Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-07 / 131. szám

ffeg-yiink a víz alá 30 ezerrel növelték a foglal- most az érem ellenkező ol- koztatottak számát. S most daláról, bizonyítva mennyi- nagy összegekkel lehet csak re bonyolult dolog az igazi a húshoz a levest, az ipar- takarékosság. A könnyűszer­hoz a vizet előteremteni... kezetes épület egy négyzet- Évente ötmilliárd köbmé- métere átlagosan kétszer térnél több vizet használnak annyiba kerül, mint a ha­téi az országban. A viz- gyományosé. Viszont össze- szennyezés tizenkét hónapon- hasonlíthatatlanul gyorsab- ként egymilliárd íorint köz- ban készül el. Így azután vétlen kárt okoz. A védeke- megtörtént, hogy a könnyű­zés nemcsak ezt mérsékli, szerkezetes hűtőház működé- hanem szinte beláthatatlan se kezdetét követő egy éven következményeit is. Így már belül visszafizette a befek- érthetővé válik, hogy egy tetés't. ' évtized alatt 8,5 milliárd fo­rintot fordítottak országosan AZ ÖRÖKSÉG SÚLYA a vízminőség védelmére. S ez megint olyan kiadás, Számítások szerint a szoci- amely sokszorosan megtérül, alista országokban egység- azaz: takarékosság. nyi nemzeti jövedelem előál­lításához 70—80 százalékkal HULLADÉKRÓL több energiahordozót vesz­TÁPANYAG nek igénybe, mint a legfej­lettebb tőkésországokban. A levessel példálóztunk. Ne szisszenjünk fel! Ez el- Folytassuk a hússal, azaz a sősorban az örökség — a vágóhídi csonttal, s emberi gazdasági szerkezet — követ­fogyasztásra alkalmatlan kezménye. E teher súlyán húshulladékkal, melyet év- úgy lehet csökkenteni — az- számra elégettek, szemétbe az példánknál maradva löktek. Ma az országban már mérsékelni az energiahordo- három üzem működik, ame- zó-felhasználást —, ha fo- lyek az ásványi sókban, fe- kozátosan korszerűsödik a hérjékben gazdag hulládé- gazdasági szerkezet, elsősor- kot a takarmánytápok anya- ban azok az ágazatok fejlőd- gául dolgozzák fel. íme: nek, melyek a leghatéko­lehet értéket csinálni a lát- nyabban formálják termékké szatra értéktelenből. az anyagot, energiát, élőmun­Egy további példa, de kát. Igen ám, de ez a törekvés nem rekedhet meg a népgaz­daság felső régióibhn. A vál­lalatnak — szövetkezetnek — ugyancsak keresnie kell a hatékonyabb — takarékosabb — módszereket. Esetleg úgy, hogy fizet érte! Ha úgy hoz­za a dolgok sora, kemény devizával. Tfikoxlás és takarékosság (4.) Tolmácsi „minta" Teljes gépesítéssel Xopolcsik Ferenc és Drajkó Ferenc a kombájnok javításán dolgoznak. Fodor Tamás felvétel» CSAK EGY CSAP Például esetleg egy csapért is érdemes megtenni ezt. A szerelvénygyár, mely megvá­sárolta az ipari gömbcsap li- cencét, e húzással egyharma- dára csökkentette a termék anyagigényét. Űj áruja a legkülönbözőbb ipari vezeté­kekbe beépítve, nyolcvan százalékkal mérsékli az áramlási veszteségeket, élet­tartama pedig megegyezik a csővezetékével. Lehetőségeink jóval na­gyobbak, mint amennyivel élünk. Igényeink viszont sű­rűn lehetőségeinktől válnak el. Amiben része van az ösz­tönzési rendszer egyenet­lenségeinek, az érdekeltség alacsony fokának. De nem­csak ezeknek. Hanem tuda­tunk. a közösségi tudat las­sú — a kelleténél lassúbb — fejlődésének is. Annak, hogy nem tartjuk a magunkénak azt, ami a miénk. S főként nem úgy bánunk vele. Mészáros Ottó (Következik: A SZOMSZÉD RÉTJE) A fényképeken katonás rendben sorakoznak a zetorok, erőgépek. Néhányan az egyik gabonakombájnt állják körül. A hozzáértő szemek azonnal felfedeznék a legapróbb rend­ellenességet is. „Igyekezetük” hiábavaló, nem találnak ki­fogást. — A legutóbbi gépszemlén nagyon megdicsértek bennün­ket — fűzi hozzá a felvéte­lekhez Máté János, a tolmá­csi termelőszövetkezet fő­mezőgazdásza. A gépkertet drótkerítés zár­ja el a kívülállók elől. Az idős kapuőr kíváncsi. Nem tudja megállni, hogy a so­rompó felhúzása közben meg ne kérdezné: . — Melyik téesztől jöttek? A váratlan kérdésre Tur­csányi János gépcsooortveze- tő ad választ: — Gyakran érkeznek hoz­zánk szakemberek tapaszta­latcserére. A minap a szécsé- nyi Mezőgazdasági Szak- középiskolában továbbtanuló kollégák látogattak meg. Ügy látszik, a mi gépcsoportunk a minta. Milyen a tolmácsi ..minta”? Az egykori gépállomás ma­radványai kedvező lehetősé­get teremtettek a gazdaság számára. Erre építve jutottak el odáig, hogy viszonylag ma­gas fokú gépesítésről beszél­hetnek. A főbb növényeket teljes gépi műveléssel ter­mesztik. A gabonafélék, ku­korica és cukorrépa mellett a takarmány-betakarítás és -fel­dolgozás gépi megoldására is módot találtak. A mezőgazdasági üzemek­ben a termelés műszaki-tech­nikai feltételeinek megterem­tése a legfontosabb. A tol- mácsiak 3000 hektár terüle­ten gazdálkodnak, s ebből a szántóterület nagysága 2000 hektár. A jelenlegi géppark­ban Zetor 56—11-es. MTZ 50- es. Super 50-es. UE 28-as. DT 54-es típusok találhatók töb­bek között. A típusok szé­les skálája sok probléma ere­dője. Sajnos, hiába fáradoztunk egy-egy géptípus beszerzésé­re. Erőfeszítéseink eredmény­telenek maradtak. Jelenleg a mezőgazdasági gépeket gyártó vállalatok nem tudnak olyat ajánlani, amely a mi körül­ményeink között ideális len­ne. A Zetor 56—11-es példá­ul szállításra kitűnő, de már talajmunkákra nem felel meg. Emiatt aztán erőgépoarkunk olyan, mint a ..vegyes felvá­gott” — magyarázza Máté János. A sok típus különösen a javítások idején bosszulja meg magát. Nehéz az alkat­részeket beszerezni. Előfordul, hogy apró dolgokért a fél or­szágot kell beiárnia a gép­csoportvezetőnek. Mindez a szerelők munkáját hátráltat­ja. — Célkitűzésünk, hogy csak nagy teljesítményű géneket vásárolunk. Csatlakoztunk a nádudvari KITE-hez. Jövőre ez a gépsor jó hatással lesz a kukoricára — mondja a főagronómus. Az idei gépbeszerzés közép­pontjában is a nagy teljesít­ményű erőgépek állnak. A John Deer traktor, kombájn és munkagépek 4,2 millió fo­rintba kerülnek. A tsz hitel­re vásárolja, mert évente 1,5 —1,8 millió forintnál nem tud többet költeni a műszaki fej­lesztésre. Emellett másik 2 millió forint a javítás költ­sége. — A gépek élettartama ala­csonyabb az országos átlag­nál. Ezért különösen nagy súlyt fektetünk a javításokra, karbantartásokra. Eredménye meg is látszik: kevésszer for­dul elő. hogy a gépek műsza­ki hiba miatt állnának — jegyzi meg a gépcsooorlveze- tö. Az aratásig még egy hó­nap van hátra. A Gépműhely* ben a kombájnok, szállító- járművek műszaki állapotát vizsgálják felül. A szerelők nagy gondossággal végzik munkájukat, érzik a felelős­séget. hiszen kulcsemberek a termelőszövetkezetben. — Ha egy új gép érkezik, első dolguk, hogy alaposan megvizsgálják. Jó szakembe­rek — mondja róluk Turesá- nyi János. A tolmácsi gazdaságba nem véletlenül járnak taoasz- talatcsferékre. A felkészült szakemberektől, van mit el­lesniük. A gépek közötti séta végén a főagronómus még megjegy­zi: — Ügy gondoljuk. hogy két-három gépsorral és 6 erő­géppel minden munkát ide­iében el tudnánk végezni. Talán néhány év múlva ezt az elképzelésünket is sikerül valóra váltani. Szabó Gyula Mai kommentárunk Réti széna A mezőgazdaságban csúcsosodik a mun­ka. Arra kell ügyelni, hogy lehetőleg ne ma­radjunk el az időszerű munkákkal, mert ak­kor nehéz a lemaradást pótolni. Nem is lehet most különösebb sorrendet felállítani a mun­kában. Fontos a növényápolás, de legalább ilyen lényeges a takarmány-betakarítás. Ez utóbbi munkával mintha megkéstünk volna. A szántóföldi szálas takarmányt többé kevés­bé már betakarították, de lemaradtunk a ré­ti és más széna kaszálásával. Most, amikor a mezőgazdasági üzemek olyan nagy jelentőségű feladat megvalósítá­sán fáradoznak, mint a szarvasmarha­tenyésztési program valóra váltása, egyetlen szál takarmányt sem szabad hagyni veszen­dőbe menni! Az elmúlt évek tapasztalataiból merítve, nálunk gyakórlat, hogy nem marad ugyan lábon a réti széna, mert levágják, csakhogy későn, amikor értékét veszti. Tu­lajdonképpen, amikor virágzik, akkor van ennek a takarmányféleségnek igazi értéke. Tehát most kell vágni! A nagy kiterjedésű rétekkel rendelkező üzemek már megkezdték a munkát. Ludány- halásziban az erők nagy részét erre fordítják. Gépesítették ezt a munkát is. A kaszálástól a forgatáson át egészen a felszedésig, a gépeké a szó az Ipoly menti réteken. Igaz, a fel­adattal megbízott brigádvezető panaszkodott, hogy törik a gép, a felszedők sem állnak helyt. A napokban is többet tartózkodott a szerelőműhelyben az Orkán, mint a réten Éppen azért, mert ilyen nem várt kieséssel is számolni kell, nagy munkabeosztásra van szükség ahhoz, hogy időben, jó minőségben betakarítódjék a réti széna. Nagy mennyisé­gű és kifogástalanul jó takarmány növeke­dett az útmenti árkokban is. Több ezer j' szálastakarmány-igényének a pótlására elé­gendő. És mint azt a szakemberek megálla­pították, tápértéke nem marad el a szántó­földi szénától. Kár lenne, ha ott veszne! Ez­zel kapcsolatban néhány esztendővel ezelőtt miniszteri rendelet is megjelent. Ez kimond­ja. ha az útmenti árkokból a szénát nem ta­karítják be az illetékesek, akkor június 10. után akinek arra szüksége van levághatja, elviheti ingyenesen. Ezzel kapcsolatosan a községi tanácsok végezzék el a szabályqzó munkát az út- és a vízügyi szervekkel! A dolog lényege, hogy ne menjen veszen­dőbe sehol a kitűnő minőségű takarmány, különösen ott, ahol szűkében vannak a szé­nának. Ezért kell nagy körültekintéssel meg­szervezni ezekben a hetekben a munkát a mezőgazdasági üzemekben. Mert az nem mindegy, hogy mikor vágják le a takarmány­nak valót. Erre szokták mondani, amikor más munkával elmaradtak: a széna kaszálására még van idő. Nincs idő! Ha később vágják, akkor már értéktelen, szalmával egyenran­gú lesz. Volt már példa arra a megyében, hogy több száz hold réti. vagv erdei széna menl kárba, télen pedig kilincselt a gazda, hogy néhány mázsa méregdrága szálas takarmányt vásárolhasson. Mert a jószágnak kell a jó ta­karmány, ha tőle tejet várnak. Megyénkben, ahol szálas takarmányból szűkösen vagyunk, hiszen nem rendelkezünk korlátlanul termő­területtel, a réti szénával számolni kell, mint kiegészítő takarmánnyal. Ezért kell most er­re különösen nagy figyelmet fordítani. A más feladat mellett ezt is el kell végezni, méghoz­zá időben! — B — Pontosabban már ott is vagyunk, hiszen a világ kő­olajtermelésének 18 százalé­ka ma a víz alól, az úgyne­vezett kontinentális talap­zatról kerül ki, s gyors ütemben bővül a tenger aló­li fémbányászat is. Az alap­anyag- és energiahordozó­kitermelés világszerte egyre nagyobb költségekkel jár. A KGST-országok 1971-ben el­fogadott komplexprogram­ja ilyen okokból helyezte elő­térbe a közös létesítménye­ket, közülük elsősorban a nyersanyag-kitermelő egysé­geket. Az összefogás nem pusztán a szükségszerűség, forrása a gazdaságosságnak is. A nagy kapacitások — ahogy a feldolgozóiparban a nagy sorozatok — erőtelje­sen mérséklik az egységnyi termékre jutó költségeket. DRÁGUL A — LEVES Maradjunk csak a víznél, mert e közönséges folyadék nem közönséges példákkal szolgál. Egyebek között az­zal, hogy — az eléggé át nem gondolt, azaz az ész­szerű takarékossággal nem számoló • hatvanas évekbeli ipartelepítés során — víz­szegény városokban öt esz­tendő alatt vízigényes ipar­ágak 24 telepet létesítettek, Munkások as igazgatói tanácsban A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat leg­utóbbi párt-vb ülésén — amikor az üzemi demokrácia kérdését tárgyalták — elhatározták, hogy ezután az igazgatói tanácsülésre meghívják az érintett munkahely legjobb szocialista brigádvezetőit. Az elhatározást tett követte, és az igazgatói tanács tagjai mellett legutóbb már ott ült Juhász János kőműves, és Fodor Béla vil­lanyszerelő, a vállalat kiváló brigádjának vezetői. Az építők igazgatói tanácsa a salgótarjáni építkezé­sek helyzetét, az első féléves tervteljesítést és főleg azt vizsgálta, hogy a munka folyamatosságát, a lakások határidő előtti átadását, hogyan lehetne megoldani. Mindezt kivel tárgyalja meg az igazgató, kitől várhat javaslatot és segítséget? A műszaki igazgatóhelyettes­től, a termelési osztály vezetőjétől feltétlenül. De úgy gondolták, hogy a legjobb határozat és intézkedés any- nyit ér, amennyit abból megvalósítanak. Szükséges, hogy a vállalat vezetői jól ismerjék a beruházó igényeit, és a vállalati adottságokat, idejében megteremtsék az építkezések műszaki-technikai feltéte­leit, a munkahelyi vezetéssel együtt megszervezzék a munkát. De végső soron a kérdés nem a központi iro­dában, hanem az építkezésen dől el. Betartják, illet­ve előbbre tudják-e hozni a határidőt? Ez főleg attól függ, hogyan dolgoznak a kőművesek, ácsok, kubiko­sok, villanyszerelők, víz- és fűtésszerelők, asztalosok, festők. És az egyes szakmák hogyan működnek együtt, segítik, vagy netán akadályozzák egymást? A többszörösen kitüntetett két szocialista brigád vezetője nemcsak részt vett az igazgatói tanácsban, ha­nem véleményt mondtak, észrevételeket és javaslato­kat tettek, kértek és sürgettek. Milyen veszéllyel jár, ha a tervezettnél több mint háromhónapos késéssel kezdhetik a 31-es lakóházat? A beruházó és a kivitele­ző között miért tart már hónapok óta a vita, hogy a következő épületeket PEVA, vagy más rendszerrel építsék. A munkások döntést sürgettek, mert az időt rabló huzavona közepette ide-oda kell helyezgetni az embereket, félő, högy megtorpannak, széthullanak a legjobban összeszokott brigádok is. Most kellene ipar­kodni, amikor kedvez az idő és nem őszre-télre zsú­folni a lakásátadásokat, mert ez nem jó sem a vállalat­nak, sem a lakóknak. A másik brigád vezető nyomatékosan szóvá tette, hogy a tanács, a tervező és a kivitelező vállalat idejé­ben és pontosan egyeztesse, hogy mit, hogyan csinál­janak, ne az átadás előtt kelljen változtatni, nagy munkával és sok költséggel módosítani azt, ami már elkészült. Sorolhatnánk az észrevételeket és a javaslatokat, amelyeket a munkások maguk és társaik nevében, de mindenképpen a köz érdekében tettek. Vajon az igaz­gató és a tanács tagjai nem ismernék azokat a gon­dokat, amelyek az eredményesebb munkát gátolják? Általában és nagy vonalakban ismerik, de nem olyan konkrétan, és nem olyan részletesen, mint a munká­sok. A szocialista brigádvezetők határozottan fogal­mazták meg mindazt, amin változtatni kell és joggal várják az intézkedést. Szó esett arról is, hogy a különböző szakmák szo­cialista brigádvezetői, hogyan működnek együtt, ho­gyan segítik egymást. Vajon ezt a módszert, a közös célért egymást támogató szándékot és tettet a beruhá­zó, a tervező és a kivitelező nem tudná alkalmazni? Megyénkben összesen hány vállalatnál és milyen összetételben működik igazgatói tanács. Az állandó ta­gokon kívül esetenként az igazgatói tanácsba meghív­ják az érintett munkások legjobb képviselőit. De ma még ez kivétel! Miért ne lehetne másutt is, és gyak­rabban alkalmazni? Ügy véljük, az üzemi demokrácia szélesítésének, a munkások megbecsülésének jó mód­szere. Alkalmas arra is, hogy döntés előtt a vezetés a legilletékesebbektől tájékozódjék, és közvetlenül tájé-- koztassa, megnyerje azokat, akiktől a legtöbb segítsé­get várhatja. Hívjanak meg a munkások legjobbjai kö­zül egyet-kettőt az igazgatói tanácsba, azokat, akiket leginkább érint a vitatott kérdés! A munkások látókö­rének szélesítésére, vezetési készségének fejlesztésére is alkalmas az igazgatói tanács kibővítése, jól. okosan kell élni a lehetőséggel. F. l.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents