Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-05 / 155. szám

Nemcsak tőién Imii a hó 4 gxécsényi Járdában A párt munkásgellegének erősítéséért A tagfelvételi munka tapasztalatai Nem *kell különösebb nyo­mozó tehetség annak kideríté­séhez, hogy a pásztói vasűt- tülomás rakterületéról hová szállítják a perlitet. A fehéret! csillogó út a Köunyűboton- és Szigetelőanyag-ipari Vállalalat- hoz vezet. Különböző építőipari célokra használják fel a rend­kívül könnyű fajsúlyú anyagot. De miért beszélhetünk perltt- ügyről? Gyakran előfordti!. hogy szál­lítás közben a papírzsákok ki­szakadnak, s ilyenkor valóságos hóeséshez hasonló jelenséget látni. A perlitszemcsék sokáig le­begnek a levegőben. Szembe, bér­re jutva kellemetlenséget okoznak. Joggal panaszkodnak a Szondi es a Damjanich út lakói. La­posukat egyáltalán nem szellőz­tethetik, kertjeikben a növé­nyek, virágok levelére lerakó­dik a perlit. Egvszóval környe­zetük szennvezetté. egészségre ártalmassá vált. Nehezményezik azt is. hogy a teherautókat túl­ságosan magasra pakolják. Meg­történik, hogy néhánv zsák Út­közben le is esik. Ez baleset- veszélyt rejt magában. A zsá­kokat visszafelé nem veszik fel, napokig ott, hevernek a úts*é- íen. míg valaki el nem távo­lítja. Azért Is panaszkodnak a la­kók, mert a teherautók a meg­engedett sebességet gyakran túllépik. A szülők féltik a há­zak előtt játszó gyermekeket. Kérték, hogy a vállalat figyel­meztesse a rakodómunkásokat h gépkocsik rakterének meg­tisztítására. A légáramlás ugyan­is felkavarja a halmozódó per­litet. Sajnos, panaszaikon eddig nem segítettek. A KÖS21G Vállalat vezetői érthetőnek, indokoltnak tartják az emberek elégedetlenségét. Mimka-egészségvédclml rend­szabályokat foganatosítottak, de azért gondolhattak volna a la­kosság kellemetlenségeinek eny­hítésére korábban is. A jövő hónapban megpróbálkoznak 500 literes műanyag konténeres szállítással. A teherautók sebes­ségét azzal magyarázzák, hogy a szállítók teljesítményben dol­goznak, ezért a nagy sietség. Persze mindez nem lehet ment­ség » felelőtlen gyorsaságra. Sebességkorlátozó tábla elhelye­zését helyeslik. A gépkocsik rakterének tisztítására felhívták a dolgozók figyelmét, kevés siker­rel. Tegyük hozzá: radikálisabb lépésekre lett volna szükség! A lehullott zsákokat — mint mondják — visszafelé nem lát­ják, nem találják meg. Vagy talán nem vesznek hozzá fáradt­ságot? ,Mindenesetre a lakosságot csak az új szállítási mód nyugtathat­ja meg bizonyos mértókíg. Fel­téve, ha beválik! Erről még a vé-Malat sincs teljesen mep^vő- zóflve. Érdemes addig is meg­oldáson gondolkodni! (Adorján) A Politikai Bizottság 1972. novemberében szabályozta a pártba való felvétel ütemét, valamint a felvételre kerülők szociális összetételét. Ez a ha­tározat a tagfelvételi munká­ban sok új vonást hozott. Szokatlan volt kezdetben a „beszabályozás”. A fizikai dolgozók legjobbjait A határozat megértetése és helyes alkalmazása sok mun­kát, türelmet és magyarázatot igényelt. Egyesek félreértel­mezve, úgy vélték, hogy „al­kalmazottat nem szabad fel­venni”, mások szerint „nem kapott az alapszervezet kere­tet”, és nem vehetünk fel új párttagot stb. Pedig nem erről van szó, hanem a X. kong­resszus által meghatározott feladatok végrehajtásáról, mi­szerint megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani a párt munkásjellegének erősítésére, az ipari — és elsődlegesen a nagyipari — munkások és más fizikai dolgozók legjobbjait kell a pártba felvenni. Ügye­lünk a nők és fiatalok kellő arányára. Őrködünk a pórt munkásjellegének megtartá­sán. Az MSZMP összetételé­ben is tükrözze a munkások pártját. De az arányok alaku­lása nem statisztikai, hanem nagyon fontos elvi-politikai kérdés a párt számára, az osztálypolitika érvényesülésé­nek egyik társadalmi feltéte­le. Ügy véljük, sikerült meg­értetnünk és jól alkalmaznunk járásunkban a párt összetéte­lére és minőségi javítására hozott határozatot. Jó előké­szítő munkával a területfele­lősök és a helyi pártalapszerv vezetősége körültekintően vá­lasztja meg a leendő pártta­got, mert a munkáslét önma­gában senkit sem tesz alkal­massá a párttagságra. A mun­kások soraiból éppúgy, mint minden más dolgozó rétegből, azokat javasolhatják felvétel­re, akik megfelelnek a foko­zott követelményeknek. Akik már jó munkájukkal — be­csületes életmódjukkal — köz­életi tevékenységükkel kiér­demelték ezt. Akik vállalják Önként a párttagságból adódó többlet feladatot, akik az élen akarnak és tudnak is Járni a szocializmus építésében. Nagy segítségünkre vannak e munkánkban a tömegszer­vezetek, különösen a KISZ- szervezetek, ahol alkalom nyí­lik a fiatalok részére, hogy fejlesszék politikai képességü­ket és közéleti szereplésüket, így az ajánlók többségében, különösen a fiataloknál a KISZ-szervezet. Ez a közös­ség a felvétel után Is segíti az új párttagot és egyben vállal­ja érte a felelősséget is. Jobb lett az arány Az igényesebb tagfelvétel segít abban is, hogy egyes ré­gi párttagoknál meglevő gon­dok mihamarább megszűnje­nek. A mércét magasabbra ál­lítottuk! Érezhető ennek jó hatása, az országos eredmé­nyek mellett járásunkban is. Ez olvasható az új párttag ar­cáról Is, amikor a járási párt­végrehajtóbizottság ülésére meghívást kap és megjelenik tagfelvételi ügyében. A vállalt felelősséget átérzik, amikor eljegyzik magukat a párttal az új párttagok. Munkájukat az életben lendület és fegyel­mezettség fémjelzi. A szécsényi járási gyakorlat a fentieket bizonyltja. Járá­sunk területén az elmúlt év­ben és az Idén a Politikai Bi­zottság 1972. novemberi állás- foglalásának megfelelően vé­geztük a tagfelvételi munkát. Ennek eredménye, hogy ta­valy és az idén eddig össze­sen 60 új párttaggal erősödtek a járás pértalaoszervezetel. A 60 új párttag közül 44 fizikai munkás, vagyis az újonnan jelvettek 73 százaléka. Ha a megoszlást tovább vizsgáljuk, akkor is kedvező a kén, Az új párttagok közül 20 nő, 40 pe­dig 30 év alatti dolgozó. A KISZ-tagok közül tavalv és az idén eddig 27 tagot vettünk fel a párt soraiba, s ami rend­kívül kedvező, közülük 24-nek az egyik ajánlója éppen a KISZ-szervezet taggyűlése volt. Úgy érezzük, hogy járá­sunk területén a párt mun­kásjellegének erősítése terén sokat segítenek a letelepült új üzemek. Elsősorban a mun­kássá válásban nagy a szere­pük, hiszen az új üzemekben dolgozók zöme korábban a mezőgazdaságban, legtöbbjük pedig a háztartásban tevé­kenykedett. Itt is külön ki­emelném az ELZETT szécsé­nyi gyáregységét, mint a járás legjobb üzemét. A munkássá válás 'során rendkívül kedve­zően alakult a tagfelvételi munka is ebben a gyárban. Tavaly és az idén eddig 10 új párttaggal erősödött az EL­ZETT alapszervezete. Az új tagok között 8 a fizikai mun­kás, 6 a női dolgozó és 6 pe­dig a 30 