Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-28 / 175. szám

Idegenforgalomért a megyében (I.) „Dobogóközelben” — kis hiányosságokkal Hollókő egyik nevezetessége a falumúzeum 1 Június közepén elkezdődött r. nagy vándorlás, mely késő észig tart. A személygépko­csik növekvő száma, a csök­kenő munkaidő lehetővé teszi, hogy a hétköznapok munkáiét szombat-vasárnap a pihenés, a kirándulás váltsa fel, A „nagy vándorlást” úgy is emlegetjük: idegenforgalom, s ha hazaiakról van szó, belföl­di turizmus, amit az utóbbi években felfelé ívelő fejlődés jellemez. A turizmus futótűzként való terjedése tömeges igény követ­kezménye. A szabad idő kul­turált eltöltése, az egészséges testmozgás utáni vágy. Nógrád megye nem tartozik a hazai túrizmus által céLba vett vidékek közé. Látogatott­ság szempontjából a közepes szintet üti meg. Az adottságok azonban jóval gazdagabbak, s ha ezt vesszük alapul, a me­gyék közötti sorrendben Nóg­rád „dobogóközeiben” van. A három hegyvidék: Cser­hát. Mátra, Karancs természe­ti szépségekben bővelkedik. Az erdőterület aránya 35 száza­lék. az országos átlagot jóval meghaladja. A megyén három, nemzetközi tranzitútvonal ha­lad át. A három határátkelő- helyen a bel- és külföldi utas­forgalom tavaly meghaladta az egymilliót. Nógrád a történelmi múlt emlékeiben rendkívül gazdag. (Több mint 300 műemlék, vár­rom, kastély, népi építészeti maradvány van.) A megye- székhely modern várossá való építésé, és a munkásmozgalmi múlt egyre nagyobb turiszti­kai vonzerőt jelent. Az eddig; fejlesztés eredményeként 1508 szállodai férőhely áll a me­gyébe érkezők rendelkezésére, ami lehetővé teszi, hogy az eddigi passzív megyei idegen- forgalmi mérleg a másik ol­dal felé billenjen. Történt más is az utóbbi években! Az idegenforgalmi-turiszti­kai igények szervezettebb ki- telégítése céljából 1962-ben létrejött az Idegenforgalmi Hivatal. (Az egyedüli szerv, amely koordinál, szolgáltatá­sokat biztosít.) A megye 1964- ben csatlakozott a Duna-ka- r.yar, 1971-ben a Mátra-Bükk Intéző Bizottsághoz. Az utób­bi időben új utazási irodák jöttek létre (számuk jelenleg négy). Az idegenforgalmi te­vékenység tervszerűbb fej- 1 osztésére alakult az idegen- forgalommal foglalkozó me­gyei társadalmi bizottság az elmúlt év decemberében. A megyébe érkező turistá­kat. bel- és külföldieket azon­ban nem a különböző szervek, intézmények vonzzák, t Miért utaznak Nógrádba? ■— Salgótarjánról sokat hal­lottunk. Munkatársaim ára­doztak a környékről, a város­ról — mondja Simon . Attila, aki Szolnokról vezette gépko­csiját (és családját) Salgótar­jánba — Saigon voltunk, a táj lenyűgöző. Neki a két nap alatt nem tűnhetett fel, hogy munkaszü­neti napokon ritka az autó- buszjárat Salgóra, hiányzik egy gyorsbüfé, ahol hideg­meleg ételeket kaphatna. A környező várak megközelítése veszélyes, nincsenek kiépített parkolók. A megye másik városába, és környékére, a Balassagyar­matra érkezők általában az utazási irodák révén a cseszt- vei Madách- és a horpácsi Mikszáth-emlékmúzeumokba is ellátogatnak. Tárlatvezetőt hiába keresnek, s emiatt az országos hírű kirándulóhelyek kevésbé töltik be szerepüket. Balassagyarmat mellett a Nyírjes is vonzó. Hátha még az autóbuszok sűrűbben köz­lekednének hétvégeken, s a kereskedelmi ellátást is meg­oldanák! Hollókőn a népi építészet Európa-szerte ritka hagyaté­kát sűrűn keresik fel a me­gyébe látogatók. Már régóta tapasztalt dolgok bosszantják Őket: nem tudnak hol étkezni, nincs aki tájékoztatna, nehe­zen lelnek rá a falumúzeum gondnokára. S a többi helyen? Csak tő­mondatokban : Szécsény — 16 műemlék. Sok a tennivaló míg a műem- lékkombinát a turisták szá­mára is élvezhető lehet. Drégely- és Szanda-vár — feltáratlanul. Űttalan utaík. Ipolytamóc — elzárva a tu­risták szeme előL Lehetne sorolni azokat a helyeket, amelyek alkalmasak az üdülésre, pihenésre Palo­tástól Nagymezőig, Bujáktól Ráróspusztáig, P ász tótól Bánkig, s még számos telepü­lést. Egyik helyen a táj gyö­nyörű, másutt a kiveszőben levő népviselet. Van ahol a kövekből áradó történelem a vonzó, vagy a vadaikban gaz­dag erdő. A lehetőségek adottak az idegenforgalom számára. Va­jon mit tesznek a megyében, hogy minél kevesebb marad­jon kihasználatlanul? (Foly­tatjuk.) Szabó Gyula Tarjáni ismerősök Valamikor igazán „koedu­kált” pálya volt a gyógy­szerészet, manapság szinte tel­jesen elnőiesedett. A fiata­labbak között alig-alig lehet férfigyógyszerészt találni. Lengyel Sándor, aki a sal­gótarjáni Pécskő Üzletház pa­tikájában dolgozik, ötven esztendeje lépett a pályára. — 1950-ben jöttem Salgó­tarjánba Balassagyarmatról, azelőtt Budapesten dolgoz­tam. Amióta ez a gyógyszer- tár megnyílt itt vagyok. Meg­változott azóta a munka. Több a kész gyógyszer. Csak körülbelül 15 százalék az, amit mi állítunk elő, pedig ez a legszebb része a gyógy­szerészkedésnek. Itt a legna­gyobb a felelősség is, de kellő körültekintéssel el lehet ke­rülni a bájt. Lengyel Sándor joggal mondja, amit mond. Félszáz éves pályafutása során még soha nem tévedett, mindig azt adta, amire szükség volt. De nemcsak a munka változott meg, az emberek is. nak, vitatkoznak. Valahogy rosszul esik ez nekünk, ré­gieknek. A fiatal kollégák bi­zonyára jobban elfogadják. Azután türelmetlenkednek is az emberek. Egy helyben ké­szülő gyógyszer kikeverésé­re, előállítására még Buda­pesten is két óra az előírt Idő. Legtöbben mégis már egy óra múlva jönnek: „megy a vonatunk..., indul a busz...” Nem azt mondom, lehet hogy már kész van az orvosság, de a soron kívüli keresgélés a többi gyógyszer elkészültét késlelteti. Azután akik az éj­szakai ügyeletet igénybe ve­szik, azok is sokszor „nem tudják az illemet.” Nem egy­szer becsöngetnek benzinért, kalmopirinéít, pedig azt iga­zán tarthatnának otthon, vagy J éjjel jönnek 4—5 napos re­j ceptekkel. Hogy miért este | fél tizenegykor sürgős...? * — Mondjon valamit a mun­kájáról ? — Ügy jönnek be ide, mint — Mit mondjak róla? Szép egy üzletbe. Cigarettával munka, ha valaki lélekkel vagy fagylalttal, szatyorban csinálja... csipogó csirkével, hangoskod- — g — Kicsi a választék Szécsény zöldség- és gyümölcsellátása A legilletékesebbeket, a vá­sárlókat kérdeztük meg: mi­lyen Szécsény zöldség-gyü­mölcs ellátása? fme a vála­szok. Kevés a gyümölcs, még drága a zöldáru, közepes a választék, csak némely napo­kon kielégítő, jónak tartom; lehetne jobb. — És mit mondanak az il­letékesek? Kabács József, a zöldség- és gyümölcsbolt vezetője: — Valóban kicsi a választék, főleg gyümölcsből. Rossz az áruellátásunk. A MÉK heti két alkalommal szállít árut A megrendeléseinknek csak töredékét kapjuk. íme: jú­lius 19-én kimaradt a szállí­tás. Egy másik nap: a meg­rendelt áruból nem kaptam meg az uborkát, körtét, sár- gabarckot. — Most milyen gyümölcs kaoható? — Csak egy kis almám van. Az ÁFÉSZ heti két alka­lommal szállít árut a zöldsé- gesbolba. de ez kevésnek bi­zonyul. Mindennap friss áru­ra lenne szükség! Szalai Lajosné, a MÉK-pa- vilon eladója: — Zöldárunk van bő választékban, és vi­szonylag nem is drága. Gyü­mölcsből kicsi a választék. Percze István, a 23-as szá­mú élelmiszerbolt vezetője egy újítást vezetett be. A gyorsabb kiszolgálás érdeké- oen egy elárusító csak a zöldáruval foglalkozik. Ha­vonta százezer forintot for­galmaznak gyümölcs- és zöld­áruból. _ Szabad felvásárlási jo­gunk van, így éjszaka leuta­zok a termelőkhöz, reggel friss árut tudok adni. Sajnos, gyümölcsból nálunk is kisebb a felhozatal. Sasvári Szilárdné, a 4. szá­mú élelmiszerbolt vezetője: — Heti két alkalommal ka­punk friss árut, így két-há- rom nap kiesik, a többi na­pon zöldáruból az igényeket ki tudjuk elégíteni. Kolosi Tibor magánkeres­kedő: — Azért vagyunk, hogy minél gazdagabb választékot tudjunk biztosítani. Minden­nap friss árut hozunk. Igaz, hogy nálam valamivel drá­gább az áru, de nagyobb a választék, mint a többi üz­letekben. És mi a helyzet a piacon? Gyümölcsből nagyon sze­gényes a felhozatal, de zöld­áruból sincs igazán válasz­ték. ss. t A TEKINTÉLY hajszálrepedései Apróságokkal kezdődik. Apró kis szívességekkel. — Szeretnék ma egy órá­val előbb hazamenni — szól be valaki a műhelyvezető­höz. — Sajnos, nem engedhetem el, sok a munka — hangzik a válasz. — Ez esetben kivételt te­hetne. .. — Nem teszek... A vita egyre élesebb. Az­tán elhangzik a mondat: sö­rözés közben nem volt ilyen szigorú... A műhelyvezető kutatni kezd az emlékezetében. Igen, valóban együtt sörözött az il­letővel és néhány más kollé­gával a közeli kisvendéglő- Den. Mindenki rendelt egy Kört. öt. nem hagyták fizet­ni. Gyengén erőszakoskodott, enpen pénzszűkében volt. Npm tulajdonított jelentősé­get a dolognak, el is felej­tette volna, ha most nem em­lékeztetik rá, s méghozzá ilyen módon... Az üzletvezetőnek vidéki rokonaihoz kell utaznia — egyik alkalmazottja feljánlja, hogy elviszi saját kocsiján. Az üzletvezető örül és nem sejti, hogy milyen lavinát in­dít el azon a napon, amikor beszáll alkalmazottja világos­kék Skodájába. A beosztott magatartása attól a naptól megváltozik. Többet lóg, ke­vesebbet dolgozik. Társaival sejteti, hogy ő az üzletvezető bizalmasa. Azok súgnak-búg- nak. Gyanakvóan méregetik az üzletvezetőt. Ha valakit megdorgál, azonnal levonják a következtetést: — bezzeg, ha én furikáznám jobbra- balra. akkor velem is kivéte­lezne. .. Apróságok. Hajszálrepedé­sek a fegyelem, s a vezetői tekintélyen. Ezek a repedé­sek mélyülhetnek, veszélye- sedhetnek, kárt okozhatnak. * A vezetői tekintély sokak részéről vitatott téma. A ve­zetőnek sok mindenre kell odafigyelnie. A vezetőnek kedveznek, a vezetőnek ked­vébe járnak, Igyekeznek ki­vételezni vele, nagyobb adag ebédet tálalni az üzemi ét­kezdében. soron kívüli be­utalót szerezni az üdülőbe és a többi. Szüksége van erre a veze­tőnek? Semmiesetre sem, Legtöbbször nem is tart igényt rá csak elfogadja jó érzéssel, vagy valami hamisan értel­mezett „lám így szeretnek” felfogással. És nem sejtik, hogy ha belépnek irodájába azt is megfigyelik, hogy „bez­zeg itt jól működik a ven­tillátor, még odalenn a mű­helyekben. ..”, s hogy „ezért a csodálatos íróasztalért ta­lán a mi nyereségünkből von­tak le két-három órát.” Felesleges előnyök, amely­ből. senkinek sincs haszna csak kára. Rontja a morált, a munkakedvet, a légkört. A vezető észre sem veszi mi­ként kötelezi el magát azok­nak, akik ügyesek, szemfüle­sek. akik szeretnek a zava­rosban halászni. Nem a korruptakról, pénz­zel megvásárolhatókról, kap­zsiságukban bűncselekményt elkövetőkről van szó. Nem azokról. „Csak” a nem vi- szonzott korsó sörökről, az elfogadott furikázásokról. az etkezdei kivételezésekről... Vigyáznia kell a vezető­nek. önmagáért és mások érdekében. A kollektíva jó közérzete érdekében. Azért, hogy ne súgjanak össze a há­ta mögött, hogy ne illessék a „megvesztegethető” jelzővel. a j. Mai kommentárunk Segítség a községeknek Az új tanácstörvény értel­mében sok feladat hárul a já­rási hivatalokra. Elsősorban a községek irányítása, segítése, az elvégzett feladatok, elkészí­tett tervek ellenőrzése. Ez a közreműködés eléggé újszerű, a módszerek kialaku­lóban vannak. Annál is in­kább szükség van a járási hi­vatalok fokozottabb tevékeny­ségére, mert a községek egyre nagyobb önállósággal rendel­keznek. A salgótarjáni járási hiva­tal például sok támogatást adott az éves tervek elkészíté­sében. Ennek is köszönhető, hogy a községekben az eddi­ginél jobb a beruházások és felújítások műszaki előkészí­tettsége. Nincsenek hiányos tervek, vagy pénz híján félbehagyott építkezések, az igényeket meg­haladó bővítések, felújítások. Ebben a járásiban — lévén itt a legtöbb munkáslakta te­lepülés — különösen fontos a kommunális és szolgáltatási igények kielégítése. A megvá­sárolható telkek számának bő­vítése. és ezzel a lakásépítés támogatása. Mindez átfogó rendezési terv nélkül nem megvalósít­ható. Ezért készült el Kistere- nye és Nagybátony közi», va­lamint Kazár és Cered rende­zési terve. Így a járásban minden község tanácsának rendelkezésére állnak a táv­lati elképzelések. Jó a vízellá­tás Kisterenyén, Mátravere- bélyben, Kazáron, Mátranová- toon, ami ugyancsak alapvető. A járási hivatalnak nagyon sok gondot okoz, a községi épí­tési munka gyakran alacsony színvonala, a helyszíni ellen­őrzések hiánya. Kevés a szak­ember, — mondják válaszul « tanácsokon. Több segítsége: kérünk a járástóL Általános a vélemény, hogy • hatósági munka színvonala javult a tanácsoknál. Ehhez hozzájárultak a hivatal ellen- őrzései, a személyes látogatá­sok, esetenként írásos állás­foglalások. Legszembetűnőbb ez a nagyközségekben, és a közös tanácsoknál. Az ügyek legnagyobb részé1. első fokon elintézik. Csupán harmincnyolc esetben került sor a tanácsi határozatok meg­változtatására. A fellebbezé­sek nyomán megváltoztatott határozatoknak csak kis há­nyada volt törvénysértő. Ez ugyancsak az alaposabb, cél­tudatosabb községi munkát igazolja. A hivatal szakemberei egy­re többször vesznek részt ta­nács- és végrehajtó bizottsági üléseken. Viszont az is igaz, hogy a járás szakemberei nem minden esetben készülnek fel abból a tárgyból, amely napi­rendre kerül. Így nem is vesznek részt a vitában. Pedig a községek számítanak a fel­szólalásokra. Ami az ellenőrzéseket liléd azoknak átfogóaknak, sokolda­lúaknak kell lenniök, amelyek valóban segítenek a községi feladatok ellátásban. A mód­szerek alakulóban vannak. Ami helyes abban érdemes továbblépni. A hiányzókat pe­dig olyan tartalommal meg­tölteni, amelyek hathatósan támogatják a községeket a mindennapok során. — es. — öregekért a KBT Nógrád útjain számos gya­logos baleset történik évente. A szomorú statisztikából ki­derül, hogy sok a hatvan éven felüli ember a balesetet szen­vedettek között. A KBT köz­lekedési szakemberei az öre­gek segítségére siettek — egy­mást érik a KRESZ-előadások, s az azokhoz kapcsolódó film­vetítések. Augusztus 2-án a mizserfai szociális otthont, augusztus 5-én pedig a szé- csényi öregek napközijét ke­resik fel a szakemberek. Lu- dányhalásziban, a szociális otthonban augusztus 6-án, a # balassagyarmati szociális otthonban pedig augusztus 7-én lesz filmvetítéssel egybe­kötött közlekedési előadás. NÓGRÁD — 1974. július 28., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents