Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-25 / 146. szám

ralassn'’iinrmptov — mint arról már többször hírt adtunk — szép hagyománya alakul ki a kamarazenélésnek. A példát a Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola tanárai mutattak, akik maguk is gyakran lépnek pódiumra kisegyütteseket alkotva. Nyom­dokaikon sok f iatal tanítványuk indult el, hogy az együtt muzsikálás örömével gazda­gítsa önmagát, s a szép kamaradarabok előadásával szórakoztassa a közönséget. Fényké­pünk a Réti Zoltán által, irányított együttes próbáját mutatja be. JYőrefívő hatáskörűit Évente kétszázezer ügy A tanácsok egyik legfonto­sabb feladata a lakosság sok­féle igényének kielégítése. Márpedig azokkal a sajátos eszközökkel, amelyek rendel­kezésükre állnak, a különbö­ző- jogszabályok által adott le­hetőségek keretei között. Ezek az állampolgári jogok és kö­telességek, amelyek a jogos magánérdek és közérdek össz­hangját biztosítják. Sok hatósági döntés A lakosság igényeinek sza­porodására, de a tanácsi ha­táskörök növekedésére is jel­lemző, hogy a megye tanácsai évente mintegy 250 ezer ügy­gyei foglalkoznak, melyek kö­zül 40 ezer azoknak a száma, amelyekben hatósági intézke­dés, döntés szükséges. Ezek az ügyek rendkívül változatosak, hiszen az egy­szerű hatósági bizonyítvány­tól, a gyámügyeken, iparható­ság! témákon, lakásügyeken, adóigazgatáson keresztül na­gyon sok döntés meghozata­lára van szükség. Érthető mó­don ezeknek az ügyeknek az intézéséhez nagy felelősségér­zet, szakismeret és emberség szükséges. A tanácsok munkájában az utóbbi években végrehajtott változtatások egyik legjelentő­sebbike az, hogy a lakosság mindennapi ügyeinek intézése ott történik, ahol azok előfor­dulnak. Jogszabályi rendelke­zések alapján jelentős számú új hatáskört kaptak a közsé­gek, városok. Ez megterem­tette az ügyek egyszerűbb, gyorsabb intézését, csökkent az „utánjárás”. Az az -eredmény is fűződik ezekhez a helyes rendelkezé­sekhez, hogy a döntések meg- alapozottabbak lettek. Hiszen a helyi tanácsok ügyintézői rendelkeznek azokkal az is­meretekkel, amelyek birtoká­ban az összes körülmények megnyugtatóbban tisztázha­tók. Kevesebb fellebbezés Ennek eredményei már most lemérhetők. Csökkent a dön­tések elleni fellebbezések szá­ma. Ez örvendetes, mert jelzi egyrészt a törvényesség to­vábbi szilárdulását. Másrészt arra is enged következtetni, hogy az állampolgárok na­gyobb hányada elégedett ezek­kel a döntésekkel, és fegyel­mezettebben tesz eleget állam- polgári kötelezettségeinek. Az állampolgári fegyelem szilárdulását bizonyítja, hogy a hatóságok döntéseinek több mint 95 százalékát önként hajtják végre, kényszerintéz­kedésre viszonylag kevés al­kalommal kerül sor. A taná­csok fontos feladatuknak te­kintik a lakossági ügyintézés színvonalának további emelé­sét. E törekvés valóra váltásá­nak több eszköze is van, ame­lyek közül — mint egyik leg­fontosabbat — a lakossági kapcsolatokat említem meg. A lakosság javaslatai, egy-egy nem megfelelő döntés jelzése nagy segítséget nyújt a taná­csoknak a közérdek mind jobb szolgálatához, saját munkájuk javításához. Más oldalról fontos szerepe van annak, hogy a lakosság megismerje a tanácsok előtt álló feladatokat és azok vég­rehajtását segítse. Szükség van arra is, hogy lehetőleg min­denki tudja, ügyét hol inté­zik, milyen feltételek szüksé­gesek ahhoz, hogy a tanácsok döntést hozzanak. Például egy építési engedély kiadásához milyen okmányok, rajzok szükségesek. Az ügyintézést írásos tájékoztatók kiadásá­val is igyekeznek segíteni. E megoldás praktikussága a „választék” bővítésével to­vább fokozható. Felelősség az ügyfelekért A lakossági kapcsolatok másik fontos fóruma az ügy­félfogadás. Valamennyi ta­nácsnál megnyugtatóan meg­oldott ennek rendje. Az ügy- félfogadás szabályozását két fontos, de egymástól elválaszt­hatatlan indok tette szüksé­gessé. A meghatározott napo­kon az ügyintézők mindig az ügyfelek rendelkezésére áll nak, míg más napokon a leg­jobb igyekezet ellenére sem biztosítható ez töretlenül. így fontos eszköze lehet a sok időt elrabló utánjárások elkerülé­sének. Érthető a tanácsok azon tö­rekvése is, hogy a hét megha­tározott napján az ügyintézők mindennapi felelősségtelje:’ munkájukat zavartalanul vé­gezhessék, éppen az ügyfelek érdekében. Az ügyfélfogadás szabályai azonban nem mere­vek. Halaszthatatlan fontos ügyben mindenkit meghall­gatnak. A tanácsok osztályainak, a lakosság ügyeinek intézésében kifejtett tevékenységét a vég­rehajtó bizottságok nagy fi­gyelemmel kísérik. Meghatározzák feladataikat, felhívják figyelmüket azokra a dolgokra, amelyek erősítésé-' vei, vagy éppen felszámolásá­val tevékenységüket tovább javíthatják. Mindebben a lakosság meg­értő támogatása, kezdeménye­zése elengedhetetlenül szük­séges, csak így végezhetnek igazán jó munkát a tanácsok. Szabó Lajos, a megyei tanács igazgatási osztályvezetőié Mongol A tavasz Mongóliában nem forma-váltor ás, nem könnyű olyan, mint nálunk. Április ban még nem zöldell a halár és a fák sem bontogatják lomb­jukat. A kopár hegyek tete­jén és oldalán meg ott ül a hó és a sztyeppe száraz fű­csomói között élelem után kutatnak az állatok. A ragyo­gó napsütésben, a pormentes száraz levegőben nem érezni úgy a hideget, de annál inkább mongol barátaink forró .sze- retetét és kedvességét. Tízezer kilorréteres légi út után Ulánbátor repülőterén örömtől mosolyogva fogad bennüket a Mongol Béke és Baráti Társa súgok Szövetsé­gének küldöttsége és a ma­gyar nagykövet. A Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak küldöttsége Mongóliába érkezett, hogy tíz napig egy baráti és nagyon érdekes szo­cialista ország vendége le­gyen. Népeink között Igazi barát­ság alakult ki a hosszú évek folyamán. A magyarokat pe­dig különös kedvességgel és szeretettel fogadják a mongol emberek. Baráti beszélgeté­seink során, a fehér asztalnál még a rokoni kapcsolatok is szóba kerültek, hiszen több száz azonos szó van a mongol és a magyar nyelvekben. De hát nem ez köt össze elsősor­ban bennünket, hanem azok a próbára teszi az gazdasági-politikai kapcsola­tok, amelynek során magyar segítséggel épült fel Mongó­liában a szonginói biokombi- nát, a darhani húsüzem, vagy az ulánbátori ruhagyár. Nem is szólva arról a több száz kútról, amelyet a magyar hid- rogeológusok létesítettek eb­ben a rendkívül vízszegény országban. Hosszú éveken át több ezer magyar építőmunkás dolgo­zott itt, s jelenleg is közel hat­száz magyar műszaki szakem­ber tartózkodik az országban. Mindez nemcsak hivatalos gazdasági kapcsolatokat je­lent már, hanem sokoldalú és mély emberi kapcsolatokban is kifejezésre jut. Az együtt­működés kétoldalú, ugyanis mongol szakemberek, egyete­misták és sza' középiskolások, valamint szakmunkások is tartózkodnak nálunk, vagy ta­nulnak az egyetemeken, főis­kolákon, szc' munkástanuló­iskolákban. Aki nyitott szemmel jár eb­ben a távoli szocialista or­szágban, egy nagyon érdekes és szinte egyedülálló átalaku­lási folyamatnak lehet a ta­núja. Mégpedig annak, hogy egy fél évszázada felszaba­dult, nomadizáló nép, hogyan lép át az ősi életformából a legfejlettebb társadalmi ala­kulatba: a szocializmusba. Ki­hagyva a klasszikus lépcsőfo­kokat. Természetesen a mon­gol körülmények között külö­nösen nem könnyű ez az élet­szocializmus építésé. Gondol­juk csak meg, hogy az ország területe 1,565 millió négyzet- kilométer, a lakosság száma fjedig 1,5 millió. Ez nagyon gyér népsűrűséget jelent, az országnak kevés a lakosa. Bár az évi természetes szaporulat 3—4 százalék, ami világvi­szonylatban az első helyek egyikét jelenti, mégis Mongó­lia egyik legnagyobb gondja az emberhiány. Az ország éghajlata nagyon szélsőséges, á hőmérséklet plusz negyven és mínusz öt­ven Celsius fok között ingado­zik. Mindössze száz fagymen­tes nap van az évben. Mindez nagyon próbára teszi a lakos­ságot, és a most még fő jöve­delmi forrást jelentő hatalmas állatállományt is. Az ország csapadékban is nagyon sze­gény, az évi csapadék 60—300 milliméter között ingadozik. Nem könnyű tehát az ország lakosainak élete. Mégis, a szocialista országok hathatós segítségével, komoly mérték­ben fejlődik az ipar és a nagyüzemi mezőgazdasági ter­melés is szép eredményeket mutat fel. Mongóliának 3400 kilométe­res határa van Kínával. S a szomszéd ország vezetőinek is­mert magatartása keményen állami és pártvezetés türelmét. De a mongol nép szilárdan áll a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország mellett, s ezt otthon és a nemzetközi fóru­mokon is kinyilvánítja. Mongólia megbecsült tagja a szocialista országok nagy közösségének. 1962 óta tagja a KGS’” nek, és közel hetven országgal tart fenn diplomá­ciai kapcsolatot. Persze, ennél a néhány adat­nál sokkal több Mongólia. A kemény, a bátor, az edzett sztyeppéi nép országa. A pusz­ta, a sivatag, a kopár hegyek, zak és a mozik körül 'ijel- nappal pezseg az élet; egy­mást érik a lovas-, a birkózó- és az íjászversenyek; nemzet­közi sportesemények zajla­nak ... Egyszóval, a szocializ­mus építésének medrében fo­lyik az élet. A mongol pászto­rok most szerveződnek mun­kássá. Most alakul ki a mon­gol munkásosztály. Ha az ember külföldön jár, mindenhol benyomásokat sze­rez. Élményei szaporodnak, véleményt alakít, ismerkedik, így voltunk ezzel mi is. Hivatalos tárgyalásaink so­rán és azon kívül is, megis­mertük testvérszervezetünket, a Mongol Béke és Baráti Tár­saságok Szövetségét, annak belső életét és munkásságát. Itt-tartózkodásunknak az volt a fő célja, hogy a két nép kö­zötti kapcsolatokat új együtt­működési szerződésben rögzít­sük, miután az előző szerző­dés minden pontját a két fél maradéktalanul teljesítette. Az egyezmény célja az volt, hogy ne csak gazdasági, hanem tár­sadalmi, emberi kapcsolataink is bővüljenek és erősödjenek. Kiállításokkal, dokumentáció­cserével, kölcsönös látogatá­sokkal. filmekkel, baráti ta­lálkozókkal, egymás nemzeti ünnepeinek közös megünnep­lésével fűzzük szorosabbra a két nép barátságát. A mongol párt és a mongol nép, túl a gazdasági kapcsola­tokon, nagy érdeklődéssel és szeretettel fordul felénk. Mint tapasztaltabb testvértől, ta­nulni akarnak, segítséget vár­nak és kérnek tőlünk. Ennek az igénynek m' djobban ele­get tenni: internacionalisl kötelességünk. A mongol tavasz más, mint n miénk. Több mint tízezer kilométerre vagyunk egymás­tól. De mind a két nép azo­nos célokért küzd és dol'--'- zik. S jóleső érzés tudni, hogy mi, magyarok jelentős mér­a jurták, a juh- és tevenyájak lékben hozzájárultunk ehhez országa... Ahol a kisiskolás ° közös célhoz. Bizonyíték i lóháton jár az iskolába; a jur­ta lakója tranzisztoros rádiót hallgat; a világon egyedülálló repülőgépes állatorvosi szol­gálatot építettek ki; a fővá­rosban gomba módra nőnek ki a földből a tízemeletes, mo­dern lakóépületek; a színhá­ez annak, hogy mit jeleni, a gyakorlatban, a szocializ­mus országhatárokon, föld ­részeken túlsugárzó nagy esz­méje. Antalfia .Jenő. a Hazafias Népfront osztályvezetője Kedvezmények a továbbképzésen résztvevőknek Az Ipolyvidéki Egyesült tosította ezen felül a tanfo- ÁFÉSZ, a nődolgozók szakmai lyamok időtartama alatt a továbbképzésének elősegíté­sére a 20 forinton felüli úti­költséget megtéríti. A szövet­kezet az utóbbi években a szakmunkás- és egységvezetői képesítéshez személyenként 700 forinttal járult' hozzá. Biz­konzultációkon, előadásokon és vizsgákon való részvételhez a munkaidő-kedvezményt. Ugyancsak anyagi segítséget nyújt az ÁFÉSZ a nődolgo­zóknak a magasabb politikai képzettség eléréséhez is. Kölcsönös segítséggel Többet akarnak tenni a vidékről beiárókérdekében A ZIM salgótarjáni gyárá- A vidékről bejárók közül Nagylócról 82 dolgozó. Ezek- ban a szakszervezeti bizottság 720 dolgozónak nincs meg az ben a községekben szükséges, legutóbb a vidékről bejáró általános iskolai végzettsége, hogy időközönként a gyár dolgozók szociális, kulturális A gyárban a szervező mun- gazdasági és politikai vezetői helyzetével föglalkozott. Ezt ka következtében az elmúlt a helyszínen tartsanak tájé- részletes felmérés előzte meg, években csak 19 dolgozó vé- koztatót a gazdasági felada- és ennek alapján elemezték a gezte el az általános iskola 8. tokról. Olyan javaslat is volt, vidéki dolgozók helyzetét. osztályát, 8 középiskolai, 4 hogy ezekben a községekben Miért volt erre szükség? pedig felsőfokú végzettséget kihelyezett termelési tanács- A gyár létszámának több szerzett. kozást lehetne tartani. Na­mint 50 százaléka bejáró. a ryár vezetői keresik gyobb volna az érdeklődés és Autóbusszal 53 községből, vo- annak lehetőségét, hogyan se- több idő jutna a közös véle- nattal 10 községből érkeznek githetnék még jobban a vi- ménycserére, ha nem lenné- a dolgozók. dékről bejáró dolgozók szoci­A vidéki dolgozók többsége ális, kulturális fejlődését, részt vesz szakszervezeti ok- Több javaslat született, ame- , , , tatásban. Állami oktatásban lyeket az elkövetkezendő idő­viszont a nagy létszámhoz ben a gyakorlatban meg kell ~ nek járműhöz kötve. Az elkövetkezendő időben zekben a községekben szoro- ^ u Bjqntr.romo,, ^bb kapcsolatot kellene ki­mérten kevesen vesznek részt, valósítani. Az általános iskola alak'tani az üzem és a tanács vezetői kozott. Jo eredményt hozhat a kölcsönös informá­lás, a segítés. A szocialista Jelenleg az általános Iskolá- 7—8 osztályának elvégzése ban 14, középiskolában 13, került előtérbe. A szakszerve- felsőfokú oktatásban 3 dolgo- zeti bizottság szükségesnek , . . , , , zó tanul. tartja az általános iskolában brigádmozgalmon keresztül is A viro.ho« kö^Jleví köz- W SÄ. SÜEkí sä,™ fss ssrsaírySiá tapasztalata szerint, a távo- Eddig is a 7—8 osztályt elvég- ^ labbi községekben kisebb a zők 3 nap jutalomszabadság- „ kulturális érdeklődés. A fal- ban részesültek. Ezt a ked- ­vakban sok helyen hiányoznak vezményt bővíteni kívánják ^ÓLtLorban a böfraődék fef a feltételek, nincs aki irányít- úgy is. hogy az általános is- utolsósorban a bölcsődék fal­sa a fiatalok kulturális neve- kólái oktatást munkaidő-ked- lését. Még hat a régi meg- vezménnyel segítik, rögződött ragaszkodás a föld- Egyes községekből a gyárba höz. a kétlaki élethez, és ez többen járnak, például Ka­sern segíti elő a kulturális rancslapujtőről 145, Karancs- igények növekedését. aljáról 57, Karancskesziből 88, lehetőség a vállalat község utolsósorban a bölcsődék fej lesztését ott, ahonnan többen dolgoznak a gyárban. M. L Szakreoportüléscn hangzóit ei Vasáman megtartotta fél­évi taggyűlését a Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ nyúl- tenyésztő szakcsoportja. Tor- ják József, a szakcsooort el­nöke ismertette a féléves tervteljesítést, s bejelentette, hogy a pártkongresszus tisz­teletére tett felajánlást a szakcsoport tagjai már 60 százalékban teljesítették. A taglétszám az elmúlt évhez viszonyítva megduplázódott, jelenleg 180. Vincze József, az ÁFÉSZ igazgató elnöke tudomásul vette a beszámolót, maid egv sókat vitatott kérdésre vála­szolt. mellyel a napokban a NÓGRÁD is foglalkozott. A nyulak ez évi felvásárlásával kapcsolatban az elnök közöl­te. hogy a szakcsoport által leszerződött nyulat maradék­talanul átveszik. hiszen a szövetkezet vezetősége erre kötelezettséget vállalt. Az átvétel a szerződésben rögzí­tett áron történik. Ezután dr. Paces István, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezetője tar­tott előadást, melybén a myúl- tenyésztés jelenlegi helyzeté­vel foglalkozott mind a te­nyésztés. mind a kereskede­lem szempontjából. Németh Gyula NÓGRÁD — 1974. június 25„ kedd

Next

/
Thumbnails
Contents