Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-26 / 173. szám

Táp készül, több vagonnal Egyre népszerűbbé válik a háztáji gazdaságokban a csir­ke, nyúl és más apróállat tar­tása, s ezzel együtt mind ked­veltebb a ta'karmánytápok etetése. A megnövekedett igények kielégítése néha ne­hézségekbe ütközik, hisz’ a korábban szerződésekben mennyiség helyett még több és több tápra van a tenyész­tőknek szükségük. Gyakran előfordul, hogy az árusítóhe­lyeken néhány napig nem le­het a népszerű takarmányból kapni, azonban a készítőüze­mok igyekeznek gyorsan pó­tolni a kéréseket. Taron, a Kograd megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat üzemében a baromfitáptól, a bárány-, szarvasmarha-, ló­tápig szinte minden háziállat részére készítenek takar­mányt. Egy hónapban a terve­zett 8,6 vagon helyett 11,5 va­gon táp készül, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy mind kevésbé legyen hiánycikk a házitenyésztők keresett cikke. Képünkön: Gócza János műszakvezető, Ozsvárt Albert premix bemé­rő — ő határozza meg a vi­taminok, takarmányfék'Segek arányát —. és Balogh László többféle alapanyagból készíti az értékes tápokat. köz­gyűlés már döntött: jövő év január elsejétől egyesítik erőiket az alsótoldiakkal. » — Háromezer hektáros kö­zös gazdaságban nagy táblá­kat alakítunk ki, a növény­Valami elkezdődött Kist ásón A Cserhát dombjai közé — A növényfélék, kukorica szükségünk — mondja az el­ékelt Kutasón évek telnek kalászosok, cukorrépa — te- nők, s Két ujjával mutatja: az egymásután, s nem történik rületét csökkentjük a takar- anyagiak hiánya egyelőre semmi szenzáció. Csupán az mány javára. Ezzel már elá- nem teszi lehetővé, év vége tartja szokott izga- rultam, hogy az állattenyész- Kutasón 1544 hektáron gaz­lomban a kutasóiakat. Ilyen- tés fejlesztésére fordítunk az dálkodnak. Az üzemi méretek kor szurkolnak, hogy a terme- eddiginél nagyobb gondot, szűkek, gátjai a termelőszö- 1«szövetkezet mérlege egyen-.Tarthatatlan állapot, hogy a ku- vetkezet fejlődésének. A súlyban maradjon. Az utóbbi koricát az elmúlt években esztendőkben szükség is volt olyan magas költséggel ter- ® szorításra. A gazdaság egyi- meltük, hogy jobban jár a ke megyénkben azoknak a tsz, ha a piacon megvásárol- s következeteknek. amelyek ja — magyarázza a gazdaság kedvezőtlen adottságok között elnöke. gazdálkodnak. Korábban ez- A megyei pártbizottság védelmet helikopterrel vé- zel sok mindent megmagya- kedvezőtlen adottságú terme- gezzük, amire eddig Kutasón ráztak a tagoknak. A rendkí- lőszövetkezeteket tárgyaló nem volt példa, vül alacsony átlagtermést, a ülésének anyagát, a határoza- a kutasóiak optimistán magas termelési költséget, a tokát megvitatták. A tenniva- néznek a jövőbe. A gazdálko- kevés szakembert. lók ismertek. A terület tíz dás megszilárdításához szük­Sok esetben a vezetés s°rn százalékát a magas lejtés mi- séges intézkedések egymást állt feladata magaslatán! Ke- att kivonják szántóföldi mű- követik. Döntöttek, hogy kor- r esték ugyan a kivezető utat. velés alól. Ezekre a helyekre szerűsítik az üzemszervezést. ( ? kivel? Mindössze egy felső- legelőket telepítenek. Jövőre Az önálló elszámolási ágaza- f'kú végzettséggel rendelke- állami támogatásra számíta- ti rendszer bevezetésének fel- 25 szakember vett részt a tér- nak: tételeit még ebben az évben nelég irányításában. _ Sok az olyan föld, amit megteremtik. \ közelmúltban Demkó Bá- ^i- legelőként tudunk hasz- Sok tehát az építőkocka, Itt került a kutasói gazda- nositani. amelynek idővel helyére kell e ig élére. Addig Dudás János. a szarvasmarhaprogram kerülnie, hogy Kutasón kilá- c» fiatal üzemmérnök nyakába végrehajtásából fakadó fela- haljanak a nehézségekből. e '.akadtak a gondok. A évek d a tok megvalósulására így na- Egyszer sem szanálták a gaz- cfa megoldásra váró problé- gyobb a lehetőség. Az álló- daságot, de vannak akik úgy mák annyira elkeserítették, mány kettős hasznosítását vélekednek, hogy jobb lett hogy beadta1 a felmondását, tervezik: a pusra és tejre volna figyelmeztetésnek, mert már a kikérő levele is meg- egyarant szükség van. A ju- azok az alapok, amelyekre az húszat fellendítése is célkitű- építőkockák kerülnek szilár- zéseik között szerepel. dabb talajt jelenthetnének! — Az eredményes gazdáik«- A közelmúltban minden ­a fiatal- ^áe egyik kulcsa a gépesítés esetre elkezdődött valami. foka. Nálunk ez kilencven- Valami biztató, melyet együt- százalékos. A tipizálás sike- tesen éreznek tagok és vezé­rlett. Röviden ecsetelte, mit és de néhány nagy teljesít- tők. h ogyan szeretne változtatni a m0nya korszerű gépre lenne gazdaság életében. Felvázolta a jövő körvonalait, azokat a- építőkockákat, amelyeket kö­zösen kell összerakniuk, hogy végre megszűnjék a közgyűlé- e in refrénként visszatérő fe­szültség. Az eredmény: Dudás Jár.os maradt, s vele együtt egy hét alatt ötre nőtt a termelőszö­vetkezetben dolgozó felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek száma. Az első építőkocka helyére került. S a többi? t kezett. Demkó Bálint első ti!ja hozzá vezetett: — János! Ülj le! Beszél­gessünk — mondta embernek. S az új elnök beszélni kéz­a szaScmcsi bérek országos táblázata Sz. Gy. A Központi Bizottság 1972. novemberi határozata alap­ján végrehajtott munkásDér- emelés számottevően javítot­ta a munkások bér- és kere­seti arányait. A kereseti ará­nyok az állami szektorban dolgozók, elsősorban a nagy­üzemi munkások javára vál­toztak. Mérséklődött a férfi­ak és a nők közötti indoko­latlan keresetkülönbség. a gazdaságpolitikai céloknak megfelelőbben alakultak a bérkülönbségek a szakképzett és a szakképzetlen munkások között. Növekedett a nagyobb erőkifejtést követelő és a ked­vezőtlen körülmények között, a több műszakban és a fo­lyamatos munkarendben dol­gozó munkások anyagi elis­merése. Feszültség a nagy különbségek miatt De ez az intézkedés még nem oldott meg minden prob­lémát. Az azonos szakmájú munkások keresete között pél­dául még mindig jelentős a különbség. Ennek egy része indokolt, mivel egy szakmán belül is különböző bonyolult­ságú munkák fordulnak elő, nem egyformák a munkakö­rülmények; és a teljesítmény­különbségek is differenciálják a kereseteket. A bér- és ke­resetkülönbségek egy része azonban indokolatlan, ezt a végzett munkák különböző képzettségi igénye, a mun­kakörülmények és a munká­val együtt járó fizikai igénv- bevétel eltérései nem tá­masztják alá. Nézzük a fentieket a szá­mok tükrében. A Munkaügyi Minisztérium vizsgálata alapján a legma­gasabb és a legalacsonyabb kereseti átlagú szakcsopor­tok alapórabére között 3,16 forint (30,5 százalék), órán­kénti kereset között 3,24 fo­rint (28,6 százalék) a különb­ség^ Ez túl nagy. mivel szin­te azonos felkészültségű és azonos munkakörülmények között dolgozó szakmacsopor­tokról van szó. A Mü.M. vizsgálata kimu­tatta. hogy az azonos felté­telek mellett dolgozók szakma- csoportok szerinti átlagalap­bére és keresete közötti kü­lönbségek többnyire véletlen­szerűen alakultak ki és fenn­tartásukhoz nem fűződik sem gazdaságpolitikai, sem társa­dalompolitikai érdek. Másként állunk azonban ott. ahol az egyes szakmák között jelentős — de indokolt — ke­resetkülönbségek vannak. Pél­dául magas a vas- és acél­öntők, a vájárok kereseti szintje — a központi bérin­tézkedések következtében —. de alacsony, mondjuk a szö­vők és a varrómunkások ke­reseti szintje. Érdekes képet mutat a A Moldáviai datkuliúra Szovjet-Moldáviában, ahol nagy hagyományai vannak a kóruséneklésnek, megtartotta alakuló ülését, az énekkari társaság, amely az amatőr kórusokat, hangszeres szó­listákat^ zeneszerzőket és kritikusokat egyesíti. Ebben a szovjet köztársa­ságban az utóbbi évtizedekben különösen virágzásnak in­dult az énekkari kultúra. Moldáviának jelenleg 3 millió 568 ezer lakosa van és 700 amatőr énekkart, több ezer énekes szólistát, és zenészt tartanak számon. A Lengyelországba utazók figyelmébe Az elmúlt héten a Cseh­szlovákiába utazóknak ad­tunk tanácsokat az utasfor­galmi vámszabályokkal kap­csolatosan. Mivel sokan ke­resik fel Lengyelországot is, ezen a hét végén a Lengyel- országba utazók figyelmét hívjuk fel az utazással kap­csolatos tudnivalókra. Lengyelországba a ren­delkezések szerint az oda­látogatók az útiholmin kí­vül hatezer zloty belföldi forgalmi értékű ajándéktár­gyat vihetnek be. Ha az utas által bevitt ajándékok értéke a hatezer zlotyt meghaladja, a vámtarifában meghatározott vámtétel alapján kiszámított vámot meg kell fizetni. Ugyanilyen módon kell vámot fizetni, ha az ajándékok összértéke meghaladja a vámmentes keretet. A vámigazgatóság adja ki az engedélyt folyóiratok, időszakos kiadványok. könyvek, kották, térképek, nyomtatványok — fajtán­ként húsz darabot megha­ladó- mennyiségben — to­vábbá sokszorosító gépek, nyomdafestékek és sokszo­rosító anyagok beviteléhez. Tilos bevinni Lengyelor­szágba : mindenfajta olyan levelet, sajtóterméket, ábrá­zolást, térképet, bélyeget vagy más tárgyat, amelyek hamis tájékoztatást adnak az országról, vagy amelyek ellentétesek a Lengyel Nép- köztársaság érdekeivel. Gép­kocsival utazók csak a gép­járművel egybeépített tar­tályban levő üzemanyaggal léphetik át Lengyelország határát. A hazautazással kapcso­latos tudnivalók: Vámmentesen hozhatók ki Lengyelországból — az országba bevitt útiholmin kívül — kétezer zloty össz­értékű, a Lengyelországban vásárolt, az ajándékba ka­pott tárgyak. Ezen felül vámmentesen hozható ki az utas által legálisan bevitt külföldi fizetőeszköz bevál­tásakor kapott zloty 50%- áért vásárolt áru. (Az aranyra, illetve az ezekből készült tárgyakra a fenti kedvezmények nem vonat­koznak.) Vámfizetési kötelezettség: Az olyan tárgyak után, amelyek értéke meghaladja a kétezer zlotyt, a vámta­rifában meghatározott vá­mot kell fizetni. A vám ki­szabásánál figyelembe ve­szik az áruk mennyiségét, és bizonyos mennyiségen fe­lül magasabb vámot kell fizetni. Nem árt tudomásul venni, hogy a beviteli rész­ben felsorolt tilalmazott tárgyak kihozatala tilos Lengyelországból. Bizonyos régészeti, tudományos és művészeti értékű tárgyak kihozatalához a Kultusz­minisztérium engedélyét kell megszerezni. Mü.M.-nek az alapórabér- és az órakereseti különbségeket a szakmunkások neme. ága­zati. szektorális és vállalati hovatartozása szerinti vizs­gálata. Kiderült, hogy az azo­nos szakma azonos kategóri­áién belül az alapbérek és a keresetek szóródásában elha­nyagolhatóan kis különbség van a érfiak és a nők. vala­mint az állami és a szövet­kezeti szektorban dolgozók keresete között. Ez az ága­zati hovatartozás sem diffe­renciálja különösebben — mindössze 12—15 százalékban — a szakmai kereseteket. Az egy alágazaton belül a különböző vállalatoknál azon­ban már jelentősebb — mint­egy 12—25 százalékos a kü­lönbség. Vagyis: az alapbé­rekre és az órakeresetekre vonatkozóan is azt állapítot­ta meg a Mü.M. hogy a szó­ródás legnagyobb részét — 50—60 százalékát — az egv vállalaton belüli alapbér- és órakereset-különbségek okoz­zák. Például: az esztergályo­sok átlagos alapórabére 12,10 forint, az ettől való átlagos eltérés (szórás) 1,79 forint/óra. Ebből átlagosan 1,22 forint az egy vállalaton belüli alapbér­különbség. Végeredményben a Mü.M. vizsgálata azt derítette ki, hogy azbnios. munkakörön be­lül a munkások alapbérei és keresetei között indokolatla­nul nagyok a különbségek. Két azonos képzettségű és. azonos munkakörülmények mellett dolgozó munkás alap­bérének nagyobb mérvű el­térése ugyanis csak akkor in­dokolt. ha eltérőek a mun­kavégzés szempontjából ked­vező egyéni tulajdonságaik, például: az önállóság, a kez­deményezőkészség. a pontos­ság, a szakmai megbízható­ság. A keresetkülönbséget — a felsoroltakon túl — az ef­fektiv munkateljesítmények különbsége is meghatározza. Azonban az elfogadható alap­bér- és keresetkülönbségek­tárcák és a SZOT segítségé» vél kiválasztották a 108 leg­nagyobb létszámot foglalkoz­tató — nehát kulcsfontosságú — szakmát és munkakört, A 108 szakmán, munkakörön be­lül kb. 210 munkaköri kate­gória kiemelését végezték el. mert — az egy-egv szakmán belüli eltérések (a munka nehézségi foka. a munkakö­rülmények stb). miatt — hi­ba lett volna úgy meghatá­rozni egy-egy bértételt. ho°y az egyformán vonatkozzon minden munkásra egv adott szakmán vagy munkakörön belül. A szakmákon belül homogén csoportokat kellett létrehozni azért is. mert a válla1 tok nem átlagos szak­munkásokat. hanem egymás­tól eltérő képzettségű, gya­korlatú és meghatározott kö­rülmények között dolgozó em­bereket foglalkoztatnak és az ö számukra állapítják meg a béreket. A szakmai bértáblá­zat bértételeit tehát nem éoít- hették a szakma átlagos bé­rére. Természetes, hogy moist az merül fel mindannviunkban. hogy a szakmai bértáblázat megalkotása és gyakorlati al­kalmazása megoldja-e az in­dokolatlan keresetkülönbsé­gekből adódó gazdasági és társadalmi problémákat. Nem. pontosabban csak részben old­hatja meg. Könnyen bizonvít- ható. hogy a keresetek kü­lönbsége lényegesen megha­ladja az alapbérek kü­lönbségét. Az alapbérek szó­ródásának mérséklése csök­kentheti a keresetkülönbsége­ket, de nem tüntetheti el. Ha az egymástól indokolatlanul nagymértékben eltérő telje­sítménykövetelményeket köze­lítenék egymáshoz — és erre kell elsősorban törekedni —. akkor sokkal nagyobb mér­tékben csökkennének az in­dokolatlan keresetkülönbsé­gek. Az elmondottakból kiderül, hogy a szakmai bértáblázat nek lényegesen kisebbeknek bértételei csak az alapórabé- kell lenniük a jelenleginél, Hem az átlagos bérre Az állami és a szövetkezeti szektorban, valamint a kis- és nagyvállalatoknál dolgozók kereseteit szakmai bontás nélkül vizsgálták. Az elem­zés alapján megállapítható, hogy a nagyvállalatok mun­kásainak keresete az iparban és az építőiparban meghalad­ja a kisvállalatok és a szö­vetkezeti munkások keresetét. A szektoronkénti arányok­ra az a jellemző, hogy még a legnagyobb szövetkezeti cso­port bérköltségből származó átlagkeresete sem éri el a legkisebb vállalati csoporto­két; azonban a szövetkezetek­ben fizetett magasabb nyere­ségrészesedés miatt, a jelzett bérkülönbség nem minősít­hető aránytalannak. a fentiek világosan bízó- rendét teremteni nyitják, hogy mindenkénoen időszerű volt a szakmai bé­rek országos táblázatának ki­dolgozása. Dolgozóink az 1972-es KB­határozat óta sokat hallottak a bértáblázat fontosságáról, de hogy milyeij elvek alap­ján dolgozták, illetve dolgoz­zák. ezt ki, arról már keve­sebbet tudnak. A szakmai bértáblázatnak tartalmaznia kell az ipari és az építőipari szakmákra, to­vábbá a segéd- és a betaní­tott munkakörökre vonatkozó rekre vonatkoznak, ez csak az alapbérkülönbségeket mér­sékli, de ezáltal kedvezően be­folyásolja a keresetkülönbsé­geket is. A bértételek — mert nem fix összegek, hanem al­só és felső határok közö t mozognak — nem csökkentik a differenciálás lehetőségét, sőt jobban elősegítik azt. mint a jelenlegi bértarifa-rendszer. Ebben ugyanis nagyon tág — 60—80 százalékos bérhatárok is szerepelnek, ami indoko­latlan differenciálásra vezet­het. A szakmai bértáblázat bér­tételeinek alsó és felső hatá­ra közötti viszolytdag 6zűk bérsáv miátt határozott a kormány úgy. hogy a bértáb­lázat nem kötelező jellegű, hanem irányelvnek tekinten­dő. Véglegesen Fel kell hívni a figyelmet, hogy a szakmai bérek orszá­gos táblázata —. amely a harmadik negyedévben fog megjelenni — nem az élet­színvonal-politikával kapcso­latos intézkedések eredmé­nyeként készült el. Egyedüli célja, hogy idővel rendet te­remthessünk az egyes bér- kategóriák között. Valószínű­leg sokaknak feltűnik, hogy a bértáblázat nem kötelező jel­legű, hanem irányelvként szolgál. Ez esetben — gon­bértételeket, mivel a szakmán , dolhatnák sokan — afféle írott belüli alapbér- és kereset­szóródás — kívánatosnál na­gyobb mértéke — elsősorban itt okoz gazdasági, társadal­mi problémákat. Olyan szakmai bértáblázat­ra van szükség, amely a nép­gazdaság minden ágazatára, szektorára, minden vállalatra és szövetkezetre egyaránt ér­vényes. A leggondosabban megszerkesztett bértáblázat malasztként szerepel, amit — mert nem kötelező — köny- nyen figyelmen kivül lehet hagyni. A szakmai bértáblá­zatban irányelvként ajánlott új bértételeket azonban min­den vállalat és intézmény — az eddigiekhez hasonlóan — köteles rögzíteni a kollektív szerződésében. Ez pedig olyan okmány, amelynek előírásai íz adott munkahelyre köte­is áttekinthetetlen lenne. _ ha, lező érvényűek és amelynek minden ipari, illetve építő- alapján a szakszervezetek év­ipari munkakört, szakmát tar- ről évre ellenőrizni fogják a talmazna. Ezért az érintett végrehajtását. r NÖGRÁD - 1974. július 26., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents