Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-09 / 158. szám

Ä KISZ-vezetők felkészítéséért A társadalom építésében a kommunista ifjúsági szövet­ségnek is nagyobb feladatot, felelősséget kell vállania. Ezt hangsúlyozta a KISZ Vili. kongresszusa és a KISZ kb 1974. április 17-i határozata. A feladatok sikeres végrehaj­tása megköveteli a jól kép­zett, munkáját jól ismerő KISZ-vezetőt. Végre kell haj­tani az ifjúságpolitikai hatá­rozatban megjelölt feladatot: ,.a vezetésre alkalmas, tehet­séges KISZ-tagoknak nyújtsa­nak nagyobb lehetőséget ké­pességeik kibontakoztatására, elméleti és gyakorlati képzé­sükre.” A KISZ kb 1963-ban dol­gozta ki a vezetőképzés irány­elveit, de végrehajtása nem minden területen mondható eredményesnek. A tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy a megyei vezetőképző táborok­ban részt vevő fiatalok moz­galmi felkészültsége nagyon változatos, sok fiatal még alapfokú ismeretekkel sem rendelkezik. Eből adódik, hogy ilyen vezetőképzésben részt­vevők nem mindig a nekik szükséges ismeretanyagot kap­ják. Ezen a problémán igye­kezett segíteni a KISZ Sal­gótarjáni városi bizottsága, a város nagyüzemeiben a há­zi vezetőképzés megszervezé­sével. 1973-ban már folyt ilyen képzés, de nem sikerült min­den nagyüzemi bizottságnál megfelelő színvonalon, és rendszerességgel megvalósíta­ni. Ezért az 1974-es évben vá­rosi előadógárdát hozott lét­re a KISZ városi bizottsága, és ezzel próbálta biztosítani a vezetőképzéseken a színvo­nalas előadásokat. Az 1974. évi képzés tapasztalatai azt bizonyítják, hogy bár nem minden szempontból tökélete­sen, de sikerült az elképze­léseket megvalósítani. Csak­nem kétszáz fiatal bevonásá­val indult hat nagyüzemben a házi vezetőképzés. A záró foglalkozásokon — amelyek hét végi 2—3 napos tábor ke­retében zajlottak — mintegy 140 fő számolt be az előadá­sokon tanultakból. Tehát nagyüzemi KISZ-bizottságaink vezetőinek 60—65 százaléka sajátította el az alapfokú ve­zetési ismereteket. Nem volt megoldott azon­ban a KISZ-csúcsvezetőség és a közvetlen városi irányítás alá tartozó alapszervezetek vezetőinek képzése. Ezért új­szerű kezdeményezéssel élt a városi bizottság, kihasználva az épülő ifjúsági és úttörő A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat az eddigi hatsoros, három- menetes cukorrépa-betakarító gépsora mellett az olasz Ros- sl-cég licence alapján új, egys oros, egymenetes cukorrépa­kombájn gyártását kezdte meg és még az idén 235-öt ad a mezőgazdasági üzemeknek (MTI fotó: Gottwald Károly felvétele) Nógrádiak Szegeden váltótábor már készenlevő he­lyiségei által adott lehetősé­geket. Négy turnusban hétvé­gi 3 napos vezetőképző tanfo­lyamokra iskolázta be az e területen dolgozó KíSZ-veze- tőket. A tábor céljaként a KISZ kb április 17-i határo­zatának megismertetését —< módszertani oldalról való megközelítéssel — alapvető vezetési ismeretek adását tűz­ték ki. A tapasztalatok alapján a kezdeményezés jónak bizo­nyult, mert túl azon, hogy az említett célkitűzéseket meg­valósította, nagy közösségfor­máló lehetőséget nyújtott. A kialakult baráti kapcsolatok biztosíthatják, hogy az egyes alapszervezetek ne egymástól elszigetelten dolgozzanak, ha­nem egymással együttműköd­ve, egymás tapasztalatait fel­használva tudjanak előbbre lépni munkájukban. Ezen a vezetőképzési formán csaknem 130 KISZ-vezető vett részt. A város KISZ-vezetőinek 60 szá­zaléka kapott alapfokú kép­zést. részint a hét végi tábo­rok keretében. A széles körben folytatott felkészítő tevékenységgel kí­vánja a KISZ városi bizottsága kiküszöbölni azokat a gondo­kat, amelyeket a vezetők fel- .készületlensége eredményez. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy a je­lentős mértékű fluktuáció épp­úgy a vezetők hiányos poli­tikai és vezetői felkészültsé­géből adódik, mint az alap­szervezetek vezetőségeiben ta­pasztalható egyenlőtlen mun­kamegosztás. Egy képzetlen KISZ-titkár nem tudja meg­felelően ellátni munkával a vezetőség tagjait ebből kö­vetkezik, hogy az ő vállát nyomja az egész alapszerve­zet vezetésének terhe. A túl­terheltségre hivatkozva válik meg funkciójától évente alap­szervezeti titkáraink 20—30 százaléka. Ez a magas szám csökkenthető azáltal, hogy a titkárt — éppúgy mint a ve­zetőség tagjait — megfelelően félkészítik a reszortjaiból adó­dó feladatokra. Az áprilisi határozat a KISZ- vezetőképzés továbbfejleszté­sét kulcskérdésként kezeli. Az elmúlt évek kezdeményezései városunkban jó alapot szolgál­tatnak ahhoz, hogy az Ifjúsági szövetség feladatait, a felada­tok végrehajtását biztosító módszereket, formákat egyre szélesebb körben ismertessük meg a KISZ-vezetőkkel, -aktí­vákkal, s biztosítsuk a KISZ- munka továbbfejlődésének személyi feltételeit. Lopatovszki Csaba, a KISZ salgótarjáni bizottsá­gának nevelési felelőse Tellek — a munkásokéi*! A LAMP ART ZIM salgótar­jáni gyárában sokat tettek és tesznek azért, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményei tovább javuljanak. E fontos célt szolgáló — nem látvá­nyos — intézkedésekre töre­kednek. Mindennapi munká­juk szerves részeként kezelik a munkások helyzetének fo­lyamatos javítását. Tervet készítettek — a bé­rekben meglevő, a végzett munka, a szakrételem alapján nem indokolt különbségek megszüntetésére. Ennek ered­ményeként csökkent az ala­csony — 1500 forint alatti ke­resetűek száma. A dolgozók 2 százalékát sem éri el az arány. A munkások átlagkeresetének növekedése 3 év alatt megha­ladta a 21 százalékot. Nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy a munkásnőknél és a fiataloknál az egyenlő mun­káért, egyenlő bér elve mind­inkább érvényesüljön. A gyárban a lehetőségek keretein belül erőfeszítést tesznek a nehéz fizikai munka csökkentésére. Terveikben szerepel: a GYGO üzemben reszelőgép beállítása, a szere­lőszalagok korszerűsítése. A rakodási tevékenység gépesí­tésére is törekednek. Fejlesz­tési elképzeléseikben szerepel: az öntödei nehéz fizikai mun­kát helyettesítő automatasor beszerzése, mellyel a jelenlegi kézi kiszolgálású formázógé­pek használatát minimálisra csökkenthetik. A fejlesztések előnyei közis­mertek. így növekededik gyorsabban a termelékenység, válik könnyebbé az emberi munka és nagyobb lesz a munka biztonsága. A vezetők látják, hogy a műszaki és szervezeti intézke­déseknek csak akkor van fo­ganatja, ha azokkal párhuza­mosan folyik a munkavédelmi oktató, felvilágosító munka. Az élet már többször bizonyí­totta: a legjobb védőberende­zések sem nyújtanak önma­gukban biztonságot, ha neve­lési munka hiánya miatt, a veszélyt nem ismerve, a dol­gozók nem használják, vagy éppen virtusból kiiktatják, leszerelik. Az ilyen tapaszta­latok sürgetik a folyamatos ellenőrzést, és a felvilágosító munkát. A DOLGOZÖ ember érde­kében tett hathatósabb intéz­kedések eredményei már je­lentkeznek. Az üzemi balese­tek száma 1970-hez viszonyít­va 1973-ban 17 százalékkal mérséklődött. A megtett mű­szaki és munkavédelmi intéz­kedések hatására a kiesett munkanapok folyamatosan csökkentek. Jelentős volt a sajtológépek védőberendezé­seinek átalakítása, a különbö­ző elszívóberendezések felsze­relése. Arról sem feledkeztek el, hogy hatékonyabbá tegyék a munkavédelmi propagandát. Az előírásoknak megfelelően — és nem formálisan — vég­zik a baleseti oktatást, a ve­zetők biztonságtechnikai vizs­gáztatását. A lakásgondok megoldásá­ból is részt vállal az üzem. 1971 óta 85 dolgozónak közel másfél millió forint kamat­mentes kölcsönt biztosítottak. Közülük 55 fizikai munkás­ként dolgozik. Növekedik azoknak a száma, akik a mun­káslakásépítési akció kereté­ben részesülnek támogatás­ban. Az elképzelések szerint 1974-ben a gyár 2,5 millió fo­rintot fordít a követelmé­nyeknek nem megfelelő koló­niaépületek szanálására, a szükséges lakásalapok pótlá­sára. A dolgozók közvetlen ér­dekvédelmét szolgálja, hogy mind többen ismerték fel a tanulás, továbbképzés fontos­ságát, és élnek a kedvezmé­nyekkel. Jelenleg 145 dolgozó vesz részt szakmai tanfolya­mokon. Ugyanakkor gondol okoz — s a jövőben a hatéko­nyabb nevelő munkával kell biztosítani — annak elérése, hogy mind többen végezzék el az általános és a középiskolák szerezzék meg a nagyobb mű­veltséget. így jobban megfe­lelhetnek a változó követel­ményeknek. A MUNKA MÉG eredmé­nyesebbé válhat, ha a gazda­sági-műszaki vezetők intézke­déseik során állandóan figye­lembe veszik a dolgozók véle­ményét, rendszeresen tájékoz­tatást adnak számukra az őket érintő termelési éfe szo­ciális kérdésekről. Nemcsak a végrehajtásba, hanem a dön­tés előkészítésébe és az ellen­őrzésbe is bevonják őket. Ha továbbra is következetesen haladnak a megkezdett úton. Ez az egész kollektíva számá­ra újabb sikerek forrása leket. S. I. Együtt a lakosággal Sxéeaényi tapasztalatok A tanácsok munkájának hatékonyságát, minőségét nagymértékben meghatároz­za a tanács és a lakosság kapcsolata: a népképviseleti érdek érvényre juttatása. Az, hogy a mindennapi munká­ban hogyan és milyen mér­tékben jut kifejezésre a tár­sadalmi aktivitás, a demok­ratikus közéleti légkör. — A tanács és a lakosság kapcsolatát kielégítőnek tart­juk — vélekedett Földi Lász­ló, a Szécsényi nagyközségi Tanács elnöke. — Milyen formái vannak ezeknek a kapcsolatoknak? — A nyilt községpolitika jegyében tájékoztatást adunk a jelentősebb feladatokról, tanácstagi beszámolók, falu­gyűlések, üzemi munkásokkal való rétegtalálkozók alkalmá­val. A jó kapcsolatot illusztrálja az Egy nap Szécsényért moz­galom, amely a lakosság kö­rében megértésre talált, és az orvosi rendelő építéséhez az elmúlt évben intézmények, üzemek dolgozói 140 ezer forinttal járultak hozzá. Egyébként a lakosság össze­sen 854 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végzett. — A testületi ülések — végrehajtó bizottsági ülés, ta­nácsülés — elé kerülő előter­jesztésekben hogyan jut ki­fejezésre a lakosság igénye? — Arra törekszünk, hogy a testületi ülések elé kerülő anyag előkészítésébe bevonjuk Mai kommentárunk Ebben az évben is megren­dezi)? a hagyományos Nyári f '.abadegyetemet Szegeden. A Szabadtéri Játékokkal párhu­zamosan július máspdik felé­tan kerül sor az előadásokra. Mutatja, hogy a szakmai to­vábbképzés mellett gazdag kulturális programból válogat­hatnak a részt vevők, felké­szülés és pihenés egyszerre az itt töltött idő. Július harmadik hetében a pedagógusok részé­re. a negyedik héten pedig a közművelődési szakemberek­nek rendeznek előadássoroza­tot. A közoktatás-politikai és a közművelődési párthatározat után megnövekedett feladatok végrehajtásához nyújt segítsé­get az idei szabadegyetem. Nógrád megye a két városból, és a járásokból egyaránt el­küldi képviselőit. A rétsági járásból például, a nemzetisé­gi nap szervezőit kivéve a füg­getlenített közművelődési dol­gozók mindegyike részt vehet a rendezvényeken. / Ejiészségnevelő előadások Jól dolgozik a bizottság Igen aktívan, jól dolgozik a T nassagyarmati városi Tanács egészségügyi és szociálpolitikai b- zot'tsága. A bizottság tagjai több esetben mondanak véle­ményt, a testületi ülések elé kerülő előterjesztésekről, hasz­nos javaslatokkal egészítve ki azokat. Megszervezték egész­ségnevelő előadások tartását fiataloknak, illetve bevonták ebbe a munkába az üzemorvo­sokat. A bizottság kezdemé­nyezte, hogy az egészségügyi felvilágosító előadásokra hív­ják meg a gyermekgondozási szabadságon otthon levő kis­mamákat is. Megbecsülésük jeleként A Minisztertanács határo­zata értelmében július elsejé­vel érvénybe lépett a tanácsi dolgozók béremelése. Mindez a megbecsülést mutatja, amely társadalmunkban kö­rülveszi a tanácsoknál tevé­kenykedő előadókat, osztály- vezetőket. mindazokat. akik valóban a köz tisztviselői. A tanácsi dolgozók — bár­milyen szinten lássák el fel­adatukat — szinte nap mint nan kapcsolatba kerülnek az emberek százaival. Ök dol­goznak a fejlesztési és fenn­tartási költségvetés megvaló­sításán. intézik a nanaszokat. válaszolnak a feltett kérdé­sekre. igazolásokat állítanak ki, ellenőriznek. segélyeket folyósítanak. A béremelés Nógrád me­gyében közel ezernégvszáz doleozót érint, ha hozzávesz- szük a tanácsi intézmények alkalmazottait is. Ennyiük borítékába kerül több nénz ezentúl minden fizetéskor. Felelősségteljes munkát, nem esvszer sok évi tanulást, szakértelmet. tapasztalatot ismer el a mostani kormány­intézkedés. Ma már esyre nagyobb követelményként jelentkezik az iskolai végzet­ség, a szaktudás, a tanácso­kon. A fiatalok, akik ezt a hivatást választják általában egy évig gyakornokként is­merkednek a tanácsi munká­val. hogy megtudják mire is vállalkoznak amikor taná­csi tisztviselők akarnak len­ni. A tanácstörvény lényegesen megnövelte a tanácsok önál­lóságát. Nagyobb szerepe lett a helyi kezdeményezéseknek. Ugyanakkor nagyobb a fele­lősségük is a városi, nagyköz­ségi, községi tanácsoknak. Ha hiba csúszik a gazdálkodás­ba. a tervezésbe. rosszul szervezik a kereskedelmet, avagy gyakori a panasz az orvosi ellátásra az iskolákra, az a tanácsok hibájaként is könyvelhető el. Szerencsére ilyen jelensé­gekkel egyre ritkábban talál­kozhatunk.' Segíti ezt. hogy mindenütt támaszkodnak a nyílt község-, vagy várospoli­tikára. kérik az emberek vé­leményét, egy-egy fontosabb döntés előtt. A tanácsok önállóságát jel­zi a tanácsi munka korszerű­södése. Egyre több ügyben döntenek a helyi tanácsok. Olyan előadók, csoportveze­tők. vagy osztályvezetők, akik a napi gyakorlati munka so­rán valóban tisztában vannak a helyi lehetőségekkel es a legjobban ismerik az embe­rek gondjait, örömeit. Nem vitás, hojgy a tanácsi dolgozókra lényegesen több munka és ezzel együtt na­gyobb felelősség hárul. Ugyanakkor fizetésük elma­radt a hasonló végzettséggel rendelkezőéktől, akik válla­latnál vagy gyárban dolgoz­nak. így érthető, hogy a taná­csi munka nem vonzotta a legjobb szakembereket. A mostani bérrendezés ezt a visszáságot megszünteti. A rendelkezésre álló pénz el­osztását egyébként differen­ciáltan hajtották végre. Na­gyobb bérfejlesztésre kaptak módot a városi, nagyközségi és községi tanácsok. Tehát azokon a területeken, ahol leginkább elmaradtak a bé­rek. Ügy is mondhatnánk, ők a tanácsi munka ..közkato­nái”, akik nap mint nap a gyakorlatban szolgálják az emberek ügyeinek megoldá­sát. A mostani béremelés talál­kozik az állampolgárok he­lyeslésével. De a megbecsülés mellett még jobb munkára, felelősségteljesebb döntések­re, emberségesebb, gyorsabb ügyintézésre is kötelezi a ta­nácsok dolgozóit! £. s - E* az illetékes tanácsi bizottsá­gokat. A bizottság az adóit területen vizsgálódást végez, véleményt kér, így alapos, több síkon előkészített jelen­tés kerül a testületi ülések elé. — Ez már általános? — Tendenciájában igen. Arra törekszünk, hogy vala­mennyi anyag így kerüljön ülések elé. — Hány bizottság segíti a tanács munkáját? — Hét bizottságunk, illetve albizottságunk működik. Kö­zülük van, amelyik betölti hi­vatását, viszont őszintén meg kell mondani,, hogy van gyen­gén működő bizottságunk is. Szécsényben a tanácsi bi­zottságok működésének segí­tése érdekében a tanács tiszt- 1 sígviselői és az apparátus dolgozói egy-egy bizottság segítését vállalták. Ezért a munkájukért felelősséggel tartoznak a tanácsnak. — A testületek véleménye mennyire jut kifejezésre.? Milyen formában próbálják megoldani. hogy tényleges döntési lehetősége legyen a testületnek? — Arra törekszünk, hogy a testületek elé kerülő előter­jesztés színvonalas legyen. Az alapvető kérdések eldöntésé­nél több változatot javaso­lunk. — Ez a törekvés jelenleg mennyire valósul meg? — Egy példa. A bölcsőde vezetőjének kinevezése előtt a tanács elé a pályázók kö­zül két nevet javasoltunk. A tanács választással döntött. Ilyen és hasonló eseteknek egyre inkább szeretnénk ér­vényt szerezni. Szeretném megjegyezni, hogy a javasla­tok is alapos előkészítés után kerülnek a testületek elé. Szécsényben. hogy a de­mokratizmus fejlesztése céljá­ból megfelelő szakemberekkel szeretnék tovább szélesíteni az aktívahálózatot. A községpolitikai feladatok, fejlesztési koncepciók kiala­kításába, kidolgozásába, a ta­nácstagokat, a község lakossá­gát fokozottabban szeretnék bekapcsoni. A lakossággal a terveket falugyűléseken, ré­tegtalálkozókon ismertetik. A testületek által elfogadott terveket aztán újra ismerte­tik, melynek végrehajtásához kérik a lakosság segítségét. Szenográdi Ferenc 4

Next

/
Thumbnails
Contents