Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-22 / 144. szám

Kiállítás a gyárban Először érteni azután szeretni ÚJ KÖNYVEK esküszöm. Tetszenek a színek, jónak tartom a képek foltha­tását és azt a stílust, ahogyan — Különösen Radics István hogy aki még nem látptt kiál- — Én nem tanultam képző­és Réti Zoltán képei tetsze- lítást, az nem is érzi hiányát, művészetet, nem is olvastam nek, meg Czinke Ferenc gra- De erről nem beszélni kell erről szóló írásokat, könyveket fikái, s Lóránt János Jeges nekik, hanem magukat a mű- — vallja némi restellkedés- Salaton-ja. veket kell megmutatni, mert sei a hangjában Galó Mihály. — Hogjl őszinte legyek, én — véleményünk szerint — — Ösztönösen érzem, ami Mészáros Erzsébet műveire csak ezek a konkrét, saját él- szép, vagyis nekem tetsző. mények hatnak valóságos Több ilyen kiállítást kellene erővel. szervezni. — A Nógrádban élő képző- — És több művész-közönség az embereket, a népviseletbe művészek kiállítását előzőleg találkozót, vitafórumot, be­öltözött asszonyokat megraj- a falvakban vándoroltatták. szélgetést — toldja meg’ Ve- zolja. Elfogadnék belőlük... Mi volt ennek a célja? rebélyi László. — Mert ha az A modern képeket szeretem, — Képzőművészeti kiállítá- ember nem érti meg a képe­dé csak amelyiknek megér- sok tekintetében a lakóhelyek, két, nem tudja értékelni, sze­lem a gondolatát. _ ahonnan a munkások bejár- retni sem. Ezért volt jó, hogy A LAMPART Zománcipari nak a salgótarjáni gyárakba, tárlatvezetéssel kötötték egybe Művek salgótarjáni gyárának ugyanúgy ellátatlanok, minta a megnyitót, fiatal munkásai — Galó Mi- munkahelyek. Az ott megren- Bzt a véleményt erősíti meg hály géplakatos, Berki Anna dezett kiállítások, ezeken ki- Berki Anna: laboráns és Verebélyi László vül az öntevékeny művészeti ~ Az embernek tudnia kell, hegesztő — vélekedtek így ar- csoportok műsorai, tehát ép- mit ábrázol a művész, mert ról a kiállításról, amelyet a pen úgy a munkások művelő- munkája csak így jelent igazi gyári párt-, szakszervezeti ■ és dését, ami alapvető törekvé- örömet, műélvezetet. Én azt KISZ-bizottság rendezett a Jó- sünk,’ szolgálta és szolgálja, szeretem, ha a művészet a '/séf Attila Megyei Művelődési mint az üzemi. Módszereinket val0 életet ábrázolja, de nem Központtal közösen az üzem szeretnénk ajánlani a hálózati aprólékos részletességgel, mert ebédlőjében, a Nógrád megyei tevékenységeket folytató járá- akkor inkább fényképezzék le képzőművészek által készített si művelődési központoknak; azt 8 valamit, hanem a termé- és felajánlott művekből. reméljük, hogy jól hasznosít- szetes formáktól kicsit elvo­ják. ’ natkoztatva, lehetőséget adva * ★ a gondolkodásra, a művész­Kitflnő ötlet volt ennek a ... szel val0 ..megküzdött” azono­kiállításnak a megrendezése, A ZIM munkásai, szociális- sulásra. több szempontból is hasznos: ^a brigádjai, KISZ-tagjai szer- A ZIM dolgozói, akikkel be- a közművelődési intézmény, v^tt formában is megnézték szélgettünk, a képzőművészet­napjaink követelményeként^ a kiállítást. A velük folytatott tel való ismerkedési lehetősé- kilépett falai közül, művelő- beszélgetések egyértelműen gek bővítésének vágyát fogal- dési, művészeti szoígáltatásá- áthúzták, hogy a gyárba „ki- mázták meg. Ez megvalósul val — úgymond — elébe ment vonuló” tárlatok egyik járha- — ígérte Merlák Mihály, a a közönségnek; a gyár munká- tó útíát jelenthetik a képző- gyári művelődési ház tiszte­si, dolgozói értékes művészi művészet szélesebb körű meg- letdíjas igazgatója. Most már élményben részesültek a szó— szerettetésének, a vizuális csak az ígéretet kell majd cialista brigádok alkalmat és *§ány felkeltésének a látás- beváltani, inspirációkat kaptak kulturá- kultúra fejlesztésének. Sulyok László lis vállalásaik teljesítéséhez: a gyár gazdasági, politikai és társadalmi vezetése egy lépést tett előre a párt Központi Bi­zottsága által hozott közműve­lődési határozat feladatainak teljesítésében. S itt szeretnénk hangsúlyozni, hogy valóban csak egy lépés­ről van szó, mert ez a képző- művészeti kiállítás, a kultúra más területeit is bekapcsolva, további folytatásra vár: a közművelődési, kultúrális fel­adatok megvalósítása folya­mat, a társadalmi élet más területeinek feladataival azo­nos értékű, mindig napirenden levő munka. A Megyei Művelődési Köz­pont más nagyüzemekkel meg­beszélve és összehangoltan ter­vezi is a mintegy félszáz kép­zőművészeti alkotást felsora­koztató kiállítás gyári ván­dorlását. Erről kérdeztük Kerekes Lászlót, a művelődési központ igazgatóját: — Az a tapasztalatunk, hogy az intézményben meg­rendezett kiállításokra csak egy szűkebb réteg jut el. Azok, akiknek már igényük van rá, azután azok, akiket ..rászervezünk” és akik a bel­városban laknak. De emellett van egy nagyobb réteg is, amelyik vagy objektív okok­nál fogva — mondjuk, mert bejáró. járműhöz kötött — nem tudja megnézni a kiállí­tást. vagv még nincs igénve rá. Végül abból indultunk ki. KOSSUTH KÖNYVKIADÓ Békés egymás mellett élés — ideológiai harc. Tanulmá­nyok (Az MSZMP KB Társa­dalomtudományi Intézetének kiadása.) Aczél György: Szocialista kultúra — közösségi ember. Cikkek, beszédek. Antonio Banfi válogatott írásai (Kéri Elemér bevezető tanulmányával.) Döme Piroska: Harcoló bá­nyász. Visszaemlékezések. Hermann István: A mai kultúra problémái. Kapitalis­ta kultúra — szocialista kul­túra. Meisel Sándor: Mit kell tudni a KGST-ről? Martin József: Mit kell tud­ni a Közös Piacról? Elfriede Brüning: .. .hogy te tovább élj. Dokumentumre­gény. Csemai Zoltán: Titok a Vi­lág Tetején és Az özönvíz balladája. Tudományos-fan­tasztikus regények. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ Illyés Gyula: Szíves kalauz. Útirajzok I—II. Ungvári Tamás: Világszín­ház. Kritikák. Madách Imre: Az ember tragédiája —r Mózes. Drámai költemények. (Szépirodalmi Kiskönyvtár.) Lövik Károly: A kertelő agár — Az aranypolgár. Re­gények. (Olcsó Könyvtár.) Sásdi Sándor: Hanna nagy útja — Aratástól hóhullá­sig. Regények. Kováts Miklós: Magyar színjátszás és drámairoda­lom Csehszlovákiában 1918— 1938. (Magyar—csehszlovák közös kiadás.) Batta György: Huszadik vi­lágháború. Versek. (Magyar— csehszlovák közös kiadás.) Boldizsár Iván: Halálaim. Elbeszélések. EUROPA KÖNYVKIADÓ Mihail Solohov: Csendes Don, I—IV. Regény. (A vi­lágirodalom remekei sorozat.) Ljuben Dilov: Nádas. Kis­regény. Dmitrij Furmanov: Csapa- jev. Történelmi regény. (A szovjet irodalom könyvtára.) Hermann Kant: Impresz­szum. Regény. Edna O’Brien: Vidéki lá­nyok. Regény. (Európa zseb­könyvek.) Edgar Allan Poe versei. (Lyra mundi sorozat.) Jurij Trifonov: Hosszú bú­csúzás. Kisregény. Elbeszélé­sek. Paul Verlaine versei. (Lyra mundi sorozat.) MAGYAR HELIKON Hésziodosz: Istenek születé­se — Munkák és napok. Köl­temények. (Az ókori iroda­lom kiskönyvtára.) Kal'ós Zoltán: Balladák könyve. Élő erdélyi és mold­vai népballadák. Antológia. (Mellékletként négy hangle­mezzel.) Pablo Neruda: Válogatott versek. , Mai tévéajánlatunk 16.25: A hamis Néró. Tévéjáték Lion Feuchtwanger regényéből. Az 1958-ban, 74 éves korában elhunyt német író az elsők egyike volt, aki 1933 után — emigrálva — szembefordult a hitleri fasiz­mussal. A hamis Nérót Lend- vai György alkalmazta televí­zióra, s öt évvel ezelőtt mu­tatta be a televízió. A hamis Néró 1936-ban készült, s az író művében félelmetes pon­tossággal jövendölte meg az események alakulását, s a barna rém szükségszerű buká­sát. Mondandója kifejtéséhez az antik római birodalmat idézte fel, a Néró császár ha­lála utáni napokat. Ez idő tájt élt Rómában egy egyszerű fa- zekasmester, aki kísértetiesen hasonlított az elhunyt zsar­nokhoz. A hatalom gyakorlói­nak természetesen érdekük fűződik ahhoz, hogy a mes­terember felhasználásával el­hitessék: Néró él. így tesz szert a kis, senki fazekas látszat, hatalomra. Köztudott, hogy Hitlerek alig négy héttel a hatalom megszerzése után a Reishtag felgyújtásával te­remtettek ürügyet a nyílt kommunistaüldözéshez. A té­véjáték főszerepeit Básti La­jos, Öze Lajos, Kállai Ferenc és Iglódi István alakítják. A rendező Marton Endre volt. Filmesztétikái, továbbképzés A Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum éven­te két alkalommal rendez több napos országos tovább­képzést a filmklubvezetők és előadók, az iskolákban film- esztétikát tanító pedagógusok részére. Az idei nyári tanfo­lyamot június 25. és 27. kö­zött rendezik meg a Magyar Film- és Tévéművészek Szö­vetsége székházában. A részt­vevők világhírű filmalkotáso­kat, filmtörténeti értékű „cse­megéket” tekintenek meg, előadásokat hallgatnak és filmvitákban vesznek részt. A háromnapos továbbképzésre Nógrádból Kocsis László, a megyei Moziüzemi Vállalat munkatársa és Korill Ferenc, a József Attila Megyei Mű­velődési Központ igazgatóhe­lyettese utazik. A Puskin-emlékév eseményei Több mint nyolcvan szovjet színház vesz részt azon az or­szágos szemlén, amelyen Pus­kin művei alapján alkotott vagy életrajzának egves moz­zanatait megjelenítő színmű­veket mutatnak be. A nagy orosz költő emlé­kének szentelt színházi fesz­tiválra Puskin születésének 175. évforduló alkalmából ke­rül sor. ..Hírről az eseményről külö­nösen ünnepélyes keretek kö­zött emlékezünk meg június 6-án, de az egész idei év lé­nyegében a »Puskint múzsa« éve” — mondta Mihail Car- jov színművész, a Szovjet Színházi Társaság elnöke. Ő az elnöke egyúttal a zsűrinek is. amelynek taeiai Oleg Jef- remov. Jevgenyij Szimonov. Andrej Goncsarov. Borisz Ra- venszkih és más vezető ren­dezők. A moszkvai színházbarátok körében nagy érdeklődést kel­tett a költő színpadra átdol­gozott életrajza, amelv Ar­nold Gess zennek, a neves Puskin-kutatónak műve. A Puskin emlékének szen­telt színházi fesztiválba vala­mennyi szovjet köztársaság tevékenyen bekapcsolódott. A nagy orosz költő műveinek hősei ma a Szovjetunió több mint harminc nyelvén szólal­nák meg a színpadokról, kö­zöttük olyan nyelveken is; amelyeknek az 1917. évi ok­tóberi forradalom előtt még írásuk sem volt. A szovjet színházak műsor­tervében különösen jelentős helyet foglal el a ..Borisz Godunov” c. tragédia. ..A ka­pitány lánya” e. kisregéin v színpadi változata különösen jelentős sikert aratott ebben az idényben az ashabadi (Türkménia) színházban. Szergej JursZkij és más ne­ves szavalóművészek Puskin alkotásaiból - álló. új műsoro­kat készítenek elő a jubi­leumra. <*■ László Lajos: Uránbányászok RÉSZLETEK a gondolat kiadónál AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT RIPORTKONYVBOL — Mi volt a programja, amit befejezett? — A bányaművelés, az Két nap múlva Uránvaros- uránfeldolgozás korszerű és ban az egyik tízemeletes ház gazdaságos folytatásának meg- harmadik szintjén bekopogta- alapozása, tematikai módsze- tok a megadott címre. A kan- rekkel. Jelentősége gyakorlati, didátus fogad, egyedül, ing- ezt az elmondott meghatáro- ujjban. Én még zakóban is zásból mindenki érezheti. A fázom. téma bonyolítása azonban el­— Akiről beszéltem, nem vont, ezt nem is akarom rész­letezni. Mindenesetre mun- jött el. Nem akar nyilatkozni kám alapján a számítógépek — mentegetőzik. Ami engem egyre inkább beleszólnak a illet, azért nem látom a jövő- magyar urán feltárásába, met, mert a programot telje- — S aki ilyen fundamentá- sítettem. És sok itt az admi- lis munkát végzett az urán- nisztráció. Csoportvezető va- iparban, most búcsút mond gyök, az emberek gondjaival neki? kell törődnöm. Én pedig alap- A matematikus-vegyész nem vetően gam. kutatónak érzem ma­NÓGRAD — 1974. június 22., szombat válaszol. Kimegy a másik szo­bába, behoz egy üveg konya­kot és egy doboz Winstont. Némán tölt. int és már le is hajtja a tömény szeszt. Kari­kákat fújunk a mennyezet fe­lé és ülünk. Lent motort tú­ráztat valaki. A vegyész be­csukja az ablakot. Leül, rám­néz és halkan megszólal. — Feltétlenül. Ez olyan do­log, mint a labdarúgás. Ha valaki mint játékos már megtette a magáét, lépjen le. Ha csak mint edző nem tehet még valami érdemeset, hagyja el a pályát. — Dehát nagy ez az üzem, más területen még tudna újat produkálni. — Én? Tudom, hogy nem. Sokan is vagyunk. A dúsító- és a kutatóüzem annyi szelle­mi érőt leköt, hogy három ilyen intézménynek is elég lenne. S mit szül az ilyen ál­lapot? Mindenki bizonyítani akar, mindenki hajt valami­lyen témát, amiről esetleg évek múltán kiderül, hogy halva született. Az idő eljárt, a költségek elmentek a leve­gőbe, s talán legelsőnek kel­lett volna említenem: az em­berek megöregszenek. Ered­mény nélkül. Ez a legször­nyűbb dolog a világon. Szel­lemi embernek, kutatónak ez a halála. — Meg az elégedettség. — Abban nem volt részem. Emellett olyan ember vagyok, akinek nincs szenvedélye, hobbyja. Akkor tudnék pihen­ni. Beletemetkeznék a kert kapálásába, az autószerelésbe, vagy a barkácsolásba. Fel­üdülnék. De én nem tudok lazítani. Örökös, feszültségben, nyugtalanságban élek. Szó szerint is mondom, öt éve nem voltam szabadságon. Igaz, öt éve még más is közrejátszott Annyira kicsi volt a fizeté­sem, hogy a szabadságom alatt különmunkát vállaltam. — Eszembe jutott erről, re­mélem, nem érti félre, én eddig a régi tudománypolitikát elhi- bázottnak tartom. Gombamód­ra születtek a tudományos kutatóintézetek valódi vagy kreált céllal. Kis fizetéssel felvették a rangkórságban szenvedő féltehetségeket, akik most vért izzadnak, mert anyagilag nélkülöznek, szelle­mileg pedig kielégületlenek. — Ügy véli, mások erre nem gondoltak? Akiknek a tudományszervezés a felada­tuk. Az Akadémia és a kor­mány, amely lényegében is­meri, és végső fokon jóvá­hagyja a kutatási terveket? — Biztosan gondoltak. De az agilis, amellett jó összeköt­tetéssel rendelkező tehetséges vagy kevésbé talentumos ku­tatók „meggyőzték”, félreve­zették őket. Az elmúlt évek­ben kezdődött el az egészsé­gesebb folyamat. Most már egyre inkább az élet. a ter­melés az alapja a kutatások­nak. — Mennyi idős? — Harminckilenc éves va­gyok. Már nem számítok fia­tal kutatónak. Az is baj, hogy a kutatók átlagos életkora elég magas. S nincs mód ar­ra, hogy a tekintélyes, de már elaggott kutatók átadják a vezetést a fiatalabbaknak. Külföldön másként van. öt­venéves korban a neves tudós rábízza az intézet vezetését a fiatalabbra. Természetesen marad ő is mint kutató. Csengetnek. A matematikus- vegyész kimegy. Levéllel tér vissza. — Volt tanárom írt. Ameri­kában tanít, a Harvard Egye­temen. 1956-ban ment ki, most előadókörúton van Magyaror­szágon, néhány nap múlva Pécsre érkezik. Szeretne fel­keresni. — Nemzetközi kapcsolatai is vannak? — Néha erősek, máskor el­halványulnak. Aszerint, hogy milyen témákkal foglalkozom. Pár éve, amikor az urándúsí­tás gazdaságosabb módszerei­vel foglalj óztam, s némi ered­ményt értem el. szinte ömlői­tek hozzám külföldről a le­velek. Nézze! Kihúzza a fiókját, és az asz­talra tesz egy köteg levelet. Jeruzsálemből, Hágából, Münchenből. New Yorkból, Londonból, Stockholmból ér­deklődnek a feladók a mód­szer iránt. De hogyan szerez­tek tudomást a pécsi kutató törekvéseiről? (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents