Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-02 / 152. szám

PERLICZI JANOS DANIEL (1705—1778) A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Hizotisaga 197J-ban „Perliczi János emlékpla- kett*’-et alapított. Az emlék- plakettel a megye egészség­ügye érdekében kiemelkedő tevékenységet kifejtő orvoso­kat és gyógyszerészeket tün­tetik ki. Adományozására és átadására első alkalommal az 1974. évi Semmelweis-napi ün­nepségek keretében kerül sor. Perliczi János Dániel 1705- t >n született Késmárkon. Né­metország, Franciaország és Hollandia egyetemein tanult, Wittenbergben nyerte el a bölcsészet és Utrechtben az orvostudomány doktora címet. Bár kiváló képességei alapján külföldön egyetemi tanszéket aianlottak neki, nem fogadta el, hanem Magyarországra visszatért, s kezdetben Kés­márkon telepedett le. Ezt kö­vetően pedig Selmecbányára került városi főorvosként, majd 1731-ben Nógrád várme­gye tiszti főorvosául nevezték ki. Ettől kezdve Perliczi egész eletét a megye egészségügyé­nek szentelte, egészen halá­láig, amely 1778-ban követke­zett be. Több évtizedes tevékenysé­ge elsősorban a megye egész­ségügyi helyzetének javítására irányult, Alig kétéves megyei főorvosi tevékenysége után 1733-ban a vármegye köz- egészségügye szempontjából — akkor országosan is — — nagy jelentőségű „Egész­ségügyi Szabályrendeletet” dolgozott ki, mely más me­gyéknek is mintául szolgált. A megye által elfogadott „Szabályrendelet” szabályozta a vármegyei főorvos, a gyógy­szertár gondnokának és segé­deinek, a vármegyei sebész­nek és szülésznőinek a teen­dőit. A vármegye jegyzőköny­vei arról tanúskodnak, hogy Perliczi a későbbiek során is minduntalan azon fáradozott, hogy a megye lakosságának egészségügyi ellátása a lehe- 1 ősegekhez képest szervezett formát öltsön és javuljon. Látva a megye és az ország elmaradott állapotát, a rossz közegészségügyi helyzetet, a népünket nem ismerő idegen orvosok gyakran inkább ká­rokat okozó tevékenységét, 1751-ben tervezetet nyújtott be Mária Teréziának hazai orvosi főiskola felállításáról. Ügy vélte, hogy az ország egészségügyi elmaradottságá­nak felszámolása elsősorban a hazai orvosok számának nö­velésével érhető el. Terveze­tében felsorolta a hazai orvo­si iskola hiányából eredő ba­jokat, majd azokat az előnyö­ket, melyekkel az ilyen intéz­mény létesítése járna, végül pedig konkrétan és részlete­sen kidolgozta az oktató sze­mélyzet feladatait, az orvos­képzés programjának főbb elveit. Nagy érdeme Perliczi - nek annak hangsúlyozása, hogy miután az orvosi főisko­la célja a közjóiét megjavítá­sa lenne, irányításában min­den magánérdeket mellőzni kell, és azt minden társadalmi osztályú ifjúság számára hoz­záférhetővé kell tenni. Abban az időben Perliczi tervezetét nem fogadták el, ez irányú munkássága mégsem maradt eredménytelen: egyrészt Markhot Ferenccel együttmű­ködve létrehozott — igaz rö­vid életű — orvosi iskolát Egerben, másrészt még az ő életében 1777-ben megalakí­tották az első orvosi kart Ma­gyarországon, melynek létesí­tése során figyelembe vették Perliczi számos javaslatát. Perliczinek tehát a magyar orvosképzés megindításában elévülhetetlen érdemei van­nak. Úgyszintén nagy rédemei vannak Perliczinek az orvos- tudomány művelésében is. Számos munkáját kiadták, még számosabb azonban — az akkori mostoha körülmé­nyek miatt — kiadatlan ma­radt. Tanulmányaira előre- mutatóan jellemző volt az eg­Megkezdődtek az egyetemi- főiskolai felvételi vizsgák Országszerte megkezdődtek az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák a felsőoktatási intéz­mények nappali, esti és leve­lező tagozatain. A következő Hetekben több tízezer jelölt tudásáról győződnek meg a felvételi bizottságok. Azok a diákok, akiknek jelentkezési lapja szabályos volt és jelent­kezésüket elfogadták, leg­alább 8 nappal a kitűzött fel­tételi vizsga előtt értesítést kaptak: hol és mikór kell fel- vételizniök. A felvételi vizs­gákat általában július első két Hetében tartják, július 31-ig azonban mindenütt befejezik. A felsőoktatási intézmények felvételi rendszere lehetővé -.eszi, hogy a szakközépiskolát végzettek szakirányú tovább­tanulás esetén az egyik felvé­teli tárgy helyett — részben vagy teljes egészében — egy kijelölt szakmai, elméleti érettségi vizsgatárgy anyagá­ból felvételizzenek. A tanul­mányi versenyek — így a szakmai tantárgyi, vagy össze­tett szakmai versenyek — győztesei, helyezettjei az egyik, vagy mindkét felvételi vizsgatárgyból felmentést kap­nak. Az egészségügyi szakkö­zépiskolákat végzettek a szó­beli felvételi vizsgán a bioló­gia helyett például az „anató­mia-élettan-belgyógyászatot” gyógyszerész karon pedig az „anatómia-élettan-laborotó- riumi ismereteket” választhat­ják. A biológia felvételi alól mentesülnek, akik az egész­ségügyi szakközépiskolák or­szágos szakmai versenyén az első tíz helyezett közé kerül­tek. A bölcsészettudományi, az állam- és jogtudományi ka­rokra pályázók tárgyanként központilag kitűzött, egységes írásbeli feladatok alapján tesznek felvételi vizsgát. Ugyancsak ilyen felauatoK alapján folyik a vizsga a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen, a gazdasági főiskolákon, az or­vostudományi egyetemeken, a tanárképző főiskolá­kon és a felsőfokú tanító-, illetve óvónőképző intézetek­ben. Az írásbeli feladatok egy részét általában kérdéssoro­kat tartalmazó feladatlapos — tesztek — segítségével bo­nyolítják le. Az idén széles körben alkalmazzák műszaki egyetemeken a szakmacsopor­tos felvételi vizsgát. Akik sikeres felvételi vizs­gát tettek, de helyhiány miatt elutasították őket, az adott egyetem rektorához címezve tellebbezhetnek, kérve a szak­tárca elbírálását. A fellebbe­zések nyomán a végső dönté­sedre augusztus végén kerül sor. Körülbelül 10 ezer munkás- és parasztszármazású fiatal az egyetemek, főiskolák KISZ- szervezeteinek előkészítő tan­folyamain készült fel a felvé­teli vizsgákra. Ebben az esztendőben is jellemző volt az aránytalan jelentkezés az egyes fakultá­sokra, szakokra. Pszichológia szakon 13-szoros, a művészeti fakultásokon általában 7—10- szeres, a magyar-történelem szakokon 15—18-szoros, az idegen nyelveknél 3—4-szeres, az állam- és jogtudományi karokon 4-szeres, az orvosi karokon 3—4-szeres, a túlje­lentkezés. A kívánatosnál ke­vesebb viszont a jelenkező az agrár, a műszaki tanárképző es bizonyos építési szakokon zaktságra való törekvés, a környezeti tényezők szerepé­nek a felismerése és a mate­matika jelentőségének mélta­tása. Munkássága úttörő az államorvostannak, mint tudo­mányos disciplinának a meg­teremtésében. Tanulmányt írt továbbá „A nógrádi levegőről, vizekről és tájakról.” Tevékenysége kiterjedt az orvostudománnyal rokon tu­dományokra, a fizikára, a psychológiára, a jogra, sőt a földrajzra és csillagászatra is. Szerteágazó tevékenységének bizonyítéka, hogy még ifjú korában matematikai-techni­kai kutatásaival sikerült elér­ni a Selmecbányái bányák termelőképességének növelé­sét. Perliczi egyébként a bá­nyászok életének jó ismerője volt. Munkássága külföldi el­ismerését bizonyítja, hogy tagjai közé sorolta több kül­földi tudós társaság. Perliczi maga is fáradozott azon, hogy Magyarországon szintén léte­süljön tudományos társaság, akadémia-szerű intézmény. Ez az álma csak évtizedekkel ha­lála után valósult meg. Külön méltatást érdemel Perliczinek a magyar dolgozó nép iránt érzett mély szerete- tének és együttérzésének az