Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)
1974-07-05 / 155. szám
Muzslán, a málnásban A Muzslán, a haszmosi tsz birtokán beérett a málna. Olyan áldott itt a föld, hogy a termés gazdagon fizet. A tsz vezetői is ebből indultak ki, amikor hat esztendővel ezelőtt ide telepítették a málnást. Tóth József, a termelő- szövetkezet fiatal elnöke emlékezett vissza azokra az időkre. — Számításokat végeztünk, hogy milyen hasznot hoz a bogyós gyümölcs telepítése a mi vidékünkön. A számítás kedvező volt. Egyetlen aggályom maradt: Ez a gyümölcs nem volt honos ezen a tájon. Esztendőkkel ezelőtt valóban nem termesztettek málnát a Mátra lejtőjén. Azóta megkezdődött a szüret, százak és százak dolgoznak a málnásban. Szedik a termést. Azt mondta erre az elnök. — Meghonosodott, kérem .. 1 A jó gazdaságvezető minden intézkedése mögött megalapozott számításnak kell lennie. Hasznosom is ez történt. Kicsi a tsz, de népes a község lakosságai Az emberek jogosan várják, hogy munkát kapjanak. Ezt az erőt használta ki a termelőszövetkezet vezetősége, amikor málnát telepített a Muzslára. Legalább nyolcvannégy család vállalt minden esztendőben írásos kötelezettséget arra, hogy részt vesz a málnater- mesztésben. Ez azt jelenti, hogy ősztől, tehát a metszéstől, a tavaszi nyitáson át a kapálásig, majd a szüretig gondozza a növényt. Az egyik hasznosi család a szedéskor így kalkulált. — A munka ellenértékeként a termés harmincöt százaléka minket illet... A beszélgetéskor jelen volt á főkönyvelő is. aki gyors számítást végzett. Ezt mondta. — Ez pénzben nyolc-tízezer forintot jelent a munka- vállalónak. Természetesen a dolgozónak is, a termelőszövetkezetnek is megéri. Ezért van aztán, hogy szüretkor, százak és százak a málnásban, amely jó terméssel hálálja meg a gondozást. A húsz holdról hatszáz mázsát terveztek leszedni. Ennek az értékét 750 ezer forintra becsülték. Azt mondta a számítás után a tsz elnöke: — A tervet viszont jelentősen túlteljesítjük. Nagyon okosan választották ki a fajtát. F—28-asként jegyzik. Kiváló minőségű, hőlállóképes, ami azt jelenti, hogy a hűtőházban, — amely Dunakeszin van és állandó partnere a hasznosiaknak nem veszít zamatéból. A málnás a gondos ápolás következtében magasabb termésátlagot ad. A tervezett 750 ezer forint bevétel egymillió forintra emelkedett. Kint a Muzsla alatt, a málnás közepén, ahol egy dűlőút vezet, ideiglenes átvevőhelyet létesítettek. A szedők megállás nélkül hordják a gyümölcsöt. A növény- termesztési brigádvezető az átvevő . Nincs egy nyugodt pillanata sem. Készenlétben állnak a szállítóautók. Nappal többször megpakolva, gyümölccsel indulnak Dunakeszi felé. Így megy ez napok óta, amióta tart a szüret. A tsz vezetősége határozott úgy. hogy továbbfejlesztik a málnást. Ezt viszont már a jövő évben az egyesült termelőszövetkezet keretében bonyolítják le. Az elvi jóváhagyás már megtörtént. A részleteken dolgoznak a szakemberek. A Muzsla gyümölcstermesztésre alkalmas terület, amit a hasznosi tsz- vezetők helyesen fel is ismertek. Okosan kj is használják. A bő termés igazolja intézkedésük helyességét! B. Gy. Bujákon jártunk Uj üzemet BUJAKON a RÉGI világban kevés választása volt az embernek: vagy földet művelt, vagy erdőt ápolt, vagy elment Pestre építkezni. A gerincet roppantó monoton vegetálásba csupán a kalárisos, szalagos ünnepek, a népvise- letes vasárnapok loptak színt. A viselet, ezek a szemet gyönyörködtető színek, hírnevet szereztek a bujákiaknak, de a szívük és válluk terhén vajmi keveset könnyített. A mai község más mint a régi. A viselet színed új tartalommal gazdagodtak. Ezek a színek azonban átszövik a bujákiak életét, s évről évre hamonikusabb, pozsgásabb a gyerekek arca, zamatos a közösben termő szőlő levele, sokasodnak a fehér kőből épült falusi paloták. S nemré'- giben egy új színfolttal gazdagodott a község, az urbanizá- lódás távoli rózsaszín foltjával: megnyílt az első üzem Bujákon! Csodálatos környezetben, egy régi kőépületben kapott helyet a varroda. A bujáki vezetők harcának eredményeként a Fővárosi Kézműipari Vállalat tavaly letelepített egy miniüzemet a községbe, hogy segítsen megoldani az égető foglalkoztatási gondokat. Az egykori bölcsőde öreg, de masszív épületét kinevezték varrodának, hogy mielőbb elkezdődhessen a munka. A kívülről is kicsi épületbe, amikor belép az ember, láthatja a szűk helyiségeket. Sok ember szerető gondoskodása rendezte be úgy, hogy elférjen és dolgozhasson ötven lány és asszony. — Többségében asszonyok dolgoznak a varrodában — világosított fel Németh Imré- né részlegvezető, s mosolyogva hozzáfűzte. — Talán tíz lányunk sincs, a többi fiatal- asszony. Azt hiszem azonban, a lányok sem maradnak sokáig pártában... A szűk előszobában áll a részlegvezető asztala. Az ajtó nélküli benyílóban félkész anyagok csomagjai, a falak mellett végig kész ruhák halmozódnak. A munkaterem egy tágasabb szoba, ahol két sorban helyezték el a varrógépeket. Egyszerre 25-en dolgozhatnak. két műszakban. Az egyik szalagon találomra megszólítottunk egy kislányt.. — Hasznosi Irén vagyok — mutatkozott be. — A megalakulás első percétől itt dolgozom. Ezelőtt Salgótarjánba jártam az Építő és Tervező Ktsz-be. Itthon sokkal jobb, nem kell korán kelni, több idő jut pihenésre, szórakozásra. .. — Valaha tanult varrni? — Nem tanultam, de annyit tudok, hogy megoldjam a feladatomat. A részlegvezető is felfigyel a kérdésre, s magyarázattal szolgál: — Az itt dolgozók közül senki sincs, aki szabást-var rást tanult. Pillanatnyilag ez nem zavaró, mert nem szakmunkát, hanem betanított munkát végzünk. Egyelőre olyan ruhákat készítünk, amelyek nem követelnek nagy gyakorlatot. Varrtunk már fürdőruhát, polgári védelmi gyakorlóruhát; és tunikákat szovjet exportra. Utóbbi volt az első komolyabb munkánk. Természetesen szeretnénk képezni szakmailag a dolgozóinkat. A vállalat a pásztói telephelyen indít szabó-varró tanfolyamot, azonban négyéves gyakorlat kell hozzá. Éppen gyakorlóruhát varr nak az asszonyok, lányok. Jó kedvűén beszélgetnek, de közben dolgoznak, mert norma szerint fizetnek. A jelenlegi fizetési átlag 1400—1500 forint körül alakul. Ez szép summa, ha tudjuk, hogy nem sokkal nagyobb bérért kellett eljárni a hatvani konzervgyárba, az ikladi műszergyárba, vagy a megyeszékhelyre — de soknak még munkája sem volt. A fizetés a gyakorlattal emelkedik, s később már az igényesebb jersey ruhákat nekik adja a vállalat, amiért szintén jobban fizetnek. — Mennyit kell termelniök? — Egyelőre nincs éves tervünk — válaszolja a részleg- vezető. — Havonta közlik az Igényt. Az utóbbi hónapokban például több mint egymillió forint volt a tervszám. Ez még eléggé kialakulatlan. Igaza van Némethnének, ez még eléggé kialakulatlan. De valami már kialakult: a kedvező üzemi légkör. A kezdet kezdetén még sok probléma volt. Különösen a falusi életmódot folytatók indultak nehezen az új úton. Azok köny- nyen beilleszkedtek, akik már dolgoztak valahol. Végül is ők és a lelkes vállalati vezetők ragadták magukkal a többieket is. Ma senki sem menne el innen. Inkább jönnek, ha lehetne az üzemet bővíteni — legalább 50—60 asszony. IDŐKÖZBEN megérkezett Dancz Imréné, a szakszervezeti bizalmi. Egyik munkatársuknak, Maczák Imrénének kislánya született, megbeszélték, mikor látogatják meg. Ezt csupán barátságnak is lehetne mondani, de azt már többre kell értékelni, hogy két kis árvát megajándékozott a kollektíva a gyermeknapon. A ballagó óvodásoknak pedig maradék anyagból kis •batyukat készítettek. Ezek már közösségi cselekedetek! Az év elején az asszonyok brigádot alakítottak, és tevékenységükkel szeretnék kiérdemelni a szocialista címet. Lám, Bujákon is változik az élet! p. a. Szobafoglalás Megkönnyítik a Budapestre érkező vendégek szobafoglalását a Volán Tourist új szolgáltatásával; a fővárosban le nem foglalt szállodai és fizetővendég-szobák címét az utazási iroda e célra alakult diszpécserszolgálata naponta összegyűjti, s továbbítja az utcákon cirkáló, URH-rádió adó-vevővel felszerelt Volán taxiknak. Az autók vezetői állandó összeköttetésben állnak a központtal, s így a pályaudvarokon, repülőtéren taxiba ülő utas már menet közben szobát foglalhat. A szállodai kapacitás jobb kihasználására és az utasok kényelmére szervezte meg a Volán Tourist a világon egyedülálló szolgáltatását, amely az Elektrohotel nevet viseli. Jelenleg már 200 URH-val félszerelt kocsi áll kapcsolatban több nyelvű felirat hívja fel az utasok figyelmét a lehetőségre. „Szobafoglalás a gépkocsivezetőnél.” & Körülötte dübörög az üzem. A magasban sok tonnás kerekek pörögnek. A kemencék nyitott torkából lángcsóvák törnek elő. A fáradhatatlanul mozgó lcgkalapácsok haragosan sziszegnek. Az izzó anyagra összpontosítja a figyelmét. Gyakorlottan forgatja a munkadarabot. Képünkön: Szabó Lajos 5. a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kovácsa munka közben. — kulcsár felv — Magyar szerszámgépek Moszkvában Nagyszabású szerszámgépkiállítást rendez a TECHNO- IMPEX Külkereskedelmi Vállalat július 15—24. között a szovjet fővárosban. A magyar külkereskedelmi vállalatnak az idén ez lesz már a harmadik önálló szakbemutatója a Szovjetunióban. A moszkvai Szokolnyiki park egyik, mintegy 600 négyzetméter területű csarnokában a TECHNOIMPEX 23 korszerű magyar szerszámgépet állít ki, a szovjet szakemberek elsőként most ismerkedhetnek meg azzal a magyar—szovjet kooperációban készülő EV— 630 típusú tárcsaesztergával, amelynek vezérlését már a szovjet partner készíti. Eddig ezeket' a típusokat Magyarországon olasz vezérlőberendezéssel gyártották. A TECHNOIMPEX legna- gyobb szerszámgépvásárlói a szovjet partnerek. A vállalat idei, mintegy 20 millió rubeles szovjet exportjának jelentős hányadát a szerszámgépek teszik ki. A kiállításra több mint 100 magyar üzletkötő és szakértő utazik Moszkvába, s újabb üzletkötésekről is tárgyalnak majd partnereikkel. Exportáló vállalatok Mit vigyünk a világpiacra? If ülgazdasági kapcsolatain- kát az elmúlt évben és az idei esztendő mögöttünk levő hónapjaiban is a nemzetközi árucsere-forgalom rendkívül gyors növekedése jellemezte, s ez - kétségkívül pozitív jelenség. Rászolgál erre a jelzőre az a tény is, hogy a múlt esztendőben a tőkésországokkal folytatott kereskedelem mérlegét is aktívummal zártuk. Ugyanakkor —, s ez nem mond ellent az előbbinek — épp a külgazdasági kapcsolatok területén jelentkeznek azok a problémák, amelyeknek hatása országhatárokon belül is érződik, és megoldandó feladatokat vet fel. Magyarország nemzetközi árucsere-forgalmának mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal, mindenekelőtt a KGST-országokkal bonyolítja le, mégpedig a középtávú tervidőszak egészére rögzített szerződéses árakon. Másmilyen áruviszonyok érvényesülnek a tőkéspiacokon, ahol az infláció már hosszabb ideje és folyamatosan emelte az árszintet; 1967-től 1973-ig példának okáért több mint 30 százalékkal. Az elmúlt esztendőben — tijbb körülmény hatására — gátszakadás következett be, nemcsak az árszint emelkedett, hanem az árarányok is megváltoztak, mert a legfontosabb nyers- és alapanyagok árai a világméretű energiaválság nyomán átlagosan két-, háromszorosára nőttek. Az árhullám az idei év kezdetén tovább dagadt: amíg az elmúlt év egészében a tőkés-világpiacról származó importunk árszintje mintegy 18 százalékkal emelkedett, 1974. első negyedében már 38 százalékkal. Tőkés behozatalunk mintegy 60 százalékát épp’ azok az áruk — anyagok, félkész termékek, élelmiszeripari anyagok — alkotják, amelyeknek árszintje eddig soha nem tapasztalt mértékben emelkedett, s ilyen körülmények között a belső árak viszonylagos stabilitásának fenntartása mind több pénzbe kerül. Ebben az esztendőben a költség- vetés várhatóan mintegy 25 milliárd forintot kényszerül a világpiaci konjunkturális ármozgások semlegesítésére, az importárak dotálására költeni. Hatalmas summa ez, megközelíti a költségvetési kiadások majd egytizedét, avagy az idei évben beruházásra fordítható összeghez viszonyítva, annak több mint 20 százalékát. Egyebek között a költségvetést sújtó kiadások, amelyeket adott esetben egyéb hasznos célokra is fel tudnánk használni, kényszerítenek arra, hogy 1975. január elsejével részleges termelői árrendezést hajtsunk végre, amely főként a szénhidrogének, a kohászati, a vegyipari és a textilipari anyagok árait érinti és emeli, de néhány terméknél — az üzem- és a tüzelőanyagoknál — esetleg a fogyasztói árakat is. Megbocsáthatatlan hiba lenne arra következtetni, hogy a költségvetésből folyósított ártámogatással, majd pedig a részleges termelői árrendezéssel maradéktalanul és teljes biztonsággal kiküszöböliük a tőkéspiaci áremelkedések konzekvenciáit. Magyarország — gazdaságának méreteihez, összteljesítményéhez viszonyítva — nagymértékben vesz részt a nemzetközi árucsereforgalomban ; ennek gyakran idézett mutatója az, hogy mind az import, mind az export nemzeti jövedelemhez mért hányada mintegy 40 százalék. Ebből szükségszerűen következik, hogy a nemzeti jövedelem volumenét — a felhalmozásra és a fogyasztásra felhasználható javak mennyiségét — a külkereskedelemben kialakuló cserearányok is tevőlegesen befolyásolják. A cserearánynak két összetevője van, a behozatal és a kivitel árszintje; azok egymástól eltérő mozgása rontja, vagy javítja a cserearányt. A tőkéspiacokon nemcsak vásárlunk, , hanem egyidejűleg értékesítünk is. Az áremelkedés így nemcsak a behozatalt drágítja, az exportált javak árai is emelkednek. A tőkés világpiaci árak általános jellegű növekedésének azonban ezúttal a nyers- és alapanyagok lökésszerű árváltozása a fő tényezője, s ez a mi hátrányunkra módosította, rontotta a cserearányokat. Ez a tőkésországokkal folytatott kereskedelem mindennapos gyakorlatában úgy jelentkezik: a drágább nyersanyagokért, hogy annak devizafedezetét megteremtsük, több magyar árut kell exportálni, értékesíteni. Az elmúlt évben például a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelem cserearánya kb. 4 százalékkal romlott, ami végső soron ■ azt jelenti, hogy — árut áruval állítva szembe — ennyivel több magyar termék hozta létre az egységnyi tőkésimport ellenértékét. Nyilvánvaló, hogy a cserearány romlása —, s ez a folyamat sajnos még nem fejeződött be — aligha gyarapítja az itthon felhasz» nálható javak, áruk mennyi* ségét. Negatív hatása abban is kifejeződik, noha az év első öt hónapjában a nem szocialista országokba irányuló kivitelünk több mint 30 százalékkal emelkedett, ez sem elegendő az áremelkedések ellensúlyozására, az árucsereforgalom mérlege passzív. 1>JS it vigyünk ilyen körül- mények között a világpiacra? Elsősorban olyan árukat célszerű most a tőkéspiacokon értékesíteni, amelyek a konjunkturális ármozgások sodrában vannak. Ezek többnyire anyagok, félkész termékek és az agrár szektor produktumai. Az export gazdaságosságának továbbra is fontos kritériuma a versenyképesség, hiszen termékeink csak akkor állhatnak helyt a nemzetközi mezőnyben, ha azokat nem bármilyen áron, hanem kifizetődőén tudjuk értékesíteni. A gazdaságos export és áruszerkezet kialakításának egyik teendője a kedvezően értékesíthető áruk termelésének és kivitelének fokozása, a másik pedig a gazdaságtalan kivitel korlátozása, megszüntetése. Csak a versenyképes és gazdaságos exportstruktúra ad módot arra, hogy a tőkéspiacokon számunkra kedvezőtlenül alakuló külkereskedelmi cserearány hátrányos hatásait mérsékeljük. Garamvölgyi István NÓGRÁD - 1974. JÚLIUS 5., péntek
