Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-10 / 159. szám

Alapszervezetek az ifiúságpolitikáért Az utóbbi években a párt­szervek és pártalapszerveze- tek munkájában egyre inkább előtérbe kerül és jelentőségé­nek megfelelő helyet kap az ifjúsággal való törődés, ezen belül a KISZ-szervezetek munkájának segítése, ellenőr­zése. A Központi Bizottság 1970. februári ifjúságpolitikai hatá­rozata nyomán valamennyi pártbizottság, csúcsvezetőség, és az alapszervezetek többsé­ge intézkedési tervet, végre­hajtási programot fogadott el, amelyek jó része valóra is vált, vagy megvalósulóban van. Az irányító pártszervek többsége testületi ülésen visz- szatért a határozatra és to­vábbi feladatokat jelölt meg. Nem mondható el ugyanez egyértelműen az alapszeryeze- tekről. Jelentős részük — kü­lönösen az üzemi alapszerve­zetek — a pártmunka állandó elemeként folyamatosan fog­lalkoznak ifjúságpolitikai kér­désekkel. Más részük azonban elintézettnek véld az ifjúság- politikai határozat végrehajtá­sát azzal, hogy annak idején taggyűlésen ismertette és vég­rehajtására alapszervezeti in­tézkedési tervet fogadott el. Sőt, vannak alapszervezetek, amelyeknél még ezt sem tet­ték meg. A határozatról A Politikai Bizottság az el­múlt év novemberében ellen­őrizte az ifjúságpolitikai ha­tározat végrehajtását és — többek között — arra kötelez­te a pártalapszervezeteket, hogy 1974. első félévében tag­gyűlésen önálló napirendként vitassák meg a határozat helyi végrehajtásának helyzetét. Vizsgálják meg, mi valósult meg saját intézkedési terveik­ből, jelöljék meg a további feladatokat és ezekkel egé­szítsék ki a korábbi végrehaj­tási terveiket. A Politikai Bizottság meg­állapította, hogy az ifjúság politikai határozat végrehaj­tásában jelentős eredmények születtek. Ezek mindenekelőtt a pártszervezeteknek, a kom­munisták aktív munkájának köszönhetők. Az eredmények azonban elsősorban anyagi, szervezeti jellegűek, olyanok, amelyek viszonylag rövid idő alatt, operatív jellegű intézke­désekkel megvalósíthatók vol­tak. Jelentős lemaradás mu­tatkozik viszont az ifjúság kö­rében végzett politikai nevelő munkában. Erre a pártszerve­zetek is kevesebb figyelmet fordítottak és nem követelték meg kellő eréllyel a társada­lom más szerveitől, intézmé­nyeitől sem. Éppen ezért a következő időszakban, évek­ben, a pártalapszervezeteknek is erre kell a nagyobb figyel­met fordítani. Erkölcsi nevelés Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának fő felelőse, gazdája, irányítója, koordiná­tora és ellenőre — a maga mű­ködési területén — a párt- alapszervezet. Ezt a tevékeny­ségét alapvetően két irányban kell erősíteni. Mindenekelőtt a gyakorlatban mindenütt ér­vényt kell szereznie annak az elvnek, hogy az ifjúság esz­mei, politikai, erkölcsi nevelé­se társadalmi ügy. Társadal­munk egyetlen szerve, intéz­ménye sem menthető fel az 'ezzel járó kötelezettségek alól. A család, az iskola, a munka­helyi kollektíva, az állami, gazdasági vezető, a művelődé­si intézmény és nem utolsó­sorban a szakszervezet, a Ha­zafias Népfront és minden más szerv és szervezet felada­ta — a saját tevékenységi kö­rén belül —, hogy állandóan és hatékonyan folgalkozzék az ifjúságnevelő munkával is. Teljesen helytelen a társadal­mi munkamegosztásnak az olyan felfogása, hogy a párt és a KISZ végzi a politikai nevelést, más szervek pedig ezt anyagi eszközökkel, szer­vezeti intézkedésekkel segí­tik. A pártszervezeteknek va­lamennyi szervtől és intéz­ménytől meg kell követelni a hatékony ifjúságnevelő mun­kát. Bátorítanunk kell a szak- szervezetek, a szocialista bri­gádok, munkahelyi kollektí­vák, a Hazafias Népfront he­lyes kezdeményezéseit, ame­lyeknek eredményeként egyre több fiatal — elsősorban KISZ-en kívüli — kapcsolódik be a társadalmi, közösségi életbe. A pártalapszervezeteknek javítaniuk kell a KISZ párt­irányítását. Ez nem azonos az előző feladatkörrel, miután a KISZ nem egyszerűen a tö­megszervezetek egyike, hanem a párt ifjúsági szervezete, kö­vetkezésképpen a párt közvet­lenül irányítja. A helyi KISZ-szervezetek munkájáért, tevékenységének • színvona­láért minden szinten a köz­vetlenül irányító pártszervezet a felelős. Az irányítás termé­szetesen a KISZ szervezeti önállóságának tiszteletben tartásával történik, ez azon­ban nem zárja ki — sőt felté­telezi — azoknak a munkafor­máknak az általánossá tételét, amelyek a párt és a KISZ együvétartozásának gyakorla­ti megvalósítását jelentik. Fo­lyamatosan biztosítanunk kell, hogy a párt határozatait a KISZ-tagok, a KISZ irányító szerveinek legfontosabb dön­téseit pedig a párttagok meg­ismerjék. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a párt- és KISZ- taggyűléseken ezek ismerteté­sére sor kerüljön. Gyakrab­ban kell meghívni aktív KISZ-tagokat párttaggyűlé­sekre, pártrendezvényekre és rendszerré kell tenni azt is, hogy a KISZ-alapszervezet titkára a pártvezetőségi ülé­sek állandó meghívottja, jobb esetben a vezetőség tagja le­gyen. Vezetők és fiatalok A pártszervezeteknek arról is gondoskodniuk kell, hogy a fiatalok között gyakran for­duljanak meg a párt, az üzem, az intézmény, a gazda­ság, a tsz, a tanács vezetői, beszélgessenek velük, hallgas­sák meg véleményüket, javas­lataikat. A politikai nevelő munka eredményessége jó­részt attól függ, hogy kik azok, akik a fiatalok között tanítják eszméinket, hirdetik politikánkat. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a fiata­lokhoz a legkiválóbb pro­pagandistákat küldjük, olya­nokat, akik szeretik és értik is őket. A pártalapszervezetek soron következő, ifjúságpolitikát tárgyaló taggyűlésein gondo­san számba kellene venni, hogy a fenti kérdésekben mit tett és mivel maradt adós az alapszervezet. így megfelelően lehet kiegészíteni a határozat maradéktalan végrehajtását szolgáló alapszervezeti intéz­kedési terveket. Petroszki István, az MSZMP KB munkatársa Tizenötödször arat Főkombájnos Bereden A műhely a szokottnál valamivel hangosabb. A szerelők vidám fickók, egymást ugratják ebédidő alatt. Közülük valaki min­dig társai megjegyzései­nek céltáblájául szolgál. Megengedhetik maguknak a tréfálkozást a berceli termelőszövetkezet gépmű­helyének dolgozói, hiszen a gabonabetakarítási elő­készületekből rájuk háru­ló feladatokat hiánytalanul teljesítették. A kombájnok kijavítva állnak a műhely mellett. (Mire e sorok meg­jelennek már az őszi ár­pa betakarítását végzik). Atkári Vilmos is nyu­godt. Vadonatúj. német kombájnja első ízben vesz részt az aratásban. nem úgy. mint a vezetője, aki jubilál: egyfolytában tizen­ötödik alkalommal ül a kombájn „nyergében”. — ű itt a „főkombáj- nos” — mondják Atkári Vilmosról a társai. A tizenöt nyár rekkenő melege barnára cserzette bőrét a berceli ^szerelőnek. A másfél évtizeddel ez­előtti aratás izgalma. — hiába a nagy tapasztalat — most is az arcán ül. Nem a nagy feladat miatt „szorít”. Génét úgy isme­ri. mint a tenyerét, a se­gédvezetővel összeszokott már. Azt is tudja, a szál­lítók miatt nem kell áll­nia egy percet sem. Az előre nem látható körül­mények miatt van feszült­ség benne. A meleget még csak lehet bírni, de ha esik, akkor a nagy készü­lődés hiábavaló lehet. Az időjárás tartja izgalomban: — Emlékszem olyan aratásra, amikor naponta esett. Álmomba sem kívá­nom vissza. A szemek nem peregtek a kalászból. a gép kerekei süllyedtek — mesél az egyik nyárról At­kári Vilmos. Annak idején SZK—3-as típusú kombájnnal vágta a gabonát. Nemcsak az évek szaladtak, a típusok is változtak. A német kom­bájn erősebb, nagyobb tel­jesítményű. az aratást is megyorsítja. Nem véletlen, hogy Atkári Vilmos kezé­re bízták. Aki annyi órát töltött kombájnon, s any- nyi holdról aratta a gabo­nát mint ő. annak rz új géppel is könnyű a dolga. — Mióta részt veszek az aratásban körülbelül 60 ezer holdról vágtam le a gabonát — jegyzi meg csendesen. Az idei betakarításra testileg-lelkileg felkészült. A munka nemcsak a gé­pet teszi próbára, az em­berek erejét, idegeit is. A kombájnos azonban nem nyugtalan természetű, le­számítva a kis aratási lá­zat. Megszokta, hogy ilyen­kor naponta három-négy órát alszik, a többit a gépen tölti, mert minden kiesett félóra mázsákat jelent a közös számára. — Mi kombáinosok érezzük, hogy a gazdaság tagjai, vezetői bennünket figyelnek. Nagy a felelős­ség. A tét: egész évi mun­kánk eredménye — ma­gyarázza. A felkészülés ezért min­denre kiterjedt. Gondos­kodtak a tartalék alkatré­szekről. az emberek pihe­néséről, összehangolták az aratásban résztvevők mun­káját. — Csak azt nem tud­juk még. mit kapunk az aratásért. A tsz-vezetői azt mondták, érdeklődnek máshol is. hogyan ösztön­zik a kombájnosokat. Ta­valy több mint nyolcezer forintot kaptam. Ügy számolnak, hogy két hét alatt végezhetnek a gabona betakarításával. Az ember azt gondolná, ezután a kombájnos leg­alább annyi nap szabad­ságot vesz ki, hogy a fá­radalmakat kipihenje. Ko­rántsem van így. Utána jön a többi halaszthatatlan munka, egészen késő őszig. Atkári Vilmos és tár­sai az elkövetkező napok­ban, hetekben főszerepet kapnak a gazdaság életé­ben. A „főkombájnos” bí­zik abban, hogy a jubileu­mot, a tizenötödik aratást kimagasló átlagterméssel ünnepelheti. Szabó Gyula lövőért a főid mélyén A mérnökség dolgozói a bányamestert tájékoztatják kedik. — Az energiaellátás lelke már kész a nagyobb ter­melésre — mondja. A belső fülke szemre 's gyönyörködtető műsze’'f í - val ugyancsak szokatlan a nógrádi bányákban. — Ez a föld alatti diszp -- cserállomás, vagyis inform. - ciós központ. A felvilla > lámpákból a diszpécser egész bányaüzem menetét t' • lenőrizheti — újságolja Kis Csitári Boldizsár villamosmér­nök. , Kényes, sokat tudó