a megnyilvánulása, hogy ma­gyar nyelven jelentette meg néhány munkáját, melyek kö­zül kiemelkedő a „Szegények orvoslása”, amit Budán adtak ki 1740-ben. Ebben a művében felsorolja azokat a gyógysze­reket, melyek hozzáférhetőek az egyszerű dolgozó nép szá­mára is. Perliczi kiváló gyakorló or­vos és gyógyszerész volt egy­személyién, aki korának élen haladó színvonalán kezelte betegeit, maga teremtve meg feltételeit a gyógyszerek be­szerzésének. Gyógyító tevé­kenységét Losoncon művelte, ahol patikája is volt. Az ab­ban az időben megyénkben is dühöngő járványok ideje alatt minduntalan önfeláldozó ma­gatartást mutatott. Noha Perliczi érdemeit Nóg rád megye annak idején mél­tányolta, sőt érdemei elisme­réséül már az 1741. évi or­szággyűlés nemesi kiváltsá­gokkal ruházta fel, nem ke­vés volt az a gáncsoskodás, méltánytalanság, amiben ez a kiváló orvos és gyógyszerész részesült. Róla nevezve el az orvo­sainkat és gyógyszerészeinket kiemelkedő tevékenységre ser­kentő emlékérmet, megyénk a haladás, a dolgozó nép fel- emelkedésén fáradozó nagy­jaink emlékének ápolását is szolgálja. Dr. Fancsik János As első végzősök ’ Több száz fiatal vietnami szakember szerez szakmai képzettséget hazájában, vagy a szocialista országok felsőok­tatási intézményeiben. Haza­térésük után évről évre egyre nagyobb számban kapcsolód­nak be az ország távoli kör­zeteinek fejlesztésébe. Nem­rég a hanoi építészeti egyete­men ünnepelték az első hábo­rú utáni végzős évfolyamot. Az Intézet mintegy 120 tanítvá nya utazik az ország gyengéb ben fejlett körzeteibe, ahol nagy szükség van jól képzett szakemberekre. 4% öreg; hányák helyén Fiatal gyár, ifjú munkások Idősebb mémöknő. a Ko­hászati Gépgyártó Vállalat munkatársa járt a napokban, a Ganz-MÁVAG mátranová- ki gyáregységénél. Miután átvette a gyáruknak rendelt csarnoki futódarukat, jegyző­könyvbe mondta észrevétele­it. körbenézett az arcokon, összecsapta a kezét és csodál­kozva kérdezte: Mondják! Itt mindenki ilyen fiatal? Igen. a mátranováki. a fia­talok gyára. A közel hét és fél száz dolgozó közül háromszáz- negyven a harminc év alat­tiak száma, s egy — a közel­múltban készült — statiszti­ka szerint, a felsőszintű ve­zetők átlagéletkora is alig érj el a harmincöt évet. Az igaz­gató éppen negyven múlt. de a főmérnök is csak negyven­kettő éves. a főkönyvelő hu­szonnyolc. és az egyik leg­fontosabb osztály, a termelé­si. vezetője is mindössze harminckét esztendős. Kell ennél ékesebb bizo­nyíték? — Jó velük és közöttük dolgozni. Energikusak, len­dületesek. tudják feladataikat és érzik munkájuk jelentősé­gét. Természetesen, nem min­degyikük ilyen; mint az élet­ben mindenhol, itt is vannak fegyelmezetlenek. nemtörő­dömök, hanyagok. De szá­muk olyan kicsi, hogy csupán elenyésző hányadát képezi a becsületesen helytálló társa­iknak. Nem értek egyet azok­kal, akik kigvót-békát hány­nak a mai fiatalokra, mert hogy: nagy hajúak, szakálla­sak. rikító öltözékben iárnak. Nálunk ez nem téma. Val­lom, hogy az ember érték­mérőinél mindezek lényegte­lenek; a végzett munka, tár­sadalmunkhoz és egymáshoz való viszonyuk, cselekedete­ik alapján kell őket megítél­ni. Ezt mondta róluk az ifjú­sági parlament ülésén a gyár­egység Igazgatója. Molnár Mihály. Márpedig ő jól is­meri őket. s tudja: számta­lan kezdeményezés a fiata­lok érdeme. Hogy egy meglehetősein friss, jelentős eseményt em­lítsünk. Mátranovákon. a kongresszusi, felszabadulási munkaversenyre is a fiatalok tették meg az első lépése­ket. A daruüzem „József At­tila” forgácsoló brigádjának, amely a felhívásra leggyor­sabban reagálva, versenyre hívta ki a gváregvség vala­mennyi brigádját, átlagélet- kora huszonhat év. s vezető- Így. ha jük még be 6em töltötte a húszat.' Vagy egv nagyon égető gondra, a tanulás, a művelt­ség minimális szintiének el­sajátítására is a fiatalok irá­nyították rá a reflektorfényt. Mert ezen a területen bőven van még tennivaló a gyár­egységben. Az ifjúsági par­lament ülésén is elhangzott a sajnálatos tény. s több hoz­zászóló foglalkozott a témá­val: a dolgozók közül száz­tízen még nem végezték el az általános iskola nyolc osz­tályát. S ilyenek a harminc év alattiak között is vannak. Erre, miként többen is bon­colgatták. sovánv vigasz, hogy az Ifjúsághoz már nem so­rolt. harminc éven túliakhoz viszonyított arányuk ió. Ez az a terület, ahol a gyáregység vezetőségének nagv segítségére lehet a KISZ-szervezet. Hiszen Mát­ranovákon is — miként má­sutt. s ezt egy nemrégiben készült országos felmérésből tudjuk — szembe kell nézni azzal a sajátságos ténnyel, hogy pontosan az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendel­kezők nem kívánnak élni a továbbtanulás lehetőségével. Erre sajnos, eleven példa is akad. Az elmúlt évben, rendkívül jó feltételek biz­tosítása mellett sem jelent­keztek annyian általános is­kolai tanulmányaik folytatá-'- sára, vagy befejezésére, hogy egv tízfős osztályt be lehe­tett volna Indítani. Mindezek tudatában a gyáregység ve­zetősége — egyéb serkentő intézkedések kiadása mellett — kénytelen volt olyan hatá­rozatot hozni, amelyben ma­ximálta a szakmával nem rendelkező és alapfokú ta­nulmányaikat még be nem fejezett dolgozók fizetését. kénytelen-kelletlen is. akik többet akarnak ke­resni. azoknak tanulni kell. És mikor tegyék, ha nem éppen fiatalon ... örvendetes viszont. hogy az ifjú dolgozók közül so­kan vállalnak magukra köz­életi teendőket. Hatvanhár- man választott testületi ta­gok; közülük — például — hatan a pártalapszervezetben töltenek be különböző funk­ciókat. ketten pedig tanács­tagok. S ez utóbbihoz talán már hozzá sem kellene ten­ni. hogy az egyik huszon­nyolc. a másik. Varga Pál TMK-laktos. a mátranováki huszonkilencedik számú vá­lasztókörzet tanácstagja, hu­szonkilenc éves. Fiatal "vár — fiatal em­berek. És mint még sok helven. itt is éppen nekik okoz ne­hézséget a lakáshiány. Már a két évvel ezelőtti felmérés során is számtalan jelentke­ző akadt volna egv esetleges építkezési akcióra, de akkor, a gváregvség égető beruházá­si gondjaiból fakadóan, nem kerülhetett rá sor. De az azóta eltelt idő során ezeket a feladatokat részben. vae\> teljes egészében megoldották, és így. várhatóan még az idén megalakul a lakásépítő szövetkezet Mátranovákon. A- előzetes tervek szerrint 1975-ben elkezdik három, egyenként tizenkilenc laká­sos több szintes ház építését. Gondok, eredmények, meg­valósult és megoldásra váró elképzelések. Mátranovákon. ahol nem is olyan rég — igazán nem is sok ideje: éppen öt éve — szénnel megrakott csilléi; kúsztak végig a falun a szén- osztálvozö felé. most ígv él­nek a darukat és hidakat gyártó, fiatal dolgozók. Karácsony György Jegyekkel körülbástyázva HOVÁ UTAZIK? — Mondja csak, alszik ma­ga? Az idegesen odavetett sér­tést hamar elfelejti, aki mond­ta, csak azt bántja, akinek mondták. — A jegyek ... Talán nem vonatindulás előtt ugyanis is hihető, de hozzávetőleg 250 nem lehet egy 25 személyre fajta van, s még álmomból szóló csoportos utazási űrla- felkeltve is tudnom kell, a pót kitölteni. Pedig ezt ki- szekrériy melyik részébe nyúl- vánják, ahelyett, hogy a meg- jak egyikért, másikért. Nem- bízott egy nappal előbb ké­— Nyilván, hogy nem min- zetközi jegyeket is kiadok, de nyelmesen elintézné, den utas ilyen, de az általá- annyi biztos, hogy Magyaror- Pedig, ha valaki, akkor Er- nos, hogy a vonatjegyet min- szág összes helységének Sál- zsike szereti a munkáját. Ér- denki az utolsó pillanatban gótarjánhoz számított kilo- dekesnek tartja az emDerek- veszi, kapkod, türelmetlenke- méterszámát fejből tudom. kel való foglalkozást, örül, ha dik, és néha megbántja a Az asztalon a legkülönfé- az ismerősök nála váltanak jegypénztárost. lébb jegyek és űrlapok mel- jegyet, mert tudja, hová utaz­Lukács Istvánná Salgótar- lett egy mindentudó kézi- nak, mielőtt mondanák. Bár jánban, a főtéri állomáson könyv. Látszik rajta a hasz- mindennap fél ötkor kel, és jegypénztáros. Hat éve dolgo- nálat. sokat kapkod, mindig igyek­— Mostanában már nagyon szik udvarias lenni. ritkán kell kinyitnom, inkább __ Nagy szerencsém hogy a nagy „imakönyvünket”. Ab- a férjem is vasutas, tud segí­. ... ,lf ba jegyezzük af forgalmat, je- teni-Salgótarián küls5n dol_ pénztára előtt. Hiaba múlt az gyek számat, fajtajat. Tizna- gozik, ért az én területemhez. Persze, ha haza is viszem zik ebben a munkakörben. Egy délelőtt megfigyelte: mi­lyen nyugodtan, ráérősen áll­nak az emberek a mozi jegy­a munkát, a családommal is csak kell foglalkozni. Van egy 11 éves fiam, Lacika. Most éppen Jászberényben van, út­idé, nem lökdösődött senki, ponként van zárás. Azután hiszen elővételben vették a csak a számolás. Filléreket jegyet. A vonatnál ilyen alig sem szabad tévedni. Pedig ne­van. De miért? kém egyedül havonta 300 ezer — Korábban Kisterenyén forintos a forgalmam, dolgoztam, de amikor lakást Ügy nevezik Erzsikét az is- tőrőtábörbam vettünk a városban, termesze- merősei, hogy az „automata”. Mindezek mellett Lukácsné tesen itt kerestem munkát. Mondta is, hogy van időszak, a vasutas-szakszervezet mel- Nagy állomás ez, legalábbis amikor annyira benne van a iett működő területi nőbizott- forgalmát tekintve. Ünnep mozdulatokban, hogy csak a sag tagja, és még néhány tár- nélküli hónapban egymillió fo- jegyet, meg a pénzt figyeli, s sadalmi megbízatás „tulajdo- rint, s hat jegypénztár van. az utas arcát .nincs is ideje nosa”. Ügy mondja” szeret Én vagyok a 05-ös. megnézni. Az ismerősök úgy mindig csinálni valamit, és Modern az állomás, de az kiáltanak rá... bár munkaidő alatt soha nem itt dolgozok nem hiába panasz- — S amikor a legnagyobb tétlenkedik, a műszak lejárta kodnak, hogy kicsi. A pénz- a kapkodás, akkor morog va- után is van tennivalója, táros fülkében alig férünk laki rám: alszik kedves? Hiá- ketten, levegőtlen, és a fal ba hirdetjük oly sokszor, hogy mellett levő „jegyes szekrény” vegyenek elővételben jegyet, miatt bárki a karját is csak A legtöbb összekoccanás a félig nyújthatja ki, sportolókkal van. Űt perccel O. J. Leonardo­kéziratok A New York-i McGraw-Hill kiadó közlése szerint Leonar­do da Vincinek azt a két kéziratát, amelyet 1965-ben fedéztek fel a madridi nem­zeti könyvtárban, idén ősszel publikálják első ízben több nyelven is. Többek között né­met fordítását is tervezik, amely az S. Fischer Verlag kiadásában jelenik meg. Az úgynevezett madridi kódexek Leonardo da Vinci illusztrált „jegyzettömbjei”. Találmá­nyainak részletei és gondola­tainak feljegyzései találhatók benne, valamint a mindennapi élet eseményeinek leírása. Az amerikai kiadó összesen öt kötet publikálását tervezi, köztük az eredeti kéziratok kétkötetes fakszimile kiadá­sát, egy harmadik kötet a kó­dexek felfedezéséről és jelen­tőségéről, valamint két kötetet angol és olasz nyelvű fordí­tással. Az öt kötet 500 dollár­ba fog kerülni, és szeptember vegén jelenik meg a piacon. McGraw-Hill ezenkívül Az ismeretlen Leonarco címen is könyvet tervez, amely egy tíz tudós szerkesztette Leonar­do antológia lenne, részben az újonnan felfedezett kéziratok alapján. NÓGRÁD - 1974. JÚLIUS 2., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents