Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-21 / 143. szám

Segítsük a munkások lakásépítkezését A VAROSBAN dolgozó munkások lakásépítésének rendkívül kedvező lehetősé­get biztosit az 1971-ben meg­jelent. majd a három minisz­térium múlt évben módosí­tott és kiegészített együttes rendelete. Ez az együttes rendelet állami támogatás megadásával^ lehetővé teszi a kisebb befizetési előtörlesz­téssel a lakások megvásárlá- ,sát, illetve építését. Balassa­gyarmaton a párt városi vég­rehajtó bizottsága az elmúlt napokban éppen azt vizsgál­ta meg, hogy a város üze­mei hogyan élnek a rende­let biztosította lehetőségek­kel, hogyan segítik; a mun­kások lakásépítését. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a Balas­sagyarmaton működő válla­latok többsége az elmúlt év­ben még nem élt ezzel a le­hetőséggel. Kivételt a kábel­gyár, a Fémipari Vállalat és a bútorgyár képei ahol ko­rán felismerték a rendelet biztosította lehetőségeket, s bejelentették lakásigényüket a városi tanácsnak. Az igényt, a 18 lakást a tanács akkor biztosította is. Kedvezőbb a helyzet ebben az évben. Mivél a vállalatok, de a munkások is egyre job­ban megértik a rendelet lé­nyegét. látják, hogy ebben a munkások nagyfokú megbe­csülése jelentkezik. 1974-re már 90 lakásigényt jelentet­tek be a városi tanácsnak, amelyből eddig 47 igényt a tanács már ki is elégített. A kábelgyár, a Fémipari Válla­lat, a bútorgyár mellé ebben az évben már csatlakozott a porcelángyár, a 2-es Volán, a MÁV. a nyomda és más üzem. Elgondolkod­tató viszont. hogy egyes vállalatok. mint a húsipar, az erdőgazdaság, a BUFI nem jelentkezett munkásai számá­ra lakásigénnyel a várost ta­nácsnál. A végrehajtó bizott­ság ennek okát is kereste. Arra a következtetésre 1u- tott, hogy egyes üzemeknél, gyáraknál nincs meg a kel­lő összhang a gyáregység és a központ közötti felfogás­ban. Míg a BUPI-mál. a ré­szesedési alapból nyújtandó támogatás elkülönítése mel­lett foglaltak állást a köz­pontban. a gyáregységnél ezt érdekellenesnek minősítet­ték. Éppen a huzavona mi­att munkáslakás-építés tá­mogatására nem kerülhetett sor. Pozitív példa viszont a Magyar Kábel Müvek állás- foglalása. ahol a központ Kinek az érdeke? A TÁRSKÖZSÉG lakói nem mulasztanak el egyetlen alkalmat sem, ha a tanács vezetőivel találkoznak, hogy szóvá ne tennék az óvodahi- anyt. A közös tanács távlati terveiben szerepel ugyan óvo­da építése, de addig is meg­oldást kell találni a murikás- lakta településen a pici gyer­mekek elhelyezésére. A közelmúltban már-már úgy nézett ki: van némi re­mény. hogy a falu a nyár vé­gére óvodával büszkélkedhet. Történt ugyanis, hogy a közös tanács vezetőit megkereste az egyik állampolgár, s felkínál­ta megvételre kétszintes, köz- pontifűtéses, háromszobás lakását, mivel az ország má­sik részén kíván letelepedni. Az épületért négyszázötven- ezer forintot kért, s felaján­lotta, hogy ráadásként az óvodához szükséges belső át­alakításokat is elvégzi. A község vezetői jól ismer­ték á felajánlott épületet, s alkalmasnak találták a célra. A vételhez százötvenezer fo­rint rendelkezésükre áll, s felcsillant a remény, hogy a megyei tanács a hiányzó há­romszázezer forintot „pótol­ja”. Össze is ült egy bizottság, hogy a helyszínen megvizs­gálja: megéri-e vajon az épü­letre ráfordítani? Érvek és ellenérvek csaptak össze, vé­gül Is azok, akiknek döntet niük kellett, nemet mondtak. Mivel indokolták? Többek között azzal, hogy huszonöt gyereknek ötven négyzetméte­res foglalkoztató terem szük­séges, s az épületben e cél­ra „csak” negyvenkilenc négy­zetméter biztosított. A követ­kező indok: a személyzetnek nincs külön szobája (ezen könnyű segíteni, csupán épí­teni kell). Ellenérvként szere­pelt a telken áthaladó pbtak, s az udvari játszó hiánya. (A szakemberek szerint a játszót sem ördöngős feladat kialaki- tani, a patakot pedig legfel­jebb lefedik). Ezenkívül felvetették a tanács miért akar támogatni magánszemélyt? Furcsa érv ez, amikor a közösség érdeke húzódik meg az óvodagond megoldását elősegítő kezde­ményezés mögött. Ha a „bi­zottság” tagjai számolnának,, s nem mindenféle kifogást keresnének szőrszálhasogató módon: kiderülne, hogy az épület átalakítása, a hiányzó személyzeti szoba, játszó meg­építése fele annyiba sem ke­rül. mint egy új óvoda kivite­lezése. A terv ellenzői csodálatos módon, titkos fegyverként „bevetettek” még egy érvet: mi lesz, ha a közös tanács, a következő ötéves tervben megkapja a pénzt egy új óvoda építésére? Ez legyen a legnagyobb gondja a tanácsnak! A vá­laszfalak visszahelyezésével legfeljebb nyernek egy szol­gálati lakást, ahol — tegyük fel — egy szakképzett óvónőt helyeznek el. Az is előfordulhat azonban, hogy ezt az összeget más te­lepülésen használják fel óvo­da építésére, ahol nincs ilyen kedvezd lehetőség. Ehhez vi­szont fel kell ismerni, hogy a mostani helyzetben, amikor a tanácsoknak alapos kürülte- kintéssel kell dönteni fejlesz­téseikről, nem az egyéni ki­fogások, a közösség érdeke a döntő. Elvégre a népgazda­ság, mindannyiunk pénzéről van szó. Megyénk egyik községében, (nevét hadd fedje homály most. hiszen a tanulság a fon­tos) még nem dőlt el: lesz, vagy nem lesz óvoda a közel­jövőben? HÁ A DÖNTÉS az ott la­kókon, a tanács vezetőin és tagjain, múlna, már a kőmű­vesek rég munkához láttak volna. Az, egy négyzetméter, s az egyéni érdeken való vi­tatkozás egyelőre erősebb, mint az óvodának kiszemelt épület falai. Előbb-utóbb azonban min­den fal leomlik. Szabó Gyula 4kiket a csend zavar Egy tekintélyes amerikai fül- és gégeszakorvos közlése- szérint hetente legalább két ember fordul hozzá olyan pa­nasszal, hogy hallásuk romlá­sa a beatzene gyakori hallga­tásával függ össze. -Ez a szó­rakozás gyakran vérnyomás­emelkedéshez, krónikus fejfá­jáshoz és a vese működésének zavaraihoz vezet. Nem lehet azt mondani, hogy az Egyesült Államokban, ahol általában rendkívül erős zaj, semmit sem tettek a zajártalmak elleni küzdelem­ben. Több mint egy évvel ez­előtt külön törvényt hoztak a zajok ellenőrzésére. Ez a tör­vény azonban csak 1974 októ­berében lép érvénybe. Érdekes viszont, hogy azok az amerikai magán-részvénv- társaságok, amelyek különbö­ző háztartási cikkek gyártásá­val foglalkoznak, panaszkod­nak, hogy a csendesen műkö­dő gépelt iránt alig van ke­reslet. Ide sorolják az. „alig zümmögő” porszívót, a „néma” írógépet, sőt a viszonylag csendben működő légkalapá­csot