. A KISZ-szervezetek, mint az ifjúság politikai és érdekvédelmi szervezetei egyre nagyobb szerepet kapnak az üzemi demokráciában. Mind többet foglalkoznak munkahelyi, gazdasági kérdésekkel taggyűléseiken, vezetőségi üléseken. Az üzemekben fokozott jelentőséget tulajdonítunk a szocialista brigádoknak) amelyek túlnyomó többsége szervezett közösség, melyen belül érvényesül a demokrácia. A jövőben fokozottabb mértékben kell támaszkodni azokra az erőkre, amelyek ezekben a kis munkásközösségekben rejlenek. A megfelelő üzemi légkör sarkalatos pontja a munkások és a vezetők kapcsolata. Meg kell követelnünk a vezetőktől, hogy a munkásokkal való közvetlen találkozás éppúgy része legyen munkájuknak, mint sok más, fontos vezetési feladat. — A Központi Bizottság irányelveinek megfelelően tudatosain arra kell törekedni, hogy a munkában kiemelkedő munkás egyszersmind közéleti emberré is váljék. Hogyan ítélhető meg a város munkásainak közéleti tevékenysége, milyen fontosabb feladatok jelentkeznek ezen a területen? — Salgótarján közéletében a munkásság szerepe növekszik. Az eredmények felkeltették a közvélemény érdeklődését a városfejlesztés, gazdaságunk fejlődése iránt. A munkások, a szocialista brigádok voltak a kezdeményezői a „Húszezer munkanapot Salgótarjánért” mozgalomnak, amely már eddig is jelentős segítséget nyújtott várospolitikai feladataink teljesítéséhez, nagy számban mozgatta meg a közösségért tenni akaró városlakókat. A szabad szombatok bevezetése óta rendszeressé váltak a kommunista műszakok, amelyeken a munkások keresetüket közösségi célokra ajánlják fel, kapcsolódva országos mozgalmakhoz, városunk lakóinak, munkásainak élet- körülményeit javító városfejlesztési feladatokhoz. Űj formákban él tovább Salgótarjánban az a hagyomány, hogy az üzemi munkáskollektívák egységes lakóhelyi kollektívákat is alkotnak. Például a lakóterületek patronálásában, az „Egy üzem — egy iskola” mozgalomban, és igein, áldozatkészek a város munkásai elsősorban a szocialista brigádvállalásokon keresztül. A munkások közéleti tevékenységbe való bekapcsolódása elsősorban az üzemekben, a munkahelyeken kezdődik. Ebben Igen nagy segítséget adnak a pártszervezetek. A pártmunkában a figyelem a pártcsoportokra i irányul, amelyek feladata, 'hogy a kommunista munkások megbízatásait ellenőrizzék és segítsék a pártonkívüliek bevonását is. A jövőben a szakszervezeteknek, a nőbizottságoknak, a KISZ-szervezeteknek munka- programjaik elkészítése során nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy elsősorban a nők és a fiatalok nagyobb számban kapcsolódjanak be a közéleti tevékenységbe. A fiatalok esetében elsősorban nevelési feladatok hárulnak a szervezetekre, az iskolákra és természetesen a szülőkre. Kedvezőbb feltételeket kell biztosítanunk ahhoz, hogy mind több munkásnővel találkozzunk a közéletben. Felhívtuk a körzeti pártalapszervezetek figyelmét, hogy biztosítsák a nyugdíjas munkások mind nagyobb számban való részvételét a lakóterületi munkában, a Hazafias Népfront szervezeteiben, a társadalmi munkaakciók szervezésében. Érezzék, hogy szüksége van városunknak munkájukra, társadalmunknak továbbra is hasznos tagjai. Javítani keB a munkások mindennapos ügyeinek intézését. mert jelenleg igen sokat kell munkahelyükről feleslegesen távol maradniok. Sok esetben nem elég emberséges, nem elég tárgyilagos intézményeinkben, szolgáltatást végző szervezeteinknek a dolgozók, munkások ügyeinek intézése. Feladat, hogy közelebb vigyük az ügyintézést a munkahelyhez, szervezettebbé, kulturáltabbá tegyük. Meg kell oldani a munkahelyen, hogy munkásaink problémáik legnagyobb részére felvilágosítást kapjanak, gondjaik megoldásában a munkahely is segítsen. Javítani kell a munkásokkal foglalkozó személyzeti munkát — Pártunk politikájának fontos vonása, hogy a szocialista gazdaság fejlesztése, a termelékenység növekedése a lakosság, ezen belül a munkásság életkörülményeinek, életszínvonalának növekedését szolgálja. Salgótarján általános fejlődésével együtt hogyan emelkedett az itt lakók és dolgozók életszínvonala, hogyan javultak munkakörülményei? — A munkások átlagkeresete az országosnak megfelelően alakult az elmúlt időszakban. 1962-ben a munkások több mint egyharmada keresett 1500 forint alatt, 1973-ban már csak 7,8 százaléka. 