éven aluli fiatal. En­nél az alapszervezetnél eddig 4 KISZ-tagot vettek fel a párt soraiba, s valamennyinek az ajánlója éppen a KlSZ-alap- szervezet. Ügy ítéljük meg, hogy az ELZETT példája a járás más üzemeiben is kö­vetendő. Áilandó torodé* A Politikai Bizottság 1972. novemberi állásfoglalásának végrehajtásán továbbra Is munkálkodnunk kell. Alap­szervezeteink ma már megér­tették, hogy a tagfelvételi munkát csak differenciáltan végezhetik. Sok más módszer bevezetése mellett az idén már tanfolyamot indítunk az új párttagok számára, de to­vábbra is alkalmazzuk azt a gyakorlatot, hogy még a felvé­tel előtt pártmegbízatással lássuk el a pártba felvételét kérőket, ismerjék meg a szer­vezeti szabályzatot, a párttag kötelességeit és jogait, egy­szóval a párttagsággal járó minden feladatot. így valóra váltjuk a Politikai Bizottság állásfoglalását járásunk vala­mennyi alapszervezetében. Miklóslk Ignác, a szécsényi járási pártbizottság első titkára ■I I w i IP T . M Egy hónapot töltött Magyar- országon ebből legtöbb időt szülővárosában, Balassagyar­maton Búnovszky Árpád Ist- vánovlcs szovjet író-újságíró. Alma-Atából érkezett, hogy élményeket, dokumentációkat gyűjtsön készülő könyvéhez, amelyet szülővárosának, Ba­lassagyarmatnak szentel a fel­szabadulás 30. évfordulója tiszteletére. A városban élő rokonai, a város vezetői segí­tették munkájában. Elfoglalt­sága mellett is sikerült be­szélgetnünk Bánovszky Árpád Istvánovíccsal. — Először magamról. Édes­apám magyar, édesanyám bol­gár származású. Én itt szület­tem Balassagyarmaton. Tizen­két éves voltam, amikor 1940- ben Bulgáriába költöztünk, majd amikor a szűzföldek meghódítására Bulgáriából mehettünk a Szovjetunióba, mi is jelentkeztünk. Azóta ott élek. Alma-Atában ' lakom, mint író-újságíró. Huszon­nyolc év eltelte után léptem ismét magyar földre. Nagyon megható érzés volt. Hűen as első szocialista forradalomhoz beszélgetés egy szovjet író-újságíróval Néhány szót szólnék a mun­kásságomról. Készül negyedik könyvem. Több lapnak és a televíziónak dolgozom. A fa­sizmustól sokat szenvedett né­pek története foglalkoztat. Magyarország a fasizmus fe­lett aratott győzelem, a fel­szabadulás 30. évfordulójára készül. Ezt szeretném feldol­gozni, különös tekintettel a balassagyarmati eseményekre. Történelmi riportregény lesz, sok-sok dokumentummal. — Milyen benyomásokat szerzett Balassagyarmaton? — Sokrétű volt ez a mun­ka. Először a Magyar Tanács­köztársaság eseményeit tanul­mányoztam. Megtekintettem az emléktáblákat a gimná­zium, a vasútállomás falón, beszélgettem idős harcosokkal. Megnéztem a városban levő szovjet síremlékeket, a felsza­badulási emlékművet. Az iránt érdeklődtem, hogy milyen em­lékműveket kívánnak még felállítani a városban a fasiz­mus áldozatainak tiszteletére. Ezután hozzákezdtem a doku­mentumok gyűjtéséhez. Be­szélgettem vezetőkkel, egysze­rű munkásokkal a városról, Balassagyarmat társadalom- politikai kérdéseiről. Fontos dokumentumokat, illetve azok fotókópiáit rendelkezésemre bocsátottak. Szót váltottam a város kultúrpolitikájáról, Ba­lassagyarmat fejlődéséről. Jártam egyedül a várost. El­mentem a gimnáziumba, a piacra. Beszéltem tanárral, fiatallal, kőművessel és má­sokkal. Sok az élményem ,.. t — Mi késztette arra, hogy éppen Magyarországról írjon könyvet? — A Szovjetunióban, ahol én is végigjártam az élet is­koláját, sok