Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-27 / 174. szám

Az oldalt összeállította: Csata! Erzsébet Venesz Károly Fényképezte: Kulcsár József A Bánki Dónál brigád Ötszörös aranyjelvényes, ki­való műszaki brigád a szer- s/ámszerkesztők Bánki Donát kollektívája. Kese Antal a brigádvezető, harmincöt esz­tendeje dolgozik a gyárban. A két fia nem követte az édesapja példáját, ők nyom­dászok lettek.- A szerszám­szerkesztők ..fontos” emberek » gyárban, ők készítik azokat, a rajzókat, ameivekről a szük­séges szerszámokat csinálják. Angyal Imre üzemvezető még azt is hozzátette, hogv nemrégiben költöztek új épü­letbe. ahol kényelmesen, jobb kedvvel és szép környezetben dolgoznak. Jól összeszokott kollektíva a brigád. Részt vet­tek és helyezést értek el a szocialista brigádok várostör- téneti vetélkedőién. Eddig t ibb mint húsz újításukat fogadták el. amely egymillió forint vállalati megtakarítást rándulásra, szerveznek T1T- eredményezett. Együtt men- e’őadásokat és egyéb közös nek társadalmi munkára, ki- programokat. Dinamikusan fejlődő gyár ...........................................................................................HMlHmiiiMmiliimiiiiiiiHiuiiiiii»iii»HiiiiiHiNiiiiiiiMuiiiimiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiMiuiimiiiiiSNiimimiiiniimiiiiiMiiiiiiiimirtUUiHiiiiiii>miiiim Ö sztöndíjasok Az adóssá9 kifizetése Után A jövő fejlesztési elképzelései Kese Antal A szép környezetben jobban megy a munka.,. Jól sikerült oktatási év Sokan tanulnak a tűzhely­gyár munkásai közül. A nárt- oktatáson négyszázharmincan vettek részt, ami annyit je­lent. hogy a párttagok hat­vannyolc százaléka részesült pártoktatásban. Szó esett a pártáiét, pártirányítás kérdé­seiről. valamint a gazdaság- politikai tudnivalókról. A marxizmus—leninizmus esti középiskolát tizenheten vé­gezték el mégpedig kihelye­zett tagozaton, itt a gyárban. többen jártak esti egyetemre is. Nagy sikere van az új párttagok tar.íolvamának. és azoknak a szemináriumoKnak. ahol társadalmunk időszerű kérdéseiről kannak tájékoz­tatást a munkások. Ki is hasz­nálták a lehetőséget. mert kétezerötszázan látogatták az előadásokat. A fiatalok sem maradtak le. a KISZ-oktatás különféle formáiban több mint háromszázan vettek részt. A tanultakat pedig ve­télkedőkön „csillogtatták”. Tr <1 r » T rr ■■ 1 n 1 ni# Kilépni a „bűvös kórból Az üzemben több mint czerszázun nem végezték el az általános iskola 8. osztá­lyát. Szomorú szám ez, an­nál is inkább, mert közöttük kétszáz a harminc éven aluli fiatal. A gazdasági vezetés, a párt és a szakszervezet ösz- szefogott, hogy sikerüljön ki­lépni a „bűvös körből”. A szocialista birgádok vállalá­saiban szerepel a tanulás, és hogy több ember kapjon kedvet, most szeptembertől , kihelyezett általános iskolai Eörker­gáztűzhelyek A gyárral üzleti kapcso­latban álló Böcker nyugatné­met cég, a terve alapján ter­melt gáztűzhelyek eladását korábban nem engedélyezte a belföldi piacon: Ezt a tilalmat feloldotta, jövőre nagyobb mennyiségű Böcker-gáztűz- hely kerül a belföldi fogyasz­tókhoz. A vásárlók hat-hét tí­pus között válogathatnak, anyagi lehetőségeiknek meg­felelően. osztályokat szerveznek. A* üzem megvásárolja a tan­könyveket, a „diákok” mun­kaidő-kedvezményt kapnak, aki pedig elvégzi^ a hetedik— nyolcadik osztályt; három nap, külön jutalomszabadsá­got is érdemel. Eddig nyolc­vanötén jelentkeztek, amely több mint háromszorosa az eddigi évekének. Akinek ked­ve van, menjen bátran, min­denkit szívesen fogadnak! A szakember-utánpótlás biztosítása céljából ösztöndí­jat adnak szakközépiskolások­nak és főiskolásoknak. Ezek a fiatalok majdnem kivétel nélkül a gyár dolgozóinak gyermekei, jórészt fizikai munkáscsaládokból kerültek ki. A 230—350 forintos ösz­töndíjban részesülő középis­kolások közül két vegyipari, két közgazdasági, egy pedig műszeriapari szakközépisko­lában tanul. A főiskolások ösztöndija 550—770 forint között váltako­zik. ök heten vannak. Közü­lük öten a Miskolci Műszak! Egyetem negyedéves hallgatói. Ketten most szerezték meg b diplomájukat. Égyikük Pé­csett, a másik Budapesten. Nőpolitika a gyakorlatban Pontosan ezerháromszázhet­ven asszony és lány dolgozik a tűzhelygyárban. Ezért ké­szült a nőpolitikái pártha­tározat szellemében részletes és sokoldalú intézkedési terv. Megvalósult az egyenlő mun­káért egyenlő bért elve, a nődolgozókra külön gondot fordítottak a bérrendezések­nél. Az átlagos béremelések mellett még plusz egy száza­lékot kaptak. Már nincsenek olyan kiáltó ellentétek a fér­fiak és nők fizetése között. Külön támogatásban részesül­nek a nagycsaládosok és az egyedülálló anyák, a gázsze­reidében pedig, ahol a dol­gozók kilencven százaléka nő, megszűnt a három műszak. A zománcozóban szombat éj­szakai munkára nem osztanak be nőt. Helyet kaptak a ve­zetésben is. Három osztályve­zető, sok csoport- és brigád­vezető található az asszonyok között. A munka melleit részt kérnek és megállják a helyüket a párt és a tömeg­szervezetek vezető testületéi­ben is a nők. Segítik a lakásvásárlást Az új lakás a dolgozóknak gondot jelent. Éppen ezért a gyár segíti a lakásvásárlást, illetve a lakásépítést. Három esztendeje határoztak úgy, hogy kamatmentes kölcsönt kaphatnak a leginkább rászo­rulók. 1971 óta nyolcvanöt munkáscsaládnak nyújtott a tűzhelygyár egymillió-négy­százezer forintos kamatmentes kölcsönt. Közülük tízen mun- káslakás-építés keretében ju­tottak — komoly támogatással — új otthonhoz. Külön gon­dot jelent a kolónia. A Vas­öntő utca úgy beékelődik a gyárba, hogy csak bontással lehet eltávolítani, ötvennégy család él még ezekben a régi, rozzant lakásokban. Tizenkét család már elköltözött. A Zo­máncipari Művek úgy döntött, hogy ötmillió forintot juttat ebben az ötéves tervben a ko­lóniák felszámolására. A ta­náccsal kötött szerződés értel­mében a város ehhez még öt­milliót hozzá tesz, hogy mi­előbb eltűntessék a rosszem­lékű lakásokat. A lakások bontása nagyon nehézkesen, lassan megy, pedig hamarosan itt a következő ötéves terv... Két ellentétes kép tárul a gyárba látogató idegen elé. Az egyik az új, a modern épü­letekből álló gázszereldei gyárrészleg, s közvetlen tő- szomszédságában az új szer­számműhely. A másik a régi, de még használható létesít­mények a vasút felé eső ol­dalon. A gyár vezetőinek cél­ja, hogy az utóbbi gyárrész is mielőbb olyan legyen, mint az előző, ami már megfelel a ma követelményeinek. — A fejlesztési elképzelése­ket a vállalat központjával együtt dolgozzuk ki. A mosta­ni ötéves tervben újabb, je­lentősebb beruházás nem lesz, mert el vagyunk adósodva. 1976-ig évenként hiteltörlesz­tésként 30 millió forintot kell visszafizetni — kezdi a be­szélgetést Etesi József, a gyár főmérnöke. — A nemrég átadott szer­számműhely építéséshez 900 ezer forintot kaptunk a válla­lat központjától. A rendelke­zésünkre álló fejlesztési alap­ból csak a legszükségesebb gé­peket tudjuk megvásárolni, és azokat a halaszthatatlan fel­adatokat elvégezni, amelyek a termelést mást módon segítik. A jelenlegi helyzet reméljük csak átmeneti jellegű. Ismer­kedjünk meg ezután az eset­leges, várható fejlesztésekkel. — Célunk a termelés továb­bi növelése, mivel az előzetes információk szerint szükség van termékeinkre mind a bel­földi, mind pedig a külföldi piacokon. Ennek megfelelően a vállalatunk központja, ve­lünk együtt, keresi, kutatja azokat a lehetőségeket, ame­lyeknek segítségével a már meglevő elképzeléseinket meg­valósíthatjuk. — Mi szerepel a távlati tervben? — Az öntöde korszerűsítése. Nem tudom, hogy mibe ke­rül. mert. az építőipari árak változnak. így felelőtlenség volna találgatásokba bocsát­kozni. Amennyiben megvaló­sul elképzelésünk, akkor az öntödében teljesen automati­záljuk a termelést. Eredmé­nyeként ugrásszerűen megja­vítjuk a munkakörülményeket, csökkentjük a nehéz fizikai munkát, ugyanakkor megold­juk létszámgondjainkat. A magasabb technika előnye je­lentkezik a termékRk jobb A karbantartók párttitkára Két bátyja, és a felesége a tűzhelygyárban dolgozik Tu- riczki Jánosnak, a karbantar­tó és szolgáltató gyárrészleg párttitkárának. — Igazi tűzhefygyári család a miénk, úgy látszik innen megyünk nyugdíjba Is. Va­lamikor tanulóként kezdtem, villanyszerelőként szabadul­tam. Aztán elvégeztem a vil­lám osipari technikumot és mellette a marxizmus esti kö­zépiskolát. Turiczki János huszonnégv embert irányít, akik a gyár minden részében dolgoznak. Ha valahol baj van. rögtön őket hívják. Legyen az sze­relés. avagy váratlan meghi­básodás. így eléggé nehéz összeegyeztetni a napi felada­tokat a párttitkári munkával. — Sokat segít, hogy állan­dóan járom a gvárat. Az em­berek menet közben elmond­ják véleményüket, gondjaikat, oanaszaikat. Meg aztán min­denki ismeri a feladatát, és így könnyű irányítani. Kevesebb a baleset Ahogy korszerűsödött a gyár, ahogy javultak a mun­kakörülmények, majdnem an­nak arányában csökkentek a balesetek, 1970-ben még 184 családban okozott átmeneti szomorúságot a családfőt ért baleset. Ez 3200 munkanap elvesztését jelentette. 1973-ban 157 dolgozót ért baleset, az elveszett munkanapok száma pedig 2723-ra csökkent. v- zel az eredménnyel a salgó­tarjániak, a gyárak közötti versenyben az első helyre ke­rültek. Nem lenne teljes a párt­titkár portréja, ha nem szól­nánk arról, hogy munkásőr szakaszoarancsnok. és három­szoros kiváló dolgozó. Katika a szereidéből Hídvégi Istvánné. vagy ahogy a nagycsarnokban is­merik. Katika az Április 4. brigád tagja. A különféle tűz­helyeket szerelik nagy gond­dal és alapossággal csak úgy ég a kezük alatt a munka. Hidvéginé hét éve dolgozik ezen a szalagon, a fizetése átlagban ezernyolc-, ezerki- lencszáz forint. A férje gép­kocsivezető, Hétévé/ kisfiúkra a nagymama vigyáz. — Szeretem a kollektívát, nagyon jól érzem magam. Na­gyon jó az összhang akár név­napról, akár kirándulásról van szó, mindenki azonnal je­lentkezik. Segítjük egymást ax munkában is, innen a jó eredmény. A brigádvezető, Szabó Gyu- láné búcsúzóul még elmondja, hogy Katika tagja a pártnak, tavaly pedig a Vállalat Kiváló Dolgozója lett. Azt pedig Vin- cze József szakszervezeti mű­helytitkár fűzi hozzá, hogy az Április 4. brigád megérdemli a dicséretet, lelkesek, jól dol­goznak, fiatalok, és nem utol-' so sorban csinosak. A legkisebbek ikrek... A szereidében Immár Kollár István az „első szá­mú” nagycsaládos. Négy gyereket vqlla.lt a Kollár család. A legidősebb ki­lencéves, a legkisebbek. Edina és Mónika ikrek. Éppen héthónaposak. — Három gyerek helyett négy lett, de nagyon örü­lünk nekik — mondja az édesapa. — A feleségem is itt dolgozik a szereidében, én tizenhét éve vagyok tűz­helygyári. Nagy gondja a Kollár családnak a lakás. Egyelő­re Magyargécen laknak az anyósáéknál, hatan egy szoba-konyhában. De a salgóiarjáni tanácson hatá­rozott ígéretet kaptak, hogy még az idén beköltözhet­nek egy szép, kétszobás la­kásba a Kemerovo körúton. A gyár kölcsönnel segíti a Családot, akik érthetően alig várják a beköltözés napját. — Hogy fogadták az ik­rek születését a munkatár­sai? — Mindenki gratulált, nagy volt az öröm. Kap­runk szakszervezeti segélyt is.' Csak a kiutaló érkezne mihamarabb. minőségében, a kevesebb anyagfelhasználásban. Amit még ennek kapcsán el szeret­nék mondani, az a következő: a beruházásra szánt összeg rö­vid időn belül megtérül. — Van még más terv is? — A gáztűzhely-, a hagyo­mányos tűzhely- és alkatrész­gyártási folyamatot szeretnénk gépesíteni. Ennek megvalósí­tásával megoldanánk a sajto­lásnál, zománcozásnál, a sze­relésnél és másutt jelentkező technikai és technológiai prob­lémákat, emelnépk a munka kulturáltságát. A változások magasabb szintű üzem- és munkaszervezést tesznek lehe­tővé — mondja a főmérnök. — Mit adnak ellenérték­ként ? — A jelenleginél több tűz­helyt, elsősorban külföldi pia­cokra az ország devizamérle­gének biztosítása céljából. Addigra letelik a mostani adósság, s talán lesz mód ar­ra, hogy a dolgozók, a vállalat és a népgazdaság érdekeit jól ötvöző újabb, sokat ígérő el­képzelések is megvalósulja­nak. Szép ebédlőben, jó étel Kétezer adagos a gyár kony­hája. Hohol Barnabásné kony­havezető irányítása alatt közel húszán ügyködnek nap mint nap azért, hogy jó és válasz­tékos ebéd kerüljön a tányé­rokba. A tűzhelygyáriak öt harmincat fizetnek az ebédért, mindig több étel közül vá­laszthatnak. Büszkén mond - ják, hogy ez az egyik legjobo üzemi konyha Salgótarjánban. Talán azért is hordják inne\ az ebédet a FÜSZÉRT-hez. MÉK-hez, mélyépítőkhöz, bú- nyagépgyárba, Tanácsi Építő­ipari Vállalathoz, az írószer Ktsz-hez és a Vegyi Nagyke­reskedelmi Vállalathoz. Gyö­nyörű az ebédlő is, szép kör­nyezetben fogyasztják a mun­kások az ételt. A konyha jó­voltából, a gyár nyugdíjasai olcsón vihetnek naponta ebé­det. El is jönnek, még a vá­ros másik végéből is. Elektromos tűzhely Az utóbbi években egy üt erőssége a gyárnak a gyárt­mányfejlesztés. Ezt kívánja a műszakiaktól és a dolgozók­tól egyaránt a gyár jövője, a termelés folyamatosságának biztosítása. Jelenleg szerszá­mozás alatt van a minden igényt kielégítő, új elektro- mostűzhely-család, amelyet hétféle típusban gyártanak a megrendelők kívánságainak megfelelően. Az új termék iránt elsősorban a nyugatné­met piacokon nagy az ér­deklődés. A sorozatgyártást a negye­dik negyedévben kezdik meg, s az év végéig háromezer ké­szül. Jövőre az igényeknek megfelelő mennyiség kerül le a szerelőszalagokról. Sportolnak a gyáriak A tűzhelygyár üzemeit, csar­nokait, járva gyakran hallottunk dicsérő szót a sportolókról. Négv szakosztályban százötven aktív sportolót tartanak nyilván. A fut­ballcsapat a megyei első osztály­ban szerepel, a röplabdások az NB II-ben. A női kézilabda- és férfi kézilabdacsapat a járási baj­nokság résztvevője. A sakkcsapat is több előkelő helyezést ért el, a futballisták pedig másodikok lettek a bajnokságban. Mindig nagy sikerük és sok nézőjük van az üzemi focimeccseknek, ame­lyeknek a díja jutalomkirándu­lás. A sport támogatása közügy, orré kétszázezer forintot költe­nek a gyárban, NÓGRÁD — 1974= július 27., sióm bat

Next

/
Thumbnails
Contents