Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-08 / 132. szám

Vilóg proletárjai, egyesüljetek! NŐGRÁD AZ, MSZMP NÓGRÁD YfcGYII BIZOTTSÁGA £S A G Y fi T,A NftCS l Aűj A XXX. ÉVF,, 132. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. JÚNIUS 8., SZOMBAT Mind többen szolgálják a közérdeket Üléseseit a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Pénteken a Parlament vadásztermében kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az elnökség­ben foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, va­lamint Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vett az ülésen és felszó­lalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra. Az ülést Kállai Gyula nyitotta meg Ezt követően Sarlós István, a HNF Országos Tanácsának főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést az országos elnökség írá­sős jelentéséhez. Jelentés a népfront munkájáról, feladatairól A gyarapodó Karancslapujtő Jól felszerelt gépműhelyben dolgoznak a kárancslapujtöi termelőszövetkezet szakemberét Szükség is van rá, mert a körös gazdaság génparkja egyre inkább gyarapodik. A gépe­ken hozzáértő munkások ülnek. Juhász Tibor például tíz esztendeje minden nyáron kom­bájnnal arat. Jó munkáját bizonyítja, hogy tavaly az első helyet szerezte meg. három- százötven holdat aratott. Képünkön Fodor Iván ágazatvezetővel a napi feladatokat be­szélik meg (Karancslaouitői összeállításunk az 5. oldalon.) Tsz-vezetők tanácskozása Megszüntetni a fefi&ríés egyene Összkép a népgazdaságról A kormányzati munka ki­alakult gyakorlata szerint, a Minisztertanács áttekintette az elmúlt időszak, pontosab­ban az első negyedév gazda­sági eredményeit, tapasztala­tait és határozottan kedvező következtetésekre jutott. A legfontosabb ezek közül, hogy a termelés és a fogyasz­tás dinamikus fejlődése úgy­szólván minden területen el­érte, vagy meghaladta a ter­vezett mértéket, csupán a ki­emelt beruházások haladtak vontatottan az év kezdetén, de ma már a helyzet e téren is biztató. A termelés erőteljes növe­kedését a belföldi kereslet, az export és újabban a beruhá­zások élénkülése egyaránt ösztönözte, s mindezt szeren­csésen támasztotta alá a pártunk XI. kongresszusára kibontakozó munkaverseny sok-sok kezdeményezése. A mezőgazdaságban is jól ha­ladnak a munkák és a kilá­tásunkat javítja, hogy május óta szárazságra sem panasz­kodhatunk. Ám az általánosan jó irányzatok tudomásul vételén túl, érdemes figyelmet szen­telni a részleteknek is, ame­lyek túlnyomórészt ugyancsak pozitívak, fölvázolásuk mégis árnyaltabbá és így tanulságo­sabbá teszi az összképet. Ami az ipari termelés növekedését illeti, elgondolkoztató a vegyiparnak az átlagosnál ki­sebb mértékű fejlődése, amely bizonyos nyersanya­gok beszerzésének nehézségei­vel is összefügg és arra fi­gyelmeztet, hogy további erő­feszítéseket kell tenni a ha­zai termelőbázisok kifejlesz­tésére, valamint a nemzetkö­zi, elsősorban a szocialista kooperáció kiszélesítésére. A külkereskedelmi forga­lom egyébként kiemelkedő mértékben nőtt és a behoza­tal növekedése, a népgazda­sági tervnek megfelelően fe­lülmúlta a kivitelét. Tekintélyes mértékben, csaknem tíz százalékkal nö­vekedett a lakosság központi alapokból származó pénzbe­vétele, és ebben a legjelenté­kenyebb tényező, hogy a múlt év hasonló időszakához képest mintegy nyolc-kilenc százalékkal magasabb a mun­kások átlagbére. Az első ne­gyedben kifizetett nyereség- részesedés pedig 16 százalék­kal múlta felül a tavalyi szintet. Egyébként a mezőgaz­daságból származó jövedel­mek is tekintélyes