Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-21 / 169. szám

Csórsz István: A másik szoba lakója Megnézte az asszonyt. ANDRÄS MAR egy perc óta fogta a cigarettát a zse­bében — végre kihúzott egy _ . . . , tpí __Átlépett az asztal roncsai fe­l ett és arra a helyre ment. szálat a csomagból. Figyelme­sen nézte a gyufa lángját és — Utána folytatom — _ ,, ... . mondta. — Van még tennl­— Ezt — mondta Mária. való_ nem? — Iszonyú vagy! — mond­ta az asszony. András odament hozzá és a lángon keresztül a másik s óba ajtaját. Hallgatózott. A ,ordItotta’ de amlnt talpra, szemközti ház ablakán le­eresztették a redőnyt. Elnyomta a cigarettát és állt. Végül felvette a kömy- , it-_* . tA„„k,kn T vek közül a Micimackót. A ifSí" fürdőszobában lassan csöpö­állítóttá, összenyeklet. Lepő- ^2^?atta az állót az u»a rolta a ballonját aztán csak golt a kredenc elé. megszá molta az edényeket: hatot talált. Akkor hát tizenkettő gött a víz. — Nem tudtad rendesen el­volt, állapította meg. Most zárni? — sóhajtotta András. legalább ezt is tudta. Az edé­nyek mellett egy kisbalta he­vert a kredeneben. Kivette, Mária újra átlépett az asz­hegyével. — Mindig is az voltam — ismerte be. Mária lelökte a kezét. — Dehogyis voltál! — mondta dühösen. — De most az vagyl — Jó, jó — mondta a fér­. .. . . , bába és elzárta a csapot. A megforgatta, visszatette Bal- Micimackót magával vitte, ta csak egy volt mindig. VI gyorgott. tál felett, kiment a fürdőszo- — Tudom, hogy az va­gyok. Senki se vitatkozik ve­led. Az asszony megint a torroncsokat nézte. bú­— Ha ezt meglátja valaki. Visszament a szobába, újra a diliházba csuknak — mond- rágyújtott és vakargatta a ta, amikor visszajött, hátát. Olyan csend volt. hogy _ Ez a legfőbb vágyam — világosan hallotta garbója mondta András, pattogását a körme alatt. Ki­nyitotta a szekrényt: rend- “* Csakhogy nem fognak . A H , orf*hhrú«rtn a ben lógtak a ruhái. A pol- oda csukni - mondta az asz. — Azért ezt nem értem — mondta végül, — Pedig egyszerű — mo­ws részen a fehérneműk &zony gúnyosan. az fotel karfáját. ..... u ... _ , . „ _ ml bajunk egymással amíg eakre hajtva. Leakasztotta a — Hát, igen — sóhajtotta albérletben laktunk? Amíg ruhákat és hármaséval az András. - Túl drága hely. semmink se volt. csak az a agyra dobta okét. Kidobálta a Úgyis mondhatnám, előkelő. tetves epedánk? Ezek 's sze­hozta ii”baltát és rávágott a Mária pislogva nézte az ősz- matek rontottak el mindent! szekrényre. Reccsent a zár. szed61t fotelt. — Biztos? — kérdezte a deszka hosszában kettére- — Két évig gyűjtöttünk rá asszony, pedt, de nem nyílt ki az aj- — mondta halkan. __ Azonkívül ml fe' Te — Megmondtam, hogy vi- meg én. Ez már véle jár. gyél el mindent — vonta meg a válllát András. “ Mivel? - kérdezte az asszony. A Micimackóra mu­— Nem akartalak kifoszta- tatott. — övele? Ezt is a szé­ni, te hülye! — Mária letette metek közé soroltad? a retlküljét és a Micimackót tó. Még egyet rá vágott, mire a repedt deszka bezuhant a szekrénybe. Kirángatta az aj­tót. visszaakasztotta a ruhá­kat. A fehérneműt is visz- szadobálta a polcos részbe, aztán két kézre fogta a bal­— Leesett a többivel — tát és teljes erőből aprítani a ÍQtel roncsaira. Cigarettát , . , . kezdte a szekrény. Most már vett elő és idegesen rágyútott. moroeta Anaras­a ru­té­nem döngött annyira hák miatt. Utána a balta élével hasogatta a könyvespolc zsa­nérjait Szédülten zuhantak a könyvek egymás hegyére há­tára. Kiütötte a fotel karfáit hátára fordítottá és eltörte a tartókeresztet Felállította a teasztalt. Lassan dőlt előre s sötétsárga üveg. mintha — Bagózz csak — morogta András. — Ez most a legfőbb prob­lémád? — kérdezte Mária. — Leesett a többivel — bó­lintott az asszony. — Ügy, mint az a tíz év az életünk­ből Gyerekünk is lehetett volna. Kétszer. — Ez. — Akkor jó. András ásított egyet és oda­ment az ablakhoz. András most már nem vi­gyorgott. — Minek jöttél Ide? — kérdezte. — Megmondtam. — Mivelhogy nincs helyette hogy nem akarlak látni töb- uondolkozna. Elkapta, az ab- jobb — mondta. Nézegette az bet. lakhoz vitte és kidobta az ud- utcát. Az asszony csak szívta ­varra. Az. «säte!, .„ob. M- . «*•»•**. . fal malle«. ^*.2“«,““ ££r. 1“Zde“7 - JMT <m - moroít, kicipelte a fürdőszobába, be- .. , . . András. Azt hittem, az dueta a kádat s ráiuk eresz- — Most elmegyek az uszo- egyik gyerekért jöttéL . JfTf dába — mondta András. — tette a vizet. Ma még nem úsztam és ilyen. AZ ASSZONY ERRE TEL­Visszafelé betért a konyhá- kor rosszkedvű vagyok egy ki- JES erőből poíonvágta. And­ba Is: néhány mozdulattal el- csit* rás elismerően biccentett. intézte a poharakat és a tá- — Rosszkedvűi — mondta bejárta a kocsit a ház előtt: letépte róla a CASCO-matri- cát — El ne felejtsd bezárni az Tökéletesen üres volt a má­sik szoba, csak egv papír- z sebkendő hevert a padlón. Jól' - megnézte ezt a papír­zsebkendőt. Az ajtó elé rú­gott egy deszkadarabot, hogy ne nyissa ki többet a huzat. Visszaült a kandalló elé. szív­ta a cigarettát. Egy idő után ismét megvakarta az arcát. Csengettek. Odakint lassan kinyílt az Bitó, hallotta, hogy bement valaki a konyhába. aztán a fürdőszobába. Elzárta a vizet. Végül megállt az aj­tóban. ANDRÄS még mindig NEM nyitotta ki a szemét. — Alapos munkát végez­tél — mondta Mária. Nagyon tiszta, fehér ballont viselt, nyakában vörös krenonvlon kendöt. Sápad* vqlt egy ki­csit. egyébként nyugodtnak - látszott. — Állítólag ezt szeretted bennem a legi ' ' -an — mo­rogta András — Vagy nem? Így emlékszem. nyárokat. Az edényeket a kő- az asszony, re vagdosta. Egy zománcszi- _ R. I ánk az arcára pattant. Meg- y‘ vakarta a helyét, aztán visz- — És utána mit fogsz csi­szament a szobába és hozzá- nálni, amikor már jókedvű le- ajtót! — kiáltotta. — A kul- vágta a baltát az ablakke- szel? csőt tedd a helyére! réthez. Éppen középen találta András megfordult és vigyo- Magára vágta a kocsi aj- <?1, így mind a négy üveg ki- rogva körülnézett a szobában, táját és indított, tört. A felső ablakszemet egy vállfával zúzta be. Végül fel­borította a heverőt, lerugdos­ta a lábát.4 Megint hallgató- zott, a másik szoba ajtaját nézte. Aztán rágyújtott leült a padlóra, a kandalló tövé­be. Lehunyt szemmel élvezte a füstöt és a huzat mozgá­sát az arcán. Keresztüliárt a szél a lakáson a kitört ab­lak miatt. Végre zajt hallott: lassan kinyílt a másik szoba ajtaja, egészen addig, amíg fordulni tudott a sarkán. Fel- tápászkodott, odament és be­csukta. — NYÁRI FÉNYBEN... (Részlet) (Mohácsi Regős Ferenc) In memóriám Ernest Hemingway Milyen is volt Hemingway, elúnta szerelmét, Hortons nem lehet Józanul elviselni, az ember? E kérdés megvála- Bay meghalt ölében, fölka- Inni kell! Jake Barnes — a szólásához nem kell vastag paszkodott robogó tehervona- fiesta édes-keserű Harlekinja. lexikonokat felütni tanulmá- tok bakterfülkéjébe, hogy Az, aki elvesztette önmagét a nyoznl Azok mind mester- minél messzebbre repítse őt háborúban, aki elveszett Ame- kélt, vagy száraz tárgyila- az élet. rika számára. Az „elveszett gossággal csupán néhány ada- Szárnyra kelt, hogy megbír- ’ nemzedék” képviselője, tot közölnek. Ha valaki a kozhasson az ellenséggel a . ... . ... . ... kérdésre választ akar kapni, háborúban. Frederick Henry MAz csordogál tovább, a legjobb, ha valamelyik regé- hadnagy — hittel, lelkesedve Nem lehet hogy a fásultság nyét emeli le a polcról. Azt indult ölni vagy halni, min- m°csara lehúzza a* Írót. Esz- olvassa el és közelebb jut a den megfontolás nélkül, a há- melvf a ká-toultsAsbói fb isme­rejtvény megfejtéséhez, mint ború, a hősiesség aranyió di- n- ut|t kell törni a haladás- száz ismertetés átböngészésé- csőségétőí hajtva, hogy belás- nak' Kobert Jordan — a i vei. Hazai és nemzetközi verse­nyek egymást követő kaval- kádjában, szerény hírecskére lettem figyelmes: ......a ma­g yar versenyműsor nyerte A humor és tréfa nemzetközi napjára rendezett OIRT, mű­sorverseny első díját”. Van te­hát az évben egy nap, melyen kötelező a jókedv és a neve­tés? — villant fel bennem a kíváncsiság —, vajon melyik az a nap? Mike Klári, a győztes mű­sor szerkesztője: Min nevetnek mások? csak hozzá, hogy megsejtsem válón? — Am, az eredmény ismertetés átböngészésé- csőségétőí hajtva, hogy belás- nak: «oDert Jordan — a spa­így nem lehet élni! Kü- ayo1 p^ar1haboru önkéntese Hemingway minden regé- lönbékét köt saját magával, az a Hemingway, aki kiállt nyében, novellájában önma- megundorodva a lövészárkok de aZ gát, az átélt élmények, a egyhangú, véres valóságától. Ember lgaza mellett is. szenvedélyek, a- küzdelmek Dezertál, hogy szerelmével a halállal már egyszer hősét adja. Sohasem szakad végre boldog lehessen. De a szemben állt Henry hadnagy el a valóságtól. Csak azt tud- háború kínja elől nem mene- Csak akkor a fiatalság lázas ja igazán megírni, hitelesen, külhet Nem 6, hanem a ked- vágya, a harc romantikáia, élvezetesen tálalni, ami egy- vés, a szerelem pusztul el. íéiig az öntudatlanság csábi­szer megtörtént vele. Milye- Ezzel állt bosszút a kegyet- tóttá az arcvonalba. De a II. nek hát a hősei? lenség, fájóbban, traglkusab- világháborúba Indulást már Nick Adams — vaksin ta- ban, mintha ő maradt volna nem a kamaszos vagányság pogatózva nekirugaszkodott, °tt a csatatér füvén. inspirálja, hanem a fasizmust megnézi közelről az életet. Túlélték. Életben maradtak, gyűlölő, az embert szerető Bebarangolta a Sziklás-hegy- de holtak. Látták a háborút, szív. tudat. Richard Cantwell ség kanyonjait, végigballagott szagolták a haldokló test ezredes — öreg, megfáradt a Nagy Kétszívű folyó piszt- rothadását, élték a félelmet, frontharcos, nagyszerű kato- rángoktól dús medre mellett, Ezeket nem lehet elfelejteni, na. ö a győztes, a győző. _______________Utoljára szerelmes. Talán Re­nátába, talán a fiatalságba, talán önmagába, talán az élet­be. Búcsúzóul, mielőtt meg­halna. „ nemzetköziség” titkát. — Elárulná a titkot? engem igazolt. — Melyik ország humorát tartja legjobbnak? — Természetesen, csak szubjektív választ tudok adni és nem értékelést: a prágai rádió műsorait szeretem a leg­jobban. ök az irodalmi hu­mort képviselik. — Hogy ne csak beszéljünk a humorról, szeretném meg­kérni, mondjon el egyv vil 1 ámtréját, vagy jelenetet más — A nemzetközi humornak országok műsoraiból, izelítő- van még egy nagyon fontos nek arról, hogy min nevetnek Felek, nagyképűen hang- feltétele: a jó fordítás. Ponto- mások? Ki kell ábrándítanom. A ami mondok, ámbár ez a sat>ban, a jó fordítás nem Mike Klári ötletes szerkesz- humor és tréfa nemzeközi *eny.:. ”ehaay éyet vissza kel1 elég. A fordítónak, mondha- tő lévén, ezúttal is ötletes napja egyszerűbben szólva: topnunk. Következetesen bei- forn humoristának is kell len- megoldást választott: kezem­. ... . . . ....................... Pfl7.nlnfint.t. hnpv npm7.ptkn7.i _• ____z______ z -i. _____als. u„ --------______inn/i á prilis elseje. A szófiai rádió g^otodott. hogy nemzetközi negyedik alkalommal hirdette mas°rok összeállításánál, mi nie. megérezve ízét, zamatát be nyomta az 1974-es nem- a humornak azt kell vissza- zetközi rádiósprogram anya­meg szocialista országok rádi- ma°yal'0,k’. a...nehaliy évvel adnia egy más ország nyelve- gát. Döntsék én, mosolygott, ósai között ezt a versenyt. keszu't musorszama- zetében. Kitűnő munkatársra hogy mivel bántom a kedves Bulgáriában ugyanis, április ,kal arattunk sikert. Így leltem Martinak László sze- olvasót. Tudományos és min- elsejének nagy hagyományai vo|í. ez a Jelen esett>en is. A mélyében, aki évek óta for- den egyéb felkészültséget mel- vannak, egész napos vidám ®zoflal radio versenyprogram- dítja különböző nyelvekre az lőzve. íme, válogatásom ered­sarasa -äes menye Bratislaval rádió. 1. férfi: Mondja szomszéd, a maga kertjében miért nincs madárijesztő?-icssci uumuimiucA W, M __ 2. férfi: Minek az kérem? men készítettünk összeállítást ,E®jilodés; Jf9‘ í-SZt 3 Itt vagyok úgyis egész nap a vei ezelőtt? Az űrhajózás, a függ. Előfordult például, kertben. mflsorösszeállítást A versenv- aauu ma a természet- — Megtarthatja-e egy-egy musoi osszeanitasi. n. verseny tel kapcsoiatban ? — kezdtem ország humora sajátos nemze­MrüIpril4 elsreiéna szolída^bb el vizsgálódni. A levegő ti jellegét is? elnevezéssel Humo’rimpex cí- szenn.veződése. a technikai — Ügy hiszem, ez is nagy- einevezessei, numonmpex ci f0ii^Hóc ivr; »rr.it nóhónv ^»r- ^ ranSLr6"0 °rSZáS°k Holdra lébő ember... így ju ramjaibol. tottam el Feleki László: — Mitől válik nemzetközivé? Szófiai rádió, Aforizma: Az idők folyamán hogy megérkezett hozzám egy I------ — ---------- ------ Az szomszédos ország humoros a humor első pesti űrhajós című kaba- összeállítása. Csak szomorkod- az ember által kilélegzett le- réjelenetéhez. Az írásnak egy- tam fölötte, hol fognak ezen vegő egyre tisztább lesz an­nevetnl magyar emberek? nál amit belélegzik. Román rádió. Gondolat a természetről: A — Ahány ország, annyi íz- szerű a humorképlete, általá iésszínvonal. A közismerten nos élethelyzeteket jelenített Megkértem néhány humoris- híres pesti humor, külföldön meg. Amikor az írót fel- tát, próbálják vidámabbá ten­leafeljebb csodálkozást fa- kértem, hogy néhány apróbb ni a jeleneteket, ök átírták, környezetet szennyezik az kaszt: mi ebben a humoros? változtatást végezzen a jele- nevetni is lehetett a szövegen, autók, a gyárak, a repülőgé­— kérdik. A humor aktuális neten. majdnem elájult az öt- csak éppen a jelenetek, ma- pék és... azok ' az emberek, talajból gyökerezik, az aznapi let hallatán. Hová gondolok, gyár humoros jelenetekké akik nem nevetnek! helyzetet kell görbetükörben Tiltakozott, hogy énpen ezzel váltak. Nagyon nehéz együtt A válogatás hiányosságaiért láttatnia. Bizony, hosszú évek az ósdi jelenettel akarok megtartani a humort és nem- a felelősséget vállalja: rádióstapasztalata segített indulni egy nemzetközi feszti- zeti jelleget is. László Ilona De nem hal meg. Él, csak új alakot öltött és végérvé­nyesen megöregedett. ÜJ Heminway-hős lét a színpad­ra. mielőtt végképpen lehul­lana a függöny. Az utolsó, a legnagyobb, a legszebb, a leg- hemingvayibb! Santiago, az öreg halász — az öreg, akit valamikor, ifjúsága delén El Campeonnak, bajnoknak hív­tak. Most ez a bajnok, aki már elvesztette akkori nimbu­szát, esténként viskója előtt ülve olvassa a baseball-tudó- sításokat, éjszaka letűnt fia­talsága fürtös oroszlánjáról álmodik Utolsó nyolcvannégy napja kudarc, sikertelenség, amely megtöri az álmok csa­lóka, egységes ívét. De sejteni lehet a nyolcvanötödik na­pon, Santiagóval, Hemingway- vel történni fog valami. Az öreg kifogja élete nagy halát, hogy azt elragadják tőle a cápák. A halász veszít, de be­bizonyítja, a volt bajnok — az Ember — nem akármilyen öregember. 1961. július 2-án, 62 éves korában az Idaho állambeli Ketchumban ö. .özével vetett véget életének az amerikai irodalom nagy „öregje”. Er­nest Hemingway. Hogy milyen fiatal és milyen öreg volt egy­szerre, arra csak akkor döb­ben rá az ember, amikor a két kacskaringózó számot rá­írja a papírra. Ma lenne 73 éves... (B—s)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents