Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)
1974-07-26 / 173. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÖGRÄD AZ. MSiMO NQG'RÁD MEGYEI B IJLO T T £ Á'G A É 5 A MEGY El .TANA CS * APJA XXX. ÉVF., 173. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. JULIUS 26., PÉNTEK Huszonöt éves igyar—szoufet gazdasági mQszaki'tudomönyos egyiíVtmiíkiidéc Huszonöt évvel ezelőtt, 1949. jú- t Hús 26-án MaMagyarorszég és a Szovjetunió i kormánya egyez- j ményt kötött a i két ország műszaki-tudományos együttműködéséről. Ennek irányítására magyar —szovjet műszaki-tudományos együttműködési bizottság alakult, i: amely koordi- < náló tevékenységével elősegítette az országok rokon profilú intézményei között az együttműködés kialakítását, majd erősítését, egymás tudományos és technikai eredményeinek kölcsönös hasznosítását. Az eltelt negyedévszázad alatt mindkét ország számára eredményes, gyümölcsöző volt az együttműködés, s a műszaki színvonal növekedése nagymértékben hozzájárult a gazdasági, társadalmi fejlődéshez. Kezdetben főként hazánk kapott a Szovjetuniótól nagy segítséget a szocialista ipar alapjának megteremtéséhez, majd iparunk dinamikus fejlesztéséhez, később mindinkább kölcsönössé vált az együttműködés, amióta mi is tudunk hasznosítható műszaki eredményeket átadni a Szovjetuniónak. Huszonöt év alatt a Szovjetunió összesen 2932 ipari dokumentációt adott át hazánknak felhasználásra, s ugyanakkor a magyar ipar eredményeit tartalmazó 1797 leírás jutott el a Szovjetunióba. Tapasztalatszerzésre, a fejlett tudományos és termelési eredmények megismerésére 10 375 magyar szakember utazott negyed évszázad alatt a baráti országba, s 3294 szovjet tudományos munkatárs, mérnök, közgazdász fordult meg hasonló céllal Magyarországon. A fejlődés során létrejöttek a magasabb szintű együttműködés feltételei: 1964-bén megalakult a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság. A KGST- országok gazdasági integrációjának szellemében előmozdítja az ágazatok távlati terveinek egyeztetését, a népgazdasági jelentőségű szakosításokat és kooperációkat. Ez a folyamat a magyar és a szovjet intézmények, vállalatok közvetlen kapcsolatára is kiterjed.. Eddig mintegy 200 hazai és 250 szovjet vállalat és intézmény között jött létre közvetlen együttműködés, amelynek célja, hogy a mostani ötéves tervidőszakban legalább 400 tudományos-műszaki problémát közösen oldjanak meg, lerövidítve ezzel sok kutató, tervező munkát. A műszaki-tudományos együttműködés eredményeit az árucsere-forgalom növekedése is jelzi: eddig évente átlag 70 millió rubellel növekedett a két ország kölcsönös árucsere-forgalmának értéke, s idén már meghaladja a 2,1 milliárd rubelt. Energiakooperáció A magyar—szovjet közvetlen energetikai együttműködés kibontakoztatásának emlékezetes dátuma 1962, amikor megkezdődött, a szovjet kőolaj üzemszerű szállítása a Barátság I. vezetéken és bekapcsolták a magyar villamosenergiarendszerbe a nyugat-ukrajnai áramot szállító, Munkács— Sajószöged—Zugló között épült 220 kilovoltos új távvezetéket. Az átadás évében 150 millió kilowattóra szovjet villamos energiát kapott Magyar- ország, s az idén már ennek 28-szorosa, 4,2 milliárd kilowattóra ez az áramimport, amely a hazai szükséglet egy- hatodát fedezi. A tervszerű szállítással napjainkig — tehát 12 és fél év alatt — csaknem 28 milliárd kilowattóra szovjet áram segítette a nép- gazdasági ágazatok és a lakosság ellátását. Néhány évvel ezelőtt megépült a 400 kilovoltos távvezeték a munkácsi és a gödi alóllomás között, s a következő nagy lépés a KGST egyesített villamos- energia-rendszer szuperfeszültségű, 750 kilovoltos távvezetékének megépítése. Ennek végpontja Magyarországon lesz, s lehetővé teszi, hogy 1980-dg az 1975-re tervezett 750-ről 1350 megawattra növekedjen a Szovjetunióból származó viliamosenergia-im- port. A hazai kőolajtermelésben még az évi mintegy 2 millió tonnás termelési színvonal fenntartása is nagy erőfeszítéseket igényel, s ezért jelentős a Szovjetunió segítsége. A Barátság I. és a Barátság II. vezetéken 1962 óta több mint 30 millió tonna szovjet kőolaj érkezett Magyarországra. Az idén 5,7 millió tonna szovjet kőolajat kap a magyar ipar', s a távlati elgondolások szerint 1980-ig várhatóan az évi szállítás 8,5 millió tonnára emelkedik. A hazai földgáztermelés — bár 1960 óta 15-szörösé- re növekedett — a szűkös földgázvagyon miatt legfeljebb évi 6 milliárd köbméterre emelhető a jelenlegi 5,2 milliárdról. A jóval gyorsabban növekvő hazai igények kielégítését ugyancsak szovjet energiahordozó teszi lehetővé, így a jövő évben már egymil- liárd köbméter szovjet föld-. gázhoz jut a magyar ipar, majd a KGST-országok közös összefogásával megépülő Orenburg—Ungvár közötti földgázvezeték révén 1980-ban előreláthatóan évi csaknem négymilliárd köbméter szovjet földgáz érkezik az országba. Timföld- alumínium egyezmények Évente 2,7 milliárd kilowattóra villamos energiát takarítunk meg azzal, hogy a magyar—szovjet alumínium- timföld egyezmény alapján a Szovjetunióba szállított magyar timföldet. szovjet villamos energiával kohósítiák alumíniummá. Az így nyert alumíniumot teljes egészében visszakapja Magyarország, s feldolgozáshoz nyújtott segítségért különböző gépipari és egyéb termékekkel, hagyományos áruexporttal fizet. E kooperáció nélkül meg kellett volna kétszerezni a magyar alumíniumiparra fordított beruházási összegeket, ami súlyos terheket rótt volna az országra. A kölcsönösen előnyös kétoldalú együtlműködéssel 1962, — az egyezmény aláírása — óta a magyar timföldtermelés több mint kétszeresére, az alumínium félgyártmányok termelése pedig mintegy két és félszeresére emelkedett. Az egy személyre jutó alumíniumfelhasználás is hasonló arányban növekedett, s már meghaladta a 10 kilót, amellyel több fejlett nyugat-európai országot is megelőztünk. És 1985-ig 16—19,5 kilóra emelkedik a lakosonkénti alumí- I niumfelhasználás. Gépipari gyá rt m á nystru ktú ra A magyar gépipar fejlődését, termelési szerkezetének korszerűsítését nemcsak állandó nagy .volumenű megrendelésekkel, hanem növekvő mértékű együttműködéssel is segíti a Szovjetunió. A közúti járműprogram megvalósításában és további fejlesztésében igen nagy jelentőségűek a szovjet igények. Az eddig elkészült 60 ezer Ika- rus-autóbusznak több mint egyharmada szovjet utakon közlekedik, 1975-ig az Ikarusok kétharmadát szovjet megrendelésre gyártják, az V. ötéves tervben pedig 1976-tól 1980-ig — az előzetes egyeztetések szerint — 30 ezer autóbuszt vesznek át. Egyre több részegység készül nagy szériákban a szakosodás eredményeként. Lukinóból érkeznek hozzánk a mellső hidak, és egyre több szovjet aggregátegységet építenek be az Ikarusokba, ugyanakkor az urickiji trolibuszgyárba, a Ívovi és lukinói gyárakba kerül a magyar hátsóhidak- nak több mint a fele. Tovább bővítik a főegységek cseréjét, illetve közös fejlesztését : hamarosan megkezdődik a közös sebességváltó-gyártás; kutatások folynak a vegyes üzemű motorok fejlesztésében. Jármű- gyártásunkhoz gépi berendezéseket is szállít a Szovjetunió. Győrben a legújabb forgácsológépek, az Ikarusban modern alakító-, lemez- megmunkáló és présgépek segítik a fejlesztést. Főleg a Zsiguli-program- nak köszönhetjük, hogy autógyár nélkül is egyre jobb a (Folytatás a 2. oldalon) AZ ŰJ BŰZÁT A szécsényi malom dolgozói felkészültek az idei kenyérgabona tárolására. A búzával telt szállítójárművek egymásután érkeznek. Már elkezdték az új búza őrlését. Képünkön: Pintér József művezető és Leszenyiczki Mária a malom mérlegénél. (Képes riportunk a 3. oldalon) Biztatóak a tapasztalatok Növekedett a szakemberek száma Diósjenőn tartotta csütörtökön elnökségi ülését a Palóctáj Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A termelő- szövetkezetek üzem- és munkaszervezésének fejlődését, az önálló ágazati elszámolási rendszer bevezetésének tapasztalatait tűzték napirendre, melyet Tasikó András, a területi szövetség munkatársa terjesztett elő. Az üzemszervezés fejlesztését a mezőgazdaságban többek között olyan tényezők indokolják, mint az élőmunka rohamos csökkenése, az üzemi méretek növekedése, a technikai fejlődés, a termő- terület csökkenése, s Nógrád megyében a kedvezőtlen adottságok. Az iparszerű termelési rendszerek is az üzem- és munkaszervezés legjobb módszereit igénylik. A balassagyarmati és rétsági járás termelőszövetkezeteiben az utóbbi időben előrelépést jelent, hogy a korábbi külső tényezők, szabályozók hatását bíráló szemlélet megszűnt, a szövetkezetek vezetőinek többsége felismerte, hogy a közgazdasági szabályozó- rendszer csak keret, melynek kitöltése üzemi feladat. A vezetési színvonal növelése fontos feltétele a korszerű üzem- és munkaszervezés megteremtésének. A két járás gazdaságaiban — főként azokon a helyeken, amelyek nem tartoznak a kedvezőtlen adottságnak közé —_ növekedett a főiskolát és égyetemet végzett szakemberek száma. Főleg Diósjenő, Magyarnándor, Ér- sekvadkert,, Dejtár és Szügy mutat ebben példát, összességében azonban a helyzet nem kielégítő. Van ahol csak egykét végzett szakember dolgozik, vagy jelenleg sincs fő-. agronómus. Ez gátolja a korszerű üzemi rendszer kialakítását. Azok az üzemek, ahol gyorsan létrehozták a legmegfelelőbb termelési szerkezetet,- és azokat a lehetőségekhez képest optimálisan kiszolgálták, a A munkás-paraszt szövetség jegyében Nagygyűlések, kultúrműsorok, sportvetélkedők Alkotmányunk törvénybe iktatása huszonötödik évfordulóját ünnepeljük augusztus 20-án. A hagyományokhoz híven ez évben is nagygyűlések, munkás-paraszt találkozók. színvonalas . kultúrműsorok. és érdekes sportvetélkedők teszik emlékezetessé az ünnepet. Augusztus 20. megünneplésére operatív bizottság alakult, amely tegnap délelőtt tartotta első ülését a Hazafias Népfront megyei titkárságán. Nógrád megyében sok rendezvény várja a munkásokat, a termelőszövetkezetek tagjait, amelyeken kifejezésre jut a szocialista nemzeti egység, a munkás-paraszt szövetség .erősítése. A megemlékezéseket mindenütt a Hazafias Népfront-bizottságok szervezik. A megye nagyobb ijiari üzemeiben, gyáraiban, hivatalaiban, és a tanácsokon már az alkotmányunk ünnepét megelőző munkanapon rövid megemlékező röpgyűléseket tartanak, amelyen az előadók méltatják augusztus 20. jelentőségét.. Ötszáz - színes és érdekes plakát hívja fel a figyelmet a rendezvények helyére, idejére, az érdekesebb látnivalókra. Politikai nagygyűlést és munkás-paraszt találkozót tartanak augusztus 20-án délelőtt tíz órai kezdettel Balassagyarmaton, amely a megye legnagyobb ünnepsége lesz. A nagygyűlés előadója dr. Romany Pál. az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetője. A nagygyűlést egész naoos kulturális és sportműsor követi. Népi együttesek, tánc- és énekkarok lépnek fel. Ekkor rendezik meg a Pajtás Kupa országos döntőjét az úttörőcsapatok részvételével. Az új sportcsarnokban kézilabdatornát tartanak. Emellett látványos sportbemutatók követik egymást, és gyorsasági meghívásos motorversenyt is rendeznek. A balassagyarmati ünnepség mellett minden járásban tartanak munkás-paraszt találkozókat^ aratási ünnepségeket. megemlékezéseket, nemzetiségi összejöveteleket. Az ünneplő közönség ellátásáról az ÁFÉSZ-ek és a különféle vendéglátóegységek gondoskodnak, sok helyütt állítanak fel alkalmi sátrakat, hogy enni-innivalóban se legyen hiány. kedvezőtlen adottságok ellenére is jó eredményeket értek el. (Kétbodony, Felsőpetény.) Az élőmunkaerő csökkenése mellett az egy dolgozóra eső munkaidő csaknem kétszeresére emelkedett. A két járás termelőszövetkezetei a munkaszervezés más területén is előbbre léptek. összhangba került a növény- termelés és a rendelkezésre álló munkaerő, jobban kihasználták a tenmelőberendezése- ket. A beruházásokat alapos elemzés előzi meg. A termelő- szövetkezetek a gépek pótlásáról, új, korszerű gépek vásárlásáról előre és tervszerűen gondoskodnak. A szervező munka eredményeként javult a gépek' kapacitásának kihasználtsága, nőtt az egy gépre jutó teljesítmény. A javulás ellenére azonban e területen is van tartaléka az üzemszervezésnek. Sok az „üresjárat”, az állásidő, hosz- szú a javítások ideje. Magyarnándorban, Diósjenőn, Örhalomban az idén mar a jelenleg legkorszerűbb üzemszervezést valósították meg, az önálló elszámolású ágazati rendszert. A tapasztalatok mind a három gazdaságban biztatóak. Az egyik legfontosabb, a középvezetők szemlélete alapvető változáson ment keresztül, nemcsak vezetnek, gazdálkodnak is. ,A nézsai, tereskei és nóg- rádkövesdi termelőszövetkezetek is lépéseket tettek az új rendszer bevezetésére. Az év második felében kísérletként a főbb elveket érvényesítik. A területi szövetség elnöksége meghatározta az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének feladatait: többek között a vezetők szakmai és politikai továbbképzését, a termelési szerkezet egyszerűsítését, a gépek jobb kihasználtságát). A közeljövőben növelni szeretnék azoknak a gazdaságoknak a számát, ahol az önálló ágazati elszámolást bevezették. A területi szövetség elnöksége megtárgyalta a mezőgazdasági üzemek XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára tett felajánlásait is