mérték­ben nőttek. Ennek megfele­lően, folyó áron számolva mintegy tíz százalékkal bő­vült a kiskereskedelmi for­galom, nőttek a takarékbeté­tek, miközben a fogyasztói árak színvonala a megen­gedett felső' határt, a két szá­zalékot meg sem közelítve, mindössze 1,4 százalékkal emelkedett. A hazai árszínvonalnak ez a viszonylagosan nagy stabi­litása számos intézkedés és más tényezők együttes kö­vetkezménye. Szerepet ját­szik itt egyes tejtermékek átmeneti árcsökkentése, az alacsonyabb szabad piaci ser­tésár, az olcsóbb alma, bi­zonyos divatcikkek árának mérséklése mellett, a tisztes­ségtelen haszon pontosabb meghatározása, a kalkulá­ciós előírások megszigorítása, az áremelés előzetes beje­lentési kötelezettsége és ál­talában az árellenőrzés ta­pasztalható nagyobb szigora. Végezetül, szilárdította az árakat az állami ártámogatás növelése is bizonyos árucik­kekre, ami természetesen nem tiszta öröm, mert bár kedvezően hat az árakra és a fogyasztásra, növeli a költ­ségvetés amúgy is súlyos terheit, amit valamiképpen szintén meg kell fizetnünk. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa elnökségének írá­sos jelentése kiemeli: az V. népfrontkongresszus óta eltelt időszakban erősödött a nép­front mozgalmi jellege, bizott­ságaiban, kezdeményezéseiben mind többen megtalálják azt a közérdeket szolgáló munka- területet, ahol hasznos társa­dalmi, közéleti tevékenységet fejthetnek ki. A szocialista nemzeti egy­ség alappillére a mun­kás-paraszt szövetség. A mozgalom aktivistái ered­ményesen dolgoznak en­nek erősítéséért, a mun­kásosztály politikájának érvényesítéséért. A Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzetéről szóló határozata arra ösztö­nöz, hogy a népfrontbizottsá­gok határozott intézkedéseket tegyenek a munkások foko­zottabb bevonása, közéleti sze­repük növelése érdekében. Általános tapasztalat, hogy a kétkezi dolgozók aktívan kapcsolódnak be a népfront­kezdeményezésekbe, köztük a béke- és szolidaritási meg­mozdulásokba, a város- és községfejlesztési tervek vitá­jába, a társadalmi munkába. A Hazafias Népfront Országos Elnöksége — a SZOT Elnök­ségével kötött együttműködé­si rriegállapodás keretében — sikerrel munkálkodik a mun­kás-paraszt szövetség erősíté­sén. Felvilágosító munkával és közös politikai tömegakciók szervezésével szolgálja a szo­cialista hazafiság, a munkás nemzetköziség, a Szovjetunió­hoz fűződő testvéri barátság érzésének elmélyítését. A nép­front feladataiból és jellegé­ből fakad, hogy a Szakszerve­zetek Országos Tanácsával és a KISZ központi bizottságával közösen hívták fel népünket a kongresszusi és felszabadulási Június 7-én a délutáni órák­ban tanácskozást tartottak a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek szocialista brigádvezetői. A szocialista brigádok sajátos problémáinak közös megbe­szélése annál is inkább indo­kolt. hiszen a gyár dolgozói­nak mintegy 60 százaléka szo­cialista brigádtag. s a most folyó kongresszusi munkaver­senyben jelentős feladatokat kell megoldaniuk. A brigádvezetők tanácsko­zásán Antal Gyula, a vállalat igazgatója értékelte a szocia­lista brigádmozgalom helyze­tét. és körvonalazta a tenni­valókat. A szocialista brigá­dok fontos szerepet töltenek be a vállalat gazdálkodásá­ban, hiszen vállalásuk telje­sítésével az elmúlt évben is mintegy 24 millió forint gaz­dasági eredményt könyvel­hettek el. Ez a bázishoz ké­pest 15 százalékos növekedést munkaversenyben való általá­nos részvételre. Ebben a jövő ev végéig tartó nagy vállalko­zásban is egybehangolt a cse­lekvés. A jelentés kitér arra, hogy a népfrontmozgalom az ed­digieknél is eredményesebben kívánja támogatni a szövetke­zetek ügyét. Szorgalmazza a szövetkezeti vezetők és tagok tevékenyebb részvételét a közéletben. Feladatának te­kinti a szövetkezetpolitikai el­vek széles körű megértetését és érvényesülését. Az V. kongresszus óta to­vább növekedett az értelmiség aktivitása a mozgalomban. Új lendületet adott, hogy szerte azországban megalakultak a művelődési munkaközösségek, s bekapcsolódtak a művelő­déspolitikai feladatok megol­dásába. Üjabban például tár­sadalmunk állampolgári isme­reteinek helyzetét méri fel egy jogászcsoport. A műszaki értelmiségiek — felfigyelve az olvasó népért mozgalom cél­jaira — falusi iskolai könyv­tár tervdokumentációjának el­készítésével támogatják célja­ink megvalósítását. Az ifjúságpolitikai ha­tározat megvalósításá­nak támogatásában — bár sok szép eredménye született —, még csak a kezdeti lépéseknél tart a népfront. Legtöbbet a gyermekintézmé­nyek: az óvodák, az iskolák építésének társadalmi támo­gatásával tett a mozgalom. Hozzájárult, az ifjúság neve­lése feltételeinek javulásá­hoz, de az ifjúsági klubok, sportpályák létesítésének szorgalmazása még csak a kezdeti eredményeket hozta meg. Szorosan együttműköd­nek a Kommunista Ifjúsági (Folytatás a 2. oldalon) jelent. Megjegyezte azonban, hogy a szocialista brigádmoz­galomban a hármas követel­mény közül még mindig túl­zott mértékben helyezik elő­térbe a gazdasági eredménye­ket, míg a művelődésre és a szocialista együttélés feltéte­leinek teljesítésére kevesebb gondot fordítanak. A vállalat igazgatója elis­merően beszélt az úiítómoz- galom fejlődéséről. Hangsú­lyozta. hogy a legjelentősebb gazdasági eredményeket biz­tosító újításokat a szocialista brigádtagok nyújtották be. Megállapította, hogy az újító­mozgalomban résztvevők 85 százaléka szocialista brigád­tag. Arra biztatta a szocialis­ta brigádok tagjait, hogy a jövőben fokozottabb mérték­ben éljenek a véleményalko­tás lehetőségeivel. Leávenék Példamutatónk a termelési ta­nácskozásokon, bátran mond­Pénteken folytatódott a megye termelőszövetkezeti el­nökeinek, párttitkárainak ér­tekezlete. -Salgótarjánban Nógrád élelmiszer-gazdaságá­nak helyzetéről, fejlesztésének fontosabb feladatairól Dev- csics Miklós, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára tartott előadást. A megyei pártbizottság áp­rilis elsején határozatot foga­dott el a kedvezőtlen adottsá­gú termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának továbbfejlesz­téséről. A pénteki tanácsko­zás középpontjában az ebből adódó tennivalók megbeszélé­se szerepelt. A nógrádi mezőgazdasági üzemek az elmúlt időszakban egyenlőtlenül fejlődtek, el­maradva az országos átlag­tól. Az alacsony gazdálkodási színvonal mellett a gazdasá­gok magas költségszinttel ter­meltek. A termelőszövetkeze­tek egy része tartósan vesz­teségessé vált, s csak jelen­tős állami segítséggel sikerüli a gazdálkodást stabilizálni. 1anak véleményt az üzemi körülményekről. A rohamosan fejlődő tech­nika és életnívó egyre maga­sabb szintre emeli a szocia­lista brigádok művelődésének követelményeit, a szakmai és politikai képzettség igényeit. Bizonyos fejlődés kétségtele­nül lemérhető. Szóba került, hogy ez év­ben több új. korszerű beren­dezés lép be a termelésbe. E területeken a szocialista bri­gádoknak igen nagy szerepük lesz abban, ho^v támogatást nyújtsanak az új berendezé­sekhez átcsoportosított dolgo­zók helytállásához. De fokoz­ni 'kell az önköltségcsökken­tés érdekében vállalt kötele­zettségek maradéktalan vég­rehajtását is. Különösen szük­séges ez az anyag, az energia és az élőmunka megtakarítása érdekében. Célszerűnek tarla­A megyei párthatározat ar­ra keresett választ többek között: hogyan lehet e hát­rányt kiegyenlíteni. A fejlődés egyenlőtlenségei a terméshozamokban is mu­tatkoznak. Tavaly például bú­zából 9,8 és 41,1. kukoricából 7,6 és 51,9, burgonyából 117,1 és 253 mázsa hektáronkénti átlagokkal lehetett találkozni. A nagy különbségek a gépe­sítésből. a műtrágya-felhaszná­lásból erednek — többek kö­zött —, 5mely területenként eltérő. A pártbizottság határozata alapján előtérbe került a ter­melés szerkezetének megvál­toztatása azokon a helyeken, ahol ez szükséges. így 20 ezer hektár lejtős területet vonnak ki a szántóföldi műve­lés alól, középpontba került a rét- és legelőgazdálkodás, s az ehhez kapcsolódó szarvas­marha-ágazat nagyobb mérvű fejlesztése. Az ésszerű földhasználat megvalósítása mellett a terü­leti koncentrációra is na­nák megszervezni a komplex brigádokat, ^mert ez lendüle­tet adna a fejlődéshez. Külön felhívták a műszaki brigádok figyelmét arra. hogy a kongresszusi verseny során a gazdaságosabb termékszer­kezet kialakítását, a termelő­berendezések kapacitásának fokozottabb kihasználását, üzem- és munkaszervezés korszerűsítését, az anyaggal, energiával és élőmunkával való takarékos bánásmódot helyezzék előtérbe. A vita sorgn a szocialista brigádvezetők hozzászólásából és véleményeiből érezhető volt a fokozott felelősség. Ke­resik annak a lehetőségét, hogy a jövőben még jobban megfeleljenek a hármas köve­telménynek. és a kongresz- szusi munkaverseovben be­csületet szerezzenek az adott szónak. gyobb súlyt helyeznek. Nóg- rád megyében távlatilag 40—45 termelőszövetkezettel lehet számolni. Mindez lehe­tővé teszi, hogy az anyagi erőforrások egyesülésével fo­kozódik a gépesítés üteme, nagyobb teljesítményű erő- és munkagépek beszerzésére nyílik lehetőség, amelyet né­hány helyen még gátolnak az üzemi méretek. Az előadó szólt a kooperá­ciók, társulások jelentőségé­ről, szerepéről is. Főként ott nyílik mód a támogatás fo­kozására, ahol az együttmű­ködés lehetőségei kibontakoz­tak, s az a leggyorsabban megtérül, mint például az el­múlt időszakban Cereden a szarvasmarha-tenyésztésben. Az egyenlőtlenség nemcsak a termelésben, a vezetés szín­vonalában is jelentkezik. A jövőben nagyobb súlyt he­lyeznek a vezetőkkel szembe­ni követelmények emelésére, politikai képzésükre, s a ká­derutánpótlás tervszerű biz­tosítására. Jelenleg a mező- gazdasági szakemberek fele a termelőszövetkezetek 1/3-ában. másik fele a tsz-ek 2/3-ában dolgozik. A termelés biztonságossá tételében jelentős szerepet kap a kiegészítő tevékenység. Az a cél, hogy a segéd- és mel­léküzemágak lehetőleg az alaptevékenységhez kapcso­lódjanak, s az itt keletkező jövedelem lehetővé tegye a növénytermesztés és állatte­nyésztés műszaki-technikai feltételeinek fokozását. A társadalompolitikai kér­dések kapcsán Devcsics Mik­lós többek között az ellenőr­ző bizottságok munkájának javítására, a belső ellenőr­zés megteremtésére és az öre­gek megbecsülésére hívta fel a hallgatók figyelmét. Délután a tsz-elnökök és párttitkárok részére Batta István, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője időszerű bel- és külpolitikai kérdések­ről tartott tájékoztatót. He- rencsényi József, a megyei tanács elnökhelyettese a ter­melőszövetkezetek beruházá­sainak helyzetéről, a fejlesz­tési támogatások célszerű felhasználásáról beszélt. Művelődni, szocialista módon élni

Next

/
Thumbnails
Contents