Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-18 / 140. szám

Az érdeklődő ember

Három évtized eqy

A Salgótarjáni Kohászati Üzemek épülő, új horganyzó- jában fáradhatatlanul folyik a munka. A legkülönfélébb munkát végző brigádok között találjuk a tmk-műhely MHSZ szocialista brigádját is. A dróthúzó gépet szerelik, vezetőjük, Molnár Sándor irányításával.

A brigádvezető az ötödik évtized felé járó, friss mozgású, kemény kötésű férfi. Mindennap a szomszédos Somoskőújfaluból jár be munkahelyére.

— Régi, vasas dinasztia a miénk — mondja egészséges, büszke öntudattal. — Az apám, de még az apósom is vasas volt. Én magam 34 éve dolgozom egyhuzamban az acélgyárban, valósággal hozzánőttem a vasasokhoz.

Alig kezdtük el a beszélgetést, máris szólítják a brigád- tagok. Tanácsot kérnek, hogyan csinálják tovább a munkát. Pár perc múlva tér visz- sza.

— Hiába, fontos munkát végzünk, meg kell beszélni a dolgokat, nem lehet elkapkodni semmit.

— A brigád hogyan kapta az MHSZ nevet?

— Ügy, öt-hat évvel ezelőtt, mikor ezt a nevet választottuk, sok fiatal dolgozott a brigádban, akik közül többen különböző kiképzésekre jártak. Ennek révén aztán máig tartó jó kapcsolatunk alakult ki az MHSZ-szel.

A brigád egyébként ma is csupa fiatalemberből áll. Az átlagéletkor most sem haladja meg a harminc évet. Szorgalmas, fiatalos lendülettel dolgoznak. Elnyerték az Ágazat — vagyis a vaskohászat — Kiváló Brigádja címet. Ebben az eredményben minden brigádtagnak része van.

— Tizennégyen dolgozunk a brigádban, és nincs egyetlen olyan társunk sem, aki ne rendelkeznék a nyolc általános iskolai végzettséggel. Az egyik tagunk pedig most államvizsgázik a marxista egyetemen. Jól együtt van a brigád, úgy érzem. Mindig igyekeztünk a tanulásban, a munkában is élen járni.

— Ügy hallottam, hogy több újításuk volt, amelyből ön is kivette a részét?

— Igen, több ezer forintot újítottunk az elmúlt időben. Én két újításban szerepeltem. Az egyiket, a KV típusú kompresszorok légdugattyúinak az újra felhasználásáról szólót 100 ezer forintra értékelték.

— Mi ennek az újításnak a

lényege?

— Hogy is mondjam röviden, hogy megértse — szaladt ráncokba magas homlokán a bőr. — Hát, régen az volt a gyakorlat, hogy a megkopott, meghibásodott dugattyúkat eldobtuk, mert nem tudtuk sehol sem felhasználni. Egyszer aztán kezdtünk spekulálni, mit lehetne csinálni, hogy ne vesszen kárba az anyag. Kitaláltuk, hogy ha a kompresz- szorhengereket lépcsőzetesen munkáljuk ki, akkor a megkopott dugattyúkat újra esztergálva, a kisebb átmérőjű hengerekben alkalmazni tudjuk.

László Lajos:

Uránbányászok

részletek a gondolat kiadónál

AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT RIPORTKONYVBOL

53.

— Egy órát adott nekem erre. a beszélgetésre, utána ki kell mennie az ércdúsító üzembe. Kevés idő ez ahhoz, hogy megismerjem a munkáját. A tizenöt év alatt, a sok küszködésen kívül, mi volt a legnagyobb élménye ?

— Volt néhány, hiszen itt Magyarországon mi teremtettük meg az uránbányászatot és a feldolgozás első fázisát. Igaz, segítséggel. De ha nem veszi rossz néven, azt. is mondhatom, mi, a geofizikusok tartjuk a kezünkben ennek az iparágnak a kulcsát. Mi derítjük fel a lelőhelyeket, és mi ellenőrizzük az érckinyerést is. Tehát: alfa és ómega vagyunk. Ebben a munkában egyik legnagyobb élményem az volt, amikor légi úton feltérképeztük az országot azért, hogy megállapítsuk, hol található még urán. Sajnos, az eredményünk nem valami nagy, de a módszer és a munka egyedülálló volt. Har- minc-ötven méter magasan szálltunk el a föld fölött, és nagyon érzékeny műszerekkel dolgoztunk. Ez érthető is.

hiszen a föld mélyéből kaptuk a jelzéseket arról: van-e vagy nincs. És ez a munka adott nekem ötletet ahhoz, hogy az urántartalmat is a bánya mélyén igyekezzünk megállapítani, ne pedig a la- b óta tórium ban. Ez három-, négyhónapos nyereséget jelent a kutatásban, ami ma. az atomkorszakban, nem jelentéktelen idő.

— Hol tart a kísérlettel?

— Ha fél év múlva kérdezi. már lehet, hogy elmondom. Most még nem. Én csak biztos eredményről szeretek beszélni.

— Az előbb atomkorszakot említett. Minden országra érvényes ez?

— Szerintem harminc év óta atomkorszakban élünk. De nem minden országra egyformán érvényes ez. Mi most vagyunk e korszak hajnalán. Az atomenergia békés fel- használása minden országban előbb-utóbb bekövetkezik. Ma még drágább az atomenergia, mint a szén- vagy a szénhidrogénekből előállított, de 1980 után már gazdaságosabb lesz.

4 NÖGRAD — .19M. június 18., kedd

üzemben

Az olvasó munkásokért

Brigád a könyvtárban

— Mi szükséges az újításhoz? /

— Elméleti felkészültség, gyakorlat és spekulatív kombinációs készség. Lakatos vagyok, a szakirodalmat rendszeresen nézegetem. Ez megkönnyíti a munkát, csak így fejlődhet az ember.

— Mit csinál még szabad idejében?

— Néha kijárok a meccsekre, Vasas-szurkoló vagyok. Aztán igaz, ritkán moziba is elmegyek. De legtöbbször a tévét nézem.

— Most veszem észre, milyen szép barna színe van. Hol szerezte?

— A nagyobbik lányomék házat építenek — mosolyodik el —, nekik szoktam segíteni. Akkor barnultam le.

A még maradó szabad időben olvas, főként újságokat. A Nógrádot, a Népszabadságot, a Képes Újságot és a Nők Lapját járatja.

— A ma emberének tájékozottnak kell lenni — vallja. — Nem tudok elképzelni olyan embert, akiknek ne lenne szüksége információkra, a hazai és a világeseményekben való jártasságra. A csoportvezető, mint én, kis vezető nagyon, de annak is tudnia kell, mi történik a világban, széles látókörrel kell rendelkeznie. Mert a brigádban, bizony gyakran vetődnek fel kérdések, problémák, am'kre illik válaszolni, az emL. ü elvárják.

— Es ha nem sikerül, mégsem?

— Akkor addig járok, amíg nem találok a megválaszolandó kérdésben jártas, politikai, vagy gazdasági vezetőt,

A brigádvezetőt, aki nemcsak jó szakember, hanem aktívan politizáló ember is, a megyei pártbizottság tagja, újra magukhoz kérik a gépet szerelők. Szükség van a tapasztalatára, a szakértelmére. Búcsúzás közben még a brigád jövőbeli terveiről kérdezem.

— Szeretnénk továbbra is jól dolgozni, 'és a fokozódó követelményeknek eleget tenni, megfelelni.

— sulyok —

A szécsényi ifjúmunkás napok keretén belül megtartott tanácskozáson, amelyen a közművelődés dolgozói és az 'ifjúsági brigádok vezetői vettek részt, hangzott el az a javaslat, hogy a szocialista brigádok a könyvtárban tartsák meg egy-egy összejövetelüket, hogy megismerkedjenek a könyvtár életével, közelebb kerüljenek a könyvekhez.

A tanácskozás óta mindössze egy hónap telt el, de már most eredményekről számolhatunk be. A könyvtár dolgozói felkeresték a jelentősebb üzemeket, elbeszélgettek a brigádok vezetőivel és írásba foglalták a tennivalókat.

— Több üzemben olyan kéréssel fordultak hozzánk, hogy a brigád tagjai részére tartsunk kisebb előadásokat a szép mágyar beszédről, vagy arról, hogy milyen könyvet olvassanak. Sőt, olyan igényt is megfogalmaztak, hogy a levélírás stílusáról eitSopronba

készülnek

A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ kamarakórusa — Guthy Éva vezetésével — már a június 28—30. között, a soproni ünnepi hetek keretén belül megrendezésre kerülő országos ka- marakórus fesztiválra készül, amelyen muzsikáló kamarakórusok vesznek részt. A salgótarjániak többek ■között, ismeretlen francia szerzőtől szerelmi dalokat, Mozart és Dowland kórusműveket adnak elő. Zongorán Deák Pálma kísér. A kórus a fesztiválra való készülés jegyében június 20- án a Megyei Művelődési Központ belső udvarában az évi repertoárból válogatott műsorral Szerepel, és a soproni összeállítást is bemutatja. Az előadás közreműködő vendége Wágner Rita zongoraművész lesz.

Az atomerőművek meséoíté- se talán még akkor is költséges lesz. de az energia előállítása már talán kevésbé. Szaklapokban olvastam, hogy az USA, Anglia az ezredforduló táján energiaforrásának mintegy kétharmadát hasadó anyagból nyeri. Ma még tartalékolnak erre a célra, de már egymás után épülnek az erőművek, a reaktorok. és nem kell sok idő ahhoz, hogy a kimerülőben, levő szén. olaj. földgáz mellett és előtt az atomerőművek adják az elektromos energia többségét.

— Mi a véleménye, milyen felkészültséggel indulunk mi ennek az időszaknak?

— Biztos forrásunk, tapasztalati alapunk a Szovjetunió. Mint kereskedelmi partnerünk korrekt, akkor is átvette tőlünk a koncentrátumot. amikor az USA-ban embargón volt az uránipar. S nálunk máris vannak olyan erőművek. amelyeknek gazdaságos- sági mutatói azt jelzik, néhány év múlva elérik a szén- hidrogénfekből (és a szénből előállított energiakinverés gazdaságosságát. így tehát a jóslat. amely szerint még kétezerben is gazdaságtalan lesz az atomenergia-előállítás. már most elévült.

A geofizikus asztalán egész sor telefonkészülék áll. Az egyik megszólal. A geofizikus oroszul válaszol.

— Az egészségügyi szolgálattól hívott fel egyik munkatársunk. A férje kint járt egyetemre, ott szerzett kandidátusi fokozatot is. Szonia érdekes kísérleteket végez, és azért hívott, mikor mennék át . az intézetükbe, mert befejezte az első szakaszt.

— Nekem feltűnt, hogy jól beszél oroszul.

— Mellette meg kellett tanulnom angolul, franciául és németül. Tehát azokon a nyelveken, amelyeket azokban az országokban beszélnek, ahol az uránbányászatnak múltja van. Egyébként oroszul egyetemista koromban tanultam meg. Kint végeztem.

— Ahogy mondani szokták: teljesült a gyerekkori vágya?

— Egészen másról ábrándoztam. Némi kapcsolatom volt ugyan a bányászattal, mert a zalai olajmezők mellett éltem. Polgáriba jártam. majd hadiözvegy anyám beíratott a kereskedelmi iskolába. Könyvelőnek/ készültem. esetleg külkereskedelmi szakembernek. Közben

anyámtól elvették a trafikot, mondván, munka nélkül tesz szert jövedelemre. Ez nagyon rosszul esett, hiszen tizenkét órát ült a kis boltban, hogy a kenyérre valót megkeresse. Akkor egy párttitkár kijárta. hogy visszakapja, engem meg elküldték egy előkészítő tanfolyamra. Gondoltam. felvesznek a Keleti Akadémiára. Ehelyett, furcsa módon, padonként osztották be a jelentkezőket. Engem geofizikusjelöltnek soroltak be. Sem én. sem a tanárom nem tudta, mi az. de gondoltam. majd csak megélek én a kemény zalai koponyámmal ott kint is. Hát megéltem, de nehéz volt. Igen sok számtant. fizikát tanultunk. és egészen mást. mint itthon a kereskedelmiben. Az első évben közepes voltam amikor ötvenhétben végeztem, kitűnő. S jelentkeztem asoirantú- rára. Akkor azt mondták: rendben van. de most dolgozni fogsz! És ekkor kezdtem pályafutásomat az Uránbányánál.

(Folytatjuk}

sünk szót — magyarázta Fasching Károlyné, a könyvtár' vezetője.

Az első „fecskék” már megjelentek a könyvtárban. Az Ipoly Bútorgyár Ságvári Endre brigádja teljes létszámmal részt vett az első közös találkozáson.

— Röviden ismertettük

könyvtárunk állományát, megmutattuk, milyen könyveink vannak, elmondtuk, hogy mikor, hogyan lehet kölcsönözni — tájékoztatott Kertész György, a könyvtár munkatársa.

Az egyik brigádtag az Ezermesterek ABC-je című könyv láttán jegyezte meg: „De jó könyv, én ezt kikölcsönzöm”.

—, Mindenki beiratkozott olvasónak — jegyzi meg Gon- da Ilona kölcsönző.

— Nem gondolják, hogy ez csupán fellángolás?

— Nem. Fülöp János iró- olvasó találkozójára is feltétlenül az érdeklődés hozta el ezeket az embereket. Persze

azt nem állítjuk, hogy ezek után minden munkás szabad idejében majd könyvet fog olvasni. De, hogy közelebb kerültek a könyvhöz, az biztos. Ha közülük páran rendszeres olvasóvá válnak, akkor már nem volt hiábavaló mindaz, amit tettünk — foglalja össze 'Faschingné.

— Milyen könyvet ajánlott a munkásoknak?

— Berkesit, Szilvásit. Tudom, furcsállja, de vegye figyelembe, hogy célunk a könyv, az olvasás . megszerettetése. Biztos vagyok benne, hogy akik ittjártak, előbb- utóbb eljutnak majd Fejes Endréig, Németh Lászlóig és a klasszikusokig is.

A Ságvári Endre brigádot több brigád fogja követni, hiszen az ELZETT, a Háziipari Szövetkezet, az ÁFÉSZ és a többi gazdasági egység brigádjai is barátságot szeretnének kötni a könyvvel.

Szenográdi Ferenc

Zenebarátok figyelmébe

A jelen formájában tíz évvel ezelőtt megnyílt Rózsavölgyi Zeneműbolt (Budapest, V. Martinelli tér 5.) gyakran hívja az irodalom, a színház, a tánc és a zene jeles képviselőit dedikálásra, hogy ezzel is örömet szerezzen a művészetet, az opera- és művészlemezeket kedvelőknek. Június 24-én, délután négy órakor a magyar operakultúra két nagy művésze, Házy Erzsébet és Melis György látogat el a zeneműboltba, hogy megjelent lemezeiket dedikálják.

Tv-mozaik

SZEMLE. K. A. Spring- steinnek „Megmenekültünk a jelözön elől?” című cikkét publikálja az MRT Tömegkommunikációs * Kutatóközpontjának egyik kiadványa. Az írásban többek között az alábbiak olvashatók: „A képernyőtechnikában a több tendencia közül különösen feltűnő egy: a képernyőről való nyomatásé. Ezen azt kell érteni, hogy vannak olyan eljárások, és még több ilyen várható, amelyek segítségével az információfogyasztó a képernyőről — bármilyen technika kivitelű legyen is az — úgynevezett hard copyt nyerhet, vagyis nyomtathat. Ehhez a fogyasztónak egy kiegészítő berendezésre van szüksége. Ennek kivitele és hatásmódja az éppen alkalmazott képernyő jellegétől függ.”

A fenti kutatóközpont egy másik, módszertani kiadványában közölték: „A rendes

hétköznapokon a tévénézettségi csúcs időtartama meghosz- szabbodott és korábbra tevődött át. Erre alapozta egy kutató azt a hipotézisét, hogy a tévénézés már nem az alvástól és a pihenéstől von el időt. Pénteken a késői időpontok nézettsége a többi hétköznapokhoz viszonyítva átlagon felüli, és némileg a szombatihoz hasonlít. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a televíziót nézők tábora pénteken nem nagyobb, mint más hétköznapokon. Csakis arról lehet szó, hogy sokak számára a péntek után már munkaszüneti nap következik... A tévénézés — a társadalom egészét tekintve — a szombat délután legjelentősebb tevékenysége lett. Este 8 és 10 között a felnőtt lakosság fele nézi a műsort. A vasárnap kora délután is csúcsidővé vált, míg a későbbi adások idejére csökkennek a nézési arányok.”

A Monitor két adása (kedd, 17.55 óra, szerda 18.20 óra) arra kísérel választ adni, hogy milyen tényezők alakítják a nemzetközi politika egyik legv h rosabb színterének, a fejlődő országoknak az életét. A kérdésril közgazdászok, történészek, földrajztudósok és külkereskedelmi szakemberek mondanak véleményt egy képzeletbeli kerek asztal mellett. Az első rész a fejlődő országok gazdasági és társadalmi életét bénító gyarmatosító múlttal, a nyersanyagtermelő gazdasági szerkezettel, valamint azokkal a külső és belső feltételekkel foglalkozik, amelyek az elmaradottság felszámolásához vezethetnek Képünkön a rendkívül izgalrtiasne.k és érdekesnek ígérkező televíziós adás egyik szereplőjét, Kalmár Györgyöt láthatják