is... megértette a munkások ked­vező feltételek melletti lakás- vásárlását. központi segítség­gel megfelelő lakásépítési alapot hagyott jóvá a «ár- egység felterjesztésére. Az összeget a részesedési és a fejlesztési alapból biztosítják. Ez pedig mindenképpen kö­vetendő példa. A VÉGREHAJTÓ bizottság megítélése szerint a munkás­lakás-építés. illetve -vásárlás 1974-ben ugrásszerűen meg­növekedett. Csupán az OTP- lakásök száma csaknem két­szeresére nőtt. ebben az év­ben már meghaladja a 180- at az építés. így nem okoz gondot' a munkáslakás-igé- nyek kielégítése. Javaslattal is élt a végre­hajtó bizottság. Az megálla­pítható. hogy a munkáslakás-, építési támogatás odaítélésé­ben a vállalatoknál érvénye­sül a kollektív kijelölés. Be­vonják ebbe a KISZ-t. a szakszervezetet, a vállalat gazdasági vezetését Ennek ellenére a jövőben ajánlatos lenne a kollektív odaítélés­nél . azt a módszert is alkal­mazni, hogy a névsort a gyárban, üzemben hirdető- táblákon is a munkások elé terjesszék. Előnve ennek az lenne, hogy ismerve egymást, a véleményezés még széle­sebb körű lehetne. Sok szó esett a munkáslakás­építési akció további felada­tairól. Ezek közé tartozik, hogy már most meg kell szervezni az 1975. évi igények felmérését. A vállalatok is végezzenek felmérést arról, hogy milyen lakástámogatási alapot thdnak képezni, egy bizonyos mérvű áremelkedést is figyelembe véve. Javasol­ja a végrehajtó bizottság, hogy a munkáslakások bőví­tésére, másrészt a kisebb számban épülő lakások miatt célszerű lenne lakásépítési szövetkezetét szervezni, mű­ködtetni. ezzel is elősegíteni a munkáslakások építését. Vége­zetül. továbbra is fokozott fi­gyelmet kell fordítani a mun- káslakás-építési akcióra, hogy az állami vállaltoknál dol­gozó munkások, akik mun­kájuk és szociális körülmé­nyeik miatt támogatással la­káshoz juthatnának, a vál­lalatok anyagi lehetőségeit is figyelembe véve. egvre töb­ben élhessenek ezzel a ked­vezménnyel. RENDELET biztosítja a munkásság lakásépítésének elősegítését. A balassagyar­mati példa azt mutatna, hogy a rendelet biztosította lehe­tőségekkel élni kell. Ez a munkásság érdeke. S. L. ’BARÁTOK FÖLDJÉN (3.) Egy ifim város Egy a „mikrorajon”-ok közül, ahogy építőik szóhasználatával elnevezték az új városré­szeket (MTI-fotó: Mező Sándor felv.) Kora reggel indultunk, gép- fogáskor. Cs. Szűrén, a városi város nevéhez valóban a szo- kocsival Ulánbátorból. Észak- pártbizottság titkára nála ala- cializmust kovácsolják, nak, északnyugatnak hala- esonyabb, sovány ember, mo- Persze, nem egyedül. Egy dunk, hegyi patakok völgyé- solyogva mutat a táblára: ilyen kompex ipari központ ben, selymes fűvű réteken. A — Darhan mongol nyelven megteremtése nemzetközi dús legelőkön hatalmas nyá- „kovács”-ot jelent. Ez a szó együttműködés nélkül elkép- jak, ménesek, — lassan ván- jelkép is. Mi, a város lakói zelhetetlen. Erről beszél ebéd dorolnak tova a víz mentén, úgy érezzük, hogy valóban közben a tanácselnök is. szurdokon, horhosokon át, kovácsok vagyunk. Nehéz — Mi itt a gyakorlatban akár az áradat. A pásztorok munkával, tűzben, fagyban érezzük, mit jelent a KGST- lovon a nyomukban. Asszo- valami egészen új dolgot for- bell munkamegosztás. A Szov- nyaik a jurták körül foglala- múlunk ezen a földön. jetunió és a szocialista orszá­toskodnak, javítgatják a Előttünk Mongólia új szó- gok támogatása biztosítja a gömbfából összetákolt hasánok» cialista városa, a mi Kazinc- darháni építkezés sikerét. — teleltető karámok — vesz- barcikánk, vagy Komlónk, a Szinte számvetésszerűen so- sző fonatú oldalát. hazai mongol ipar új köz- rolja hozzá a példákat: Dél felé jár, már, zsibbad Pontja. A fémtömegcikk-gyár- — A Szovjetunió segítségé- a lábunk az egyhelyben ülés- tás. a textil-, bőr- és élelmi- vei építettük az üzemek, la- től. A Volga kilométerszám- szeripár leendő fellegvára. kóházak jelentős részét, az 50 lálója jóval túlhaladt a két- Ifjú óriás. Az országos tér- ezer kilowattos áramfejlesztő százon, amikor előtűnik a vá- vökben , hő- és elektromos- telepet, a város telefonköz- ros táblája: DARHAN. Egy energia-termelő központként pontját és a takarmány szári tű városé, amely nincs _ leg- tartják számon — magyaráz- üzemet. Csehszlovákok építet­a lábbis itthon, indulás előtt, za a kocsiban, a városba me- ték a cementművet, lengyelek net Cs. Szűrén, a párttitkár, a szilikát téglagyárat, bolgá- — Központi állomása lesz a rok a szőrmefeldolgozó üze- Szlbéria—Darhan—Ulánbátor met. És az önök segítségével energiahálózatflak. A város most készül a húskombinát, iparfejlesztési tervében viszont Az épülő vágóhíd a város az építőanyag-ipar áll. sorrem.- délnyugati részén magasodik den a következő helyen. Ez nyersbeton-falakból és vörös korábbi atlaszaimban, térké­peimen hiába keresem. A táblánál gépkocsik. Em­berek. A város vezetői, kijöt­tek elénk, a delegációt kö­szönteni. G. Damdin, a tanács­elnök. Testes, fekete hajú, £tz eiséSbbségadős szemüveges férfi, lendületesen nyrlvan már jelzi is önöknek téglákból. 1970 óta dolgoznak és meleg barátsággal egyszer- “»*>■" k°rzet fontosságát. itt magyar szakemberek, idén re mindkét kezét nyújtja kéz- Es hozzáteszi: mar a technológiai szerelés — Darhan vidéké Mongólia kerül sorra. Holtság József fő­kedvező, alacsony fekvésű te- mérnök, az építkezés vezetője rületei közé tartozik. Gazdag bizakodó: szénkészletére, érclelőhelyei- — Egy év múlva, 1974. jú- re számolva települnek ide az Húsában szívesen látjuk az új üzemek és fejlődik a vá- elvtársakat a gyáravató ün- ros. népségén. Gyárkémények. Roppant Késő délután. Járjuk a vá- épüíetek, fényes bádogtetők- rost. Üj-Darhan hatszintes la­kel. Amott az erőmű, gőzfel- kótelepeit, a „mikrorajonok”- hőben. Mellette vasbetongyár, at, ahogy itt a szovjet építő- szilikátüzerh, acetiléngyár. mesterek szóhasználatával el- Takarmánygyár óriás silók- nevezték, a régebbit, az óvá- kal. Vajon ezen a földön, rost, amely alighanem a világ amely valaha — történelmileg legfiatalabb peremvárosa — nem túl régen — .még császá- első kőházai a hatvanas évek ri magánbirtok volt (az udvar elején épültek. Bölcsődék, csak az állattartást engedé- óvodák, játszóterek sokasága, lyezte), álmodhattak-e egyál- Darhan a fiatalok városa, la­talán szocialista iparról? Ki kosainak 85 százaléka 35 éven hinné, hogy itt, ahol a budd- aluli. hizmus évezredeken át tiltotta Darhan: a mongol városok még az ekevasat is (mert az sorában az ifjú kamasz. Mon« felhasította volna a földisten- dóm, a nevét hiába keressük ség testét); itt, ahol halottaik- a korábbi térképeken... Egy nak sírgödröt sem áshattak, olyan városban jártunk, mert az is szentségtörés lett amelynek múltja alig van, volna — mára nagy teljesít- csak jelene és ragyogó jövő- ményű külszíni bányák mű- je. Hegedűs Ferenc ködnek? Darhanban, híven a (Vége) Nyári napközis tábor Balassagyarmaton Szervezés alatt áll és a kő- edző programokat dolgoztak zeli napokban nyílik meg Ba- ki, s hosszabb-rövidebb túrák- lassagyarmaton a dolgozó szü- ra is elviszik őket. így példá- lők egy részének kívánságára ul minden hét szerdáján a az alsó és felső tagozatos álta- megye legszebb tájaira _ l ános iskolások nyári napkö- többi között, a honti szaka- 'Zis tábora, 125 gyerek részvé- dákhoz, a szandai várhoz, Rá­tétével. A gyerekek számára a róspusztára — tesznek kirán- nevelők szórakoztató és test- dulást a táborozok. [ NÓGRÁD — 1974. június 21., péntek 5 Stop! Az Életnek mindig elsőbbsége van! Június a nagy mozgások ideje. Az iskolák kapuzárásával a gyerme­kek több ezres tömege tódul ki a játszóterekre, közutak­ra és mindenhová, ahol önfeledten mozoghatnak. Bár­mennyire furcsa is, eddig is jelen voltak az utakon, utcá­kon, tereken, hiszen ők is közlekedtek, napjában többször is. Most mégis olyan, mintha számuk megsokszorozódott volna. Igen, megsokszorozódott. A szokásos, „isibe" és on­nan való hazautazás helyett állandóan mennek valahová. Nyüzsögnek oly egészségesen, ahogy koruknak megfelelően ezt tehetik és tenniök kell. Az öröm zavartalanságát, a játékot, vidámságot sajnos, nem egyszer tragédia követi. Tragédia, amely elkerülhető, megelőzhető lett volna. Már közhelynek tűnik, ha statisztikával támogatnak egy-egy érvet, most mégis ezt teszem én is, amikor meg­említem, hogy a közúti balesetek IS százalékában a gyalo­gos, mint a baleset okozója, vagy balesetet szenvedett sze­repel. Ennek több mint 50 százaléka 18 éven aluli, vagy 60 évnél idősebb. Hozzávetőlegesen minden 100 balesetnél 9—10 fiatal, azaz gyermek, vagy idős a baleset egyik résztvevője. Teljesen mindegy, hogy előidézője, vagy szen­vedője a balesetnek, a tényen ez nem változtat. Egy azon­ban minden esetben igaz. A baleset elkerülhető lett volna, és a balesetért mindig felelős valaki. Valaki, aki felnőtt. Egy megtörtént tragédia után vizsgálhatjuk, hogyan történt, ki a felelős: Vizsgálhatjuk az esetet és megállapí­tásokat tehetünk. Elitélhetünk embereket, vagy felment­hetjük a vád alól, de mindig van felnőtt ember, akit a saját lelkiismerete nem menthet fel a felelősség alól. Anyukák, apukák, nagyszülők! Nagyon kérem Önöket, amikor a rollert, kerékpárt, vagy kismotort a gyermek kezébe adják, soha ne felejtsék el felhívni a figyelmüket, hogy hol, s miként használják azt. A közúti forgalomban résztvevők figyelmességével még szebb, vidámabb lesz gyermekeink vakációja, és az lenne a teljes siker, ha szeptember elsején az erre illetékesek bejelenthetnék „a nyár folyamán egy fiatalkorú sem szenvedett közlekedési balesetet.” Lakatos Géza tanár Salgótarján, Pécskő u. 2. I

Next

/
Thumbnails
Contents