olyan emberrel találkoztam, akik jártak Ma­gyarországon. Számos érde­kességet hallottam az ország­ról. Mielőtt újságíró lettem, magam is végigjártam a mun­kásosztály egyáltalán nem könnyű útját. Voltam kőmű­ves, villanyszerelő, bányász és még más is... Mi készte­tett arra, hogy éppen Magyar- országról, még inkább Balassa­gyarmatról írjam a könyvet? Európa népeire gondolok most is. Azokra, kiknek vére öntözte e földet, akik harcol­tak, s áldozatokat hoztak a fasizmus elleni harcban. Ez az út vezetett idáig, hogy megismerkedjem a magyar nép történetével, megismer­jem a fasizmus ellen vívott harcát, szenvedését. A már korábban említett beszélgeté­sek alapján megértettem a magyar nép életét. A művészi kifejezések segítségével ebben a dokumentumban a munkást, a kommunista embert, az if­júság életét szeretném hűen bemutatni. A legfontosabb a munkásosztály haladása, fej­lődése, s az, hogy a szovjet katona missziót töltött be, amikor a fasizmus ellen har­colt. Ezekről sokat beszélget­tem szovjet katonákkal. Bu­dapest, Hatvan, Miskolc, Sal­gótarján, Balassagyarmat fel- szabadulásáról. Egy szovjet katona mondta el a Szécsény melletti nagy harcokat, hogy hányszor cserélt gazdát a köz­ség. Ugyancsak otthon hallot­tam, hogy volt Balassagyar­maton egy Kúria nevű utca. Ott egy raktárban sok élelmet tároltak. Tíz szovjet katona foglalta el a raktárt, s meg­mentették a benne levő élel­miszert. Egy másik katona említette, hogy Balassagyar­maton volt egy seprűgyár. Abban már a szovjetek és magyarok közösen rendeztek be közkonyhát. Budapesten olyan élményről is hallottam, hogy orosz és kozák katona együtt ugrott be a Dunába, szájukba vették a telefondró­tot, így vitték át a túlsó part­ra, hogy megteremtsék az összeköttetést Pest és Buda között. Gazdag anyaggal és nagyon sok új ismerőssel, baráttal ta­lálkoztam. A salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum, a kurancsberényi Nógrádi Sán­dor Partizán Múzeumban tett látogatásom megerősített ab­ban, hogy a magyar nép hű első szocialista forradalmához, az 1919-es Tanácsköztársaság­hoz. Azon az úton halad, ame­lyet a szovjet hadsereg a fa­sizmus felett aratott győzel­mével megteremtett számára. Könyvemben ezeket adom vissza. Hűen, művészi kifeje­zésekkel. Hiszem, hogy a könyv Magyarországra is el­jut, s tetszik majd a magyar, köztük a Nógrád megyei és a balassagyarmati olvasóknak. Somogyvári László Gyetván József esztergályos zi a minőséget A minőségei!enör, Nagy Ist­ván munka közben és Nagy István meós ellenőr­kiváló teljesítmények Szorgos mumkáskollektíva dolgozik Pásztón. az ! Üveg­ipari Művek Szerszám- es Készülékgyárában. Szinte valamennyi esztendőben el­nyerték a Kiváló Vállalat ki­tüntető címet. Eredményeiket nem az üvegnek köszönhetik, hiszen ebből semmi nem ta­lálható a pásztói tizemben: szorgalmas. többet akaró munkájukkal az üveggyártás­hoz szükséges szerszámokat, mintákat, az üveg tár ff vak készítéséhez szükséges gének alkatrészeit állítják elő. Amolyan kiszolgáló üzem ez. melv nélkül csillogó keheiv. impozáns üvegdísz nem len­ne elkészíthető. Képeinken az üzem néhány dolgozóiát mutatjuk be. Megszerette nz esztergályos szakmát Göröus Ilona Odaadó figyelemmel dolgozik Tari Gábor Batta Ferenc a tapasztaltabb korosztályt képviseli Tari Ferenc és Báli Miklós számíthat egymás segítségére (kulcsár József) ,

Next

/
Thumbnails
Contents