Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)
1974-07-10 / 159. szám
Alapszervezetek az ifiúságpolitikáért Az utóbbi években a pártszervek és pártalapszerveze- tek munkájában egyre inkább előtérbe kerül és jelentőségének megfelelő helyet kap az ifjúsággal való törődés, ezen belül a KISZ-szervezetek munkájának segítése, ellenőrzése. A Központi Bizottság 1970. februári ifjúságpolitikai határozata nyomán valamennyi pártbizottság, csúcsvezetőség, és az alapszervezetek többsége intézkedési tervet, végrehajtási programot fogadott el, amelyek jó része valóra is vált, vagy megvalósulóban van. Az irányító pártszervek többsége testületi ülésen visz- szatért a határozatra és további feladatokat jelölt meg. Nem mondható el ugyanez egyértelműen az alapszeryeze- tekről. Jelentős részük — különösen az üzemi alapszervezetek — a pártmunka állandó elemeként folyamatosan foglalkoznak ifjúságpolitikai kérdésekkel. Más részük azonban elintézettnek véld az ifjúság- politikai határozat végrehajtását azzal, hogy annak idején taggyűlésen ismertette és végrehajtására alapszervezeti intézkedési tervet fogadott el. Sőt, vannak alapszervezetek, amelyeknél még ezt sem tették meg. A határozatról A Politikai Bizottság az elmúlt év novemberében ellenőrizte az ifjúságpolitikai határozat végrehajtását és — többek között — arra kötelezte a pártalapszervezeteket, hogy 1974. első félévében taggyűlésen önálló napirendként vitassák meg a határozat helyi végrehajtásának helyzetét. Vizsgálják meg, mi valósult meg saját intézkedési terveikből, jelöljék meg a további feladatokat és ezekkel egészítsék ki a korábbi végrehajtási terveiket. A Politikai Bizottság megállapította, hogy az ifjúság politikai határozat végrehajtásában jelentős eredmények születtek. Ezek mindenekelőtt a pártszervezeteknek, a kommunisták aktív munkájának köszönhetők. Az eredmények azonban elsősorban anyagi, szervezeti jellegűek, olyanok, amelyek viszonylag rövid idő alatt, operatív jellegű intézkedésekkel megvalósíthatók voltak. Jelentős lemaradás mutatkozik viszont az ifjúság körében végzett politikai nevelő munkában. Erre a pártszervezetek is kevesebb figyelmet fordítottak és nem követelték meg kellő eréllyel a társadalom más szerveitől, intézményeitől sem. Éppen ezért a következő időszakban, években, a pártalapszervezeteknek is erre kell a nagyobb figyelmet fordítani. Erkölcsi nevelés Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának fő felelőse, gazdája, irányítója, koordinátora és ellenőre — a maga működési területén — a párt- alapszervezet. Ezt a tevékenységét alapvetően két irányban kell erősíteni. Mindenekelőtt a gyakorlatban mindenütt érvényt kell szereznie annak az elvnek, hogy az ifjúság eszmei, politikai, erkölcsi nevelése társadalmi ügy. Társadalmunk egyetlen szerve, intézménye sem menthető fel az 'ezzel járó kötelezettségek alól. A család, az iskola, a munkahelyi kollektíva, az állami, gazdasági vezető, a művelődési intézmény és nem utolsósorban a szakszervezet, a Hazafias Népfront és minden más szerv és szervezet feladata — a saját tevékenységi körén belül —, hogy állandóan és hatékonyan folgalkozzék az ifjúságnevelő munkával is. Teljesen helytelen a társadalmi munkamegosztásnak az olyan felfogása, hogy a párt és a KISZ végzi a politikai nevelést, más szervek pedig ezt anyagi eszközökkel, szervezeti intézkedésekkel segítik. A pártszervezeteknek valamennyi szervtől és intézménytől meg kell követelni a hatékony ifjúságnevelő munkát. Bátorítanunk kell a szak- szervezetek, a szocialista brigádok, munkahelyi kollektívák, a Hazafias Népfront helyes kezdeményezéseit, amelyeknek eredményeként egyre több fiatal — elsősorban KISZ-en kívüli — kapcsolódik be a társadalmi, közösségi életbe. A pártalapszervezeteknek javítaniuk kell a KISZ pártirányítását. Ez nem azonos az előző feladatkörrel, miután a KISZ nem egyszerűen a tömegszervezetek egyike, hanem a párt ifjúsági szervezete, következésképpen a párt közvetlenül irányítja. A helyi KISZ-szervezetek munkájáért, tevékenységének • színvonaláért minden szinten a közvetlenül irányító pártszervezet a felelős. Az irányítás természetesen a KISZ szervezeti önállóságának tiszteletben tartásával történik, ez azonban nem zárja ki — sőt feltételezi — azoknak a munkaformáknak az általánossá tételét, amelyek a párt és a KISZ együvétartozásának gyakorlati megvalósítását jelentik. Folyamatosan biztosítanunk kell, hogy a párt határozatait a KISZ-tagok, a KISZ irányító szerveinek legfontosabb döntéseit pedig a párttagok megismerjék. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a párt- és KISZ- taggyűléseken ezek ismertetésére sor kerüljön. Gyakrabban kell meghívni aktív KISZ-tagokat párttaggyűlésekre, pártrendezvényekre és rendszerré kell tenni azt is, hogy a KISZ-alapszervezet titkára a pártvezetőségi ülések állandó meghívottja, jobb esetben a vezetőség tagja legyen. Vezetők és fiatalok A pártszervezeteknek arról is gondoskodniuk kell, hogy a fiatalok között gyakran forduljanak meg a párt, az üzem, az intézmény, a gazdaság, a tsz, a tanács vezetői, beszélgessenek velük, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat. A politikai nevelő munka eredményessége jórészt attól függ, hogy kik azok, akik a fiatalok között tanítják eszméinket, hirdetik politikánkat. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a fiatalokhoz a legkiválóbb propagandistákat küldjük, olyanokat, akik szeretik és értik is őket. A pártalapszervezetek soron következő, ifjúságpolitikát tárgyaló taggyűlésein gondosan számba kellene venni, hogy a fenti kérdésekben mit tett és mivel maradt adós az alapszervezet. így megfelelően lehet kiegészíteni a határozat maradéktalan végrehajtását szolgáló alapszervezeti intézkedési terveket. Petroszki István, az MSZMP KB munkatársa Tizenötödször arat Főkombájnos Bereden A műhely a szokottnál valamivel hangosabb. A szerelők vidám fickók, egymást ugratják ebédidő alatt. Közülük valaki mindig társai megjegyzéseinek céltáblájául szolgál. Megengedhetik maguknak a tréfálkozást a berceli termelőszövetkezet gépműhelyének dolgozói, hiszen a gabonabetakarítási előkészületekből rájuk háruló feladatokat hiánytalanul teljesítették. A kombájnok kijavítva állnak a műhely mellett. (Mire e sorok megjelennek már az őszi árpa betakarítását végzik). Atkári Vilmos is nyugodt. Vadonatúj. német kombájnja első ízben vesz részt az aratásban. nem úgy. mint a vezetője, aki jubilál: egyfolytában tizenötödik alkalommal ül a kombájn „nyergében”. — ű itt a „főkombáj- nos” — mondják Atkári Vilmosról a társai. A tizenöt nyár rekkenő melege barnára cserzette bőrét a berceli ^szerelőnek. A másfél évtizeddel ezelőtti aratás izgalma. — hiába a nagy tapasztalat — most is az arcán ül. Nem a nagy feladat miatt „szorít”. Génét úgy ismeri. mint a tenyerét, a segédvezetővel összeszokott már. Azt is tudja, a szállítók miatt nem kell állnia egy percet sem. Az előre nem látható körülmények miatt van feszültség benne. A meleget még csak lehet bírni, de ha esik, akkor a nagy készülődés hiábavaló lehet. Az időjárás tartja izgalomban: — Emlékszem olyan aratásra, amikor naponta esett. Álmomba sem kívánom vissza. A szemek nem peregtek a kalászból. a gép kerekei süllyedtek — mesél az egyik nyárról Atkári Vilmos. Annak idején SZK—3-as típusú kombájnnal vágta a gabonát. Nemcsak az évek szaladtak, a típusok is változtak. A német kombájn erősebb, nagyobb teljesítményű. az aratást is megyorsítja. Nem véletlen, hogy Atkári Vilmos kezére bízták. Aki annyi órát töltött kombájnon, s any- nyi holdról aratta a gabonát mint ő. annak rz új géppel is könnyű a dolga. — Mióta részt veszek az aratásban körülbelül 60 ezer holdról vágtam le a gabonát — jegyzi meg csendesen. Az idei betakarításra testileg-lelkileg felkészült. A munka nemcsak a gépet teszi próbára, az emberek erejét, idegeit is. A kombájnos azonban nem nyugtalan természetű, leszámítva a kis aratási lázat. Megszokta, hogy ilyenkor naponta három-négy órát alszik, a többit a gépen tölti, mert minden kiesett félóra mázsákat jelent a közös számára. — Mi kombáinosok érezzük, hogy a gazdaság tagjai, vezetői bennünket figyelnek. Nagy a felelősség. A tét: egész évi munkánk eredménye — magyarázza. A felkészülés ezért mindenre kiterjedt. Gondoskodtak a tartalék alkatrészekről. az emberek pihenéséről, összehangolták az aratásban résztvevők munkáját. — Csak azt nem tudjuk még. mit kapunk az aratásért. A tsz-vezetői azt mondták, érdeklődnek máshol is. hogyan ösztönzik a kombájnosokat. Tavaly több mint nyolcezer forintot kaptam. Ügy számolnak, hogy két hét alatt végezhetnek a gabona betakarításával. Az ember azt gondolná, ezután a kombájnos legalább annyi nap szabadságot vesz ki, hogy a fáradalmakat kipihenje. Korántsem van így. Utána jön a többi halaszthatatlan munka, egészen késő őszig. Atkári Vilmos és társai az elkövetkező napokban, hetekben főszerepet kapnak a gazdaság életében. A „főkombájnos” bízik abban, hogy a jubileumot, a tizenötödik aratást kimagasló átlagterméssel ünnepelheti. Szabó Gyula lövőért a főid mélyén A mérnökség dolgozói a bányamestert tájékoztatják kedik. — Az energiaellátás lelke már kész a nagyobb termelésre — mondja. A belső fülke szemre 's gyönyörködtető műsze’'f í - val ugyancsak szokatlan a nógrádi bányákban. — Ez a föld alatti diszp -- cserállomás, vagyis inform. - ciós központ. A felvilla > lámpákból a diszpécser egész bányaüzem menetét t' • lenőrizheti — újságolja Kis Csitári Boldizsár villamosmérnök. , Kényes, sokat tudó műszerfal, több száz méterre a föld alatt. Olyan, hogy pillanatnyi információra képes. A kis jelzőlámpák mellett a hangosbeszélő rendszer is megvan. A munkahelyektől a diszpécsei- állomásig, a külszínig, főmérnöki és bányamesteri irodáig egy gombnyomás segítségévei lehet beszélni, intézkedni, veszélyt jelezni, segítséget kérni. Üj bánya, modern technikai berendezések. A rázócsúszda egy kicsit • múltat juttatja eszembe. Valamikor ez jelentette a legfejNéhány évvel ezelőtt még geológusok és fúrógépek kutatták Mátraverebély határában a föld alatti kincset, a szenet. — A feltárást minden erővel gyorsítani szeretnénk. Az új verebélyi szénmező Kányás jövője — újságolja Tóth József főmérnök. — Mennyi a szénvagy on? — Több mint 20 millió tonna, amit az új feltárással művelésre előkészítünk. Jó kányáéi minőségű szén, 170—180 centiméter a vastagsága. Galamb Elemér bányaimester kíséretében indulunk az új bányamezőbe. Viszonylag csendes még a bányarész. A feltárók, elővájóik dolgoznak csak. — Ez a 640 méteres gumi- szalag már nemcsak a szén szállítását végzi, hanem műszakváltáskor a személyszállítást is. Űj dolog ez, és első a nógrádi bányákban. A ki- és beszállási időt csökkenti — magyarázza a bányamester. Néhány munkahelyet meglátogatunk. Szocialista brigáA bányarcsz energiaközpontja Diszpécserállomás a föld alatt Iettebb munkahelyi technikát. Ma is jó szolgálatot tesz Bara- nyi István elővájási brigádjának. Ök már frontelőkészítésen dolgoznak, szakonként hárman. Laczka István szakvezető Géczi Ernő és Varga S. János pakolják szaporán a csúszdát, ami zakatolva továbbítja a szenet. — Sok van még hátra. Ez a frontfejtés a jövő év utolsó negyedében kezdi meg a termelést. A gyors vágathajtás keretében legutóbb több mint 111 métert hajtottunk ki — újságolják. Az új frontra szovjet gyártmányú MK—2-es önjáró biztosítást várnak, a szenet maróhengerrel jövesztik és rakják. A kísérletektől függően a másik frontfejtést is teljesen gépesíteni akarják. 1976-ban már Kányás-akna termelésének 70 százaléka az új bányamezőből kerül felszínre. Bodó János Fotó: Kulcsár József dók dolgoznak nehéz körülmények között. Több helyen a feltárással együtt jár a víz is. Van munkahely, ahol a vetőn haladnak át, és a kemény homokos kőzet iszappá válik. Deszkapalánk mögé szalmát raknak, ez köti az iszapot, a víznek viszont szabad utat enged. A feltárással együtt a le- csapolást is szeretnék megvalósítani. A brigádok beneveztek a gyorsvágathajtási versenybe. A követelmények teljesítése esetén személyenként ezer forint prémiumot kapnak negyedév végén. Sikerrel állják a versenyt. Hornyák István szakvezető irányításával Szomora Bertalan és Rusz Sándor már kezdettől részt vesz a feltárásban és mindig túlteljesítették a tervet. A mérnökség dolgozói rendszeresen járják a munkahelyeket. Irányt adnak műszerrel, és ellenőrzik a feltárást. A bányamestert most is tájékoztatják a tapasztalatokról. — Ez itt a bányarész energiaközpontja — mutatják a különös gondossággal kiképzett és biztosított bányafolyosót, ahol a transzformátoroknál, kapcsolószekrényeknél Vincze Gyula villanyszerelő csoportvezető tevékeny
