Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)
1974-06-04 / 128. szám
Fiestái parlszeruezet — üj feladatok Nehezen lehetne megállapítani, hogy a Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ pártalapszer- vezete milyen „kategóriába” tartozik. Az első hallásra az ember az úgynevezett hivatali alapszervezetek közé sorolná, ha viszont a párttagság összetételét vizsgálja, akkor azt kell mondani, hogy ennél az alapszervezetnél is lényegesen több a fizikai munkás, mint az alkalmazott. — Amikor az elmúlt év februárjában megalakult az alapszervezet, kilenc taggal, mi sam tudtuk, hogy hová, miiven kategóriába tartozunk. Csak növelte érdeklődésünket, hogy itt az ÁFÉSZ-nél tizenöt évig nem volt alapszervezet, mi voltunk a kezdeményezők — mondja a beszélgetés során Dóra Gyula, az alapszervezet titkára. Ma viszont már arról számolhatok be, hogy alig egy év elteltével huszonhatan vagyunk az alapszervezetben. Ennek csak egyetlen „szépséghibája” van, hogy nem a mi neveltjeinkkel erősödtünk, hanem tagjainkat más alapszervezetből igazoltuk át. Az alapszervezet titkárának ez a bevezetése felkeltette az ember érdeklődését. Bár rossz szokás, de ebben az esetben bevált, a statisztikát vizsgáltuk. Kiderült: az alakuláskor csak kilenc tagja volt az alapszervezetnek, s háromtagú a vezetősége. Most a tagok száma 26, a vezetőségé 5. A vezetőségi tagok közül kettő nő. A párttagság összetétele is kiválóan alakult. A 26 tag közül 18 munkás, bolti eladó, és csak nyolc az alkalmazott! A tagok közül ma már hat nő! — A statisztikai számokból is látható, hogy a gondok is összetettek — folytatja a párltitkár, Dóra Gyula. Párttagságunk zöme közvetlen a termelőmunkában dolgozik, vagy a szolgáltatást látja el. Az egyik, mint segédmunkás, a másik mint eladó, vagy mint boltvezető. Az alkalmazottak vannak „kisebbségben”. Ez azt jelenti, hogy valamennyi pártrendezvényt is úgy kell szerveznünk, irányítanunk, hogy a teherárut szállító kocsikísérőtől a felső vezetésig mindenki megértse mondandónkat. Ügy érezzük, hogy a pártái apszervezet megalakulásától eltelt másfél év alatt ezt sikerült elérni... Végső soron még nincs is másfél éve annak, hogy éz az alapszervezet létrejött. Számlájára ennek ellenére nagyon sok pozitív dolog írandó. Ezek közé tartozik, hogy .az alapszervezet vezetőségének első feladata a munkaterv elkészítése volt, s ezzel biztosította a pártszervezet tervszerű munkáját. Az eddig eltelt időben is kiemelten kezelték a pártirányítás és -ellenőrzés érvényesülését. Rendszeresen beszámoltatták a gazdasági és a tömegszervezetek vezetőit. Törekedtek a káderek nevelésére, s nem utolsósorban a jó munkahelyi légkör kialakítására. Arról kellett meggyőződni, hogy a pártfórumokat, a taggyűléseket, szabad párt- napokat a párttagság, a dolgozók megfelelő tájékoztatására használták fel. A beszélgetés, de más tapasztalatok alapján sem lehetne elmondani, hogy az alapszervezet munkamódszerén, stílusán megmutatkozna, hogy a vezetés kevés pártmunkás-tapasztalattal rendelkezne. És még valamit. A taggyűléseken, vezetőségi üléseken általában kettő-négy határozatot hoznak: a kádermunkára, a párt- megbízatásokra, a pártoktatásra, a pártellenőrzésre, a tömegszervezeti munkára s másra. — A megalakulás után első és legfontosabb 'feladatunk a pártmegbízatások rendszerének kialakítása volt — mondja a beszélgetést folytatva Dóra Gyula alapszervezeti titkár. Ezt azóta bővítettük és az ellenőrzést is hatékonyabbá tettük. Meggyőződésünk, hogy a pártmegbízatások rendszerének kialakítása növelte párttagságunk aktivitását szinte minden téren. Kialakítottuk a pártcsoportokat is, így köny- nyebb a vezetés munkája. Megalakítottuk a KlSZ-szer- vezetet, tizenöt fővel, most a szervezet megerősítése az egyik legfontosabb feladatunk. A fiatal pártszervezet előtt új feladatok jelentkeznek. Dóra Gyula, az alapszervezet titkára ezekről sokat tud mondani. — Munkatervünket már úgy készítettük elő, hogy abban nagyobb teret kapjon a legfontosabb párthatározatok feldolgozása, azok végrehajtására való visszatérés. Hatékonyabb munkát kívánunk végezni a párttaggá nevelés te- réh. Növelni' kívánjuk politikai munkánkat éppen a pár- tonkívüliek között. Feladataink között szerepel a káder- és személyzeti munka, a tervszerű káderfejlesztés, ami eddig hiányzott. Erre most tervet készítettünk. Az alapszervezet megalakulása után azonnal megszerveztük az első politikai oktatást is. Jelenlegi terveink szerint az elkövetkező oktatási idényben már két tanfolyamot indítunk, megfelelő előadókkal. Tovább folytatjuk a gazdasági és a tö megszervezeti vezetők beszámoltatását. El szeretnénk érni, hogy az ÁFÉSZ gazdasági eredményeiről a párttagok első kézből értesüljenek. Még két dolgot említenék terveink közül. Az egyik az, hogy a pártmegbízatások alapján szeretnénk most már saját párttagot is nevelni. A másik, eh hez kapcsolódik, minden párttagnak legyen pártmegbízatása. A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ pártalapszervezete valóban fiatal még. Rövid másfél év alatt viszont bizonyította, hogy jó munkát végez, az új feladatok meghatározása pedig mások számára is követendő. Somogyvári László \ A Kertészet és Szőlészet új száma A kertész szakemberek és a háztáji, valamint a kiskerti termelők közkedvelt képes heti szaklapjának — június 6-án megjelenő — száma többek között az új minősített paradicsomfajtákat ismerteti. A szőlő-szaporítóanyag termelésének helyzetéről, szükséges és tervezett növeléséről nyilatkozott Tóth Sándor, az Állami Gazdaságok Központjának ágazatvezetője. A Házunk tája rovatban —többek között — Domokos János professzor felhívja a figyelmet a mángold- ra, erre az igen értékes (a vesekőképzésre hajlamos emberek által is fogyasztható), ízletes, kevéssé ismert zöldségfélére. A lap az Idejében szólunk! rovattal, valamint az időjárási és növényvédelmi előrejelzéssel ezúttal is összefoglalja a kertészeti termelés legsürgősebb teendőit. A PÉNZ Alomfejtéssel nem foglalkozom, azonban, ha lehet hinni a szóbeszédnek, ez esetben gyakran szerepel a rózsaszínű álmok világában és ott hihetetlen produkciókra képes. Valóságban igaz szeretetnek örvend, de annyira még nem, hogy nélküle egy hivatásos álomfejtő szóba álljon velünk. Nélkülözhetetlen, tehát fáradhatatlanul keressük, nem gondolván, hogy a pénz a cse- re-bere korszak hanyatlásának idején született. Közben a pénz átvészelte évszázadok viharait, a vad kríziseket, továbbra is támasza az arany, amelynek értéke más javak felett áll és rendkívül érzékeny az unciára. Mindezektől függően a pénz különböző mutatványokra képes: itthon stabilan mozog, más helyeken süllyedő irányzatú, de hallottunk kétes lebegéséről: szomszédom szerint szereti, halmazállapotával ellentétben gyakran elfolyik (bár tudnám hova). Megnyugtató tulajdonságaitól áthatva a pénzt álmunkban is keblünkre öleljük, s az hálából maradék nélkül betölti funkcióit, melyet hónap végén szomorúan kell tapasztalnom. További jellegzetessége, hogy különböző csatornákon állandó mozgásban van, melyről arra következtethetünk, hogy többen keresik a lyukat a csatornán, abban a reményben, talán leesik valami — esetleg egy lyukas garas. Vonzereje változatlan, nem játékszer és nem isten — az ember mindig ad rá valamit, azonban hiánya kellemetlen érzés és általában pénzzavar néven ismeretes. Ilyenkor viselkedjünk magabiztosan és a második telefonfülkénél nyugodtan várjunk az első ismerősre. Elhangzanak hitel nélküli kispolgári vélemények, melyek szerint a pénz az utcán hever, csak le kelt hajolni érte. — Merre van a pénzes utca? — kérdezte egy fehér kalocsnis ember, aki elmondta, hogy nyáron végigjárt Taksonytól Zugligetig minden utcát, több mindent látott a földön, főleg alkonyat tájt — azonban pénzt nem talált. Tegnap délután a Lövölde téren láttam öt heverni. állítólag drahmát keresett. Néhány lépéssel távolabb egy húszfilléres érmét fedeztem fel. Árván, porosán feküdt a járdaszélen, épfelé fordítva számjegyét. Talán elverték nagyobb társait, ez pedig az utcára került. Lehajoltam érte. Nem szólt, talán kevésnek érezte magát, mert nem valuta volt. Mégcsak nem is egy igazi húszas. Nekem azonban pontosan ennyi kellett. húsz fillér, az egynyolc- vanhoz. Sietve beváltottam, és felszálltam a buszra. Nem azért a húsz fillérért, de fél szemmel mégis a kocsi padlózatát figyeltem. Kiss Zoltán Szövetkezeti és niunkáslakások — adásvétele Július elsejétől megszigorítják a szövetkezeti és munkáslakások adásvételét. Az építésügyi és városfejlesztési, valamint a pénzügyminiszter által hozott rendelkezés lényege: az állami támogatással épült lakásokat csak abban az esetben lehet majd eladni, ha az állami támogatás (dotáció) összegét az államnak visszafizetik. Az országban jelépleg csaknem 85 ezer személyi ^tulajdonban levő szövetkezeti és munkás- lakás van, amelynek a költségeihez az állam anyagi lag is hozzájárult. A rendeletre pedig azért volt szükség, mert egyesek az állam támogatásával olcsón szerzett lakásukat magasabb áron értékesítették. Mit jelent a korlátozás? A július elseje után kötött ajándékozási, vagy adásvételi szerződések mindaddig érvénytelenek maradnak, s a telekkönyvi átírás sem történhet meg, amíg azokhoz nem csatolják az illetékes pénzügyi hatóság igazolását az állami támogatás összegének visszafizetéséről, vagy a visszafizetés alóli mentesítésről. A személyi tulajdonban levő lakások közül, melyekre vonatkozik e kötelezettség? A szövetkezeti — újabban tanácsi értékesitésűnek hív; ják — valamint az úgynevezett munkáslakásokra, abban az esetben, ha azokat a használatbavételi engedélytől, illetve az OTP-től történő vásárlástól számított 15 éven belül első ízben adják, vagy ajándékozzák el. (Abban az esetben is, ha az eladás életjáradéki szerződéssel történt!) Milyen összeget kell visz- szaf izetni ? Tanácsi értékesítésű (szövetkezeti lakások esetében, az evenként egy százalékkal csökkentett eredeti eladási ^r 40 százalékát. Munkáslakások esetében: az állami támogatás teljes összegét, ami általában a lakás nagyságától függően 40—90 ezer forint között mozog. Méltányos esetekben részletfizetési kedvezményt is adhatnak. Ki köteles az összeget visszafizetni? Adás-vételi szerződés esetében az eladó, Ajándékozási szerződés esetében a megajándékozott, életjáradéki szerződés esetében pedig az eltartásra kötelezett. Milyen esetekben nem kell visszafizetni az állami támogatást? A következőkben: 1. ha a tulajdonos a tanácsi értékesítésű lakást, az illetékes tanács lakásügyi hatóságának, a munkáslakást pedig az OTP útján az államnak adja el; 2. ha a lakást egyenes ágbeli rokon, illetve örökbefogadott, mostoha, vagy nevelt gyerek, szülő veszi meg; 3. ha házasságbontás esetén a lakást a volt házastársak egyike adja a másiknak, illetve, ha vagyonközösség megszüntetése érdekében (esetleg hatósági, vagy bírósági határozatra) adják el; 4. ha a tulajdonos megváltozott jövedelmi, szociális, vagyoni helyzete miatt a szövetkezeti lakását tanácsi bérlakásként felkínálja a tanácsnak, de az az igényt egy éven belül nem tudja kielégíteni, s az eladás a lakásbérleti jog megszerzéséért történik. Továbbá felfüggesztik a visszafizetési kötelezettséget három, illetve egy évre, ha valaki azért adja él a lakását, . mert magánlakást szándékozik építeni, vagy venni. Milyen egyéb kötelezettségek vonatkoznak a dotációval épült lakások eladóira? A tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakások tulajdonosainak az építéstől, vagy a vételtől számított öt éven belül eladási szándékukat be kell jelenteniük az elővételi joggal rendelkező tanács lakásügyi osztályának. Ha a tanács megveszi a lakást, akkor visszafizeti az előtörlesztést, a már kiegyenlített kölcsöntartozást, az időközben végzett fűtéskorszerűsítés költségeinek együttes ösz- szegét — csökkentve évi egy százalékkal. Amennyiben a tanács a bejelentéstől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, vagy nem tart igényt a lakásra, az bárkinek eladható. A munkáslakásokra ilyen kötelezettség nem vonatkozik, de azokat is fel lehet ajánlani az OTP útján az államnak, s ez esetben a tulajdonoseladók mentesülnek az egyébként érvényes szankciók álól. Milyen egyéb hátrányokkal jár e lakások eladása? Akik nem az államnak, hanem szabadforgalomban adják el lakásukat, öt éven belül nem kaphatnak másik államilag dotált lakást. Továbbá nem részesülhetnek a szociálpolitikai kedvezményekben sem. (Mint ismeretes a 35 éven aluli házaspárok egy gyerek után 30, két gyerek után 60 ezer forint kedvezményt kapnak lakásvásárlásnál). Az eladóknak progresszív adót kell fizetniük, az általuk fizetett vételár és a mostani eladási ár közötti összeg után. Cz. Gy. A legkisebbel: is tapsoltak Jegenyefák felett ügyes tornász Műanyaghabból készült a tégla (Kulcsár József képriportja) NÓGRÁD — 1974. június 4., kedd 5
