Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)
1974-05-11 / 108. szám
Közeleg a vakáció Elröppen újra egy tanév, bizonyítványosztáshoz közeled- nek az iskolákban. Utolsó nekifutásukhoz gyűrköznek a nebulók. Még egy-két felelés, s itt a vakáció. De addig még Litkén is sok-sok dologban kell dönteniük a diákoknak, tanároknak. A tavaly avatott, korszerű intézményben a végzős nyolcadikosok úgyszólván már valamennyien tudják, melyikük hol tanul vagy dolgozik majd később. Gulyás Ágnes és Pál Katalin ruházati eladónak, Kicsiny László parkettásnak szeretne tanulni. Petik Feri a mező- gazdasági gépek szerelőjének készül, Márton Gézát és Farkas Jánost a csőszerelő szakma érdekli. „Szakmát választ itt valamennyi, tovább akar tanulni az összes végzős diákunk!’’ — szól közbe az osztályfőnökük, Nagy Ferencné. S a tanári szobában eközben két fiatal pedagógus összedugja a fejét a napló fölött. „Utolsó évünket járjuk a Tanárképző Főiskolán, s első esztendőnket tanítjuk Litkén. Ame- Ljtk osztályban közösen tanítunk, meg szoktuk beszélni a gyerekek egy-egy érdemjegyét is!” — mondta Diósi József felesége, akik kényelmes lakást is kaptak az iskola szomszédságában. így várják hát a tanév végét Litkén az osztálytermekben és a tanári szobában. A kémiaóra komoly dolog. De Nagy Ferencné foglalkozásai mindig derűsek. Az utolsó felelések, s eldől, hogy Karnis Zsolt fizikából milyen jegyet kap. A házi feladatot sohase késő megbeszélni. Donkó Anna, Donkó Márta és Gulyás Ági is így vélekedik. Kicsiny Laci parkettásnak készül — de most még az iskolában iparkodik. S amíg a falakon belül komoly munka folyik, a kerékpárok nyugodtan várják a tanítás végét. Utána usgyi hazafelé. Kulcsár József képriportja 7ováhb emelkedett a termelés % és a lakosság pénzbevétele Beruházások hatása ■■ Több hús, tej ■— Tízmillióval több nyereségrészesedés Csaknem 350 új személygépkocsi A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÖGRÄD MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE 1974 ELSŐ NEGYEDÉVÉRŐL. Beruházás A negyedik ötéves tervidőszak előirányzatában szereplő beruházások nagy részének múlt évben megtörtént átadását követően 1974 első negyedévben elsősorban a még megmaradó 15 nagyberuházás kivitelezési munkái folytak. A meglevő beruházások egy részénél a pénzügyi teljesítés már közel százszázalékos, üzembe helyezésük azonban még csak folyamatban van, illetve a második negyedévben várható. A balassagyarmati csecsemőotthon műszaki átadása lényegében már 1973. december 12-én megtörtént, a hiánypótlási és az utólag elrendelt pótmunkák elmaradása miatt azonban a városi tanács a használatba vételi engedélyt nem adta meg. Ugyancsak a második negyedév folyamán várható a Karancsi Transzportábilis Kőbányaüzem átadása, illetve a Nógrád megyei Állami -Építőipari Vállalat központi telep fejlesztési beruházásának üzembe vétele is. A Romhányi Épületkerámiai Gyár mázas- burkolólap-gyártás fejlesztését célzó beruházásnál az előszárító elkészült. A próbaüzemelés megkezdődött. Előreláthatólag a második negyedév végén kezdik a próbaüzemelést a megye jelenlegi legnagyobb beruházásánál, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek huzalmű-rekonstrukció- jánál is. A beruházás pénzügyi teljesítése a negyedév végéig közel kilencvenszázalékos. A szalagnemesítő és polírozóberendezés átadása és üzembe helyezése megtörtént. Az 1974. évben beruházási célra előirányzott tanácsi fejlesztési alap első negyedévi időarányos felhasználása csak 12,5 százalék volt. Az üzembe helyezett beruházások közül a balassagyarmati sportcsarnok, valamint a jobbágyi hattantermes általános iskola átadása a legjelentősebbek. A lakásépítés tervszerűen folyik, átadások azonban csak a második negyedévben várhatók. Előreláthatólag ekkor kerülnek műszaki átvételre a salgótarjáni garzonházak földszintjén készülő üzletek is. Ipar A megye szocialista iparának termelési volumene 1974 első negyedévben további 8,8 százalékkal emelkedett, 1972 első negyedévhez viszonyítva tehát a termelés indexe 117,0 százalék. A szénbányászat adatai nélkül a megye szocialista iparának termelése 1973. első negyedévéhez viszonyítva 12,9, 1972 első negyedévhez képest pedig 28,9 százalékkal nőtt. A szénbányászat termelési volumene ez év első negyedében (a múlt évi 11,5 százalékkal szemben) csak 4,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi időszakban. A termelés alakulását kife-' jező indexeket gazdálkodási egységenként vizsgálva rendkívül széles skálájú szóródást mutatnak. A megye 52 vállalata és ipartelepe közül 1974 első negyedévében 13 egység termelési indexe száz százalék alatti. Ezek közül a szénbányászat mellett további hat vállalat, illetve ipartelep termelése már 1973 első negyedévében sem érte el az egy évvel korábbi szintet, és termelési indexük ez évben is csupán 85,2 százalék volt. Más elbírálás alá esik az a hat ipartelep, melyeknél a termelési index 1973 első negyedévében átlagosan 124.4 százalékos volt, és így az ez évi első negyedévi — egy évvel korábbi időszakhoz viszonyított — átlag 3,6 százalékos visszaesés lényegében a magas bázisszint következménye volt. Az a negyven vállalat és ipartelep, ahol az 1974 első negyedévi termelési index 120,3 százalék volt, ugyancsak két csoportra osztható. Az elsőbe sorolhatók azok, ahol a termelési index a múlt év első negyedében száz százalék alatti volt. Ezek a vállalatok és ipartelepek — alacsony bázisról indulva — érték el 1974 első negyedévben a 117,5 százalékos termelési indexet, vagyis a két év alatti növekedés a megyei átlag alatti, csupán 6,9 százalék. A második csoportot az a 24 termelési egység képezi, amelyeknél — bár a termelés indexe már 1973 első negyedévben is igen magas (átlagosan 130,8 százalék) volt — a termelés volumene 1974 első negyedévben ezt a szintet további 21 százalékkal meghaladta, vagyis a két év alatti termelésnövekedés átlagosan közel 60 százalék volt. Ezek között található — többek között — a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Romhányi Épület- kerámia Gyár, a Síküveggyár, a Nógrád megyei Textilipari Vállalat, valamint az utóbbi évek során megyénkbe települt Ganz-MