Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

Mikrohegesztő készülék Rendkívül finom hegesztési és forrasztási munkák el­végzéséhez érdekes megoldású autogén-készüléket szerkesz­tettek nyugatnémet kutatók. A parányi égőfejben hidrogéiv- és oxigéngázok keveréke ég, maximálisan 3400 C fokos lánghőmérsékleten. Az égőfej gumicsővel egy kis külön egy­séghez — gázgenerátorhoz — csatlakozik, melyben egyenirá­nyítóit hálózati áram bontja el a betöltött desztillált vizet alkotó elemeire, hidrogénre és oxigénre. A páztermelés mér­téke az áramnak potenciométer segítségével történő szabá­lyozásával állítható be. A „tűhegyes” szúróláng segítségével elektronikai és mikroelektronikai szerelések végezhetők, de jó hasznát vehetik a készüléknek az ötvösök és az ékszeré­szek is­Győzött az Alfa Romeo A világ autógyárai közötti versenynek számító 1000 kilo­méteres monzai autóversenyt a képünkön látható olasz gyártmányú Alfa Romeo T—33 típusú versenyautó nyerte meg. Távirányítású mérőműszer Szovjet tudósok és kutatók „Tajga” elnevezéssel újfajta, hordozható, rádió-távirányítással működő készüléket szer­kesztettek a földkéreg titkainak felderítésére. A műszer 10 ezer méteres mélységig felhasználható. A megfelelő — rendszerint nehezen megközelíthető — helyre kitelepített „Tajga” automatikusan felfogja a föld mélyéből érkező szeizmikus hullámokat, azokat magnetofon- szalagra rögzíti, majd központi távutasításra a diszoécser- központba továbbítja a tárolt információkat. A készülék fő­ként a kőolaj- és földgázlelőhelyek után kutató geológusok munkáját könnyíti meg. A legnagyobb szibériai hidegben is kifogástalanul működik. Vigyázat! Fagyveszélyt IJCÄ. Autóshírek (fenfi autószalon Wffr MÁRCIUS 14. és 24. kö­zött rendezték meg a hagyo­mányos genfi autószalont, amelyre nem kisebb gazdasá­gi helyzet gyakorolt hatást, min az utóbbi fél évben fel­szökő, — korábbi értékekben számolva — csillagászati benzin- és olajárak, valamint a legtöbb nyugat-európai or­szágban maximált sebesség, — amely mint korlátozás, autópályán a maximum 100 km/órát jelenti. Az autószalon bemutató cégei, alkalmazkodva az új helyzethez, amely gazdasági és értelmi megfontolásokkal hatott az iparágra, — növel-, ték a kis- és középkategóriá­jú kocsik részarányát a luxusautók rovására. A nagy sikert aratott kis­kocsik közé tartozott a be­mutató egyik minisztárja a legendás Fiat 500-as valami­vel nagyobbra nőtt, ámbár mégis aprótermetű bátyja a Fiat 126-os. Ennek lengyel variációját már egy-egy pél­dányban itthon is megcso­dálhattuk. A 126-os kis Fiat jóval többet nyújt karosszé­riában és komfortban, mint az 500-as, azonkívül több va­riációban, igényesebb kivitel­ben is készül, — nemcsak az ismert alaptipusban. A szakemberek a kiállítás­sal kapcsolatos nyilatkozatok­ban elmondták, hogy nem­csak az emelkedő olaj- és benzinárak azok a tényezők, amelyek rámutatnak a taka­rékos fogyasztású, az úgyne­vezett „kistermetű” kocsik előnyeire. Azt ma már minden motorizált nagyváros lakói tud­ják, hogy a közlekedési stressz, nemcsak az utakon, a for­galomban jelentkezik, hanem például abban Is, hogy nehéz parkolóhelyet találni. Hang­súlyozták, hogy e minikocsik helyigénye összehasonlítha­tatlanul kisebb, mint nagyobb társaiké, tehát az adott par­kolási felületen, sokkal több kisautó képes kényelmesen várakozni. Az említett 126-os kapcsán hangsúlyozták, mennyire előnyős a kiskocsik kiváló fordulékonysága és manőverező képessége. Nem beszélve a kis fogyasztás gazdasági hatásáról, valamint arról a tényről, hogy szervi­zelésük, javíttatásuk is sok­kal kedvezőbb. A sikeres középkategóriá­kat képviselték a többi kö­zött a Volkswagen Passat és az Audi 80-as, az új karosz- szériával bemutatkozó Opel Kadett, amely kívánság sze­rint kétféle motorral, 1100 ccm, és 1600 ccm készül. Az úgynevezett középkate­góriájú kocsik árai valamivel magasabbak a korábbi évek­nél. Az átlagár 1800—3000 ccm között 12 000—25 000 frank. Az úgynevezett alsóbb árkategóriába tartozik még néhány középkategóriájú autó, így az Opel Rekord, Ford Consul, Fiat 132, Sim- ca 1501, Pegueot 504, Datsun 180 B, Toyota Corona, Re­nault 16. Valamennyivel drá­gábbak: Alfa Romeo, Alfetta, Lancia Betá, Opel Commo­dore. A kisebb BMW-model- lek, Ford Granada, Volvo 144, Citroen D—Super, Audi 100. Azután jönnek a drágábbak: Rover 3500, Citroen DS, Ford Granada 3000 GXL, Opel Commodore GS/E, Mercedes 200/230, BMW 520/525. Ezek feletti árban pedig a luxus és speciál sportkocsik áll­nak. A GENFI autószalon egyik gyakorlati tapasztalata az volt, hogy amíg lényegesen csökkent az érdeklődés a nagykocsik és luxusbenzin- fogyasztó drága gépek iránt, és megnőtt a kereslet a kis­kocsik irányába, ugyanakkor az az igény jelentkezett, — tnár-már parancsoló igény­nyel —, hogy a kisebb kate­góriájú kocsik is formaterve­zésükben, valamivel sporto- sabbak legyenek. Amíg a vá­sárlók egy része lemond a nagy autóról, mert minden­napi használatban már nem látja értelmét a fölösleges számban beépített lóerőknek és az ezzel járó magasabb benzinköltségnek, — addig a kisebb, de sportosabb jármű­ben nagyobb kényelmet és felszereltséget kíván. Ezzel együtt, a kis szériá­kat kibocsátó, szinte egyedi darabokat gyártó sportautó­műhelyeknek es vállalatoknak nem kell telni, hogy egyik napról a másikra becsuknat- jáK a boltot. A genfi autó­szalon megcsodált sportautó- csodai voltak a Ferrari, Ma­serati, Lamborghini, Monte­verdi, Jensen, Iso Ri volta, Aston Martin, Porsche ko­csik, amelyeknek jobbára 200 kni/ó feletti végsebességűk, a 100 km/ó sebességkorlátozás viszonylatában, ma és most; irreaiuas: Mégis azok a hangok vol­tak a mérvadók, amelyek minden nyugtalanság nélkül állították, nogy ez az állapot a motorizáció korában, tartó­sán nnm maradhat lenn, és előbb vagy utóbb a leghelye­sebb megoldás felszabadítja az utakat és íóíeg a sebesség­tartományokat ezek előtt az autócsodák előtt is. Technikai szempontból sok érdekességet nem hozott a genfi autószalon. Elterjedő­ben van az erősebb motorú és kivitelű kocsiknál az 5 sebesség, a megerősített kor­mányszerkezet és az autók olyan formájú biztonsági kia­lakítása, hogy az esetleges karambolnál a vezető és az utasok élete minél kevésbé forogjon veszélyben. AZ AUTÓSZALON hatal­mas termeiben bemutatott járművek kialakítása és vá­logatása, valamint a már fel­lelhető irányzatok bizonyos jelzéseket adnak a jövőre. E szerint a karosszéria-terve­zés újra az aerodinamikai formák felé fordul. Lágyulnak a dobozszerű szögletes skatu­lyaautók vonalai. A sport­autók vonalvezetése tenden­ciózusan átveszi az űrhajók stilizált formaelemeit. A fényszórókat fokozzák, kiseb­bek a lökhárítók, amelyeken hódít a krómcsillogás elleni mattfekete szín. A kisebb autók puritán kényelmetlen­sége teljesen eltűnőben van, az ülések kagyló formájúak és a vezetést számtalan extra berendezéstartozék teszi ké­nyelmessé. Az irány a kisebb fogyasztású és olcsóbban el­tartható autók irányába hat. B. K. Sebészet és technika Napjainkban számos sebé­szeti beavatkozást idegen anyagok beültetésével oldanak meg. A művégtagok és az emberi test legkülönbözőbb részeibe beültetett protézisek leplezhetnek testrészhiányt (kozmetikai cél), de funkcio­nális szerepet is betölthetnek. Ilyenkor egy-egy testrész mű­ködését segítik vagy pótolják. . Egy 1565-ból származó or­vosi írás arról tanúskodik, hogy már ebben az időben aranylemez segítségével pó­tolták a szájpadlás hiányossá­gait. Azóta a technika sokat fejlődött, különféle fémötvö­zetek, rozsdaálló acélok mel­lett színre léptek az orvosi technika terén a műanyagok .is. A műanyagok és az emberi szervezet Az emberi test bármely ré­szébe beültetett idegen anyag­nak többféle szempontból kell kiállnia próbát. Hosszú távon mechanikai elváltozást szen­vednie, és a szervezetben sem szabad fizikai, kémiai, gyulladást, daganatot vagy más kóros elváltozást okoznia. A műanyagok sebészeti alkal­mazásában elég sok a bukta­tó. Az a szintetikus anyag, amely az iparban tulajdonsá­gainál fogva tökéletesen be­tölti hivatását, nem biztos, hogy beültetésre is alkalmas. A műanyagot sok esetben le­hetetlen megfelelően sterili­zálni, hogy el ne veszítse — legalábbis hosszú távon — előnyös technikai tulajdonsá­gait. Ha tehát nem sterilizál­ják eléggé, mérgező hatásával kell számolni, ha megfelelően sterilizálják, akkor esetleg be­ültetés után hosszabb-rövi- debb idő alatt elveszti elő­nyös tulajdonságait, és az em­beri szervezetben felmondja a szolgálatot. Fém vagy műanyag i Az ortopédsebésznek szin­te mindennapi dilemmája, milyen anyagot alkalmazzon a beültetéskor, szervpótlás­kor. Több szempontot kell ezen a téren összhangba hoz­ni, funkcionális, élettani, technikai tényezőket. Ha a beültetett anyagnak nagy mechanikai erőt kell kifejtenie, a rozsdamentes acél a kívánatos. A fokozott korrózió-ellenállás szem­pontjából a króm-kobalt öt­vözet a legjobb. Ha az anyag elfáradását kell kiiktatni, ak­kor a titán a megfelelő. Saj­nos nincs olyan ötvözet, amely technikai szempontból az összes kívánatos jó tulaj­donságokat egyesíténé. A lemez alakban történő pótláskor valaha a rozsda- mentes acélok játszottak nagy szerepet. Ezt azonban napja­inkban a titán és a kobalt­króm ötvözet fokozatosan ki­szorítja, mert korrózióvéde­lem szempontjából ez utóbbi­ak megbízhatóbbrfak bizo­nyultak. A védő oxigénréteg­gel ellátott titán szerepe is egyre növekszik. A műanyagot az ortopéd­sebészetben művégtagok és különféle pótlások céljára használják. Az akrilgyanta és a celluloid jól bevált a ko­ponya „kifoltozására”. A leg­újabb „műanyagígéret” a nyugatnémet gyártmányú, nagy sűrűségű polietilén. Út a mesterséges szív felé A szívsebészet műanyag­felhasználása jelentős mérté­kű. Artériák pótlására nylont és dacront alkalmaznak. A szívbillentyűket egy Időben szilikonokból készítették. Napjainkban gyakoribb pél­dául az aortális billentyűk kialakításánál a teflon—titán kombináció. A szívsebészet jelentős technikai, de egyben élettani problémája az a trombusképződési veszély, amely a mesterséges billentyű nem mindig tökéletes funkci­ójából adódik. Kétségtelen, hogy ezt a veszélyt a páciens véralvadásgátló kezelése ma már a minimálisra csökkenti. Ennek ellenére folyamatban van olyan tökéletes megoldá­sú mesterséges szívbillentyűk kikísérletezése, amelyek az említett kezelést szükségte­lenné teszik, ugyanakkor megbízhatóan töltik be sze­repüket az ember vérkerin­gésének fenntartásában. NÓGRAD - 1974. fokozok! Minden évben számolnunk kell azzal a veszedelmes je­lenséggel. hogy előzetes fel- melegedés és esetleg tartós meleg után nagyobb mérték­ben a fagypont alá is csök­kenhet a hőmérséklet, annak ellenére, hogy ennek a való­színűsége sok év átlagában a legkritikusabb május tize­diké körüli időszakban is csak 35 százalék körül van. Ezért mindent meg kell ten­ni az ebből eredő károk meg­előzésére és elhárítására, el­sősorban az ismert késő ta­vaszi fagyok elleni védeke­zési eljárások alkalmazásá­val. Ezenkívül azonban figye­lemmel kell lenni mindazok­ra a rendszerint kevésbé is­mert tényezőkre is, amelyek fokozhatják a fagyveszélyt. A TALAJLAZlTÁS NÖVELI A FAGYVESZÉLYT A talajművelő eljárások egyik csoportja lazítja, ezzel levegősebbé teszi a talajt, ami megváltoztatja a talaj és a közvetlenül felette levő lég­réteg hőgazdálkodását. A la­zább talaj hővezetése csök­ken. -A mérések szerint a 30 százalék porozitású talaj hő­vezető képessége közel kétszer akkora, mint a 45 százalékosé, ez oedlg körülbelül kétszerese a 65 százalék porozitású, te­hát a még lazább talajénak. Ennek az erdeménye az. hogy a lazított talaj felszíne erő­sen melegszik, de erősen le is hűL Hiába melegebb az ekkor már hosszabb napoali besugárzástól a mélyebb talaj­réteg, nem képes a napköz­ben mélyben elraktározódó tartalékmeleg csökkenteni a felszíni talajréteg lehűlését, a lazított talajnál. Ezért a fagy- veszélyes időszakban a talaj­lazítás, -forgatás, kapálás nö­velheti a fagyveszélyt és a fagykárt. A homoktalaj' ilyen szempontból különösen rossz, mivel a gyenge hővezetőké- pessége miatt a lehűlő felső talajréteg hőveszteségét a ta­laj mélyebb rétegeiben levő meleg nem tudja pótolni. A PÁROLGÁS: HO VESZTESÉG Fontos tényező a talaj ned­vességtartalma is. Egyrészt azért, mert a nedves terüle­teken a párolgás következté­ben a fagyveszély nagyobb mértékű lehet, mint a kevés­bé nedves talaiokon. mivel a párolgás nagy mennyiségi hőt von el a talajból. Más­részt a nedves talajon a hő- élvonó párolgás akadályozz \ és csökkenti a nappali fel­melegedést. ami ellensúlyoz­hatná az éjszakai lehűlés*. Ezek alapján az öntözés is ká­ros lehet a fagyveszélyes idő­szakban. NÖVÉNYZET ÉS SZÉLVÉDELEM Már régen kimutatta:. hogy a zöld növényi részei erősebben lehűlhetnek, mis t a levegő. Ezért a köztes kér t termesztett növények, különö­sen. ha túl fejlettek, esetei ­ként azáltal károsak is lehel­nek. hogy a nagy zöld töme­gük miatt a kisugárzási fagy kialakulását elősegíthetik. Fo­kozhatja a termesztett növi - nyék fagyérzékenységét is i túl buja fejlődés, amit első­sorban a helytelen trágyázás, a nitrogénműtrágya túlada­golása eredményezheti, tehát ezt is fontos elkerülni. A túlzott szélvédelem, akár épület. növénysor. erdősáv idézi elő, ugyancsak fokozhat­ja a kisugárzás! fagy veszé­lyét, valóságos mesterséges fagyzugot teremtve. A felület­növelés is erősítheti adott he­lyen a kisugárzásból eredő lehűlést, amit bizonyít az a gyakran tapasztalható jelen­ség. hogy deres pázsit látható dérmentes puszta környezet­ben hűvös éjszakákon. Fagy­veszélyes időszak előtt tehát ne képezzünk bakhátakat, halmokat; inkább egyenletes, tömör talajfelszín kialakítá­sára törekedjünk. Komiszár Lajos május 12., vasárnap 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents