Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)
1974-06-02 / 127. szám
Á békés egymás mellett élés politikája „A két világrendszer — a kapitalista és a szocialista rendszer — osztályharca folytatódik gazdasági, politikai és Ideológiai területen. Ez másként nem is lehet, mint hogv a szocializmus világnézete és osztálycéljai ellentétesek és ki- békíthetetlenek a kapitalizmuséval. Arra törekszünk azonban, hogy ez a történelmileg kikerülhetetlen harc olyan mederbe terelődjék, amely nem fenyeget háborúkkal, veszélyes konfliktusokkal, ellenőrizhetetlen fegyverkezési hajszával. Ez hatalmas nyeresége lesz a világbékének, valamennyi népnek, valamennyi államnak.” E szavakba foglalta össze a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóján elmondott beszédében Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára a lenini békepolitika jelenlegi körülményeink közötti aktua- li tását A békeharc — osztályharc. A békeharc szerves része az imperializmus ellen folyó világméretű küzdelemnek. Napjainkban a munkásosztály társadalmi felszabadulásáért nemzetközi méretekben vívott harca egyesül az egész emberiségnek az újabb világháború elhárításáért folyó küzdelmével. A nemzetközi küzdőtéren folyó békeharc során növekszik a világforradalmi folyamat osztály harcos erőinek egysége. Ugyanakkor a nemzetközi osztályharc előrehaladása természetesen növeli a béke esélyeit A világforradalmi folyamat Igényei szülték a szocialista jellegű békepolitikát. Fokozatosan, hosszabb történelmi fo- 1 vamat keretében, s egy-egy nemzet határain belül megszervezett munkáshatalom az imperialista környezet körülményei között, annak ellenére építi szocialista rendjét A világ proletariátusa stratégiájának, taktikájának alakítása során/ azzal a ténnyel kell számolnia, hogy a régi és új társadalmi rendszer, a kapitalizmus és szocializmus tartósan egymás mellett kell hogy éljen. Ez az egymás mellettiség történelmileg kényszerhelyzet, amely hatással van mindkét társadalmi rendszer belső életére s külpolitikájára. A szocialista országok léte hatással van a létéért élethalálharcot folytató kapitalizmus hatalmi viszonyaira, társadalmi szerkezetére, politikájára, ugyanakkor az imperializmus léte erőt von el a szocializmus építésétől, csökkenti szocialista előrehaladásunk lehetőségeit. A lenini békepolitikára épülő imperialista államokkal kapcsolatos külpolitikánk: a békés egymás mellett élés politikája. A békés egymás mellett élés politikája, a két világrendszer együttélésének a szocializmus szempontjából legelőnyösebb formája. Az osztályharc formája. Célja: a küzdelemből a háborús összecsapásnak, a két társadalmi rendszer háborújának kiiktatása. Tehát csupán az osztályharc formájában jelent alapvető' változást, s nem annak céljában és tartalmában. Ugyanakkor természetes, hogy a békés eszközökkel folytatott küzdelem során az osztályharc területei közül különös hangsúlyt kap a gazdasági és ideológiai terület. E két területen a békés egymás mellett élés politikájának megvalósítása élezett helyzetet jelent, fokozott összecsapást eredményez. Békeharcunkban, osztályh arcunkban a legaktuálisabb feladatok egyike a békés egymás mellett élés politikáján belül érzékeltetni a két rendszer harcának és kényszerű együttműködésének szerves összefüggését. Ügy kell kölcsönös gazdasági előnyöket biztosító kapcsolatainkat alakítani, hogy azok előbbre vigyék a nemzetközi osztályharc ügyét. Ügy kell a kiegyensúlyozott erőviszonyok talaján tárgyalóasztalhoz kényszeri- tenunk az állami hatalommal rendelkező burzsoáziát, hogy ezzel a tárgyalással erősítsük a világforradalmi folyamat erejét. Ez az erő egyaránt magában rejti a szocialista vi- Lágrendszert. annak bel- és külpolitikai erejét, s a tőkésországok munkásosztályát, s annak szövetségeseit. Rendkívül felelősséggel jár noliti- kánk, a világforradalom előbbrevitelének felelősségével. A békéért folytatott küzdelem nem fojthatja el a világforradalmon belül éppen aktuális fegyveres összecsapásokat Támogatjuk a népek antiimperialista. s a munkás- osztály forradalmi fegyveres küzdelmeit A békés egymás mellett élés politikája nem áll ellentétt)en a forradalmi mozgalmak támogatásával. Nem áruljuk el a tőkésorszógok munkásosztályát azzal, hogy az rákényszerül a hatalom birtokában levő munkásosztállyal való tárgyalásra. Külső — az imperializmus ellen irányuló fegyveres — támadásokkal nem lehet megteremteni a belső fegyveres küzdelem feltételeit. Ellene vagyunk az úgynevezett „forradalmi export" elvének és gyakorlatának. Sajnos, keserű történeti tapasztalatok bizonyítják a forradalom , külső erőltetésének a belső mozgalmat visszavető kudarcait. A békés egymás mellett élés politikája nem csökkentheti az imperialista országok munkásosztályának, s a szocialista világrendszer hatalomma) rendelkező erőinek forradalmi elszántságát és tisztánlátását. A békés egymás mellett élés politikájának végrehajtása növeli a politikai tömegmunka. az agitáció és propagandatevékenység felelősségét. Napi életünkben hányszor, de hányszor nem ismerjük fel. vagy hagyjuk figyelmén kívül az egyszerre együttműködés és harc elvének megsértését. Nagyon széles skálán mozognak a tévedések és figyelmetlenségek. Az idegen szokások és divatcikkek elvtelen csodálatától és bármi áron történő megvásárlásától, a szocializmus számára előnyös gazdasági kapcsolatok merev elutasításáig az értetlenségek minden árnyalata megtalálható kisebb, vagy nagyobb erővel közvéleményünkben. A következetes osztályharcos álláspont még szélesebbkor ű, a napi élet kis eseményeiben is biztonságos eligazodást kell továbbra is propagandamunkánknak szolgálnia. Ugyanakkor nem kell félnünk a harci kockázat jelzésétől sem. A békés egymás mellett élés politikája az osztályharc formája. A világfor- radalmi folyamaton belül a történelmi mérce érvényesül. Az idő — amely közvetve és közvetlenül a szocialista vi- Lágrendszernek, a szocializmus ügyének kedvez, egyrészt történelmi idő, másrészt automatikusan, hat. Minden apró kis győzelemért keményen meg kell küzdenie a munkásosztálynak és szövetségeseinek. A békés egymás mellett élés politikájának megvalósítása nemcsak a világforradalmi folyamaton belül emeli ki a munkásosztály és a szocializmus felelősségét, hanem a napi közvetlen politikai események kapcsán is. A békés egymás mellett élés reális politika. de nem eleve garancia a háború elkerülésére. A béke megvédéséért, az osztályharc napi és végleges győzelméért meg kell küzdenie a munkás- osztálynak, s meg kell küzdeni a szocializmust építő népeknek. Dr. Horváth Istvánná Parkerdő a város körül Kulturált pihenés, egészséges Salgótarján városfejlesztése sajátos, eltérő a más közigazgatási egységektől. Különbségét a területi elhelyezkedése, fekvése is indokolttá teszi. Ennek következtében 7—10 lakószintes házak épülnek. Az ütemes építés új lakótelepek kialakítását, kereskedelmi, szolgáltatási, kulturális, egészségügyi objektumok létrejöttét eredményezi. A gondos, tervszerű város- rendezés nem csak az épületek korszerűségében jelentkezik, hanem mindinkább meglátszik a belső terület formálásán. Az adottságokat kihasználva közterek, kocsiparkolók létesülnek, de gyarapszik a gyermekjátszóterek, a zöldterület, a virág- gal-díszcserjékkel beültetett rész aránya is. Az utóbbiak szervesen hozzá tartoznak a kulturált városképhez, hiszen elősegítik a lakók kellemes közérzetét és részben mozgási lehetőséget teremtenek mindannyiunk féltett kincsének, a gyermekeknek. Ezért csak az elismerés hangján kell szólni azokról a szocialista brigádokról, akik társadalmi munkában gazdagítják a város környezet gyermekeinek szórakozóhelyeit. Helyesléssel kell fogadni a tanács döntését, mely szerint évenként több mint egymilliót fordítanak parkosításra, zöld gyepszőnyegek kialakítására. Talán senki sem vonja kétségbe annak az igénynek a jogosságát, hogy a megteremtett értékeket óvjuk, védjük a rongálóktól. Sajnos vannak még olyanok, akik nem tartják tiszteletben a közösség érdekeit, évente sok százezer forintos kárt okozpak. Ez indokolttá teszi esetenként a példás felelősségre vonást is. A végrehajtott ipari korszerűsítések ellenére is komoly gondot okoz a levegő, a víz szennyeződése. A zaj, a gyorsuló életritmus a szervezetben is kimutatható károsodást eredményez. Az emberek ezrei igyekeznek egyre nagyobb számban a város környéki tiszta levegőjű erdőkbe felüdülni. A kirándulók száma évről évre növekszik. Szabad szombatokon mind több munkahelyi kollektíva szervez közös túrákat. A kirándulók szóvá teszik, hogy a Salgótarján környéki erdőkben nincsenek eléggé kiépítve a pihenőhelyek, nincsenek rendben az utak, források, hiányoznak az esőbeállók, tornapályák, szalonnasütők stb. A problémák megoldását segíti elő az Ipolvvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a tanács és a tömegszervezetek által elkészített 1974—1980 közötti időszakra szóló parkerdőfejlesztési terv. Ez taralmazza azokat a sokrétű feladatokat, amelyekhez a szükséges eszközök biztosítva vannak. Salgótarján környékén 8000 hektár erdőterületre épül a fejlesztési elképzelés. Ezen belül alakítiák ki a kirándulási gócokat, közjóléti bázisokat Ilyen lesz majd Salgó-vár, Szilváskő. Karancs és Pécskő környéke. E területek elsődlegesét! szociális feladatokat látnak el. ami azt jelenti, hogy sétautakat. tanösvényeket, kocsiparkolókat hoznak létre. A költségvetési igény a tervezett munkák végrehajtásához több mint 10 millió forintot tesz ki. Az elképzelések szerint ebből mintegy 450—500 ezer forint értékű feladatot már 1974-ben OrömmeS cs fcaiasera Jobbágyi, Lenin utca 20, Jancsó Mártonék háza. Nem véletlenül nyitottuk be a keltés kapuját. Jancsó Mártonról azt hallottuk a faluban, hogy sokoldalú érdeklődésű ember, aki szívesen dolgozik a községért. A nagytakarítás kellős közepébe toppantunk be. Jancsó Márton éppen a padlósúrolást fejezte be, felesége a konyhában dolgozott. A bútorok átmenetileg az előszobában kaptak helyet. Csodálkozott: miért éppen őt kerestük fel? Nem csinál 5 semmi olyat, ami megérdemelne egy újságcikket. A beszélgetésből azonban ennek ellenkezője derült ki. Jancsó Márton a jobbágyi „egyszemélyes” vasúti megállóhely jegykiadója, a községi tanács társadalmi elnökhelyettese, a Hatvan—Salgótarján pályafenntartási főnökség szakszervezeti bizottságának ágit.-prop. vezetője, a községi KISZ-szervezet patronáló- ja. — 25 esztendeje, hogy a vasútnál dolgozom — mondja. A jegykiadáson kívül én intézem az áufelvételt és -leadást, a poggyászt, az expressz árukat. Régebben váltókezelő is voltam, de ezt már nem csinálom, maradt éppen elég munka. A vasúti megállóhely a község központi helyei közé tartozik, itt mindenki megfordul. Jancsó Márton azonban nemcsak innen ismeri az embereket. Tősgyökeres jobbágyi lakos, és társadalmi munkája is olyan, hogy bőségesen teremt alkalmat az emberekkel való foglalkozásra. A tanácsi munka szinte valamennyi területével módja volt megismerkedni. — 1980 óta tanácstag vagyok. Először a pénzügyi bizottság titkári teendőit láttam el, aztán a végrehajtó bizottság tagjainak sorába választottak. 1970-től pedig a társadalmi elnökhelyettes posztján állok. Alaposan tájékozott ember, de ez természetes nála. ösz- szekötő kapocs a tanács és a lakosság között, és ezt a hivatást csak sokoldalúan tájékozott ember töltheti be jól. — Pedig nem mindig hálás feladat a közösségért dolgozni — mondja. — És főleg nem látványos ez a munka. Belső követelésnek tesz eleget az az ember, aki ennek ellenére szívesen vállalja. És én örömmel csinálom — -lassan már másfélévtizede. Most 50 éves vagyok, de érzek még magamban annyi erőt. energiát, hogy továbbra is végezzem a társadalmi munkát. Két fiút nevelt fél a házaspár. A 26 éves fiú mezőgazdasági gépszerelő, a 19 éves tavaly érettségizett, és az autószerelő szakmát tanulja. Jancsó Márton megillető- döttsége csak a beszélgetés végére engedett fel. Ügy búcsúztunk, hogy még mindig nem értette: végül is miért éppen őt kerestük meg... Mintha gyermekünk mellettünk Még egy-két kemény nap az iskolákban, aztán következik a nyári nagy vakáció. Hamarosan nemcsak a játszóterek, strandok, és kirándulóhelyek népesülnek be gyerekekkel és majdnem felnőttekkel hanem a munkahelyek is. A nyári munkáról minden szülőnek és diáknak egységes a véleménye. Nem kívánok senkivel vitába szállni, de az a véleményem, hogy tízhónapos tanulás után a gyerek pihenje jól ki magát, de a nagyobbak a nyári szünidőben ismerkedjenek meg a munkával, az üzemi vagy a mező- gazdasági kömyezetetteL Ahány hely, annyi szokás. Ez a közmondás érvényes a tanulók nyári munkahelyi foglalkoztatására. is. Több munkahelyen szeretettel és érdeklődéssel várják a diákokat, gondoskodnak arról, hogy a fiatalok megismerjék az üzemet, a különböző szakmákat és a technolóigát. Több helyen a legjobb „mesterekre” vagy éppen a legeredményesebb szocialista brgiádvezetőkre bízzák a fiatalokat, hogy megismerjék a munkát, hozzászokjanak es tanulják meg tisztelni a kétkezi munkást. De nem elvégeznek. Folyamatosan Javulnak ezzel a dolgozók pihenésének kulturáltabb feltételei. Az anyagi eszközök biztosításán túl továbbra is nagy lehetőségek rejlenek az üzemi kollektívák által szervezett társadalmimunka-vállalá- sokban, az áldozatos, a közösségért érzett felelősségtudatban. Az elvégzendő munkát úgy ütemezték, hogy először a leglátogatottabb helyeket tárják fel, és ezeken a helyeken építik fel már ez évben a 2000 négyzetméteres parkolót, 4 kilométer hosszúságú sétautat, 3 esőházat hoznak létre, 16 szalonnasütőt és 10 pihenőhelyet. Megépítik a szükséges mellékhelyiségeket is. Az érdekelt szerveknek a lakosság segítségével azon kell fáradozniok, hogy az eredetileg 7 évre szóló tennivalókat rövidebb idő alatt elvégezzék. Így lehetne mérsékelni a parkerdő kialakítása terén meglevő hátrányunkat. A város fejlődése akkor lesz igazán harmonikus, akkor tudja kielégíteni a pihenéssel szemben fokozódó igényeket, a turizmus követelményeit, ha tervszerűen folyik a pihenőerdőterületek fejlesztése, ha egyesítik e, célok érdekében az anyagi és szellemi erőfeszítéseket. Ily módon biztosítva lesz a létrehozott alkotások folyamatos karbantartása is. M. L. mindenütt ilyen kedvező a fogadtatás. Az elmúlt nyáron egyik ismerősöm felháborodottan panaszkodott, hogy gimnáziumba, és majd tanárnak készülő 14 éves fia harmadnap azzal állított haza, hogy milyen jó „fejek" vannak bent a gyárban. Ügy káromkodnak mint a vízfolyás. És az ifjúra is ragadt, a hét végén már ő képesztette el barátait és leány iskolatársait. Tehát már az első héten tanult valamit Lányom is azt mondta, hogy alig kell valamit csinálni, senki sem törődik velünk. Igaz őt négyszer-öt- ször kiküldték a szemközti büfébe. Ki is oktatták, hogy a kosár, tetejére a zsemlyét, tejet és felvágottat tegye, az italt meg alulra. Jó a hangulat odabent sok névnapot ünnepelnek, vagy éppen a szerencsés totóra isznak. Ellenkező példát is említhetek. Kevés a munkaerő, nyáron sokon szabadságukat töltik, a diákokat is úgy megdolgoztatják, hogy oda sohasem kívánkoznak többé vissza. Salgótarjánban. az Arany János úti építkezésen reggel héttől fél kilencig ácso- rogtak az építőipari szakközépiskolások. Szerszám nem volt. az oktató nem érkezett meg, vagy a legnagyobb munkaidőben nem. tudtak mit kezdeni a holnap szakmunkásaival és technikusaival? Vajon a felelősök gondolnak-e arra, hogy milyen kárt okoznak azzal ha fiatal korban, már az dolgozna első munkanapon lógáshoz, semíttevéshez szoktatják » mindenre fogékony fiatalokat? Pedig ezek a gyerekek az iskolában tanulták József Attila versét: „Dolgozni esak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes!” Az utóbbi években mennyi új üzem létesült Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Pász- tón és más vidéken is. Mennyi új szakma, mennyi olyan műnkéikor, amely nemcsak, vagy már egyáltalán nem robot, hanem értelmet foglalkoztató, kedvet csináló szép hivatás lehetne, ha lenne, aki megmutassa, aki a szakma szépségeit megkedveltetné. Meggyőződésem, nem kell részletesen bizonygatni, menynyire fontos, jövőt formáló tett, hogy a fiatalokkal komolyan és nagy felelősséggel foglalkozzanak a munkahelyen. Ne szidjuk, inkább segítsük jobban az ifjúságot, a holnap munkásosztályát, műszaki és egyéb rétegét. Általános, mindenütt hasznosítható módszert nem javasolhatok. De meggyőződéssel idézhetem annak a deres hajú szakoktatónak szavait, akinek keze alatt egykor én is dolgoztam. A művezető, az oktató váljon egy kicsit szülővé is a munkahelyen. A leghasznosabb utasítás: ha a fiataloknak jó példát mutatunk. Ügy tanítsuk az ifjúságot munkára, munkaerkölcsre és a dolgozó ember tiszteletére, mintha saját gyerekünk dolgozna mellettünk. _ F- HElőbészílő liiianba zottságnak. A tervosztály Ősz A megyei tanács tervosztálya már az elmúlt'évben megkezdte az ötödik ötéves terv előkészítésének munkáját. Ez a tevékenység rendkívül sokoldalú és széles körű elemző munkát igényel, Elsőként a negyedik ötéves terv tapasztalatait értékelték, megalapozó számításokat végezve. A számítások eredményét már elküldték az Országos TervbiMikrobusz a Régi gondot jelent Nógrád megyében a nevelőotthonokban elhelyezett gyerekek szállítása orvosi vizsgálatra. egyéb szakvizsgálatra. Mivel a horpácsi, felsőpetényi, szátoki otthonban 230 gyerek él, a megyei tanács úgy döntött, hogy egy mikroNÓGRÁD — 1974. június 2., vasárnap 3 szegvujtötte a legfontosabb tanulmányokat, illetve meghatározta azokat a területeket, amelyek mélyebb vizsgálatokat igényelnek. A lakásépítési program folytatásaként periig máris hozzákezdtek az 1975. után épülő több szintes lakások területének kijelöléséhez, az előközművesítések tervezéséhez. gyerekeknek buszt vásárol erre a célra. Több mint százezer forintot fordítanak a mikrobusz vásárlására, amely egyúttal megkönnyíti az élelmiszer, a ruházat és egyéb beszerzések vásárlását is. A tervosztály a szükséges intézkedéseket már megtette a mikrobusz vásárlására. \ t i <