műszer­fal, több száz méterre a föld alatt. Olyan, hogy pillanatnyi információra képes. A kis jel­zőlámpák mellett a hangosbe­szélő rendszer is megvan. A munkahelyektől a diszpécsei- állomásig, a külszínig, főmér­nöki és bányamesteri irodáig egy gombnyomás segítségévei lehet beszélni, intézkedni, ve­szélyt jelezni, segítséget kér­ni. Üj bánya, modern techni­kai berendezések. A rázócsúszda egy kicsit • múltat juttatja eszembe. Va­lamikor ez jelentette a legfej­Néhány évvel ezelőtt még geológusok és fúrógépek ku­tatták Mátraverebély határá­ban a föld alatti kincset, a szenet. — A feltárást minden erő­vel gyorsítani szeretnénk. Az új verebélyi szénmező Kányás jövője — újságolja Tóth Jó­zsef főmérnök. — Mennyi a szénvagy on? — Több mint 20 millió ton­na, amit az új feltárással mű­velésre előkészítünk. Jó ká­nyáéi minőségű szén, 170—180 centiméter a vastagsága. Galamb Elemér bányaimes­ter kíséretében indulunk az új bányamezőbe. Viszonylag csendes még a bányarész. A feltárók, elővájóik dolgoznak csak. — Ez a 640 méteres gumi- szalag már nemcsak a szén szállítását végzi, hanem mű­szakváltáskor a személyszállí­tást is. Űj dolog ez, és első a nógrádi bányákban. A ki- és beszállási időt csökkenti — magyarázza a bányamester. Néhány munkahelyet meg­látogatunk. Szocialista brigá­A bányarcsz energiaközpontja Diszpécserállomás a föld alatt Iettebb munkahelyi technikát. Ma is jó szolgálatot tesz Bara- nyi István elővájási brigádjá­nak. Ök már frontelőkészíté­sen dolgoznak, szakonként hárman. Laczka István szak­vezető Géczi Ernő és Varga S. János pakolják szaporán a csúszdát, ami zakatolva to­vábbítja a szenet. — Sok van még hátra. Ez a frontfejtés a jövő év utolsó negyedében kezdi meg a ter­melést. A gyors vágathajtás keretében legutóbb több mint 111 métert hajtottunk ki — újságolják. Az új frontra szovjet gyárt­mányú MK—2-es önjáró biz­tosítást várnak, a szenet ma­róhengerrel jövesztik és rak­ják. A kísérletektől függően a másik frontfejtést is teljesen gépesíteni akarják. 1976-ban már Kányás-akna termelésé­nek 70 százaléka az új bánya­mezőből kerül felszínre. Bodó János Fotó: Kulcsár József dók dolgoznak nehéz körül­mények között. Több helyen a feltárással együtt jár a víz is. Van munkahely, ahol a vetőn haladnak át, és a kemény ho­mokos kőzet iszappá válik. Deszkapalánk mögé szalmát raknak, ez köti az iszapot, a víznek viszont szabad utat en­ged. A feltárással együtt a le- csapolást is szeretnék megva­lósítani. A brigádok benevez­tek a gyorsvágathajtási ver­senybe. A követelmények tel­jesítése esetén személyenként ezer forint prémiumot kapnak negyedév végén. Sikerrel áll­ják a versenyt. Hornyák Ist­ván szakvezető irányításával Szomora Bertalan és Rusz Sándor már kezdettől részt vesz a feltárásban és mindig túlteljesítették a tervet. A mérnökség dolgozói rendsze­resen járják a munkahelye­ket. Irányt adnak műszerrel, és ellenőrzik a feltárást. A bá­nyamestert most is tájékoztat­ják a tapasztalatokról. — Ez itt a bányarész ener­giaközpontja — mutatják a különös gondossággal kikép­zett és biztosított bányafolyo­sót, ahol a transzformátorok­nál, kapcsolószekrényeknél Vincze Gyula villanysze­relő csoportvezető tevékeny­

Next

/
Thumbnails
Contents