Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-29 / 150. szám

Lakások a munkáscsafáiSoknak A lakosság érdekében Beszélgetés dr. Hegedűs Károly vb-titkárral Lakáshoz jutni minden család számára na­gyon nagy örömet jelent. Gyakran hosszú evek várakozása után kapják meg á lakás­kulcsot. Pedig soha ennyi lakás nem épült Salgó­tarjánban, mint manapsag. Az alapvető cél pedig, hogy minél több munkáscsalád jus­son új otthonhoz. Az ezzel kapcsolatos elkép­zelésekről, megvalósult tervekről, a még meglevő gondokról beszélgettünk dr. Hege­dűs Károllyal, a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkárával. — Az elmúlt esztendőben hogyan alakult a lakáskiutalások módja? — Örömmel mondhatom, hogy eredményes esztendőt zártunk, ami a lakásépítéseket és -kiutalásokat illeti. Ezt legjobban az a tény igazolja, hogy az összes átadott lakások het­ven százalékát munkásoknak juttattuk, ezen beiül pedig az új otthonok felébe fiatal há­zasok költözködtek. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a munkáslakás-építési akció ke­retében ugyancsak száz család kapott mo­dern lakást. — A nagycsaládosok? — A nagycsaládosokra külön figyelünk, i 973-ban harminchárom többgyermekes csa­lád költözködött. Ebből tízen soron kívül kaptak Zagyvapálfalván, a Hársfa utcában egy nagy- és két félszobás komfortos lakást- Az sem közömbös, hogy a tanács nagyobb kedvezményeket adott az említett családok­nak­— Salgótarjánban sok gondot okoznak az elavult kolónialakások? — Valóban, ez évek óta megoldatlan hely­zetet teremtett, bár sok erőfeszítést tettünk eltüntetésükre, Hogy csak egy számot említ­sek, a megyeszékhely nyolc kolónialelepén százötvenegy rossz kolónialakást bontottunk le. Talán ide tartozik, hogy a Pécskő-domb putrijainak szanálása is megkezdődött, ti­zenkilenc család költözött a város különféle részein új lakásba. ján folytatjuk ezt a csöppet sem könnyű feladatot. A tanács úgy döntött, hogy ismét a munkáscsaládokat illeti az elsőbbség. Száz lakást osztottunk szét. Ebből kilencvenet mun­kásoknak. Ha másként nézzük a számokat, az említett száz lakásból ötvenhétbe költöz­nek fiatal házasok. Tizenöt lakás pedig olyan édesanyáknak jutott, akik gyermekeiket egyedül nevelik. — Bontanak kolóniaházakat is? — Amennyit csak tudunk ebben az évben. Már hetvenet tüntettünk el mindenki örö­mére. Lebontottuk a Károly-akna és József- telep kis lakásait, fabarakk nem marad év végére. A Kemerovo körúton ugyancsak el­tűntek az elavult barakkok, Inászón hason­lóan. Sok házat bontunk Csizmadia-alsón és a volt SBTC-pályánál, a József-rakodón, De tovább folytatódik a Pécskő-domb bontása. Elsősorban a számviteli főiskola helyén levő házakból gondoskodunk negyven csalad el- költöztetéséről. Valamennyien szép lakásba, új környezetbe kerülnek. Hogy meggyökere­sedjenek, szükség van a már ott lakók, a szomszédok segítségére is. De ebben az év­ben végig bontjuk az Arany János utat. A tanáccsal szemben levő épületek, eltüntetésé­hez is hozzákezdenek a Rákóczi úton. — Napvilágot látott egy olyan határozat, hogy megoldják azoknak a sokgyermekes családoknak a gond jót, akik 1973. decem­ber 31-ig benyújtották lakáskérelmüket. — Ez valóban Igaz. Külön hangsúlyozni szeretném a dátumot, tehát az idén lakast adunk mindazoknak a nagycsaládosoknak, akik az elmúlt év december végéig adták be lakásigényüket, és nem rendelkeznek önálló lakással. Húsz ilyen család szerepel a név­jegyzéken. De szorgalmazzuk a munkáslakás­építéseket is. Az idén újabb százat szeret­nénk átadni. — Sok szó esik a lakásügyi társadalmi bizottság tevékenységéről. A TANÁCSOKNAK — kö­zöttük természetesen a Salgó­tarjáni városi Tanácsnak is -p alapvetö kötelességük, hogy nagy figyelemmel, pontosan és emberségesen intézzék az em­berek ügyes-bajos' dolgait. Kö­telez erre az új tanácstörvény, és az egyre nagyobb önállóság is. A végrehajtó bizottság ép­pen ezért fordított és fordít nagy gondot a' hatósági mun­kára, a jó ügyintézésre. Ezt segíti az egy esztendővel ez­előtt létesített ügyfélszolgálati iroda, amely már eddig is több száz ügyben adott taná­csot, szolgált információkkal, igazította el a hozzá forduló­kat. Az ügyfélszolgálati iroda segít a különféle kérvények, kérelmek megírásában és el is juttatja az illetékesekhez. A tanács vezetői külön tá­jékozódó vizsgálatokat folytat­tak azokon az osztályokon, ahol a legtöbb ügyfél fordul meg. Megnézték, milyen gyor­san, pontosan és egyszerűen intézik a panaszokat, ügyeket. Emellett különféle várospo­litikai fórumokat szervezett a tanács a Hazafias Népfronttal és a KISZ városi bizottságával együttesen, hogy jobban meg­ismerjék a lakosság vélemé­nyét az ügyfélfogadásról. Vál­toztak a személyi feltételek is, megfelelő végzettségű szakem­berek álltak munkába. Az említett intézkedéseknek köszönhető, hogy Salgótarján­ban ma már a hatósági ügyek döntő többségét határidőn be­lül elintézik, az utóbbi két évben érezhetően meggyorsult a hatósági munka, örvendetes, hogy egyre kevesebb esetben kerül sor határidő-túllépésre. AZ VISZONT nem elfogad­ható, hogy a határidő-túllépés­ről és okáról az ügyfeleket írásban nem értesítik, és így bizonytalanságban hagyják. A késedelmes ügyintézés nem válik díszére egyetlen osztálynak sem. Az adatok, bizonyítékok beszerzésével ál­talában a szükségesnél több idő telik el. Pedig egyre in­kább sürgetőbb az úgyneve­zett „rövidutas” ügyintézés. Méghozzá tervszerű módon. Mire jó az, hogy az ügyfe­lektől ismételten kérnek kie­gészítő adatokat, és nem egy­szer feleslegesen hívják be a tanácsra. Az is előfordul, hogy az egyes osztályok egymással folytatott tárgyalásai is lassú­ak. Az viszont megnyugtató, hogy a tanácson az ügyek döntő többségét törvényesen intézik, és első fokon lezárják. A felmérések szerint, az el­múlt két évben a megfellebbe­zett ügyek aránya 3,6 százalékot tett ki. Ugyanakkor az orszá­gos átlag ennél magasabb. Az arány negyvenöt százalékról huszonöt százalékra csökkent, amely ugyancsak a munka Ja­vulását mutatja. A legtöbb fellebbezés a pénzügyi, a műszaki, 4 valamint az’ igazgatási osztá­lyokhoz fut be. A fellebbezé­seket még csökkenteni lehet azzal, hogy ha az osztályok az ,f egyébként törvényes tanácsi döntéseket közérthetőbben magyarázhatnák, alaposab­ban megindokolnák. Korábban sok panasz hang- f zott el a városi tanácson az ügyintézők és az ügyfelek kap­csolatáról. Előfordult gorom­baság, türelmetlenség, nem megfelelő tájékoztatás. A kö­vetkezetesség hatására ma már kevesebb a panasz. Az állam­polgárokat valóban úgy fogad­ják a tanácson, ahogy azt ez a munkakör megköveteli. A HATÁROZATOK, fel hí­vások mind formai, mind tar­talmi szempontból előnyösen változtak. Sok panaszra adott okot ugyanis az a hivatalos, bürokratikus nyelv, amely ré­gebben ezeket a fogalmazvá­nyokat jellemezte. Sokszor ne­vetségesen hangzottak a mon­datok, amelyeket az ügyiéi­hez küldtek, nagy részüket megérteni sem lehetett. Eze­ken az elavult formákon kö­vetkezetesen változtatnak az egyes osztályok, amely hozzá­járul a hatékonyabb, jobb ügyintézéshez, az állampolgá­rok érdekében. Tanács és az üzemek —» A város más területén is bontanak.. i — Igen. A városrendezési terv megkövete­li, hogy az Arany János utca régi házai he­lyet adjanak a modern épületeknek, illetve iskolának. Az Arany János utcából már hu­szonöt család költözködött el, a bontás javá­ban tart, A másik ilyen terület az űj 31-68 út nyomvonala. Itt hatvan lakást már eltün­tettünk. — Mennyi a lakásigénylők száma? — A sorrendiség szigorú figyelembe- velelévei és a pontszámok alapján százhar­minc család jutott lakáshoz. Ennek ellenére kétezer jogos iakásigénylőt tartunk számon. — Hogyan alakulnak az idén a lakását­adások? — A már bevált elvek és gyakorlat alap­— A lakáselosztás rendkívül nehéz mun­kájában nagyon sokat segít az említett tár­sadalmi bizottság. Hetenként részt vesznek a lakásügyi fogadónapokon. Tevékenyen mű­ködtek közre a lakáskiutalási névjegyzékek összeállításában. Dicséretükre szolgál, hogy mindezt szabad idejük feláldozásával végzik, nem kímélve energiájukat. Ezt bizonyítja, hogy közel kétszáz családot látogattak" meg, amikor készült a névjegyzék, hogy a bedik­tált adatok mennyiben felelnek meg a való­ságnak. Munkájuk csak elismerést érdemel, Befejezésül annyit szeretnék mondani, hogy a lakásügyi névjegyzéket közszemlére tettük a tanácson, azt bárki megtekintheti a hiva­talos órák alatt — mondotta végezetül dr. Hegedűs Károly. Ahogyan a szocialista brigádok Iáiják Társadalmi munka a közösségért Kiapaszíhaíatlan források Ma már Salgótarjánban köz­üggyé vált a társadalmi mun­ka. Mindenki megértéssel fo­gadja és senki nem lepődik meg azon, ha egy-egy gyári munkás, szocialista brigádtag, v agy KISZ-es fiatal azt mond­ja: „Szombat délután társa­dalmi munkára megyek.. Avagy így nyilatkozik: „Va­sárnap nem érek rá, mert vár­nak a többiek. Közösen dolgo­zunk. ,," A társadalmi munkában élenjárnak, és minden tekin­tetben példát mutatnak a szo­cialista brigádok. Mindenütt ott vannak, ahol szükség van iájuk. Óvoda- vagy bölcsődeépités- nól. játszótér létesítésénél, út­javításnál, parkosításnál. Rá­juk mindig lehet számítani, soha nem hagyták még cser­ben azokat, akik a segítségü­ket kérték... Mindenki dicséri a kohásza­ti üzemekben Fekete Gyula szocialista brigádját, amely a Táncsics Mihály nevet viseli. A tizenkét emberből álló kis kollektíva tizenöt esztendeje dolgozik együtt. Munkájukat már sok elismerés kísérte, másodszor nyerték el az uranykoszorús brigád megtisz­telő címet. A brigádvezető szívesen be­szél arról a társadalmi mun­káról, amelyet végeztek: — A mi brigádunkban sen­kit nem kell nógatni, ha kö­zös munkáról van szó. Május elsejére a Dolinkában csinál­tunk „nagytakarítást”. Min­denki vidáman, jókedvűen dolgozott, hogy minél szebb legyen a Zója-liget. — Emellett? _ Parkosítottunk a Mali­n ovszkij úton is, tudja, ahol az a sok játszótér van a gye­rekeknek. De minden brigád­tag vállalta a kommunista műszakot is, most a közel­múltban. » Miért csinálják? — A „Húszezer munkanapot Salgótarjánért” keretében a városért. Lényegében a kö­zösségért dolgozunk. Az öblösüveggyár sem ma­rad le, Simon Lajos ballonfú- vó brigádja régi gárda. Az idősebbek már közel harminc éve dolgoznak együtt, de a hat ember között van olyan bri­gádtag is, akit most vettek maguk közé. — Mit végeztek eddig? — Fejenként húsz óra tár­sadalmi munkát vállaltunk, amit becsülettel teljesítettünk is tavaly. Forgács-telepen se­gítettünk a játszótér, meg a labdarúgópálya rendezésében. Parkosítottunk. — Szívesen csinálják? — Ez már természetes. Az idei vállalásunkban is szerepel a fejenkénti húsz óra munka, ha hívnak, azonnal megyünk. Tudja, aki parkosít, meg fát ültet, az lényegében a jövőnek csinál valamit. Ez pedig fontos dolog. A kohászati üzemekben Fo­dor Mátyás fejszenyújtó bri­gádja KISZ-brigád. Méghozzá olyan fiatalok, akik becsület­tel megfogják a munka végét, ezüstkoszorús szocialista címet nyertek. Tíz éve dolgoznak együtt. Nemrégiben kaptak di­csérő okevelet a városi KISZ- bizottságtól. — Miért? — Dolgoztunk az úttörő-vál­tótábor építésénél, kint a strandnál. Az egész brigád részt vett a munkában. A sza­bad idejét nem sajnálta sen­ki. Mi fiatalok vagyunk. Illő, hogy az élen járjunk akkor is, ha közös munkáról van szó. Egyébként a gyerekeknek csi­náltuk az egészet... Hasonlóan vélekedik az üveggyári Berki Lajos bri­gádvezető, Az első szavakban már elmondja, hogy szocialista brigád az övék, félautomata gépen dolgoznak. Méghozzá exportra. Négyen vannak együtt, és a brigád vállalásában az első pontok között szerepel a tár­sadalmi munka. — Húsz órát vállaltunk. De mindig többet szoktunk tel­jesíteni — mondja a brigád­vezető. — Tavaly ötven órát dolgoztunk. — Hol? —■ A labdarúgópályánál, ott földmunkát végeztünk. Aztán az egyik brigádtagunk szólt, hogy Sóshartyánban, mert ő oda való, szükség lenne se­gítségre. A brigád nem sokat tétovázott, összefogott, és több mint harminc órát dolgoztunk az új út építésén. Az idén is várjuk a feladatokat, ha kell szívesen megyünk... Salgótarján fejlődéséhez, az itt élő emberek életszínvona­lának emelkedéséhez jelentő­sen hozzájárulnak a város te­rületén levő vállalatok, gyár­rak, nagyüzemek. Az utóbbi években a váro­si tanács és az ipari üzemek között egyre gyümölcsözőbbé vált a kapcsolat, A kölcsönös támogatás néhány szervezett formája már kialakult. A „20 ezer munkanapot Salgótarján­ért" akcióban például 07 ki- sebb-nagyobb gazdasági egy­ség vett részt. Az öblösüveg­gyár, Salgótarjáni Kohászati Üzemek, síküveggyár, Ingat­lankezelő Vállalat, Építő és Tervező Ktsz dolgozói, szocia­lista brigádjai jártak élen a társadalmi munkában. Parko­sítottak, segédkeztek a város szépítésében. A kommunista műszakok eredményeként több mint 40 millió forint ér­ték jött létre a városban. El­sősorban a KISZ-váltótábor építéséhez, az üzemek kör­nyékén levő lakótelepeken felmerülő problémák megol­dásához nyújtottak segítséget. A város üzemei jelentős részt vállalnak magukra a gyermekintézmények fenntar­tásában is. Az óvodáknak, bölcsődéknek, általános isko­láknak rendszeres patronáló! a vállalatok. A szocialista brigádok kijavítják a beren­dezéseket, játszószereket, be­rendezési tárgyakat készíte­nek, segédkeznek a tatarozás­ban, s hosszasan lehetne so­rolni, mi mindennel járulnak hozzá a gyermekintézmények helyzetének könnyítéséhez. Az öblösüveggyár dolgozói pél­dául csaknem 100 ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek az óvodákban. Cseré­ben a városi tanács 30 férő­helyet biztosított az ott dol­gozók gyermekeinek elhelye­zésére. A városi tanács és a nagy­üzemek együttműködésének másik formája a lakásépíté­sek során honosodott meg. A kohászati üzemekkel kooperál­va épült meg Salgótarján el­ső, s eddig egyetlen házgyári elemes lakóépülete. A sík­üveggyárral közös kivitelezés­ben is épült lakás a munká­sok számára. A városi tanács az üzemek tá­mogatását főleg a lakások el­osztása során „honorálja”. 1971- ben a megépült lakások 40, 1972- ben 52, 1973-ban pedig 71 százalékát kapták munká­sok. A nagycsaládok és fiatal házasok nagy része új otthon­hoz jutott. A tanács végrehaj­tó bizottságának kétéves la­káselosztási terve szerint 1974—1975-ben a lakások 70 százaléka jut a város üzemei­ben, vállalatainál dolgozó munkásoknak. Nemrégiben a tanáes és a Lampai’t ZIM salgótarjáni gyára között szocialista szer­ződés jött létre. A gyár öt­millió forintot bocsát a váro­si tanács rendelkezésére az úgynevezett ZIM-kolónia fel­számolásához. Az üzemek és a tanács kö­zötti jó kapcsolatnak más je­lei is vannak. Félévenként, — ezt a tanács szervezeti sza­bályzata is előírja — a vá­ros vezetői tájékoztatják a* Üzemeket a tanácsi beruházá­sok végrehajtásának állásáról. Az üzemvezetők arról adnak számot: milyen fejlesztési el­képzeléseik vannak, amelyek a lakosságot közvetlenül érintik. E megbeszélések lehetővé te­szik, hogy kölcsönösen kicse­réljék tapasztalataikat. Elég csak egy példát említeni: a vállalatok csak úgy tudnak hosszabb távon tervezni, hu ismerik a rendelkezésre álló munkaerőt. Ezt pedig a tanács bocsátja rendelkezésükre. A városi tanács testületi ülésein időről időre beszámol néhány vállalat munkájáról. Főként azok, amelyek közvet­lenül kapcsolatban vannak a lakossággal. Így a vendéglá­tó-, élelmiszer-kiskereskedel­mi vállalatok, s legutóbb a MÉK tevékenysége szerepelt napirenden. A tanácsi testü­let tagjai sok hasznos javas­latot tettek a vállalatok te­vékenységének továbbfejlesz­téséhez. Mindezek a példák jól bi­zonyítják: a városi tanács e: az üzemek, vállalatok közötti együttműködés jó úton halad, s a kapcsolatok szinte kia­paszthatatlan forrásai Salgó­tarján fejlődésének. Uj városrész bontakozik ki Zagyvapálfalván, a síküveggyárral szemben levő Brezina-dombon. Főleg a szomszédos gyár­ban dolgozók lakásigényét kívánják itt kielégíteni. I

Next

/
Thumbnails
Contents