Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-13 / 162. szám

Elnökségi ülés! tartott a labdarúgó-szövetség Kibővített elnökségi ülést tartott a salgótarjáni Zója-li- getben a megyei labdarúgó­szövetség. A pásztói járás labdarúgó­sportjának helyzetéről a tár­sadalmi szövetség elnöke, Szappan Ferenc számolt be a megyei szövetség elnökségé­nek. Az előadó többek között megállapította, hogy jó úton halad a járás labdarúgásának fejlődése. Pontos statisztikai adatokkal bizonyította, hogy négy év alatt háromszázhar­minccal több a járás igazolt játékosa; tizennyolc egyesület labdarúgó-szakosztálya fog­lalkoztatja a tehetségeket, ne­velésüket már a serdülőcsa­patokban kezdik. E munká­nak ékes bizonyítéka, hogy plí a tavaszi idényben mind­össze csak két játékoskiállítás történt, A legmagasabb osz­tályban, az NB Ill-ban is a PKSE szerepelt a legjobban megyénk csapatai közül. A minőségi fejlesztési tervet ugyan ezúttal átformálta ' a sportág átszervezése, ezt azon­ban örömmel fogadták, s ru­galmasan hozzáalakították a jövő útját. A tanácsi vezetés munkája érződik a járásban a körzete- sített községek összevont, erő­sebb sportköreiben. Egy-két komplex vizsgálatra is sor ke­rült, s eredményeként több sportkörben, mint pl. Kálión is, megkezdték az öltöző épí­tését. Természetesen kapcso­lódik ezekhez a saját erőből származó összegek mellett a sportolók és a tagság társa­dalmi munkája ,is. A pályák többsége bekerített. Kilenc sportkör csapatainak készült el az öltözője. Fejlesztik a fürdők számát is. Csak Buják és Tar létesítményei elhanya­goltak. Az átlagosan egy szakosztályra jutó évi 10—13 ezer forint költségvetés meg­emelésén munkálkodnak a szövetség, s a sportegyesüle­tek vezetőségei. Gondokat okoz a csapatok utaztatásá­ban a tsz-ek szállítóeszköz-, vagy éppen a kellő kategóriá­Jól szerepeltek a pásztói birkózók a Kazincbarcikán megrendezett úttörő és ser­dülő szabadfogású versenyen. Az úttörők között — súlycso­portjában — Bán Ferenc, bodrogi Gyula és ' Kovács Attila nagyszerű teljesítményt nyújtva az első helyet sze­rezte meg. Markó István és Genyizse Antal küzdőszelle­mét a kivívott második he­lyezés bizonyítja. Dicséretet jú járművezető hiánya, s így a Volán különjáratainak igénylése a költségvetések je­lentékeny részét emészti fel. Emiatt szűnt meg Béren és Erdőtarcsán a sportélet. A nehézségek ellenére sport­szerűbbek, színvonalasabbak a mérkőzések. Huszonnégy já­tékvezető működik a járás­ban. Veres Géza irányításával folyik továbbképzésük. Közü­lük a tehetségesebbek rendre feljebb kerülnek magasabb osztályú mérkőzések vezeté­seinek megbízatásával. Úgy 'tervezik, hét most vizsgázó se­gédedzőt szerződtetnek ősztől a csapatok az eddig működő négy oktató mellé, hogy fo­kozzák a szakmai munkát. Jó példával elöljárva a járásban évente megrendezték az úttö­rők Pajtás Kupáját, s az ifjú­sági mellett serdülő korúak bajnoksága is zajlik. A járás megyei I. és II. osztályú csa­patainál edzők irányítják ősz­től az ifik és serdülők foglal­koztatását. Az előadást követően nyolc különböző szakbizottsági ve­zető által féltett kérdésekre válaszolt a járási társadalmi szövetségi elnök a meghívott Szálkái Jenő járási sportfel­ügyelővel együtt. A" elhang­zott. beszámolót Molnár Béla, a megyei labdarúgó-szövetség eJnöke látta el zárszóval, mi­után Bártfai Ferenc főtitkár biztosította a pásztói sporttár­sakat a szövetség további hat­hatós, s az eddiginél jobbüá- mogatásáról. A második napirendi pont­ban Bácskai János elnöknek, a megyei labdarúgó-szövetség I. számú intéző bizottsága te­vékenységéről szóló beszámo­lóiát fogadta el a megyei el­nökség. A megyei 1. osztályú bajnokság 1973/74-es idényét értékelte az előterjesztő. Rész­letesen elemezte a negatívu­mokat, de megállapította: az átszervezés okozta fokozot­tabb kiesés elleni küzdelem iz. galmassá tel'te a bajnokságot. Emiatt 76 játékos kiállítására érdemel Nagy Dezső is, aki a harmadik lett a versenyen. A serdülök közül Robotka Lász­lónak és Robötka Istvánnak sikerült súlycsoportjuk első helyén végezni. Különösen az utóbbi birkózott nagyszerűen. Többek között a DVTK egyik, legtehetségesebb, a tatai ed­zőtábort megjárt versenyző­jét győzte le nagy fölénnyel. Béta István harmadik helye­zésével igazolta tehetségét. került sor 14 csapatból. Közü­lük tíz főt tizenhatszor kellett kiállítani. A 240-ből egy mér­kőzés szakadt félbe — vihar miatt, s három maradt el, ezeket azonban később leját­szották. Mindössze két óvás történt, eredménytelenül. Két egyesületet kellett pályavá­lasztói jog megvonásával bün­tetni sportszerűtlenségekért, mások figyelmeztetésben ré­szesültek az intéző bizottság­tól, vagy szövetségi ellenőr­zést kaptak, s növelniük kel­lett rendezőik létszámát. Vé­gezetül elmondotta az intéző- bizottság vezetője, hogy az át­szervezett bajnokság folya­mán a rend további megszi­lárdításáért, s a sportág szín­vonalának fokozásáért hatá­rozatait megszigorítja az in­téző bizottság. A hozzászólásokat követően Molnár Béla elnök a bizott­ság aktíváitól azt kérte, tart­sanak szoros kapcsolatot az egyesületek vezetőivel, tegyék gyorsabbá, pontosabbá azok tájékoztatását a közös sport­ügyekről, s azt követeljék is meg. Bártfai Ferenc főtitkár hangsúlyozta a bizottság fo­kozódó ö Ilóságát, s nagyobb feladatait, melyek szerint az év őszi idényétől a megyei I. osztály mellett a kétcsoportos II. osztály munkáját is az I. számú intéző bizottság irá­nyítja. A kibővített elnökségi ülés harmadik napirendjében kö­tetlen csoportos beszélgetés folyt a résztvevők között a labdarúgás aktuális kérdései­ről. (A. M.) Mérlegen a megyei I. osztály Többet vártak a gép­gyáriaktól Volt, hogy fölényesen nyer­tek és biztosan kikaptak. A nagy vetélytársakat is. képe­sek voltak legyőzni, ugyanak­kor a szerényebb képességű csapatokkal nem bírtak, ösz- szel az első kilenc forduló után még csak két pontjuk volt, a következő hat fordu­lóban viszont nyolc pontot szedtek össze. A tavaszi sze­zon IX. fordulójáig tartották a 6—7. helyet, aztán egy na­gyon rossz folytatással a 8. helyen végeztek. Tavasszal a XI. fordulóban éppen a jól szereplő Dejtárt verték meg 7:1-re. Zvara 2-szer, Ferencz, Fiikor és Molnár K. 1—1 al­kalommal a mezőny legjobb­ja volt. Fiikor, Jenei és Zva­ra 29—29, Takács 28, Molnár K. 27. Ferencz 26, Lisztóczki és Váradl 25—25, Juhász és Svarcz 24—24, Szegedi 23, Kő­vári és Rigó 17—17, Gyöngyö­si 12, Szilágyi 10 alkalommal játszott. Fiikor bizonyult a csapat legjobbjának, mert 19 alkalommal iratkozott fel a jól játszók közé. Zvarát 16, Jeneit 14, Molnárt 13, Feren- czet 10-szer említették a jók között. A góllövőlistán Jenei és Lisztóczki 10—10 gólt lőtt. Svarcz 8, Fiikor 7, Molnár és Takács 5—5 gólt szerzett. Egy kiállítás volt, a hazai találko­zókat 2450 néző látta. (toriczky) Mai sportműsor Nógrád megye 1974. évi if­júsági és felnőtt atlétikai baj­noksága. Balassagyarmat. Nagyligeti pálya, 15 óra. Kirándulók figyelmébe A megyei sporthivatal ter­mészetbarát-felszerelési tár­gyakat kölcsönző állomás ál­lományát több mint 20 ezer forint értékben bővítette. Er­re a lépésre elsősorban a megnövekedett kölcsönzési igények miatt került sor. Az érdeklődők számára közöljük, hogy a kölcsönző állomás Salgótarjánban, a 9-es lakó­épület alagsorában, az Ezer­mester-bolt mellett található. Kedden és pénteken 17—19 óráig tart nyitva. Az állomás vezetője Géczy Gyula. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár iizoiauali belépésre keres központi telephelyéret továbbá műszer- és technológiai ______szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhajombatta)_JtüN ______szolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszerelő, észter ­______gályos, asztalos, kőműves, kovács, lemezlakatos, iv­______lánghegesztő, csőszerelő, marós szakmunkásokat, to­______vábbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. V idéken minden szombat szabad. Jó kereseti lehetőség Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft térítésért. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkásoknak hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest, XVIII., Gyömrői út 79-83. vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. Birkózás Út első hely Kasíncbarcikán ~SPORT™ Balassagyarmat sportja (II.) A város Ibiiszkesé—e: a sportcsarnok! Az átszervezéssel egyidőben megalakult a testnevelési és sportbizottság, amely az egye­sületek vezetőiből, a testneve­lő tanárokból áll. számos gya­korlati tanáccsal és szervező munkával segítette a város sportmozgalmát. A feladatok végrehajtásában segítséget nyújtanak a szakszövetségek. Munkájukról elmondhatjuk, hogy egyes sportágakban eredményes munka folvik. ám ez még nem általános. A sportfelügyelőség várja azok­nak a társadalmi munkások­nak a jelentkezését akik szív­ügyüknek tekintik a város sportját és szeretnének azért dolgozni — közreműködné- nének a rendezvényeken. A tanácsülés részletesen foglalkozott a város sportjá­val kapcsolatos pénzgazdál­kodással. Nagyobb tervszerű­ségre hívta fel a figyelmet. Az egyesületek tovább javít­hatnák a kapcsolatot a pat­ronáló üzemekkel, ugyanak­kor egy percre sem szabad elhanyagolni a tagszervezést. A tanács a felsőbb szervek segítségével jelentős erőfeszí­tést tett a létesítményhelyzet javítására. Egyre gyarapodnak a létesítmények Balassagyar­maton. Az utóbbi három-négy évben két tornaterem épült, mintegy 2 millió forint ráfor­dítással. Felújították és kor­szerűsítették a nagyligeti vá­rosi sportpályát. Két kispá­lyás kombinát létesült a Ná­dor utcábán. s jelenleg egv korszerű bitumenes kispálya építése folyik a Bajcsy-Zsi- liruszky úti iskola udvarán. Az új létesítmények közül ki­emelkedik a város büszkesé­ge. a 12 millió forintos költ­séggel épült városi sportcsar­nok. Az új létesítmény két szakmunkásképző és egy szak- középiskola tanulóinak ad he­lyet. akik itt tartják testne­velési óráikat.. A város szak­osztályainak sportolói is rend­szeresen itt tartják esti edzé­seiket. A sportcsarnok átadá­sa óta egy sereg rangos ren­dezvényre került már sor. amely nagy lendületet adott a város sportjának. A magyar— jugoszláv ifjúsági ökölvívó­mérkőzést nagyon sokan néz­ték végig. Csehszlovák csapat részvételével rendeztek kézi- labdatomát. amelyen az or­szág különböző részeiből ran­gos csapatok is indultak. Az országos középiskolás vívóbaj­nokság színhelye ugyancsak a sportcsarnok volt amikor az ország minden részéből több száz vívót fogadott a város. A sportcsarnokban ki­tűnő lehetőség nvilik rangos nemzetközi találkozó rendezé­sére és ezzel élnek is majd a balassagyarmatiak. A város sportolni vágyó fiataliainak érdeklődése és igénye feltét­len nőni fog. Emelkedik majd a sport népszerűsége és mind­ezt a színvonalas rendezvé­nyek is segíthetik. A város valamennyi sport- létesítményét a városi tanács tartja fenn. Mindent megtesz a feltételek zavartalan bizto­sítósára. ám az üzemeltetés nem kis gondot jelent. Baj van az állandó gondozással és a létesítmények sokszor szenvednek károsodást. Az elmúlt esztendő tapasz­talatai azt igazolják, hogv feltétlenül helyesen kell meg­ítélni a testnevelés és sport irányítása területén történt átszervezést, a tanácsi