Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-07 / 131. szám

\ / Óvodabővítés Jobbágyiban A 75 személyes jobbágyi óvodában jelenleg 96 gyermeket helyeznek el. A konyhában 210 adagot főznek, hiszen innen biztosítják a napközis gyermekek étkeztetését is. A KÖJÁL most előírta, hogy bővíteni kell az óvoda konyháját. Ehhez a munkához a t nács 250 000 forintot biztosít, a község lakói, az üzemek dolgozói pedig mintegy 1 iO 000 forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Eddig több mint százan dolgoztak a bővítésen, sokan 8—10 órát töltöttek el az építkezésen. Ügy tervezik, hogy július 1- é'i átadják rendeltetésének akibővített óvodát. Képünkön már épül a bővített szárny. A munkán önkéntesek tevékenykednek Fotó: Herbst Rudolf Ötszáz helyett ötezer Figyelnek a szomszédok A szandai termelőszövetke­zetet 1970-ben szanálták. A gazdálkodás több évi hiányos­ságai odavezettek, hogy tíz­millió forint hiányt mutatott a mérleg. Az akkori tél nagy próbája volt a termelőszövetkezetnek. Kém volt mit enniük az álla­toknak! A tagok járták a ha­tárt, összegyűjtötték a kukori­caszárat. A vezetők a szom­szédos gazdaságoktól kértek segítséget. Nehezen átmentet­ték az állatokat tavaszra. A szanálási bizottság java­solta: 220 hektár szántót von­janak ki művelés alól. — Elhatároztuk, ha törik, ha szakad: kigazdálkodj uk a veszteséget. Mérlegeltük lehe­tőségeinket: többek között a juhászat fejlesztése mellett döntöttünk. Kapóra jött, hogy a legelőtelepítések jól sikerül­tök — magyarázza Keresztes •Sándor, a termelőszövetkezet elnöke. Négy évvel ezelőtt 500 da­rab anyajuhhal rendelkezett a gazdaság. Fejlesztési tervünk szerint az idei esztendő végé­re négyszereződik az állo­mány. — Nemcsak a juhászat lét­számnövelését tűztük célul, sokat törődtünk a minőség ja­vításával. Tavalyelőtt Panko- táról vásároltunk tenyész- anyagot — magyarázza. Meghonosították a kétéven­kénti háromszori elletést. Az idén két ellésre került sor. Április végéig 1200 darab bá­rányt választottak el, s az év második felében újabb 1400— 1500 darab bárány szaporulat­ra számítanak. A juhászat 1970-ben veszteséges volt. Ta­valy a gyapjú és a tej árbe­vétele a tervezett 276 ezer fo­rint helyett 303 ezer forintot hozott. A bárányok értékesíté­séből 071 ezer forint került a termelőszövetkezet pénztárá­ba. — A méh kivételével nincs még egy olyan állat, mint a juh. Saját értékének másfél- szeresét képes évente vissza­adni! Persze ahhoz az kell, hogy a takarmányellátás kifo­gástalan legyen, a gondozók lelkiismeretes munkát végez­zenek. Nem igaz, hogy a juh igénytelen állat, mint azt sok helyen tartják. Szandán a juhászat fejlesz­tése során messzemenően szem előtt tartják. Bár a régi adós­ságok, hitelek szorítóként hat­nak az állattenyésztésre, ta­valy és az idén egyaránt 400— 400 darab bárányt kaptak vissza az állomány fejlesztésé­re. A következő hónapokban újabb 600 báránnyal szapo­rodnak a nyájak. — Jól jönne a tejes- és pe­csenyebárányokért kapott pénz. de legalább ennyire fontos a juhászat fokozatos fellendítése. Az állományt öt­hat évenként teljesen kicse­réljük — mondja Keresztes Sándor. A szandai tervek szinte egyedülállóak Nógrád megyé­ben. Jövő év végére a három­ezer, 1977. decemberére pedig az ötezres nagyságot szeret­nék elérni. Gondoskodnak a juhászat fejlesztésének más feltételei­ről is. Az épületek állapotá­ban akad kifogásolnivaló. El­határozták: az idén két, egyen­ként ezer férőhelyes hodályt építenek. Kiskérpusztán a ré­gi akolt újítják fel. A beru­házásokra több mint kétmillió forintot költenek. — Folyamatos a legelők te­lepítése. Jövőre 500 hektár gyep áll a juhászat rendelke­zésére. Szakembereink hozzá- értőek. A nyolc juhászból há­rom szakmunkás — sorolja az elnök. Nemrégiben hirdetés útján kerestek juhászt az egyik nyájhoz. Az elnök maga is meglepődött, amikor az állás­ra több mint hetvenen jelent­keztek. Igaz Pallagpusztán a hodály mellett új szolgálati lakás Is épül, s a keresetre sem lehet panasz. Mindezek együttesen Járul­nak hozzá a szandai juhászat fejlesztéséhez, amelyre a szomszédos szövetkezetek is felfigyeltek. Cserhátsurány, Terény és Szanda termelőszö­vetkezetének vezetői már egy juhtenyésztési társulás létre­hozásának lehetőségeit vizs­gálják. i Sz. Gy. Javult a munkások ellátása A Nógrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság csütörtöki ülésén a nagyüzemi munká­sok életkörülményeivel, a munkásellátás helyzetével foglalkozó vizsgálat megálla­pításait tárgyalta. Tapaszta­latok szerint javult a megye üzemeiben a munkások szo­ciális és kereskedelmi ellátá­sa. A vállalatok segítik a gyermekintézményeket, szo­ciális létesítményeket. Támo­gatják a lakásépítést, gon­doskodnak a dolgozók pihe­néséről. Napirenden szerepelt a bel­földi turizmus és feltételei­nek vizsgálati tapasztalatai is. A NEB-ülésen elhangzot­takra később visszatérünk. Kőolajfeltárás közös erővel Egy Damaszkuszban alá­írt megállapodásnak meg­felelően a Szovjetunió se­gítséget nyújt a Szíriái Arab Köztársaságnak új kőolajipari létesítmények terveinek és műszaki do­kumentációinak kidolgozá­sához, valamint geológiai kutatásokhoz, feltáró- és fúrómunkálatokhoz. A két ország már előzetesen meg­kötött több szerződést: a Szovjetunió szállítja a fia­tal arab állam rohamosan fejlődő kőolajipara számára a berendezések, anyagok és készletek jelentős részét A szovjet—szíriai kő­olaj feltárási és kitermelési együttműködés 12 éves, si­keres múltra tekinthet visz- a. Szíria északkeleti kör­zeteiben szovjet szakembe­rek közreműködésével vég­zett geológiai kutatások so­rán új kőolajmezőket tártak fel. Szíria ma már teljes mér­tékben fedezi saját kőolaj- szükségletét, s emellett a nyersanyag jelentős részét exportálja. Előzzük meg a gyermekbaleset eh el AMIKOR egy mentőautó szirénája felsivít, mindenki megrendül egy pillanatra. Arra gondol, hogy valakit baj ért, baleset történt. Ha abban a helyiségben, ahol lakunk, mindannyiszor felsikoltana a mentők szirénája, ahány­szor egy gyermeket baleset ért, bizony nem lenne csend, nyugalom. A sziréna minden 15. percben felbúgna. Pár évvel ezelőtt, ha egy vidéki útvonalon kerékpá­rozott valaki, esetleg órákig nem jött vele szembe sem­mi. Ma hazánkban több százezer a gépkocsik, s közel egy­millió a motorkerékpárok száma, nem is beszélve a 3 millió kerékpárról. Érthető, hogy gyorsabbá, lüktetőbbé vált az élet üteme, Az autók és gépek szaporodása hazánkban nagyon gyorsan következett be. Ez megkönnyíti, gyorsítja a köz­lekedést, ám fokozza a balesetveszélyt. Ezért kell újra és újra elmondani, hogy vigyázzunk a gyermekekre. A gyer­mekek figyelmetlenebbek, mint az idősebbek, pajkosab- bak, játékosabbak. Többet mozognak, futkároznak, sokszor vakmerőek. Sajnos, az is előfordul, hogy hősködésből ke­rülnek veszélybe. (Száguldó jármű előtt akarnak átsza­ladni.) Sok baleset forrása a labda. A gyermekeknek nem szabad az utcán labdázni, ott van a játszótér, a játszó­utca. Figyelmeztessük a gyermekeket, hogy ne fussanak a labda után robogó járművek között, he veszélyeztesse az életüket. A gépjárművezetők óvatosan vezessenek. A la­kott területre megjelölt sebességet tartsák be, vigyázza­nak gyermekeinkre. A szülőknek, felnőtteknek kötelességük, hogy újra és újra megismertessék a gyermekeket a balesetmegelőzés legfontosabb szabályaival. Ezek betartása nemcsak azért kötelezőek, mert hivatalos rendelet írja elő, és megszegé­sük büntetést von maga után. Sokkal több függ egek be­tartásától. Függ a gyermekek élete, egészsége, testi ép­sége és a családok nyugalma. A balesetek többsége — ezt bizonyítják a rendőrségi vizsgálatok —, nem véletlenül keletkeztek. Itt nem mondhatjuk, mint a kriminél, hogy a tettes ismeretlen. A tettes, a baleset oka mindig ismerős, sajnos, legtöbb esetben a gyermekek tudatlansága, a fel­nőttek felelőtlensége, a Veszély lebecsülése, a meggondo­latlanság, a felelőtlenség. Minden balesetveszélyt e rövid kommentárunkban le­hetetlen egy csokorba gyűjteni. Ezért emeljük ki azt, hogy legtöbb balesetet a gyermekek figyelmetlensége, a közlekedés szabályainak be nem tartása okozza. A köz­utak érhálózatként szövik át megyénk, hazánk testét, ben­ne a városokat, falvakat. Rajtuk bonyolódik le a személy- szállítás, a teherforgalom is. A biztonságos közlekedés el sem képzelhető a járművezetők és a gyalogosok számára előírt szabályok nélkül. A közlekedési szabályok vala­mennyiünk életét védik. Most, amikor befejeződik a tanév, a jó bizonyítvány, az eredményes tanulás jutalmaként kerékpárt kap több tanuló. Ez jó, a gyermek sok okos tervét valósíthatja meg a járművével. De gondoljanak a szülök arra, hogy sok vidám kerékpározás végződött már kórházi ágyon. A legtöbb bajt az ügyesség és gyorsaság fitogtatása okozta. A legügyesebb kerékpározót is megzavarhatja valami várat­lan körülmény és máris megtörtént a baj. Sok kerékpározó gyermeket azért ért baleset, mert nem ismerte a közlekedés szabályait., Akkor jár el helye­sen a szülő, ha a kerékpárral egyidőben a KRESZ-t is i> kezébe adja gyermekének. A közlekedési ismeretek rend­kívül fontosak. Enélkül nem tudnak balesetmentesen köz­lekedni gyermekeink. NEM AKARJUK elvenni a kedvet a kellemes nyári szórakozástól, azzal, hogy felhívjuk a figyelmet a balese­ti veszélyekre. Meg szeretnénk akadályozni, hogy az örömből bánat legyen. Sok szomorú krónika szól a rend­őri jelentésekben arról, hogy nyaranta hány gyermek veszti életét a közlekedésben, a tavak, a folyók hívogató hullámaiban. Gyomirtás és gyomismereti bemutató A Nógrád megyei Növény­védő Állomás a közelmúlt­ban gyomismereti és gyom­irtó szer hatásvizsgálati be­mutatót tartott az üzemi nö­vényvédő szakemberek részé­re a pásztói és balassagyar­mati járásban. A vegyszeres gyomirtás szakszerű végre­hajtásához ma már elenged­hetetlen feltétel a legfonto­sabb gyomok felismerése, bármilyen fejlődési stádium­ban is legyenek azok. A gyo­mok különböző fejlődési ál­lapotának ismeretében köny- nyebb a legmegfelelőbb gyomirtó szerek kiválasztása, a kezelés legalkalmasabb időpontjának meghatározása. A gyomnövények megisme­résében pedig a leghatáso­sabb, legszemléltetőbb mód­szer, ha azokat termőhelyü­kön. természetes környeze­tükben tanulmányozzák. A különböző növénykultúrák jellegzetesebb gyomnövénye­it László István, a növény­védő állomás gyomirtási „ tropex r A „Tropikus kísérlet ’74” elnevezésű program kereté­ben ez év nyarára terve­zett nemzetközi expedíció utolsó részleteit Leningrád- ban vitatták meg a Szov­jetunió, NDK, Brazília, Ka­nada, az Egyesült Államok, Franciaország és az NSZK tudományos központjainak képviselői. A „Tropex ’74” a meteo­rológiai kutatások területén megvalósított nemzetközi együttműködés történeté­nek eddigi legjelentősebb programja. Tizenhárom nemzet zászlóit tűzik ki az „időjárás-kutató hajókra”, amelyek az Atlanti-óceán egyenlítői vizein gyűjtenek majd adatokat az óceán vi­zében és a légkörben vég­bemenő időjárás-alakító fo­lyamaikról. A Nógrád megyei Tanács Szécsényi járási Hivatalában megtartották az ifjúsági par­lamentet. Az ülésen részt vet­tek a járási hivatal, és a köz­ségi tanácsok KlSZ-korosztá- lyának tagjai. Dr. Győri Sándor, a hiva­tal elnökének megnyitója után Radics Győző, a hivatal elnök- helyettese adott tájékoztatót a tanácsi apparátusban dolgo­zó fiatalok gazdasági, társa­dalmi és egyéb problémáiról, a fiatalok további feladatairól. Az ifjúsági törvényből adódó feladatok összehangolt végre­hajtására a járási hivatal, és a KISZ járási bizottsága együttműködési megállapo­dást kötött. Ennek szellemé­ben születtek meg a „Fiata­lok a községért — község a fiatalokért” akciók. Pilinyben, Szécsény felfaluban, Egyhá- zasgergén ifjúsági klub, Szé- csényben, Nógrádsipeken sportöltöző épült a fiatalok részére. A készülő ráróspusz- tai ifjúsági tábor munkálatai­ba a fiatalok kommunista mű­szakok szervezésével kapcso­lódtak be. A beszámoló megál­lapította, hogy a járás területén 42 százalék a munkásfiatalok aránya. A tanácsok, gazdasá­Ifjúsági parlament Szécsényben gi egységek mindent elkövet­nek annak érdekében, hogy a fiatalok elhelyezkedését segít­sék. Radics Győző szólt a fiata­lok művelődési lehetőségeiről. Elmondotta, hogy Szécsényben minden héten egy alkalom­mal — az Omnia presszóban — szeszmentes délutánt ren­deznek, zenei vetélkedővel egy­bekötve. A járás könyvtárai­ban a beiratkozottak 78 száza­léka a fiatal korosztályhoz tartozik. A járásban 37 műkedvelő művészeti csoport működik, az ifjúsági klubok száma 23. Ezután a fiatalok közéleti te­vékenységét elemezte. A meg­választott 378 községi tanács­tag közül 00 fiatal. Pozitívan értékelte a fiatalok közéleti tevékenységét, de megállapí­totta, hogy javítani kell az ál­lampolgári ismereteket. A társadalmi munka végzé­séről szólva elmondotta, hogy a fiatalok 227 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát tel­jesítettek az elmúlt évben. Megállapította, hogy évről év­re emelkedik a községi taná­csoknál az ifjúságpolitikai cé­lokra fordított összeg. Ezután részletesen elemezte az egyes községek helyzetét, majd a tanácsi apparátusban dolgozó fiatalok tevékenységéről be­szélt. A járásban a tanácsok­nál 53 fiatal dolgozik. Felhív­ta figyelmüket a tanácsi dol­gozók felelősségére. A vezetés támogatja a fiatalok felsőfo­kú beiskolázását. Ezután a népképviseleti, önkormányzati és államigaz­gatási jelleg további erősítésé­ről szólt. Elmondotta, hogy egész társadalmunk készülő­dik pártunk XI. kongresszusá­ra, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára. A tanácsi munkaterületen dolgozó fiata­loknak is részt kell vállalni az állami munka feladataiból, a hivatalok és intézmények munkájának fejlesztéséből. A tájékoztató után többen nyilvánítottak véleményt. Lászlók Lajosné dr. a tanácsi területen dolgozó nők helyze­tével foglalkozott. Kérte a je­lenlevő fiatalokat, hogy mun­kafelajánlásaikkal segítsék elő a rendezvények sikeres lebo­nyolítását. Szeróczki Bertalan az ér­vényben levő jogszabályok alapos ismeretéről, a fiatalok önképzéséről beszélt. Zsinka Zoltán az agrárértelmiségi fia­talok helyzetét ecsetelte. Csat­lós László problémaként vetet­te fel, hogy a termelőszövet­kezeti vezetők nem kellő mó­don foglalkoznak a középká­derekkel. Javasolta, hogy az évfordulók megünneplésére vállaljanak felajánlásokat. Te­lek Endre a kezdő szakembe­rek, Kalán Magdolna a köz­ségi művelődési intézmények, és fiatalok kapcsolatáról szólt, majd a kezdő szakemberek la­káshelyzetével foglalkozott. A parlament 16 fiatalt dele­gált a megyei parlamentre. Szenográdi Ferenc szakembere mutatta be a megjelenteknek. A látniva­lókban gazdag programból néhány képet villantunk fel, mint a bemutató legérdeke­sebb eseményét. Bercelen a málnában Igen jó hatást mutatott a KERB 50 WP a tarack kiirtásában. Mivel azonban ezt a szert nehéz beszerezni, ezért ajánl­ják helyette a GRAMOXONE használatát. Dejtáron őszi búzában, nagy széltippan el­len kiváló hatást eredménye­zett a DIKURAN alkalmazá­sa. Magyarnándorban, Szur­dokpüspökiben a cukorrépa gyomirtása PYRAMIN+NA- TA felhasználásával a csapa- dékszegény április ellenére is nagyszerűen sikerült. A pásztói járásban a heli­kopterrel és merev szárnyú repülőgéppel végzett gyom­irtás eredményét hasonlítot­ták össze. Szántóföldi növé­nyek esetében bármelyik géptípus alkalmazása ered­ményes lehet, a kiválasztást elsősorban a terepviszonyok határozzák meg. A repülő­géppel végzett kukorica gyomirtás hatása is kielégí­tő. Mivel azonban a szere­ket Igen korán, még ánrilis elején juttatják ki, és a te­rületek hosszabb ideig nem kaptak csapadékot, az eset­leges elgyomosodás megaka­dályozására mindenképpen ajánlatos a felülkezelésék el­végzése. A repülőgépes gyomirtás hatása a gabonafélékben egy­értelműen jónak mondható. A bemutató egyik érdekessé­ge volt a repülőgépes bor­só és lucerna gyomirtási kísérlet megtekintése a palo­tás! Május 1. Tsz-ben. | NÓGRÁD — 1974. június 7^ péntek

Next

/
Thumbnails
Contents