Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)
1974-07-23 / 170. szám
Jó ütemben halad Balassagyarmaton, a Balassa étteremmel szemben a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelemi Vá Halat új áruházának építése. Az önkiszolgáló rendszerű, légkondicionált vásárlócentrumban a villamossági cikkektől a gyermekcipőig, a játékoktól, a készruháig, kötöttáruig szinte mindenféle áruféleséget megtalálunk a pultokon. A háromszintes áruházban úgy alakítják ki a raktárakat, hogy a növekvő forgalom kielégítése érdekében ezeket a részeket is árúsítóhelyként lehessen szükség esetén használni. Az átadás határidejét jövő esztendő decemberére tervezik, hogy a karácsonyi vásárt már itt bonyolíthassák le a balassagyarmatiak — kulcsár — Aratók a Mátra alján Tele a tartály- búzával Közösségi egyéni érdek? A Tepke aljában már a kora reggeli órákban mun- kához láttak a kombájnok. Ahogy halad előre az óramutató, úgy lesz egyre elviselhetetlenebb a hőség. A meleg megreked a völgykatlanban az aratóknak azonban nincs idejük erre gondolni. A pásztóiak mindig elsőként látnak hozzá a gabona betakarításához. Az idén nagyon siettek, alig várták az első igazi júliusi napot. A búza kasza alá érett, s a hét elején végre az idő is naposra fordult. Az öt kombájn szinte megállás nélkül dolgozik. A legjobb embereket válogatták össze. Kétszer annyi jelentkező volt, mint ahány kombájn. Alapi Imre, a termelőszövetkezet háztáji bizottságának elnöke a fák hűsítő árnyeaa- ba húzódik. Ö az egyes számú aratóbrigád vezetője. Vastag füzetében gyorsan télnek a különböző rovatok. Irányítja a szállítókat, regisztrálja a terméseredményeket. — Micsoda termés! — mondja szinte álmélkodva, mert nem volt még példa ra, hogy hektáronként 43 és fél mázsás átlagot érjenek el. — Pedig két éve még az erdő alján — mutat felfelé — csak gaz nőtt. Az erdőgazdaság ideadta nekünk, csináljunk vele, amit akarunk. íme, az eredmény! A sok műtrágya nem maradt hatástalan. A;* egyik kombájn tetején villog a sárga fény. Jelzi, hogy tele a tartály, indulhat a tehergépkocsi. Az ürítés gyorsan történik. A tizenhárom mázsa búza percek alatt a kocsira kerül. A kombáj- nos: Bagó József a legkiválóbb aratók közé tartozik. Tavaly ő nyerte a betakarítási versenyt. Kitüntetést is kapott érte — Az idén? — Most is számítok az első helyre. Alapi Feri a nagy vetélytárs — mondja és int, hogy szálljanak fel a kombájnra. Kevés az idő a beszélgetésre. Az aratás a legfontosabb. A motollák forogni kezdenek. A kalászok „fejet hajtanak” előtte. Egyenesen a kombájn vágóasztalára kerülnek, s azután a mag a tartályba. A szalmát pedig a kabócalábak gyűjtik össze. Az olajba kifőzött bükkfa- csapágyok jól bírják az állandó rázást. A vezető is. Már hozzászokott. — Csak az első nap nehéz! — kiabálja, hangja elveszik a motor zúgásában. Feláll az ülésről. Ügyesen manőverezik a kormánnyal, hogy a sarkon, se maradjon lábon a gabona. Ahogy áll és gázt ad, óriásnak tűnik, pedig csak a kombájn félelmetes az apró kalászokhoz képest. Apró kalászok? Csak úgy ontják a szemet magukból. — Vaddisznótúrások — mutat a tábla közepére, miközben fordul a kombájnnal. — A vad sok helyen leheverte a gabonát. Ezt csak a kombájnról látni. A tábla mind kisebb lesz. A gépek „eszik” a búzát. A vontató újra közeleg. Megállás. Ürítés. — Naponta harmincszor is mellém állnak a szállítók — magyarázta Bagó József, s a háta mögötti tarlót szemléli. Állít a vágóasztal magasságán. A szalmát közben kilöki magából a gép. Holnap már a bálázók is jöhetnek. Tekintete a többire téved. Tóth Ferenc, aki egyébként szerelő, nagyon hajt. Az első nap lemaradt, de úgy látszik behozza a hátrányát. Bagó József közben visszaér a tábla aljába. Búcsút int, s újra nekivág az enyhe lankának. A szovjet búza jó fajta. Egy méter körülire nőtt, s sehol sincs ledőlve. Könnyű aratni. Könnyű? A por és a hőség, az állandó talponlét próbára teúzi az embert. A pásztói kombájno- sokat azonban kemény fából faragták. Alig akarják abbahagyni a munkát, pedig már az ebédet hozó lovas kocsi megérkezett. A párttitkár és a tsz-elnök is látogatóba jön. Alapi Lászlóval és Tarcsánvi Gyulával. a két szerelővel beszélgetnek. Ök állnak készenlétben. hogy hiba esetén segítsenek. Az egyik fa mellett szódavizes ballon. Az izzadtságot pótolni kell folyadékkal. A kombájnok fél órára elcsendesednek. A tányérban gőzölgő levesbe merülnek a kanalak. A kombáinosok nem panaszkodnak az étvágvukra. Két falat között egyikük-má- sikuk a táblára néz: még két óra. s egy házzal arrébb állhatnak. — A Dunántúlon esik. Csak a Mátra környékét kerülje el a zápor — mondja Alapi László, s kikapcsolja a táskarádiót. Sz. Gy. Kombájnosok az erdő alatt A Mátraaljai Állami Gazdaság pásztói egyes kerületében nagy szorgalommal végzik az aratási és betakarítási munkát a kombájnosok. A Bélahalma melletti kiserdőnél hat kom- bájnos áll a táblában gépeivel együtt. Vezetőjük Bozó Zoltán technikus. Ö mondta el, hogy vasárnap is arattak, mivel sok a tennivaló és sürget az idő. Négyszáztizennyolc hektár kalászos betakarítása vár a kombájnosokra. 140 hektáron már végeztek az ősziárpa- aratással, amely gazdagon fizetett: 48—50 mázsa hektáronkénti termést- adott. Ha itt végeznek a munkával, akkor a zabari területre mennek segíteni. A sziráki területen levő dolgozók, illetve XI kom- bájnos a kisterenyeieknek segít. Á kombájnosok versenyben végzik munkájukat. , A munkásosztály köre a termelésben elfoglalt helye szerint és szélesebben, politikai értelemben is meghatározható. A munkásosztályhoz tartoznak a termelésben elfoglalt helyük szerint az állami és szövetkezeti ipar (bányászat, gyár-, építőipar), az állami mező-, erdő- gazdaságok és a vízgazdálkodás, a közlekedés, szállítás és hírközlés, az állami és szövetkezeti kereskedelmi és egyéb szolgáltatások fizikai dolgozói, valamint a felsorolt ágazatok művezetői és technikusai, illetve az ennek megfelelő szintű, funkciójú közvetlen termelésirányítók, összesen mintegy 2,9 millió fő. A munkásosztály azonban társadalmi súlya és még nagyságrendje szerint is ténylegesen ennél számosabb és nagyobb erőt képvisel. Egyebek között azért is, mert politikai értelemben magában foglalja a fő tömegét jelentő, szociológiai értelemben vett munkásokon túl az ezekből az ágazatokból kikerülő nyugdíjasokat is. Az utóbbiak a termelésben elfoglalt helyük szerint már nem munkások, de egy emberöltőn keresztül munkásként tevékenykedtek. — társadalmi, emberi, rokoni környezetük munkás. Gondolkodásukban, mentalitásukban, életmódjukban és erkölcseikben őrzik munkásmúltuk hagyományait. Ök a körzeti pártszervezetek legaktívabb