Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)
1974-07-12 / 161. szám
Szocialista brigádok és a tennivalók A szécsényl járásban — hasonlóan megyénk több járásához — errte'jes ipartelepítés valósult neg az utóbbi négy évben. Hatására az ioari és ipari jellegű tevékenység termelési értéke ta- vbly meghaladta a négyszáz- millió forintot. Az ELZETT gyáregység közel százmillió termelési értékével a járás legjelentősebb üzemévé fejlődött A régi üzemeket fejlesztették és új — főleg könnyűipari tevékenységet folytató üzemek létesültek. Fejlesztett Sikerült megvalósítani, hogy a fölös munkaerőt a járás területén foglalkoztassák. megfelelő munkakörülményeket és kereseti lehetőseget biztosítva — elsősorban a nők számára. Figyelmet fordítottak a szakképzetlen munkások és a cigányok foglalkoztatására. A jövőben s kisebb termelőegységek számát nem növelik. Cél a meglevők fejlesztése. Ezek közül is kiemelkedik az ELZETT gyáregység. A járás valamennyi termelőegységénél szükséges, hogy vezetők és a munkahelyi kollektívák feltárják a rejtett lehetőségeket, nagyobb figyelmet fordítsanak a termelés előkészítésére, gazdaságosságára. Ezért sokat tehetnek a szocialista brigádvezetők és brigádtagok. Szécsényben, a járási pártbizottság székházában a közelmúltban megtartott aktívaértskezletnek is az volt a célja, hogy a járás több mint hatván szocialista brígádvezető- je megvitassa: hogyan lehetne eredményesebbé tenni a mozgalmat, r sikerekkel köszönten! a párt XI. kongresszusát, hazánk felszabadulásénak 30. évfordulóját. A szécsényl járásban első alkalommal tartottak ilyen tanácskozást. Az eredmények arra utalnak, hogy sikerrel valósítják meg u Központi Bizottság 1971. decemberi határozatát. A fejlődés egyik mutatója, hogy 1971-ben a járásban százhárom brigád 1056 tagot tömörített, és törekedett a hármas célkitűzés elérésére. Jelenleg százötven brigád 1700 fővel dolgozik eredményesen. A munkahelyi vezetők figyelmet fordítanak a mozgalom szervezésére, irányítására, rendszeres az értékelő munka. Az Ipari egységeknél gyakoriak a belső átszervezések. Kedvező tapasztalat, hogy a vezetők kérik a szocialista brigádok segítségét, javaslataikat. Az ELZETT gyáregységnél a konkrét brigád- vállalások teszik lehetővé, hogy a kitűzött határidő előtt elvégzik a letelepítési és áttelepítési feladatokat. A fogyaéstóért A brigádok tevékenységével többet foglalkoznak a termelő- szövetkezetek vezetői és a választott szervek. A szécsény- felfalui termelőszövetkezet tagságának felhívása, az end- refalvl és pilinyi tsz-tagok felhíváshoz való csatlakozása erre utal. Az erdészetnél is felismerték a szocialista brigádmozgalom jelentőségét, és a közelmúltban készítették el munkaverseny szabályzatét. A fogyasztási szövetkezeteknél szintén nagy szerepe van a brigádmozgalomnak. A szé- csényi és litkei AFÉSZ-nél javult a munka. Az eredmények és a törekvések ellenére többet lehetne tenni a fogyasztói igények kielégítéséért, az udvarias kiszolgálás gyorsításáért. A járási székhely szolgáltatásában Is akad bőven tennivaló. Többen elmondották, hogy miben jut kifejezésre a briSegítik a kerttulajdonosokat Egymillió nyolcszázezer kisgazdaságot: háztájit, hétvégi telket, ház körüli kertet tartanak számon hazánkban, s mivel mind több munkásesa- )ád vásárol a nagyvárosok környékén víkendtelket. a kertek száma a következő ivekben előreláthatólag tovább növekszik. A kertgazdaságok, hobbykertek a szabad idő kellemes eltöltésén tót, gazdasági hasznot is hoznak a háztáji gazdaságokkal együtt a mezőgazdaság össztermelésének 34 százalékát adják pedig az ország össztermelőte- rületének mindössze 13 százalékát foglalják el. Az agrár- gazdaság . műszaki fejlesztése során azonban a kiskertek eljutásának megszervezésével nem foglalkoztak jelentőségé- shez mérten. Ezért az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmányt készített, amelyben feldolgozta, miként lehetne megkönnyíteni a kisgazdaságok művelőinek munkáját. A tanulmány leszögezi: a kisgazdaságok termelési szintje előreláthatólag több évtized távlatában sem fog csökkenni. Gyakran azonban a kerttulaj- donosok a legegyszerűbb eszközöket mint az ásót, kis permetezőgépet, fűrészt stb., nem tudják megvásárolni, mert ezek régen hiánycikkek. A tanulmány felhívja a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium és a Kohó- és Gépipari Minisztérium figyelmét az eszközgyártás fejlesztésére, ami egyébként a legutóbbi időben már meg is kezdődött. A tanulmány javasolja a nagyobb áruházakban külön kerti szerszámosztályt állítsanak föl az eszközök iránt jelentkező társadalmi igény kielégítésére. A javaslat nyomán néhánv áruházban, mint például a Otthonban, már nagyobb helvet ksntak a kerti eszközök, bővült a választék. Szó van kertészeti áruház fölépítéséről is, ahol az eszközellátáson túl saaktanacsadással is segítenek a vásárlóknak. Javasolják az úgynevezett élőanyaa- ellátás, a palánták, facsemeték. vetőmagok központi megszervezését. Az OMFB a tanulmányt elküldi az illetékes intézményeknek. szerveknek, ahol felhasználhatják a kisgazdaságok termelését megkönnyítő intézkedések kidolgozásához. gádok közösségformáló szerepe. hogyan érvényesítik a kölcsönös és mások iránti segítség elvét, miként sikerült a munkafegyelml lazaságokat megszüntetni. A járási pártbizottság feladatának tekinti, hogy sajátos eszközökkel segítse az egységes értelmezést. Aktíváin keresztül fejlessze a patronáló mozgalmat! Felhívták a figyelmet a meglevő formális vonások megszüntetésére. Egyes termelőegységeknél még mindig azon vitatkoznak, hogy kinek mi a feladata a brigádmozgalom szervezése és segítése területén. Az a tény. hogy a munkaverseny szervezése a munkahelyi vezetők feladata, nem csökkentheti a mozgalmi szervek, valamint a soraikban dolgozó párttagok felelősségét. Az aktíván a kongresszus) munkaverseny tapasztalatait is összefoglalták. A felszabadulási munkaversennyel a járásban az eddigi legszélesebb versenymozgalom bontakozott^ ki. Az ELZETT gyáregység, a bútoripar, a gabonafelvásárló, és a szécsényl ÁFÉSZ önállóan indította és szervezte a munkaversenyt, a felajánlások a feladatokhoz igazodnak. Több pótvállalásra is sor került. Sikerek Az első sikerek máris kimutathatók. Az ifjúmunkásnapok rendezvényein való részvétel, az Egy nap Szé- csényért mozgalom szélesedése biztosítja. Az ELZETT gyáregységnél szervezett kommunista műszakok eredményességét fejezi ki a nagyközségi tanács községfejlesztési alapjára befizetett ötvenezer forint. Szécsényben az orvosi rendelő anyagi támogatásához valamennyi, járási székhelyen dolgozó szocialista brigád hozzájárult. Eredményes volt a bútorgyár Komarov Szocialista Brigádjának felhívása. A járási központ üzemei eredményesen segítik az iskolákat és óvodákat. Szocialista brigádtagok támogatják a munkában elfáradt nyugdíjas öregeket. Az aktíva résztvevői megismerték egymás eredményeit, problémáit. Az aktuális feladatok végzéséhez, a hármas követelmény értelmezéséhez és teljesítéséhez számottevő segítséget kaptak. Rácz András Megbízatást — személyre szabottan „Az alapszervezetek *s á KISZ-csoportok életének szelleme, rendje és fegyelme tegye minden KISZ-tag természetes kötelességévé, hogy a mozgalmi év Kezdetén konkrét, személyes feladatokul, megbízatásokat vállaljon, és a mozgalmi év végén számot adjon kötelezettségeinek teljesítéséről. .. Annyian legyünk, amennyien teljesítik vagy teljesíteni akarják önként vállalt kötelességeiket.” (A KISZ központi bizottság 1114. április 11-1 határozatából.) ár Nem most fogalmazódott meg először az ifjúsági mozgalommal szemben támasztott követelmények között a megbízatásrendszer érvényesítése. Évek óta tartó gondja a KISZ- nek, hogyan késztethetné tagjait aktív cselekvésre, önként vállalt feladatok teljesítésére. Nem keresztülvihetetlen a megbízatásrendszer kiépítése. Egv esztendővel ezelőtt a szécsényl Építő- és Szerelőipari Szövetkezeti Közös Vállalat KlSZ-alapszervezetének fiataljaival beszélgettem. A KlSZ-tltkár elmondta, hogy náluk nincsenek lézengő, amolyan tagdíjfizető tagok, mindenkinek megbízatása van, önálló feladatot kell teljesítenie. Az egyik társadalmi munkát szervez, a másik továbbtanul, a harmadik tanácstagként működik, a / negyedik a faliújságot gondozza, és sorolta végig a szervezet összes tagját. Jó érzéssel hallgattam beszámolóját, már csak azért is, mert nem volt akkoriban általános tapasztalat a megbízatásrendszer ilyen alapos megszervezése. Ki milyen megbízatást vállaljon? A kérdés most, a KISZ kb határozatának megjelenése után különösen parázs vitákat, vált ki. Egyik nagyüzemünk KlSZ-alapszervezetének tagjai az akcióprogramot elfogadó taggyűlésen sorra álllak fel: — Vállalom, hogy részt veszek minden egyes KISZ-gyü- lésen. — Én ott leszek minden klubdélutánon. önkéntelenül is elgondolkodik az ember: vajon nem magától értetődő kötelessége a KISZ-tagnak, hogy megjelenjen a taggyűlésen? S nem ugyanilyen kötelessége az, hogy az alapszervezete által rendezett klubdélutánra legalább elmenjen? S ha egyszer kötelesség, hogyan lehet külön megbízatás is? Csakhogy alapszervezete válogatja, höl ml tarthat igényt a megbízatásrangra. Akadnak ma még olyan KlSZ-szerveze- tek, amelyek jobbára csak alkalmanként összeverődő együttesek. A közösség névre is alig tarthatnak igényt, hiszen a közösség rendszeres, erős kapcsolatot feltételez. Ilyen alapszervezetnél már az is haladás, ha rendszeressé válnak a taggyűlések, s a gyér létszám miatt nem kell szétoszlatni az egynéhány megjelentet. Hiba lenne maximalista igényekkel fellépni. Alaposan mérlegelni! kell az alapszervezet eddigi munkájának színvonalát, tagjainak képességét, sőt, a helyi sajátosságokat is. Nyilvánvaló, hogy egy bejáró fiatal például nem képes olyan feladat ellátására, amely a helybenlakást feltételezi. A KISZ megyei bizottságának legutóbbi ülésén mondta felszólalásában a bizottság egyik tagja: — A KISZ-tag csak ad eh”, passzív, amíg megfelelő feladatot nem találnak számár:’. S ha ez így van — márpedig igazát számtalan tapasztalat bizonyítja —, akkor az ifjúsági mozgalom halaszthatatlan tennivalója a megbízatást rendszer alapos, okos kiépítése. Minden egyes fiatal önálló feladattal kötődjön közösségéhez! Érezze kötelességének, hogy feladatát a tőle telhető legjobban megoldja, s erről adjon számot szervezetének. Az alapszervezet számon. kérésében reális és igényes legyen. A megbízatásrendsz”r csak úgy lehet teljes, ha a feladat vállalása és a teljesítéséről szóló számadás Is az alapszervezet „nyilvánossága" előtt történik. Lehet, hogy egynémely helyen most tapsol a KISZ-tit- kár. A megbízatásrendszer kialakítását jó alkalomnak látja arra, hogy tagsága felét „kiszórja” — mondván, kisebb létszámmal könnyebb boldogulni. Ez azonban szöges ellentétben áll a határozat szellemével, de még betűjével isi Csak azok a tagok „értek meg a kiszórásra”, akiknek nem is áll szándékukban cselekedni közösségükért. Akik viszont csak első nehézségeikkel nem tudnak megküzdeni, azokat segítsék át « többiek az akadályon. Jószándékú, tennieka- ró fiatalról egyetlen KISZ- szervezet sem mondhat le' Sz. M. Pásztói tanulságok Mit tesznek a szakképzettség emeléséért? A BUDAPESTI Kézműipari Vállalat pásztói telephelyén a bedolgozókkal együtt hatszáz ember talált munkalehetőséget. A szakképzettek aránya az öt százalékot sem éri el. A termelés igénye miatt a vállalat vezetősége manapság a szakmunkásképzés előkészítésén munkálkodik. Gondjaikat enyhíti, hogy júliusban tizenöt dolgozóval bőrdíszmű, szeptemberben húsz munkással konfekció szakmunkásokat képező tanfolyamot szerveznek. — A MŰM 15. sz. női szabó és bőrdíszmű szakmunkásokat képező intézetével vettük fel a kapcsolatot — mondja Kovács Sándorné telepvezető. — A F?v huzalban sok ember min';áH rejtezik: öntő. henyc-ész adja tudását, tapasztalatát, M d-ikínek a munkája fontos, a legkritikusabb. Rajta múlik, ho:ry a huzal olyan moral technológia. Képünkön: Juhá>z Gábor, a Salgótarjáni Ko tizemének dolgozója. drétházó, lágyító — hozzá- de talán a lágyító munkásé uas legyen, amilyent előír a aászati Üzemek kugellágyító (Kulcsár felv.J humán tárgyak oktatásához a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnáziumtól kaptunk tanárokat. Négy hónap tanulmányi idő után vizsgáznak a dolgozók, és szakmunkás-bizonyítványt kapnak. A tanfolyam jelentőségéről így beszél a telephely vezetője: — A gyakorlati ismeretek mélyebb elsajátítását teszi lehetővé. Ugyanakkor megfelelő elméleti képzettséget ad. Akik sikeres vizsgát tesznek, továbbra is teljesítménybérben dolgoznak, de magasabb szakmai képzettségükkel arányosan termelékenységük növekszik. Kereseti lehetőségeik javulnak. Törekvésünk az, hogy helyileg oldjuk meg a szakemberhiányt. A telephely ruhaipari egysége felső- és fürdőruhákat, köntösöket készít. A termékek ötven százalékát szovjet partnereknek exportálják, míg a másik ötven százaléka belga és holland megrendelés. A bőrdíszműrészleg készítményei — női retikül, bőrönd, utazó- és bevásárlótáska — nagyobb részt Szovjetunióba kerülnek, de Svájcba is exportálnak belőlük. Készítenek még — bedolgozó rendszerben — hazai igények kielégítésére horgolt bébihólmi- kat, s exportra kézzel előállított selyemperzsa szőnyegeket. 1968-tól, a termelés beindítása óta ugrásszerű előrelépés történt. Akkor otthonka és kötény varrásával kezdték a munkát. A bőrdíszműegység- ben pedig csak részműveleteket végeztek, budapesti üzemek részére. — A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS indításához négy év gyakorlatra van szükség — magyarázza Kovács Sándorné. — TIT-előadásokon rendezünk szabásztanfolyamot. Sokat fejlődtünk hat év alatt. Mondhatom. száz százalékban exportra termelünk. A szakmunkásképzés előfeltételét, a gyakorlati időt három évre csökkentették, de a húszéves korhatár megmaradt. Talán azért is kevés a jelentkező a fiatalok közül, mert tizenhat éves korig hat órában foglalkoztatják őket. A helyi vezetők, és a vállalat között megbeszélés folyik arról, hogy a gimnáziumi tanulók a gyakorlati foglalkozás idejét a telephelyen tölthetnék. Az elképzelések szerint másfél év alatt szakmunkásokká képezhetnék őket. Ha ez megvalósulna, bizonyára kielégíthető lenne a szakemberszükséglet. Betanított munkásként három éve dolgozik a ruhaipari egységben Alapi Mária. — Szeretném a szabószakmát kitanulni — mondja. — Igaz, még csak tizennyolc éves vagyok, de húszéves koromban jelentkezek szakmunkástanulónak. Érdemes tanulni mert egy-egy szakmai fogás biztosabb, gyorsabb alkalmazásával több munkadarabot tudok elkészíteni. Így többet kereshetek. Nem mellékes az sem, hogyha a szerkesztést megtanulom, otthon a magam számára is varrhatok ruhát. Sramkó Katalin a bőrdíszmű" egységben végzi munkáját. Ö más terveket szövöget: Három éve vagyok ezen a helyen. Szakmunkásképző tanfolyamra — bár gondoltam rá — nem akarok jelentkezni. Végzem a gimnáziumot, levelező tagozaton, s adminisztrációs munkakörben szeretnék dolgozni. Az üzemen belül erre van lehetőség. Illés Szilveszter viszont életpályaként szeretné a bőrdíszműves szakmát választani. — Szüleim is Itt dolgoznak — mondja — s én is megszerettem a munkát. A gimnáziumot levelező tagozaton végzem. Befejezése után a szakmunkásképző tanfolyamra jelentkezek. Véleményem szerint szakmailag képzettebben. ugyanannyi idő alatt többet és Jobbat lehet termelni, mint betanított munkásként. Elhatározásom, hog’’ ezen a pályán képzem tovább magamat. A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS iránti igények növekednek. Az új technológiai eljárások, és a termelés korszerű szervezése az eddiginél nagyobb tudást igényel. A szakmatanulás egyre inkább az őt megillető helyet foglalja el a köztudatban. A Budapesti Kézműipari Vállalat pásztói telepén is ily szemszögből nézik az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Szeretnénk a dolgozók korszerű technikát elsajátító, alapos szakmai ismeretet nyújtó képzését elősegíteni. Adorján László | NCGRAD — 1974, július 12., péntek