1962- ben a munkásoknak csak egy százaléka keresett 3000 forint felett egy hónapban, ma több mint 20 százaléka. A negyedik ötéves terv időarányos teljesítését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a munkások jövedelme a tervezettnek megfelelően alakul, összhangban a népgazdasági célkitűzésekkel. Városunkban is biztosítani tudjuk a jövedelmek tervezett emelkedését. Az elkövetkező időszak fontos feladata, hogy kiemelten foglalkozzunk a nagyüzemekkel. Biztosítanunk kell, hogy a nagyüzemek többet nyújtsanak munkásaik számára az élet.- és munkakörülmények javításában, mint a város többi termelőegysége. Az a célunk. hogy vonzó legyen a nagyüzem, a munkások szívesen menjenek oda dolgozni. Törekedni kell, hogy a nagyobb termelékenység, a jövedelmezőség erre megfelelő alapot nyújtson. Többét kell foglalkozni a kisebb, üzemen belüli munkáskollektívák, sajátos munkásrétegek, és az egyes munkások problémáival. További intézkedésekre van szükség a női munkások jövedelmi helyzetének javításában, mivel a fejlődés ellenére még mindig jelentkeznek ezen a területen feszültségek. Ki- emelten segítenünk kell a kedvezőtlen szociális helyzetben levő munkásokat, mint például az egyedülálló anyánál, többgyermekes családfőket. Ezen a területen is vegyék át üzemeink a kedvező es hasznos tapasztalatokat a példamutató gazdasági egységektől. A társadalmi juttatások növelése mellett biztosítani kell a teljesítmények mainál aranyosabb bérdifferenciálását. Ennek előfeltétele, hogy a követelmények egyértelműén legyenek megszabva, rendszeres és reális legyen a normakarbantartás. Fel kell lépni a leves szemléletekkel szemben, amelyek a nivelláiásra ösztönöznek, ugyanakkor a munkásoknak mindig pontos, érthető magyarázatot kell adni a borgazdálkodás kapcsán a jövedelmek alakulásáról. A jőve- delempolitikai célkitűzések megfogalmazásánál jobban figyelembe kell venni a munkások véleményét. A munkások életszínvonalát nagymértékben befolyásolja lakáshelyzetük. A városi párt- bizottság által kitűzött negyedik ötéves tervi lakásépítés teljesül. Az időarányos teljesítés 8,1 százalékkal haladja meg a tervezettet. 1973. év végéig 1947 lakás épült fel városunkban. A munkások részesedése az új lakásokból növekvő tendenciát mutat. 1973- ban a lakások 75,1 százalékát munkások kapták, szemben az 1971. évi 44,9 százalékkal. Ezt. az arányt ebben az évben tovább kell növelni. 1975. december 31-ig kielégítést nyer a három- vagy többgyermekes családok lakásigénye, aki« 1973. december 31-ig beadták kérelmüket A nagycsaládosok lakásproblémáival a tanács továbbra is kiemelten foglalkozik. Megkülönböztetett módon kell kezelni az alacsony, és közepes jövedelmű munkásrétegek lakásigényét. Az ő igényeiket állami lakások juttatásával kell kielégíteni. A munkások lakáshoz való juttatását segítő úgynevezett munkáslakás-építési akció 1973-ban Salgótarjánban beindult Már az első évben 91 lakás került átadásra az akció keretében. Ebben az évben további 110. 1975-ig előreláthatólag 150 üyen típusú lakás épüL Az ötödik ötéves tervben az üzemeknek még nagyobb mértékben kell részt venniük ebben az akcióban, és az a feladatunk, hogy a város lehetőség szerint minden ilyen igényt kielégítsen. A lakáselosztásnál az szükséges, hogy a tanács és az üzemek vezetői szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki, és azok a munkások jussanak lakáshoz, aik munkájuk, közéleti tevékenységük alapján legjobban megérdemlik. A városi pártbizottság Intézkedési tervében a munkások megfiövekedett szabad • idejének hasznosabb eltöltésére irányuló feladatok is szerepelnek. Biztosítani kelL hogy a munkások üdülésben is arányuknak megfelelően részesedjenek, mert ma még ezen a téren nem ezt tapasztaljuk. A negyedik ötéves terv városfejlesztési feladatainak teljesítése során nagymértékben javul a munkások kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokkal való ellátottsága, de megoldandó feladat marad — főleg az V. ötéves tervre — a peremkerületek, azr üzemek közvetlen környékének megfelelő kereskedelmi, szolgáltatási hálózattal való ellátása. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy a város munkássága mindennapos tevékenysége során bizonyságot szolgáltat arra, hogy munkásöntudatával, helytállásával, áldozatos munkájával, fegvel- mezettségével. szervezettségével, a város fejlődését alapjaiban befolyásoló jelentős erő. Városunk munkássága helyzetének további iavítása. szerepének növelése Salgótarján egészének érdeke, fejlődésének záloga. Ezért elsősorban a kommunisták, de minden itt élő számára elsőrendű feladat a fejlődést elősegíteni — hangsúlyozta Ozsvárt József. Az épitőmunkások elégedettséggel nézik, hogy szépül, gazdagodik Salgótarján NÓGRÁD - 1974. július 14., vasárnap