szak- igazgatási szerv létrehozását. Az igen széles körű tenniva­lók összefogása, a mozgalom irányítása és a munka koor­dinálása csak így biztosított. Egy esztendő kevés volt arra. hogy minden hiányosságot kiküszöböljenek. de nincs megállás, a tanács ió gazdá­nak érzi magát és felelősség- érzettel igyekszik közremű­ködni. hogy a város sportja továbbra is eredményes le­gyen. A tanácsülés megtárgyalta a város sportjáról szóló je­lentést és megállapította: a testnevelés és sportmozgalom tartalmi, tárgyi és személyi feltételeiben jelentős előreha1 ladás történt az elmúlt idő­ben! Növekedett a létesítmé­nyek száma, az átszervezés következtében a mennyiségi és a minőségi munkában előbbre lépés történt. Széo eredmények születtek egves versenyágakban. a tömeg­sportban jelentős számú és színvonalú városi, országos és nemzetközi sportrendezvén'’ segítette a baráti kapcsolatok kialakítását, a közösségi élet­re való nevelést. (sz. 1.) Ötven év sportemlékei Ma is segít, ha megkérik Nem okozna gondot Mé­száros Jánosnak megírni Szé- esény sporttörténetének utol­só ötven évét, hiszen 1922-től aktívan bekapcsolódik a köz­ség sportéletébe. Munkahe­lyéről, a szécsényi ÉPSZÖV- től. ahol anyagbeszerző ez év végén megy nyugdíjba, vi­szont sportpályafutása alatt szépen „összejöttek” a nyug­díjasévek. — Rongyfocival kezdtük — emlékezik vissza — utcabaj­nokságokat rendeztünk, és csapatunk verhetetlennek bi­zonyult. Aztán az utca csa­patainak legjobbjaiból ke­rült ki a községi csapat, aho­vá bekerülni rangot jelen­tett. hiszen ott, már igazi fo­cival kellett játszani. A háború borzalmas évei­ben megszakadt a sportélet. A felszabadulás után Sümegi János, Szedlák József és a többiek felkeresték, alakítsa meg a labdarúgócsapatot. — A lelkesedésen kívül semmink sem volt. Az erdő­ből hoztunk fát kapufának, melyet egy-két hét után min­dig elloptak.. Gondot jelentett, hogy nem volt felszerelésünk, Dúló Sán­dor, Mészáros János és a töb­bi sportszerető szécsényiek „összedobtak” egy granitúra felszerelésre. Megyeri Lász­ló, Rádi Lajos, a‘ régi rossz futballcipőket javították meg. A szertáros szerepét János bácsi a feleségére és az édes­anyjára beszélte rá. Így át­menetileg a lakásba került a labdarúgó-felszerelés, a két asszony társadalmi munká­ban tartotta rendbe azt. — Felvetődött a fiúkban a gondolat, hogy jó lenne öl­tözőt építeni. ■ Egy romos há­zat megkaptunk, onnan bon­tottuk ki az építőanyagot. Mlcsurai Ádám, Oláh Pál és a többiek segítettek az épít­kezésnél. A labdarúgók pedig a segédmunkát végezték. Sán­dor János az erdészettől ka­pott faanyagot vágta fel desz­kának és segített a tetőszer- kezet kialakításában. János bácsi hosszú éveken át a labdarúgó-szakosztály vezetője volt. Aztán a járási labdarúgó-szövetség elnöke lett. A két funkcióját nem lehetett összeegyeztetni, így megvált a szakosztálytól. — Legjobban az fáj, hogy a mai játékosokból hiányzik a szív. Nem tudnak igazán küz­deni a pályán — mondja. Oklevelek, elismerések, ki­tüntetések sorakoznak a vit­rinben, amelyek a sportszere­tő szakember társadalmi el­ismerését fejezik ki. Sohasem azért dolgozott, hogy elismer­jék, a sport, a községért ér­zett felelősség vitte mindig a „sportvizekre”. Azért mégis fáj neki, hogy hosszú évtize­des sporttevékenysége után, köszönöm nélkül búcsúzott a labdarúgó-szakosztály éléről.. Ma is szervez, irányít, és bündig ott segít, ahol épp szükség van a munkájára. Ha kell a sakkversenyeken mű­ködik közre, vagy épp a spartakiád-versenyek lebo­nyolításában. Időt, fáradtsá­got nem ismerve dolgozik önzetlenül Szécsény sport­ügyeinek előbbrevitelén. Szenográdi Ferenc NÓGRÁD — 1974. július 13., szombat 7 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents