Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)
1974-06-29 / 150. szám
/ Befejeződött az országgyűlés ! (Folytatás az 1. oldalról) lakosság egyötöde hatvan éven felüli, és a vásárlóknak csaknem a fele falun, egyré6..ük tanyán él. E rétegek igényeit is figyelembe keil venni. E mellett vannak olyan jellegit könnyűipari termékek — tette hozzá —, amelyek alapvető szükségleteket elégítenek ki, és mással nem helyettesíthetők. Magáról a rekonstrukcióról, e többi között elmondotta, hogy 3 év alatt mintegy 60 százalékát valósították meg az 1975 végéig kb. 30 milliárdosra becsülhető beruházásnak. Alapvetően a vállalati önálló- s Ágra és kezdeményezésre támaszkodtak, s ez a módszer bevált. A legnagyobb méretű rekonstrukciót a ruházati iparágakban valósítják meg. Az automata szövőgépek aránya 1975-re eléri a 60 százalékot, és több mint 10 ezer korszerű kötő-hurkoló. konfekció- és clpőiapri gépet állítanak munkába. Meghatározza a folyamatot az alapanyag- gyártás korszerűsítése, hiszen ez a feltétele a jobb használati tulajdonságú textil-, és méteráruk, kötött kelmék, készruhák, cipők, szőnyegek, függönyök gyártásának. Módosított fejlesztés Szólt Keserű Jánosné az utóbbi években a textiliparban különös erővel jelentkező munkaerőhiányról, amely arra kényszerítette az iparág vezetőit, hogy némileg módosítsák a fejlesztés programját és a tervezettnél többet költsenek munkaerőt pótló gépekre. Egyébként ez a következő ötéves terv egyik sarkalatos célja is. A bútoripari fejlesztésről, mint befejezett folyamatról beszélt a miniszterasszony, amelynek eredményeképpen a bútorhiány csaknem 2 évtizedes gondja megszűnt, mégha a kínálat, a választék még nem mindig találkozik a vevők igényével. A papíripar új lé- tisítményei hatására az egy lakosra számított felhasználás 10 év alatt 29 kilóról 53-ra emelkedik. A legkevésbé a nyomdaipar korszerűsítése haladt előre, bár 16 vidéki nyomda rekonstrukciója jelentig eredmény és egyebek mellett biztosítja a helyi napilapok korszerűbb megjelenését Beszéde következő részében n könnyűipari dolgozók munkafeltételeinek, szociális kö- i- ilményeinek változásáról számolt be Keserű Jánosné. A r .konstrukció eredményeként s )If’ a javulás, de továbbra is e'őfordulhat, hogy néhány v íllaiaton, egy-egy gyáregységen belül jelen lesz a leg- 1 jrszerűbb ég az elavult technika is. A korszerűsítéssel járó változások egyaránt keltettek örömet és nehézséget A vállalatok egy része nem is tudta leküzdeni az utóbbit, s ezért időközben egyes vezetőket fel kellett menteni. A munkakörülményekkel kapcsolatban részletesen szólt miniszterasszony a nők problémáiról. Az ágazatban 350 ezer nő dolgozik, sok szakmában a 3 műszakos, vagy 2 műszakos munkarend, a kötött fordulatú gépek, a futó- ' szalagok munkaszervezése határozza meg a munkakörülményeket A munkások személyi jövedelme a 3 év előtti átlagos 1882 forintról 2200 forintra növekedett. Ez idő alatt több mint 2 milliárd forintot fordítottak a vállalatok korszerű szociális és gyermekintézmények létesítésére. Lényegesen többet, mint a megelőző 5 esztendőben. E gondok megoldásának jelentős része azonban a következő tervidőszakra vár. Kitért Keserű Jánosné a munkaerő-vándorlás okozta problémákra. Mint mondotta, a következő években sem számolhatunk jelentősebb létszámbővüléssel. Ezért a korszerű munkaszervezéshez, a kapacitások jobb kihasználásához, és a rekonstrukciók folytatásához kell folyamodni. Miután pedig a könnyűipari termékek minőségének javítása továbbra is elsőrendű feladat, meg kell becsülni a begyakorlott munkásokat, a stabil munkaerőt! Keserű Jánosné nagy figyelemmel fogadott beszámolója után széles körű eszmecsere indult, amelyben 14 képviselő — jórészben képviselőnő — fejtette ki álláspontját, akik a termelés, s az ellátás oldaláról egyaránt jól ismerik az ágazat problémáit. Olcsóbb ruházati cikkeket Ami a . könnyűipar által gyártott fogyasztási cikkeket illeti, számos figyelemre méltó megjegyzés hangzott eh Csépányi Sándor, Borsod megyei képviselő —, aki egyébként az ipari bizottságban elhangzottakat is tolmácsolta —, említést tett a belföldi fogyasztásnak a tervekhez képesti elmaradásáról, amit egyebek között a sok, drága árunak is tulajdonít. Ezek- iránt ugyanis kisebb a kereslet. Szóba hozott olyan problémákat is, mint a szintetikus szálak, anyagok széles körű elterjedése, amellyel párhuzamosan, egyrészt még túlzott ellenérzésekkel is találkozunk, másrészt még nem derítették fel a műszálas ruházati cikkekkel kapcsolatos tényleges egészségügyi követelményeket. Kosztolánczy Jánosné, Somogy megyei képviselő — egyébként maga is a kaposvári ruhagyár dolgozója —, hangsúlyozta, szükség van szebb, jobb és egyszersmind olcsóbb ruházati cikkek előállítására, még ha ez nem is könnyű feladat. Dr. Dabró- naki Gyula, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, kimerítő tájékoztatójában annak a véleményének adott kifejezést, hogy a szóban forgó árucikkek esetében széles rétegek a tartósságot helyezik előtérbe, míg másoknál a divat követelménye dominál, mind a két igényt tudomásul kell venni. Egyébként egyik vizsgálatuk behatóan elemezte a lakossági ellátást, s ebben jelentős javulást szögezett le, különösen a bútorszerzési gondok csökkentek. A szociális helyzetről Keserű Jánosné beszámolójához kapcsolódva, több felszólaló foglalkozott a könnyűipar dolgozóinak szociális helyzetével, a nődolgozók munkakörülményeivel. Nem kerülték el a sok gondot okozó problémákat sem, Csépányi Sándor például beszélt az éjszakai műszakok terhéröl és csökkentéséről, egyszersmind arról az érthető követelményről, hogy a korszerű és nagy értékű gépeket minél jobban, lehetőleg 24 órán át kellene kihasználni. Csapó Jánosné, Tolna megyei képviselő, a nagy fejlődés előtt álló simontornyai bőrgyár vezetője, — aki elsősorban a bőripar kérdéseit említette —, szólt az ipari fejlődésnek indult községek szociális ellátottságának hiányairól ami elsősorban a köny- nyűiparban dolgozókat érinti. Vilmányi Mária, Hajdú megyei képviselő, valamint Gyürke Imréné, Veszpré. i megyei képviselő, maga is szövőnő, hasonlóképpen szóvá tette a szociális ellátás némely hiányát az iparágban, amit — mint az utóbbi hangsúlyozta —, már csak azért is mielőbb orvosolni kellene, hogy a munkásnők ne kívánkozzanak el a textiliparból. A miniszterasszony beszámolójában szó esett a kisebb vállalatokról, üzemekről, hiszen a tanácsi vállalatok és szövetkezetek részesedése jelentős a könnyűipari termelésből, és a fejlesztés számottevő része is ebben a szektorban valósult meg. Bata János, Pest megyei képviselő ezzel összefüggésben hangsúlyozta a kis- és középüzemek különös fontosságát a nagyipar szempontjából is, miután kooperációs tevékenységük az utóbbi számára is nélkülözhetetlen. Hiányos az utánpótlás A könnyűipari szakmák előtt álló nagy fejlődéssel összefüggésben, sok megjegyzés hangzott el az utánpótlás biztosításáróL A szakképzést Somogy megyében járt a mongol pártós kormányküldöttség A Mongol Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége — élén Jumzsagijn Cedenbal- lal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárával, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnökével — pénteken Somogy megyébe látogatott el. A delegációval együtt volt a látogatáson Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár és Kádas István, a Magyar Népköztársaság Ulánbátort nagykövete. A megyeszékhelyen, Kaposvárott először a megyei pártbizottságra látogattak el. Az eszmecserét követően a kaposvári húskombinátba vezetett a vendégek útja. Délben az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a megyei tanács ebédet adott a mongol párt- és kormányküldöttség tiszteletére a Kapos Szállóban. Kaposvárról a Balatonbog- lári Állami Gazdaság borkombinátjába látogattak el a vendégek. A mongol párt- és kormányküldöttség Balatonbog- lárról délután visszautazott a fővárosba. (MTI) több képviselő hiányosnak ítélte. Fülöp János, vállalati igazgató Szabolcs-Szatmár megyei képviselő például a megye szempontjából tett említést erről a gondról, hangoztatva, hogy a rekonstrukció és általában a fejlesztés megoldhatatlan ha hiányoznak a jól képzett szakmunkások és üzemi vezetők. A szakképzés javításához viszont intézetekre, tantermekre, kollégiumokra van szükség. A nyomdaipar sajátos problémáit ismertette Fegyveres István, Vas megyei képviselő és a jobb összehangoltság, a világszínvonalhoz közelebb álló, fejlettebb technika meghonosításának fontosságát hangoztatta. A felszólalásokra és észrevételekre Keserű Jánosné válaszolt, majd az országgyűlés elfogadta a könnyűipar fejlődéséről, korszerűsítéséről adott beszámolót. A továbbiakban 2 interpelláció hangzott el, majd az országgyűlés a késő délutáni órákban befejezte nyári ülésszakát. Június 27-én kezdődött ioszkvában a harmadik leg- iagasabb szintű szovjet—ame- Lkai megbeszélés, amelyen az lőző két év gyakorlatának íegfelelően Leonyid Brezs- yev, az SZKP főtitkára és :ichard Nixon, az Egyesült .llamok elnöke megvitatja a ilághelyzete^ és erőfeszítése- et tesz a nemzetközi enyhü- ;s további elmélyítésére, a sovjet—amerikai kétoldalú apcsolatok fejlesztésére. Az első csúcstalálkozót 1972. iájus 22-től május 30-ig tar- >tták. Akkor Nixon amerikai nők Moszkvába látogatott. A /.ovjet—amerikai legmaga- ibb szintű tárgyalások, ámenek — a közös közlemény serint — felölelték a kölcsö- ös érdeklődésre számot tartó érdések széles körét, nyíltak 3 őszinték voltak. Leonyid rezsnyev és Richard Nixon irgyalásaik eredményeként ifogadták és aláírták „A zovjet Szocialista Köztársa- ig Szövetsége és az Ameri- ai Egyesült Államok kölcsö- ös kapcsolatainak alapelvei” ímű dokumentumot. Szerző- ést kötöttek a rakétaelhárító ikétarendszerek lcorlátozásá- i és megállapodtak egyes in- izkedésekről, amelyek korlá- jzzák, hogy a Szovjetunió és z Egyesült Államok milyen Szovjet—amerikai csúcstalálkozók mennyiségű hadászati támadófegyverrel rendelkezhet. Megegyeztek abban, hogy a kölcsönös kereskedelem fejlesztéséhez kívánatos hiteleket nyújtani. Elhatározták, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok kibővítésére közös szovjet—amerikai kereskedelmi bizottságot állítanak fel. Szerződést kötöttek a tudomány és technika területén való együttműködésre és létrehozták a tudományos és műszaki együttműködéssel foglalkozó szovjet—amerikai vegyes bizottságot. Elhatározták, hogy 1975-ben közös szovjet—amerikai űrrepülést hajtanak végre. Egészségügyi, környezetvédelmi együttműködésre, valamint tudományos, műszaki, közoktatási és kulturális cserére vonatkozóan is megfelelő okmányokat írtak alá. A második csúcstalálkozóra 1973. június 18-tól 25-ig került sor. Akkor Leonyid Brezsnyev látogatott el az Egyesült Államokba. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény meg2 NOGRAD — 1974. június 29., szombat J elégedését fejezte ki, hogy „az 1972. májusában Moszkvában megtartott szovjet—amerikai csúcstalálkozó és az azon elfogadott közös döntések lényeges változáshoz vezettek a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti békés kapcsolatok megszilárdításában”. A washingtoni tárgyalásokon aláírták a nukleáris háború elhárításáról szóló szovjet —amerikai szerződést. Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon ugyancsak dokumentumot írt ^iá a stratégiai támadófegyverek további korlátozásáról folytatandó tárgyalások alapelveiről. A két fél további erőfeszítéseket helyezett kilátásba az európai biztonsági értekezlet sikerének előmozdítására, a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkentésére megindult tárgyalások eredményességének biztosítására. Célul tűzték ki, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kereskedelem volumenét a következő három évben két-három milliárd dollárra emeljék. Adóegyezményt kötöttek és jegyzőkönyvet írtak alá arról, hogy megnyitják a Szovjetunió washingtoni és az Egyesült Államok moszkvai kereskedelmi kirendeltségét. Megállapodtak továbbá a kétoldalú együttműködés fejlesztésére az atomenergia békés fel- használásában, a mezőgazdaságban, az oceánográfiai kutatásban, a közlekedésben. A harmadik csúcstalálkozó előkészítése. A harmadik az idei legmagasabb szintű párbeszédet Kissinger moszkvai és Gromiko washingtoni tárgyalásai készítették elő. Nagy szerepet játszott az előkészítő munkában a Legfelsőbb Tanács nyolctagú küldöttségének május végi amerikai látogatása és az ezzel párhuzamosan Washingtonban lezajlott szovjet—amerikai kereskedelmi vegyes bizottsági ülés. Ezeken a megbeszéléseken tíz évre szóló egyezmény megkötését ajánlották a két kormánynak a gazdasági, ipari és technikai együttműködés előmozdítására. A tervezett egyezmény már 1975-re 2—3 milliárd dollár évi szintre emelné a két ország kereskedelmi forgalmát. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a legnagyobb kedvezmény alkalmazása a két ország közötti kereskedelemben. Már hónapok óta az amerikai kongresszus előtt fekszik az a kereskedelmi reformtörvénytervezet, amely ezt az elvet törvényerőre emelné. Szovjet—«Bíueff’ikai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) két feltétlenül elősegítené a diszkriminációs intézkedések megszüntetése, általános szinten a megbeszélésen szóba került a föld alatti atomkísérletek megszüntetésének problémája. Egy építészeti, egy energetikai és egy orvostudományi egyezmény aláírásával nyitották meg pénteken délután Moszkvában a harmadik Brezsnyev—Nixon találkozó konkrét megállapodásainak sorozatát. Az egyezményeket ünnepélyes keretek között a Kremlben írták alá. Az építészeti megállapodást Richard Nixon és Alekszej Koszigin, az energetikai együttműködési megállapodást Nixon és Podgor- nij, a mesterséges szív együttes kifejlesztésére vonatkozó egyezményt pedig a két külügyminiszter látta el kézjegyével. Leonyid Zamjatyin, a szovjet tárgyaló küldöttség tagja és szóvivője a megállapodásokkal összefüggésben közölte, hogy szovjet részről ezeket a megállapodásokat fontos hozzájárulásnak tekintik a kapcsolatok hosszú lejáratú fejlesztése szempontjából. Zamjatyin hangsúlyozta: konkrét, minden embert érintő problémákról van szó, amelyek nemcsak a jelenlegi, hanem a jövőbeni szükségleteket is tekintetbe veszik. Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője a maga részéről hangoztatta: az amerikai fél a három megállapodást az enyhülési folyamat megvál- toztathatatlanná tételét célzó szovjet—amerikai erőfeszítések részének tekinti. A pénteken aláírt építészeti megállapodás különös súlyt helyez a lakásépítkezés területén való együttműködés kialakítására, s az erőfeszítések egyesítésére olyan speciális területeken, mint az örök fagy körzetében, földrengésveszélyes vidéken folyó építkezés módszereinek, technológiájának, építőanyagainak kidolgozása. Előirányozza az együttműködés bővítését a város- tervezésben és az új városok építésében. A megállapodást, melyet egyelőre öt évre kötöttek, a későbbiekben a felek egyetértésével automatikusan meg lehet hosszabbítani. Az ötödik cikkely értelmében amerikai—szovjet lakásépítési és építészeti együttműködési bizottságot hoznak létre. A második megállapodás bevezető része hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagy fontosságot tulajdonít a két ország energetikai szükségletei kielégítésének, s eközben figyelembe veszi a környezetvédelem követelményeit is. Az egyezmény értelmében a két ország tudományos és műszaki lehetőségeinek felhasználásával kívánja felgyorsítani a meglevő és feltételezett energiaforrások kifejlesztését, hatékonyabbá tenni az energia felhasználását, illetve konzerválását. A megegyezés nemcsak az olaj, földgáz és szén kiaknázásának meggyorsítását és gazdaságosabbá tételét irányozza elő, hanem a nem hagyományos energiaforrások — például a napenergia, a geotermikus energia és az úgyneveztt mesterséges fűtőanyagok felhasználását is. Az ugyancsak öt évre szóló egyezmény értelmében szovjet—amerikai energetikai együttműködési bizottság jön létre. A mesterséges szív előállítását célzó szovjet—amerikai egyezmény bevezető részében a felek hangsúlyozzák: abban a tudatban cselekednek, hogy a hatékony műszív kifejlesztése a jövőben az általános halálozási arányszám csökkenését eredményezheti. Az okmány értelmében a felek tudományos-műszaki információk és szakemberek cseréjével, közös publikációkkal és gyógyászati készülékeik kicserélése útján olyan preparátumok, anyagok, orvosi műszerek és ellenőrző szerkezetek közös kidolgozását tűzték ki célul, amelyek biztosítják a mesterséges vérkeringést, s végső fokon a műszív kifejlesztéséhez vezetnek. A megállapodást három évre kötötték, de ha egyik fél sem kívánja felbontását, további ötéves időszakra meghosszabbítható. (MTI) A Chile bizottság sajtóértekezlete és felhívása Koppenhágában tanácskozik a chilei katonai junta bűntetteit kivizsgáló nemzetközi bizottság. A képen: Carlos Alta- mirano, a Chilei Szocialista Párt főtitkára (balról a második) a bizottság ülésén „A helyzet igen kritikus Chilében. A világ közvéleményéhez fordulnak, hogy fokozza szolidaritását a chilei néppel” — ezekkel a szavakkal nyújtotta át Jacob Sö- derman finn jogász, a chilei junta bűntetteit vizsgáló nemzetközi bizottság elnöke, a sajtó képviselőinek a bizottság most végződött tanácskozásának záródokumentumait. „Ha a katonai junta a világméretű tiltakozó mozgalom ellenére sem áll el a Népi Egység 33 vezető személyisége ellen tervezett pertől, ellenpert indítunk” — jelentette ki Alexander Berkow, a nemzetközi vizsgáló bizottság helyettes elnöke. A bizottság levélben felkérte Waldheim ENSZ-főtitkárt, hogy a tanúkihallgatási jegyzőkönyvet továbbítsa az ENSZ Emberi Jogok Bizottságához. Kérte továbbá, Hogy küldjön megfigyelőt Chilébe, az emberi jogok megsértésének kivizsgálására. A'nemzetközi vizsgáló bizottság felhívással fordult az ENSZ-en kívül a világ valamennyi kormányához, hogy követeljék a chilei politikai foglyok szabadon bocsátását. Amennyiben e követelést a chilei junta nem teljesíti a felhívás arra kéri a kormányokat, jelentsék ki, hogy készek politikai menedékjogot nyújtani a bátor chilei hazafiaknak. A bizottság végül levelet intézett Pinochet tábornokhoz a junta vezetőjéhez, felszólítva, hogy állítsa helyre a vádlottak törvényes jogait, engedje meg, hogy külföldi megfigyelők látogathassák meg a politikai foglyokat, és álljon el a tervezett per lefolytatásától. (MTI) i /