tagjai, a Hazafias Népfront, a tanácsok legszorgalmasabb aktivistái, s lelkesen segítenek vállalatuknak, ha a terv teljesítése érdekében szükség van munkaerejükre. Munkásmúltjuk tehát politikai öntudatukban is megnyilvánul. A vagy Palotáson, a termelőszövetkezetben fokozatosan megszilárdul a rend. Ütemesen folyik a munka. Most az aratás a legfontosabb. Jó a termés, ha sikerül betakarítani, a gazdaság tovább erősödik. A kúpásnövények sokat ígé- rőek. Nagyon szép a cukorrépa, a kukorica. Az állat- tenyésztésben is megindult a fejlődés. A tsz új vezetősége magabiztosan dolgozik. Ez jó hatással van a tagságra, akiknek többsége nyugodtan végzi a munkát. Mindezeket azért kellett elmondani, mert néhány esztendővel ezelőtt a palotási tsz, amely megyénk egyik legnagyobb és ió adottságokkal rendelkező üzeme, gazdasági mélypontra jutott. A veszteséget, amely több millió forint volt, fokozatosan, jó munkával lehet megszüntetni. Ezért nagy jelentőségű. hogy kiegyensúlyozott a vezetők és a tagok munkája. Aki mindezekből azt a következtetést vonja le. hogy Palotáson nincs a közös fejlődését gátló erő. az téved. Messze, az elmúlt évekbe nyúló helytelen intézkedéseket kell megszüntetni, rossz szokásokat felszámolni, a vezetők felelősségét fokozni, az egyéni érdekeket a közösség érdekei alá helyezni. Mindezeket azzal egyidőben. amikor a munka korszerűsítését is végre kell hajtani. Ezekkel az intézkedésekkel nem mindenki ért egyet. Az új vezetőséget megszólják. Pedig arról van szó. hogy a közösség érdek t szolgáló, a termelés korszerűsítésére irányul intézkedésekre szükség van. mert a korábbi vezetés ezt elmulasztotta. Ezzel viszont előidézték, hogy a tsz veszteséges lett. Még egy esztendő sem múlott el Palotáson azóta hogy a tagok új vezetőséget választottak, de máris tapasztalható a fejlődés. A nyereséges gazdálkodás megvalósulásának üteme viszont attól is függ, hogy ' a tagok következetesen támogatják-e azokat, akik a közösnek a javát szolgálják. Képesek-e arra. hogy a rendbontókat figyelmeztessék és jobb belátásra bírják. A palotási tsz gazdasági helyzetét rendbe tenni csak következetes helytállással, a munkafegyelem megszilárdításával, a vezetőség támogatásával lehet. Mindezekről azért kellett elöljáróban szólni, mert vanmunkásosztályhoz sorolásuk nemcsak igazságos és méltányos, hanem tudományosan is megalapozható. A munkásosztály azzal, hogy hatalomra jutott, s a döntő termelési eszközök tulajdonosa lett, az elé a feladat elé került, hogy elsajátítsa az ország kormányzását, a gazdaság vezetését; a volt uralkodó osztályok kulturális monopóliumát megtörve, uralkodó helyet és szerepet töltsön be a kulturális-ideológiai életben is. Az osztály erejének, tehetségének, vezetésre való elhivatottságának egyik bizonyítéka — egyben feltétele — volt, hogy tömegesen tudott soraiból kiemelni olyan tehetséges munkásokat, akik képesek voltak ezeknek a feladatoknak ellátására. Ehhez persze sok tanulásra volt szükség, hiszen igen messziről indultak, korábban nem volt alkalmuk képezni magukat. Emellett a fáradságos, — csak nagyon ritkán 8 órás — napi munka után kellett tanulniuk, ami nagy kitartást és hősies helytállást követelt tőlük. Mintegy százezer emberről van szó. főként nagyüzemi munkásokról. A munkásosztály helyzetéről 1958- ban végzett vizsgálat az egyes üzemekben azt mutatta, hogy volt olyan gyár, ahonnan az üzem akkori munkáslétszámának 20—25 %-át kiemelték. Ezen a területen voltak persze túlzások is, amennyiben például nemcsak a kulcsnak, akik szeretnék konzerválni a régit, ellenzik az új, a közösség érdekeit szolgáló intézkedéseket. A rend érdekében A tsz vezetői komoly számítást végeztek a gépek használatáról, Bebizonyosodott, hogy nem jó, sőt egyenesen hátrányos a tsz-nek a gépek szétszórt tartása. A héhalmi traktoros Héhalomban. a szarvasgedei otthonának udvarán tartotta az erőgépeket. Ez nagyon sok hátránnyal járt. A tagsággal, alkalmazottakkal, munkaértekezleten megbeszélték: nem maradhat így! A gépparkot összevonták a tsz egyik telepére. Ez viszont azt jelentette, hogy a traktorosnak meghatározott időre a telepre kell érkeznie és felvenni a munkát. Szállításuk megoldott. A munkavégzésre is hoztak határozatokat. Többek között — eltérően a régi. helytelen intézkedéstől — az éjszakai munkát nem este hat órától, hanem este kilenc órától számolják. Ahol éjszakai munka folyik az országban, mindenütt így van. Azoknak, akik a helyzetet kihasználva, fegyelmezetlenül dolgoztak, akkor indultak munkára amikor nekik jólesett, természetesen az intézkedés nem tetszik. Érdemes mégegyszer elgondolkodni a számítás eredményén. A géppark koncentrálása után 15—20 százalékkal emelkedett a munkateljesítmény. Ez a közös javát szolgálja, mint ahogyan az is. hogy az intézkedés eredményeként már eddig 600 ezer forint megtakarítást értek el. Ennek előnyét a tagok élvezik. Aki ezt az eredményt nem értékeli jelentőségének megfelelően, annak a termelőszövetkezet érdeke nem fontos. Ezekre viszont építeni nem lehet, de nem is érdemes. Miért vitatkoznak? Nagyon érdekes vita zajlik. hosszabb idő óta néhány szarvasgedei ember, és az egyesített tsz vezetősége között. Aki feületesen szemléli a kialakult vita okát. hajlamos a szarvasgedeieknek helyeselni. Arról van szó, hogy a gedeiek neves szarvasmarha- tenyésztők. Az állatokat a pozíciókba, hanem — tévesen értelmezve a mobilitást és a hatalmat — alkalmazotti munkára is sokan kerültek. A mennyiségi túlzások következménye, hogy néha sem politikailag, sem más szempontból nem alkalmas embereket is kiemeltek. Ez a magyarázata, hogy egy részük nem volt képes megoldani az előtte álló feladatokat, s visszakerült a munkapad mellé, ami nem egyszer egyéni, emberi tragédiát jelentett az illető számára. Gyakran nemcsak ■ az érintett, hanem az üzem dolgozói is ezt „lecsúszásnak”, szégyelni való dolognak tekintették. A többség azonban jól megállta a helyét, kemény munkával, nagy kitartással sajátította el a funkciójához szükséges ismereteket, tudást, s nagy tömegükben ma is a munkásosztály vezető szerepének érvényesítői azokon a posztokon, ahová a munkás- osztály bizalmából kerültek. Gyakran felteszik azt a kérdést is, hogy a párt Központi Bizottságának névsorában a párt egyes vezetőiről miért írják, hogy munkás A kérdés jogos, hiszen ha ma kiemelnek egy vasesztergályost, és holnap osztályvezető, tanácselnök, vagy egyéb közfunkcionárius lesz belőle, a társadalmi termelés rendszerében elfoglalt helye szerint értelmi háztájiban nevelik. Ma is 9—10 ezer liter tejet adnak ‘el a felvásárlóknak havonta. A Szuha-parti kaszáló biztosítja részükre a takarmányt. A tsz vezetősége határozatot hozott, hogy ezt a legelőt — mivel a legjobb minőségű az egész gazdaságban — megszünteti mint háztájit és helyébe ad másikat. Nagy lett a felzúdulás, pedig az intézkedés ésszerű volt. Először is: a patak túlsó partján legel a közös szarvasmar- ha-növendékállomány. amely betegségmentes. Az innenső parton legelő háztáji pedig gümőkóros. Mindkét gulya a Szuhából iszik. Ezt a kockázatot egyetlen tsz-vezetőnek sem szabad vállalni. Másodszor: a háztáji tehenek gazdáinak többsége nem tsz-ta_g. Harmadszor: a legelő használatáért havonta 200 forintot fizetnek, miközben a tsz, a legelő után magas adóra kötelezett, és azt fizeti. Ugyanakkor a tehéntulajdonosok a tej után havonta körülbelül 1800 forint bevételhez jutnak. Ez így nem mehet, mert a közös gazdaság issza meg a levét. A tsz vezetőség méltányolva a tehéntartók helyzetét. az idén a rétet még rendelkezésükre bocsájtotta, de a jövőben felülvizsgálja és intézkedéseket tesz. Csak következetesen Mindenkinek, aki ismeri a palotáéi tsz nehéz helyzetét, ezt az1 intézkedést meg kell érteni. Az is biztos, ezzel az ügyet a tsz vezetői nem zárták le, megoldást keresnek, de az nem lehet olyan, hogy a közös gazdaságot hátrányos helyzetbe hozza. , A palotási egyesített termelőszövetkezetben gondok közepette, de ihegindult az a munka, amelynek eredményeként anyagilag, megerősödik a közös gazdaság, elsősorban a tagság javára. A tsz vezetőinek korszerű elgondolásai vannak. Ha az államtól is több segítséget kapnának rendbe tudnák tenni az . öntözőberendezést. Szükséges » felújítása. Nagyobb mennyi- ^égű műtrágyára lenne szükségük a termőtalaj javítására. A tsz területe alkalmas a jó gazdálkodásra, a tagok többsége pedig munkára kész a jobbért, a jövedelmezőbbért. A saját erővel, az állam segítségével Palotás elismert mezőgazdasági üzem lehet. Bobál Gyula nos, Apró Antal és mások neve mellett a munkásmegjelölés, (ami egyébként csak a választott szervek névsorában szerepel így) ázt jelenti, hogy eredetileg munkások voltak. S bár ma már nem azok, a KB összetétele szempontjából sem közömbös, hogy tagjai között mennyi a munkásból lett vezető. A „politikai értelemben vett munkásosztály” fogalma nyugvópontra juttatja társadalmi életünknek egy sajátos, sokat vitatott ellentmondását, amit a munkásból lett vezetők gyakran úgy fogalmaztak meg, hogy miért nem vagyok én munkás és miért az a parasztból, vagy esetleg a volt. uralkodó osztályok tagjaiból lett munkás? S hozzáteszik: miért lettem én azzal „rosz- szabb”, hogy 20—25 éve felelős funkcióban, becsületesen szolgálom a munkáshatalmat és egyetemet, vagy főiskolát végeztem? Ami az utóbbi kérdést illeti: munkásnak lenni valóban társadalmi rang, de természetesen a munkásosztályhoz való tartozás önmagában nem erkölcsi bizonyítvány, nem garancia a politikai megbízhat'Vi'U'a, ¥7 nnek ellenére — ha nem is az 1949 -50 es években megvalósított mértékben — ma is szükség vn az állam- és a Dártapparáius felfrissítésére olyan — főként nagyüzemi — munkásokból akiket a mozgalomban szerzett műveltségük, tapasztalataik. szervezőkészségük, alkalmassá tesz közfunkciók ellátására. segi funkciót tölt be, értelmi NÓGRÁD - 1974. július 23„ kedd 3 Politikai értelemben munkások ségivé válik, A Központi Bizottság névsorában Kádár Já-
