Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-12 / 161. szám

Szocialista brigádok és a tennivalók A szécsényl járásban — hasonlóan megyénk több já­rásához — errte'jes ipartele­pítés valósult neg az utób­bi négy évben. Hatására az ioari és ipari jellegű tevé­kenység termelési értéke ta- vbly meghaladta a négyszáz- millió forintot. Az ELZETT gyáregység közel százmillió termelési értékével a járás legjelentősebb üzemévé fejlő­dött A régi üzemeket fejlesz­tették és új — főleg könnyű­ipari tevékenységet folytató üzemek létesültek. Fejlesztett Sikerült megvalósítani, hogy a fölös munkaerőt a járás területén foglalkoztas­sák. megfelelő munkakörül­ményeket és kereseti lehető­seget biztosítva — elsősorban a nők számára. Figyelmet fordítottak a szakképzetlen munkások és a cigányok fog­lalkoztatására. A jövőben s kisebb termelőegységek szá­mát nem növelik. Cél a meg­levők fejlesztése. Ezek kö­zül is kiemelkedik az EL­ZETT gyáregység. A járás valamennyi ter­melőegységénél szükséges, hogy vezetők és a munkahelyi kollektívák feltárják a rej­tett lehetőségeket, nagyobb figyelmet fordítsanak a ter­melés előkészítésére, gazdasá­gosságára. Ezért sokat tehet­nek a szocialista brigádveze­tők és brigádtagok. Szé­csényben, a járási pártbizott­ság székházában a közelmúlt­ban megtartott aktívaérts­kezletnek is az volt a célja, hogy a járás több mint hat­ván szocialista brígádvezető- je megvitassa: hogyan lehet­ne eredményesebbé tenni a mozgalmat, r sikerekkel kö­szönten! a párt XI. kong­resszusát, hazánk felszabadu­lásénak 30. évfordulóját. A szécsényl járásban első alkalommal tartottak ilyen tanácskozást. Az eredmények arra utalnak, hogy sikerrel valósítják meg u Központi Bizottság 1971. decemberi ha­tározatát. A fejlődés egyik mutatója, hogy 1971-ben a já­rásban százhárom brigád 1056 tagot tömörített, és tö­rekedett a hármas célkitűzés elérésére. Jelenleg százötven brigád 1700 fővel dolgozik eredményesen. A munkahelyi vezetők figyelmet fordítanak a mozgalom szervezésére, irá­nyítására, rendszeres az ér­tékelő munka. Az Ipari egységeknél gyako­riak a belső átszervezések. Kedvező tapasztalat, hogy a vezetők kérik a szocialista brigádok segítségét, javas­lataikat. Az ELZETT gyár­egységnél a konkrét brigád- vállalások teszik lehetővé, hogy a kitűzött határidő előtt elvégzik a letelepítési és át­telepítési feladatokat. A fogyaéstóért A brigádok tevékenységével többet foglalkoznak a termelő- szövetkezetek vezetői és a vá­lasztott szervek. A szécsény- felfalui termelőszövetkezet tagságának felhívása, az end- refalvl és pilinyi tsz-tagok felhíváshoz való csatlakozása erre utal. Az erdészetnél is felismerték a szocialista bri­gádmozgalom jelentőségét, és a közelmúltban készítették el munkaverseny szabályzatét. A fogyasztási szövetkezetek­nél szintén nagy szerepe van a brigádmozgalomnak. A szé- csényi és litkei AFÉSZ-nél javult a munka. Az eredmé­nyek és a törekvések ellenére többet lehetne tenni a fo­gyasztói igények kielégítésé­ért, az udvarias kiszolgálás gyorsításáért. A járási szék­hely szolgáltatásában Is akad bőven tennivaló. Többen elmondották, hogy miben jut kifejezésre a bri­Segítik a kerttulajdonosokat Egymillió nyolcszázezer kisgazdaságot: háztájit, hét­végi telket, ház körüli kertet tartanak számon hazánkban, s mivel mind több munkásesa- )ád vásárol a nagyvárosok környékén víkendtelket. a kertek száma a következő ivekben előreláthatólag to­vább növekszik. A kertgazda­ságok, hobbykertek a szabad idő kellemes eltöltésén tót, gazdasági hasznot is hoznak a háztáji gazdaságokkal együtt a mezőgazdaság össztermelésé­nek 34 százalékát adják pe­dig az ország össztermelőte- rületének mindössze 13 száza­lékát foglalják el. Az agrár- gazdaság . műszaki fejlesztése során azonban a kiskertek el­jutásának megszervezésével nem foglalkoztak jelentőségé- shez mérten. Ezért az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság tanulmányt készített, amelyben feldolgozta, miként lehetne megkönnyíteni a kis­gazdaságok művelőinek mun­káját. A tanulmány leszögezi: a kisgazdaságok termelési szint­je előreláthatólag több évtized távlatában sem fog csökkenni. Gyakran azonban a kerttulaj- donosok a legegyszerűbb eszkö­zöket mint az ásót, kis per­metezőgépet, fűrészt stb., nem tudják megvásárolni, mert ezek régen hiánycikkek. A tanulmány felhívja a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium és a Kohó- és Gépipari Minisztérium fi­gyelmét az eszközgyártás fej­lesztésére, ami egyébként a legutóbbi időben már meg is kezdődött. A tanulmány ja­vasolja a nagyobb áruházak­ban külön kerti szerszám­osztályt állítsanak föl az esz­közök iránt jelentkező társa­dalmi igény kielégítésére. A javaslat nyomán néhánv áru­házban, mint például a Ott­honban, már nagyobb helvet ksntak a kerti eszközök, bő­vült a választék. Szó van kertészeti áruház fölépítésé­ről is, ahol az eszközellátáson túl saaktanacsadással is segí­tenek a vásárlóknak. Javasol­ják az úgynevezett élőanyaa- ellátás, a palánták, facseme­ték. vetőmagok központi meg­szervezését. Az OMFB a tanulmányt el­küldi az illetékes intézmé­nyeknek. szerveknek, ahol felhasználhatják a kisgazdasá­gok termelését megkönnyítő intézkedések kidolgozásához. gádok közösségformáló szere­pe. hogyan érvényesítik a köl­csönös és mások iránti segít­ség elvét, miként sikerült a munkafegyelml lazaságo­kat megszüntetni. A járási pártbizottság fel­adatának tekinti, hogy sajátos eszközökkel segítse az egysé­ges értelmezést. Aktíváin ke­resztül fejlessze a patronáló mozgalmat! Felhívták a fi­gyelmet a meglevő formális vonások megszüntetésére. Egyes termelőegységeknél még mindig azon vitatkoznak, hogy kinek mi a feladata a brigádmozgalom szervezése és segítése területén. Az a tény. hogy a munkaverseny szerve­zése a munkahelyi vezetők feladata, nem csökkentheti a mozgalmi szervek, valamint a soraikban dolgozó párttagok felelősségét. Az aktíván a kongresszus) munkaverseny tapasztalatait is összefoglalták. A felszaba­dulási munkaversennyel a já­rásban az eddigi legszélesebb versenymozgalom bontakozott^ ki. Az ELZETT gyáregység, a bútoripar, a gabonafelvásárló, és a szécsényl ÁFÉSZ önálló­an indította és szervezte a munkaversenyt, a felajánlások a feladatokhoz igazodnak. Több pótvállalásra is sor ke­rült. Sikerek Az első sikerek máris ki­mutathatók. Az ifjúmunkás­napok rendezvényein való részvétel, az Egy nap Szé- csényért mozgalom szélesedé­se biztosítja. Az ELZETT gyáregységnél szervezett kom­munista műszakok eredmé­nyességét fejezi ki a nagyköz­ségi tanács községfejlesztési alapjára befizetett ötvenezer forint. Szécsényben az orvo­si rendelő anyagi támogatásá­hoz valamennyi, járási szék­helyen dolgozó szocialista bri­gád hozzájárult. Eredményes volt a bútorgyár Komarov Szocialista Brigádjának fel­hívása. A járási központ üzemei eredményesen segítik az isko­lákat és óvodákat. Szocialista brigádtagok támogatják a munkában elfáradt nyugdíjas öregeket. Az aktíva résztvevői meg­ismerték egymás eredményeit, problémáit. Az aktuális fel­adatok végzéséhez, a hármas követelmény értelmezéséhez és teljesítéséhez számottevő segítséget kaptak. Rácz András Megbízatást — személyre szabottan „Az alapszervezetek *s á KISZ-csoportok életének szel­leme, rendje és fegyelme te­gye minden KISZ-tag termé­szetes kötelességévé, hogy a mozgalmi év Kezdetén konkrét, személyes feladatokul, megbí­zatásokat vállaljon, és a moz­galmi év végén számot adjon kötelezettségeinek teljesítésé­ről. .. Annyian legyünk, amennyien teljesítik vagy tel­jesíteni akarják önként vállalt kötelességeiket.” (A KISZ köz­ponti bizottság 1114. április 11-1 határozatából.) ár Nem most fogalmazódott meg először az ifjúsági moz­galommal szemben támasztott követelmények között a meg­bízatásrendszer érvényesítése. Évek óta tartó gondja a KISZ- nek, hogyan késztethetné tag­jait aktív cselekvésre, önként vállalt feladatok teljesítésére. Nem keresztülvihetetlen a megbízatásrendszer kiépítése. Egv esztendővel ezelőtt a szé­csényl Építő- és Szerelőipari Szövetkezeti Közös Vállalat KlSZ-alapszervezetének fia­taljaival beszélgettem. A KlSZ-tltkár elmondta, hogy náluk nincsenek lézengő, amo­lyan tagdíjfizető tagok, min­denkinek megbízatása van, önálló feladatot kell teljesíte­nie. Az egyik társadalmi mun­kát szervez, a másik tovább­tanul, a harmadik tanácstag­ként működik, a / negyedik a faliújságot gondozza, és so­rolta végig a szervezet összes tagját. Jó érzéssel hallgattam beszámolóját, már csak azért is, mert nem volt akkoriban általános tapasztalat a megbí­zatásrendszer ilyen alapos megszervezése. Ki milyen megbízatást vál­laljon? A kérdés most, a KISZ kb határozatának megjelenése után különösen parázs vitákat, vált ki. Egyik nagyüzemünk KlSZ-alapszervezetének tag­jai az akcióprogramot elfoga­dó taggyűlésen sorra álllak fel: — Vállalom, hogy részt ve­szek minden egyes KISZ-gyü- lésen. — Én ott leszek minden klubdélutánon. önkéntelenül is elgondolko­dik az ember: vajon nem ma­gától értetődő kötelessége a KISZ-tagnak, hogy megjelen­jen a taggyűlésen? S nem ugyanilyen kötelessége az, hogy az alapszervezete által rendezett klubdélutánra leg­alább elmenjen? S ha egyszer kötelesség, hogyan lehet külön megbízatás is? Csakhogy alapszervezete vá­logatja, höl ml tarthat igényt a megbízatásrangra. Akadnak ma még olyan KlSZ-szerveze- tek, amelyek jobbára csak al­kalmanként összeverődő együttesek. A közösség névre is alig tarthatnak igényt, hi­szen a közösség rendszeres, erős kapcsolatot feltételez. Ilyen alapszervezetnél már az is haladás, ha rendszeressé válnak a taggyűlések, s a gyér létszám miatt nem kell szét­oszlatni az egynéhány megje­lentet. Hiba lenne maximalista igé­nyekkel fellépni. Alaposan mérlegelni! kell az alapszerve­zet eddigi munkájának szín­vonalát, tagjainak képességét, sőt, a helyi sajátosságokat is. Nyilvánvaló, hogy egy bejáró fiatal például nem képes olyan feladat ellátására, amely a helybenlakást feltételezi. A KISZ megyei bizottságá­nak legutóbbi ülésén mondta felszólalásában a bizottság egyik tagja: — A KISZ-tag csak ad eh”, passzív, amíg megfelelő fel­adatot nem találnak számár:’. S ha ez így van — márpe­dig igazát számtalan tapasz­talat bizonyítja —, akkor az ifjúsági mozgalom halasztha­tatlan tennivalója a megbíza­tást rendszer alapos, okos ki­építése. Minden egyes fiatal önálló feladattal kötődjön kö­zösségéhez! Érezze kötelessé­gének, hogy feladatát a tőle telhető legjobban megoldja, s erről adjon számot szervezeté­nek. Az alapszervezet számon. kérésében reális és igényes le­gyen. A megbízatásrendsz”r csak úgy lehet teljes, ha a fel­adat vállalása és a teljesítésé­ről szóló számadás Is az alap­szervezet „nyilvánossága" előtt történik. Lehet, hogy egynémely he­lyen most tapsol a KISZ-tit- kár. A megbízatásrendszer ki­alakítását jó alkalomnak látja arra, hogy tagsága felét „ki­szórja” — mondván, kisebb létszámmal könnyebb boldo­gulni. Ez azonban szöges el­lentétben áll a határozat szel­lemével, de még betűjével isi Csak azok a tagok „értek meg a kiszórásra”, akiknek nem is áll szándékukban cselekedni közösségükért. Akik viszont csak első nehézségeikkel nem tudnak megküzdeni, azokat segítsék át « többiek az aka­dályon. Jószándékú, tennieka- ró fiatalról egyetlen KISZ- szervezet sem mondhat le' Sz. M. Pásztói tanulságok Mit tesznek a szakképzettség emeléséért? A BUDAPESTI Kézműipari Vállalat pásztói telephelyén a bedolgozókkal együtt hatszáz ember talált munkalehetősé­get. A szakképzettek aránya az öt százalékot sem éri el. A termelés igénye miatt a vál­lalat vezetősége manapság a szakmunkásképzés előkészíté­sén munkálkodik. Gondjaikat enyhíti, hogy júliusban tizen­öt dolgozóval bőrdíszmű, szep­temberben húsz munkással konfekció szakmunkásokat képező tanfolyamot szervez­nek. — A MŰM 15. sz. női szabó és bőrdíszmű szakmunkásokat képező intézetével vettük fel a kapcsolatot — mondja Kovács Sándorné telepvezető. — A F?v huzalban sok ember min';áH rejtezik: öntő. henyc-ész adja tudását, tapasztalatát, M d-ikínek a munkája fontos, a legkritikusabb. Rajta múlik, ho:ry a huzal olyan moral technológia. Képünkön: Juhá>z Gábor, a Salgótarjáni Ko tizemének dolgozója. drétházó, lágyító — hozzá- de talán a lágyító munkásé uas legyen, amilyent előír a aászati Üzemek kugellágyító (Kulcsár felv.J humán tárgyak oktatásához a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnáziumtól kaptunk taná­rokat. Négy hónap tanulmányi idő után vizsgáznak a dolgo­zók, és szakmunkás-bizonyít­ványt kapnak. A tanfolyam jelentőségéről így beszél a telephely vezetője: — A gyakorlati ismeretek mélyebb elsajátítását teszi le­hetővé. Ugyanakkor megfelelő elméleti képzettséget ad. Akik sikeres vizsgát tesznek, to­vábbra is teljesítménybérben dolgoznak, de magasabb szak­mai képzettségükkel arányo­san termelékenységük növek­szik. Kereseti lehetőségeik ja­vulnak. Törekvésünk az, hogy helyileg oldjuk meg a szak­emberhiányt. A telephely ruhaipari egysé­ge felső- és fürdőruhákat, köntösöket készít. A termé­kek ötven százalékát szovjet partnereknek exportálják, míg a másik ötven százaléka belga és holland megrendelés. A bőrdíszműrészleg készít­ményei — női retikül, bő­rönd, utazó- és bevásárlótás­ka — nagyobb részt Szovjet­unióba kerülnek, de Svájcba is exportálnak belőlük. Készí­tenek még — bedolgozó rend­szerben — hazai igények ki­elégítésére horgolt bébihólmi- kat, s exportra kézzel előállí­tott selyemperzsa szőnyegeket. 1968-tól, a termelés beindítása óta ugrásszerű előrelépés tör­tént. Akkor otthonka és kö­tény varrásával kezdték a munkát. A bőrdíszműegység- ben pedig csak részműveleteket végeztek, budapesti üzemek részére. — A SZAKMUNKÁSKÉP­ZÉS indításához négy év gya­korlatra van szükség — ma­gyarázza Kovács Sándorné. — TIT-előadásokon rendezünk szabásztanfolyamot. Sokat fejlődtünk hat év alatt. Mond­hatom. száz százalékban ex­portra termelünk. A szakmunkásképzés előfel­tételét, a gyakorlati időt há­rom évre csökkentették, de a húszéves korhatár megmaradt. Talán azért is kevés a jelent­kező a fiatalok közül, mert tizenhat éves korig hat órában foglalkoztatják őket. A helyi vezetők, és a vállalat között megbeszélés folyik arról, hogy a gimnáziumi tanulók a gya­korlati foglalkozás idejét a telephelyen tölthetnék. Az el­képzelések szerint másfél év alatt szakmunkásokká képez­hetnék őket. Ha ez megvaló­sulna, bizonyára kielégíthető lenne a szakemberszükséglet. Betanított munkásként há­rom éve dolgozik a ruhaipari egységben Alapi Mária. — Szeretném a szabószak­mát kitanulni — mondja. — Igaz, még csak tizennyolc éves vagyok, de húszéves korom­ban jelentkezek szakmun­kástanulónak. Érdemes tanulni mert egy-egy szakmai fogás biztosabb, gyorsabb alkalma­zásával több munkadarabot tudok elkészíteni. Így többet kereshetek. Nem mellékes az sem, hogyha a szerkesztést megtanulom, otthon a magam számára is varrhatok ruhát. Sramkó Katalin a bőrdíszmű" egységben végzi munkáját. Ö más terveket szövöget: Három éve vagyok ezen a he­lyen. Szakmunkásképző tan­folyamra — bár gondoltam rá — nem akarok jelentkezni. Végzem a gimnáziumot, leve­lező tagozaton, s adminisztrá­ciós munkakörben szeretnék dolgozni. Az üzemen belül er­re van lehetőség. Illés Szilveszter viszont életpályaként szeretné a bőr­díszműves szakmát választa­ni. — Szüleim is Itt dolgoznak — mondja — s én is meg­szerettem a munkát. A gim­náziumot levelező tagozaton végzem. Befejezése után a szakmunkásképző tanfolyam­ra jelentkezek. Véleményem szerint szakmailag képzetteb­ben. ugyanannyi idő alatt többet és Jobbat lehet termel­ni, mint betanított munkás­ként. Elhatározásom, hog’’ ezen a pályán képzem tovább magamat. A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS iránti igények növekednek. Az új technológiai eljárások, és a termelés korszerű szer­vezése az eddiginél nagyobb tudást igényel. A szakmata­nulás egyre inkább az őt megillető helyet foglalja el a köztudatban. A Budapesti Kézműipari Vállalat pásztói telepén is ily szemszögből nézik az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Szeretnénk a dolgozók korszerű technikát elsajátító, alapos szakmai is­meretet nyújtó képzését elő­segíteni. Adorján László | NCGRAD — 1974, július 12., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents