Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)
1974-07-10 / 159. szám
I Mai kommentárunk Tűz elleni készenlétben Szárazabbra fordult a július. Az árpa után aratásra érett a kenyérgabona Is. Termelőszövetkezeteink fokozatosan belelendülnek az aratásba. Amíg a termés nem kerül a magtárba, nem mondhatjuk, hogy biztonságban van. Hogy szárazzá vált az idő, a tűz jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a termésre. Nagyon fel kell készülni arra, hogy a kora ősztől napjainkig tömérdek munkával létrehozott nagy értékünk, a kenyérnekvaló, nehogy a tűz martaléka legyen. Az emberek emlékezetében még ma is szörnyű tragédiaként él annak fájdalmas emléke, amikor Drégelypa- lánkon a tráktorból kipattanó egyetlen szikrától lángba borult a szérű és megégett a gabona. A napokban a dejtári tsz földjén, az országút mellett húzódó vasút mentén keletkezett kisebb tűz, az arra elhaladó mozdony szikrájától. Szerencsére a gabona még zöldes volt, nem fogott a tűz. Egyébként is éber emberek felfigyeltek a füstre és eloltották a tüzet. Az elmúlt esztendő is tanulságos ebből a szempontból. Több esetben vol tűz a termőföldeken, a kazlaknál. Kizárólag azért nem okoztak nagyobb veszteséget, mert a tűzoltók talpon voltak. A tüzek viszont azért keletkeztek, mert a tűzrendészeti szervek tanácsait. utasításait, rendelkezéseit nem, vagy csak részben tartották be. A tűzveszélyt nem szabad lebecsülni! Az idén néhány helyen nem a követelményeknek megfelelően tették meg az intézkedéseket a tűzveszély megelőzésére. Ugyanis a megelőzés a legfontosabb! Arra hivatkozik néhány felületes szövetkezeti vezető, hogy nincs tűzveszély, a csapadékos időjárás miatt. A tűzveszély mindig ott lebeg az emberek feje fe-. lett! Ilyenkor, aratás idején akár csapadékos az időjárás, akár nem, a tűz megelőzése ellen egyenlő mértékben, méghozzá minden eszközzel fel kell készülni. A mai mezőgazdasági viszonyok között a gépek ott forognak a szalmává érett búzatáblában. Egy szikrácska és kigyullad a búzaszár. vele pusztul a kenyérnekvaló. Természetes, hogy gépeinknek meg kell felelniük a tűzvédelmi követelményeknek. Engedményeket senki sem tehet. Ezzel kapcsolatban az illetékes szervek nagyon pontos utasításokat adtak, teljes műszaki leírással. Ezeket a szabályzatokat az erő- és munkagépveze- tőknek szinte betéve kell tudniuk. Ez nem elég, hanem azokat szigorúan be is kell tartaniuk, beosztottjaikkal betartatniuk. Nagyon kell ügyelni arra, hogy a gépek műszaki állapota ne csupán a munka kezdetekor legyen kielégítő, hanem naponta kötelesek ellenőrizni az illetékesek. Különösen az elektromos berendezésekre ügyeljenek! Nem árt erről beszélni, de arról sem, éppen a Dejtár környéki idei tapasztalat alapján, hogy a vasutak mentén, fokozottan ügyeljenek a tűzvédelmi előírások betartására. A termés időben való levágására, a szalma eltávolítására, a tűzvédelmi szántások elkészítésére. Szóljunk a szérűkről is! Víz, tűzcsapó, nem hiányozhat. De mindezekhez legfontosabb az éber, a munka gyümölcsére őrködő, a feladatát világosan ismerő ember. Álljunk tehát készenlétben! — B — Szigorúan ellenőrzik az előírások betartását Több mint 13 000 arató-cséplő gép dolgozik a következő hetekben az aratáson. A gépek egy részét idén vásárolták meg a gazdaságok, és várhatóan több száz fiatal, eléggé gyakorlatlan szakember is bekap- csplódik a munkába. Ezért is különösen fontos, hogy az idei B'-atásnál is szigorúan ellenőrzik a munkavédelmi előírások betartását és minden lehetséges módon igyekeznek elejét venni a baleseteknek. Az aratási munkánál'használt gépeket a munkára alaposan fel kell készíteni. Alapvető feladat a biztonságtechnikai és tűzrendészeti szemlék megtartása. Ezeken kell meggyőződni arról, hogy a gépek megfelelnek-e a munkavédelmi követelményeknek. Külön gondot kell fordítani a védő- berendezések ellenőrzésére. Az illetékesek figyelmeztetnek; a traktorokat védőkerettel kell felszerelni, s erre annál' is inkább szükség van, mert az elmúlt időszakban több halálos baleset történt a traktorok felborulásánál, a szükséges biztonságtechnikai berendezések hiánya miatt. A. rendelet szerint ugyan 1975 január elsejéig kell felszerelni a gépekre a védőkeretet, de jó, ha a gazdaságok ezt a határidőt előbbre hozzák. A gépszemlék nem teszik feleslegessé az erő- és munkagépek napi műszaki fehl ivizsgálatát. A vezetők felelősek azért, hogy a gépkezelők munkába indulás előtt meg- gvőződjenek a gépek műszaki állapotáról. Az aratási munkánál használatos gépek kezelésére, az egészségi ártalmak és a tűz megelőzésére a gazdaságokban rItalában megtették a szükséges intézkedéseket. A még g .akorlatlan szakembereket kioktatták arra, hogy mit kell í mniök üzemzavar esetén. A javításnál lényeges szempont: csak leállított gépet lehet megvizsgálni, javításra mozgó gépen nem kerülhet sor. Lényeges az is, hogy az arató- cséplő gépet nem szabad 15 fokosnál meredekebb lejtőre vinni. Szigorúan ellenőrzik a tűzvédelmi előírások betartását is. Az elmúlt évi aratásnál, a szállításnál egész sor baleset történt, ezért nagy gondot kell fordítani a járművek és a pótkocsik műszaki állapotának ellenőrzésére és ; z utak karbantartására. A munkavédelemhez tartozik még az aratásban részt vevő emberek ellátása, pihenősátrakkal, védőételekkel, a meleg étel biztosítása, és a szélsőséges időjárási tényezők hatásának lehetőség szerinti mérséklésé. A bogyós gyümölcs termesztésének Nógrád jónéhány termelőszövetkezetében kialakult hagyományai vannak. Az eper. ribizli, málna egyaránt jövedelmet biztosít a gazdaságnak és a tagságnak. Dré- gelypalánktól Pásztóig. Balassagyarmattól Magyarnándorjg kora nyáron a családtagok százai serénykednek a betakarításkor. A keszegi termelőszövetkezet is a málnatermelők közé tartozik. Az 58 hektáros táblában nagy a sürgés-forgás. A hozzáértő kezek boszorkányos gyorsasággal iárnak. Telnek a rekeszek. A termés iava exportra kerül, de előbb a Dunakeszi Hűtőház hűtőkamráiba. Külföldön a gurulós málnának nagy a kereslete, s a gazdaság is ezért kao több pénzt. — A Dunakeszire történő szállítás közben a málna, amelyet gurulósként szedtek, összerázódik, törődik. így csak 50—60 százaléka, máskor még ennél is kevesebb éri el a szükséges minőségi fokot — mondja Nagy András a termelőszövetkezet főagronómu- sa. Erre a fonákságra mások is felfigyeltek. A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet egy szakemberekből álló kutató- csoportja 1969-ben kísérletezni kezdett: miképpen lehetne kiküszöbölni a szállítás közbeni minőségcsökkenést. A kutatók elmés hűtőberendezést konstruáltak, amelynek próbaüzemeltetésére Keszegen került sor. A keszegiek az első napokban kíváncsian állták körül a málnás szélén üzembe helyezett helyszíni hűtőberendezést. A gépből felszálló fehér. ködszerű füst. a sárgán rikító műanyag rekeszek csalogatták a berendezés köré őket. Talán a málnaszedők jobban izgultak, mint a dr. Demeczky Mihály vezette kutatók. A hűtőberendezésről Papp László a próbaüzemelés irányítója mondta: — ötéves munkánk eredménye — mutatott a hűtőre, miközben egyik kollégája kiemelt belőle egy műanyag rekeszt. Papp László a lehűtött málnába markolt, s két kezében megcsörgette: — Mínusz huszonöt Celsius fokra tudjuk a málnát lehűteni. Ez a hőmérséklet elegendő ahhoz, hogy míg a gyümölcs a hűtőházba érkezik. megtartsa gurulós minőségét. Ott aztán egyenletes hőmérsékleten tárolják, míg nem szállítják exportra. A berendezés egyszerűbb, mint az ember gondolná. Energiaigénye nincs. Lényege: a málnára folyékony nitrogént permeteznek megfelelő nyomás alatt. A nitrogén párolgás közben hűti a gyümölcsöt a kívánt fokig. A nitrogén forráspontja rendkívül alacsony, mínusz 136 Celsius fok. Ezt ismerték fel és alkalmazták a kutatók a málna helyszíni hűtésére. Herencsényi Imre. a keszegi termelőszövetkezet elnöke, a piros „kavicsokkal” játszadozva kezében, már a jövőre gondol: — Kértük a kutatókat, hogy számolják ki nekünk, mibe kerül a berendezés, a fenntartása, az üzemeltetés. Amennyiben kedvezőek lesznek a számítások, gondolkodunk azon. hogy a berendezést tökéletesítése után megvásároljuk. A málna helyszínen történő hűtése szinte forradalmasítja a málna termesztését. Az eddigi jövedelem megduplázódhat, mert a málna kilencven százaléka exportra mehet. A hűtőberendezésből percenként emelnek ki egv-egv málnával teli rekeszt. A csonttá fagyott gyümölcsöt így szállítják. Három-négy óráig a legmelegebb nyári naoon Is tartja alacsony hőmérsékletét. A kutatóintézet szakembereinek még van mit pontosítani a berendezésen. Ha munkájukat befejezik, kétségtelen. hogy új szakasz nyílik a málnatermesztésben. S z. Gy. II ír adás Saibértából Az ifjúsági építkezések fővárosa A szibériai Angara felső folyásánál, az épülő Uszty- Ilimszk-i vízerőmű fölé magasodó sziklán hatalmas felirat: „Az erőművet az egész ország építi!” Valóban, az ország minden tájáról érkeztek -a fiatalok e most még gyéren lakott vidékre, hogy részt vegyenek az ipari, közlekedési és energetikai, az egész szovjet népgazdaság számára fontos létesítmények építésében. Az utóbbi évtizedben megközelítően másfél millió fiatal települt át szovjet Távol-Keletre és Szibériába. Uszty-Ilimszket joggal nevezik a szibériai ifjúsági építkezések fővárosának. Az egykori kis falu helyén ma 20 ezer lakosú korszerű város áll. két középiskolával, tucatnyi óvodával. Ifjúsági klub. több mozi, étterem és zenés szórakozóhely várja munka után a város lakóit. Az ifjú építők elhatározták, hogy 1974-ben fokozzák a munkatempót és három elektromos energiát szolgáltató gépegységet határidő előtt helyeznek üzembe. Ugyancsak Uszty-Ilimszkben épül egy fafeldolgozó komplexum, amelynek legfőbb egységét, az évi 500 ezer tonna kapacitású cellulózgyárat a KGST-tagországok közösen létesítik. . - _____ A zord klímájú Szibériában az új objektumok építésének legfőbb nehézségét a vasutak hiánya jelenti. Az Uszty- Uimszk-i építők megoldották ezt a 'problémát. Ma már a várost 214 kilométeres vasút köti össze a transzszibériai fővonallal. Ha választ keresünk arra, hogy a fiatalok miért költöznek az ország más tájairól Szibériába, érdemes megismerkednünk az erőmű egyik építőjével. Vaszilij Ramusz keménykötésű ukrán fiatalember, aki a Baltikumban letöltött katonaideje után határozta el, hogy Szibériába megy. Egysége Komszomol-megbízólevelet kapott, amelyre az útiköltséget és a költözési segélyt adják. Vaszilij Ramusz Szibériában tanult meg nagy teherbírású gépkocsikat vezetni. Többször ültem mellette, 25 tonna teherbírású tehergépkocsijának vezetőfülkéjében, az építkezés útjain járva, s mindig az volt a benyomásom, hogy Ramusz az egész óriási építkezés gazdája. — Vaszilij, ha elmegy majd innen, mire emlékszik vissza legszívesebben ? — Nem gondolkoztam ezen, mert nem akarok elmenni, — felelte —, legalábbis az építkezés befejezéséig nem. Hogy rni volt számomra eddig a legemlékezetesebb? — A folyó medrének hosszanti elzárása. Fiatal mérnökeink azt javasolták, hogy ezt a munkát ne a partról, hanem az Angarában levő szigetről kezdjük, mert így 1 millió rubeles megtakarítást érhetünk el. A mi ifjúsági gépkocsivezető-brigádunkra nagyon gyors munka várt, mert a folyó elzárását az olvadás előtt kellett befejeznünk. Azért, hogy a javasolt módszerrel láthassunk munkához, valamennyien átköltöztünk a szigetre, sátrakba. Tudtuk, hogy az építkezések sorsa a foyó elzárásától függ. A 40 fokos fagyok ellenére is határidőre elkészültünk. Ramusz éleiének sok cser ménye kötődik Uszty-Ilimszk- hez. 1970-ben mint a legjobb gépkocsivezetőt és komszomo- listát küldöttnek választották a Komszomol 16. kongresszusára. A tanácskozáson arról beszélt, hogy az Angarai vízlépcső harmadik erőművének építői, akik az ország különböző tájairól érkeztek, szinte valamennyien szibériaivá válnak. Vaszilij Ramusz Szibériában végezte el a dolgozók középiskoláját, s most az autóipari technikumba készül felvételire. Szibériában alapított családot. Feleségével, Annával az építkezésen ismerkedett meg. Két gyermekük, Szvetlána és Jevgenyij már Uszty- Uimszk-i születésű. Fiatalok építették Szibériában a Krasznojarszki és a Bratszki erőművet, s mintegy 20 ipari létesítményt, köztük a Korsunovói Ércdúsítót, amely évente 15 millió tonna vasércet dolgoz fel, az Angarai Petrolkémiai Kombinátot, amely 150 féle terméket gyárt, valamint a bratszki alumíniumkohókat. Szibéria ipara rohamosan fejlődik. Erős, fiatal kezek, temérdek energia és bátorság kell ahhoz, hogy e föld minden kincsét feltárják. Arnold Haritonov A korszerű gépekre gépmesterek vigyáznak, Koncz László a nyomóhengereket festékezi Dobozokból - sok pénz Hatalmas papírtekercsből fórmcilódnrtk a dobozok Ahhoz, hogy tetszetősen, higiénikusan kerülhessenek az áruk a boltokba, jó minőségű, prakitikus, ízléses csomagolóanyagokat, dobozokat kell készíteni. A Glóbus Nyomda rétsági telepén már megalakulásuk óta. két esztendeje ezen fáradoznak a dolgozók. Korszerű gépeken készülnek a Tomi mosószercsalád dobozai, az elektromos izzók, a játékok, sok-sok gyógyszer és élelmiszer, fűszerek csomagolásához szükséges csomagolóanyagok, amelyek hazánk határain túl is bizonyítják a rétságiak sikereit. Mintegy másfél száz fői foglalkoztatnak a korszerű, modern üzemben, akik nagy része leány és asz- szony, korábban csak a háztartás teendőit végezték. Ebben az esztendőben 560.) tonna dobozt kell készíteniük, melynek bruttó árbevétele százmillió forint. A dobozkészítés egyik fázisa a „kitépés'’ — ezt fakalapáccsal végzik Makrai Bertalan és Kristály István a nyomdagépek kiváló ismerői » — fotók: kulcsár józsef — NÓGRÁD - 1974. július 10>, szerdr 5
