Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

-A. 'kr Világ proletárjai. egyesüljetek! NÓGRÁD •? * - «.47M» >»Ó GRÄT& w iGYFt Bírón SÁG A É SÍ Á' MfGVlI TANACS LAPJA XXX. eVF , 156. SZÁM ARA: 80 FILLER 1974. JÚLIUS 6., SZOMBAT tíemerovői pár érkezett a Géczi János fogadja a vendégeket. A megyei pártbizottság meg- h ivására pénteken delegáció érkezett testvérmegyénkből, Kemerovóból Nógrádba. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Kemerovo Területi Bizott­ságának delegációját P. V. Guzenkó, az SZKP Területi Bizottsága Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a Területi Ta­nács elnöke vezeti. Tagja a delegációnak V. M. Csurpita, az SZKP Területi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tag­ja, a kemerovói városi párt- bizottság első titkára, V. G. Popov, az SZKP Területi Bi­zottsága vb. tagja, a mariinsz- ki városi pártbizottság első titkára és O. V. Kornyilova, az SZKP Területi Bizottságá­nak tagja, a Nyugat-szibériai Kohászati Kombinát henger­sor kezelője. Testvérmegyénk küldötteit pénteken a Ferihegyi repülő­téren dr. Boros Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára és Illés Miklós,' a megyei tanács általános elnökhelyefttese fo­gadta. Vendégeink ezután Bu­dapesten városnézésen vettek részt. A gellérthegyi Felsza­badulási és Szovjet Hősi Em­lékmű talapzatára helyezték el a kegyelet és a hála koszorú­ját. Délelőtt látogatást tettek a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályán, ahol a delegációt Jakab Sán­dor, a Központi Bizottság tag­ja, a párt- és tömegszerveze­tek osztályának vezetője fo­gadta. A szibériai vendégek péntek délután érkeztek Salgótarján­ba. Látogatást tettek a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságán, ahol a delegációt Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. Részt vett a baráti, elvtársi beszélgeté­sen Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke. Ott voltak a fo­gadáson a megyei pártbizott­ság titkárai, osztályvezetői, a salgótarjáni városi pártbizott­ság első titkára, a megyei ta­nács, valamint a megye poli­tikai és gazdasági életének több vezetője. A szívélyes be­szélgetésen Géczi János elv­társ, a megye politikai, gaz­dasági és kulturális életéről tájékoztatta testvérmegyénk küldötteit. A szibériai vendégek ma folytatják Nógrád megyei programjukat. Gyárlátogatá­son, baráti találkozókon vesz­nek részt. Tájékoztatót hall­gatnak meg az alapszervezeti munka irányításáról, szerve­zéséről, h tagfelvételről, a párttagok eszmei-politikai ne­velésének tapasztalatairól, a pártszervezetek irányító tevé­kenységéről a káder- és sze­mélyzeti munkában, valamint a pártcsoportok munkájáról. Ellátogatnak termelőszövetke­zetbe, magyar—szovjet barát­sági nagygyűlés keretében a gyárak képviselőivel találkoz­nak. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek szakember­ellátásáról, a nők mezőgazdasági-gépészeti foglalkoztatásáról tárgyalt a MÉM vezetőinek kibővített értekezlete Pénteken a MÉM vezetői­nek kibővített értekezletén, amelyen Kazareczki Kál­mán miniszterhelyettes el­nökölt, megtárgyalták a tsz-ek szakember-ellátásának támogatásáról szóló jogsza­bályok továbbfejlesztésének lehetőségét. Megállapítot­ták, hogy az érvényben levő támogatási rendszer ered­ményeképpen a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben rendel­kezésre áll a legszüksége­sebb szakember-létszám. To­vábbi fejlődést azonban csak úgy lehet elérni, ha a szak­emberek foglalkoztatását még inkább támogatják, fel­karolják. Ennek érdekében a kedvezőtlen adottságú tsz-ek megerősítésére kidol­gozott fejlesztési program szerves részének kell tekin­teni a szakember-támogatás egész rendszerét. A szakem­ber-támogatás feltételeit a jövőben az eddiginél jobban összhangba kell hozni az egyedi fejlesztési tervek megvalósításával; ezért az állami támogatás összegét olyan mértékben kell növel­ni, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben dolgozó szakemberek javadalmazása elérje a jó eredményekkel gazdálkodó tsz-ek azonos munkakörében dolgozó szakembereinek keresetét. Az értekezlet megtárgyal­ta, hogy a mezőgazdaság gépesítésében miképpen le­hetne nagyobb arányban be­vonni a nőket, megállapítot­ták, hogy a gépek konstruk­ciós megoldása egyelőre még sok tekintetben akadá­lyozza a nők alkalmazását, de kétségtelen, hogy a nők elhelyezkedését a gépkezelői munkakörökben gyakran még előítéletek is gátolják. Az új munkahelyek kialakí­tásánál, a régiek átalakítá­sánál fokozott mértékben kell figyelembe venni a ren­delkezésre álló női munka­erőt, amely egyébként is — a kézi munka nagyarányú gépesítése miatt — bizonyos mértékben kiszorulóban van egész sor munkaterületről — és emiatt helyi foglalkoz­tatási gondok adódnak. A továbbiakban esetenként át kell tervezni a gépek keze­lőhelyeit, illetve segédbe­rendezéseket kell alkalmaz­ni. Ily módon lehetővé válik a női szervezet károsodásá­nak megelőzése még huza­mosabb gépi munkavégzés esetében is. A gépek kezelé­séhez szükséges fizikai erő­kifejtést megfelelő terve­zéssel, minimálisra kell csökkenteni. Ez a műszaki fejlesztés azonban nem vá­lasztható el a falusi” gyer­mekintézmények építési programjától; enólkül ugyanis nehezen képzelhető 1 el, hogy a női munkaerő érdeklődése a mezögazdasag gépesített szakmái felé for­duljon. * Pénteken a MÉM-ben dr. Madas András miniszterhe­lyettes a megyei tanácsok elnökhelyetteseinek értekez­letén a fagazdaság helyzeté­ről és a környezetvédelem feladatairól tartott előadást, amelyben hangsúlyozta: ha­zánk az erdősítésben élen­jár az európai országok kö­zött, jövőre fejeződik be a felszabadulás utáni egymil- liomodik hektár erdősítése. Az erdészek ügyeltek arra, hogy ahol lehet jobb minő­ségű állományt honosítsa­nak meg. Szólt a készülőben levő környezetvédelmi tör­vényről is. (MTI) Négy község — megértésben fejlődik ill ■gjiS|' jrj; Községi közös tanács, Ma- gyarnándor. Ez áll azon a táb­lán, amely Magyarnándorban a tanacsház falán olvasható. Az egyesülés óta négy község: Magyarnándor, Cserháthaláp, Mohora, Debercsény közigaz­gatását irányítják ebből az épületből. Az összlakosság száma meghaladja a 3300-at. Mi is a jellemzője ennek a négy községnek? Gyurek Já­nos, a községi közös tanács elnöke készséggel tájékoztat erről: — A mezőgazdaságból él­nek a négy község dolgozói, Az állami gazdaság több mint 600 embert, a termelőszövet­kezet mintegy 300 tagot fog­lalkoztat. A felnőtt lakosság­hoz viszonyítva nagyon jó arány. Törekvés az iparszerű mezőgazdaság megteremtésére van. Az a meggyőződésünk, hogy jelentős a településfejlő­dés. Három év "alatt Magyar­nándorban 71 új lakás épült. De dicsekedhetünk mással is! Az állami gazdaságnak a ter­melőszövetkezetnek, a község­ben levő intézményeknek, és az ide települt üzemeknek — MŰDÉKOR Szövetkezet, Dro­gomon Gyógynövényfelvá­sárló- és Értékesítő Közös Vállalkozás — vonzása van. Ritka az a község, amely az­zal dicsekedhet, mint Magyar­nándor és társközségei, hogy megoldódott a foglalkoztatás Magyamándorra és társközsé­geire jellemző, hogy vissza- vándorlás van. Míg 1971-ben 650 volt a kijáró dolgozó, ma alig éri el a 250-et. Ezek is olyan munkások, akik egy-egy vállalatnál a törzsgárdához tartoznak. Mi jellemző még? Talán ide sorolnám, hogy művelődési házunk körzeti funkciót lát el. A balassagyarmati járás ne­gyedére terjed ki tevékenysé­ge. Művelődési otthonunkban sok a járási és a megyei ren­dezvény. Végül, amire büsz­kék vagyunk: megoldódott a gyermekintézmények — óvo­da, iskola-ellátása, most böl­csődére jelentkezik igény. Közös községi tanácsunk ebben az évben összesen 7,5 millió forinttal gazdálkodik. Ebből sok mindent meg kell oldanunk. Erről szól az az ös­szeállítás is a lap 5. oldalán. Aratják az őszi árpát Évtizedek óta példa nélkül állóan későn érnek kasza alá az idén a kalászosok. Más években ebben az időszakban már szerte az országban ál­talánosan aratták a búzát, az idén viszont még a legkoráb­ban érő őszi árpa vágását is éppen csak megkezdték a nagyüzemek. A kalászosok érésében — s ez előrelátható­an az idei aratás egyik sajá­tossága lesz — nincs lényeges eltérés az ország egyes vidékei között. A hét utolsó napján a déli fekvésű Baranyában is körülbelül ugyanolyan erővel vágták az őszi árpát, mint Fejér, Csongrád, Bgcs-Kiskun, vagy Szabolcs-Szatmár me­gyében. Elutazott a vietnami asszony-küldöttség Pénteken délelőtt elutaztak Salgótarjánból a vietnami asz- szonyküldöttség tagjai, akik Nguyen Thi Dinh asszony, a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front Központi Bi­zottság Elnökségének tagja, a Dél-vietnami Népi Felszabadí- tási Nőszövetség elnöke, a né­pi felszabadító fegyveres erők helyettes főparancsnoka veze­tésével két hetet töltöttek Nóg­rád megyében. A vendégek búcsúztatásán jelen volt dr. Lakatos József, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei titkára. A dél-vietnami asszonyok meleg szavakkal mondtak köszöne­tét a vendéglátásért, azért a figyelmességért és szeretetért, amely a megyében körülvette őket. Ölest tartott a safigsöfarjäni városi pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Salgótarjáni városi Bi­zottsága pénteken Salgótarjánban, az I-es körzet székuaza- ban Ozsvárt Józsefnek, a városi pártbizottság első titkárá­nak elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen részt vett Brutyó János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Salgótarján országgyűlési képviselője, Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizott­ságának első titkára. Napirenden a végrehajtó bizottság intézkedési terve szerepelt. „A munkásosztály társadalmi szerepének fejlesz­téséről, helyzetének további javításáról” szóló központi bi­zottsági irányelvek végrehaj­tásának főbb városi tenniva­lóit elemezték. Az írásos elő­terjesztéshez Medved Károly, a városi pártbizottság titkára szóbeli kiegészítést mondott. A vitában kilencen vettek részt. Felszólalt Brutyó Já­nos, aki hozzászólásában hang­súlyozta, hogy a munkásosz­tály társadalmi szerepének fejlesztéséről, helyzetének to­vábbi javításáról szóló irány­elveket állandó feladatnak kell tekinteni, hiszen a mun­kásosztály helyzetének figye­lemmel kísérése a párt első­rendű kötelessége. Szólt azok­ról a változásokról, melyeket a X. kongresszus határozatai­nak végrehajtása során a munkásosztály helyzetének javításában elértünk. Mint mondotta, Nógrád megye és Salgótarján sokat tett a határozat végrehajtásáért. Brutyó János ezután a mun­kássá válás fontosságáról be­szélt, amelyben jelentős szere­pe van a szocialista brigád- mozgalomnak. Hangsúlyozta a szakmunkásképzés fontos­ságát, és felhívta a figyelmet: ehhez minden segítséget adja­nak meg a pártszervek, a gaz­dasági vezetők, hogy kitűnő szakmunkásokat neveljenek a gyárak, az üzemek számára! Elmondotta, hogy Salgótarján régi munkásváros, lényeges, hogy a város politikai, gazda­sági és kulturális életét tarta­lommal töltsék meg. Ez bizto­síték a Központi Bizottság irányelveinek végrehajtására. A vitában elhangzottakat Medved Károly foglalta össze. A városi pártbizottság pén­teki ülésén Ozsvárt József elő­terjesztésében megvitatta és elfogadta a városi pártbizott­ság és a végrehajtó bizottság 1974. augusztus 1-től 1975. ja­nuár 31-ig szóló munkatervét.

Next

/
Thumbnails
Contents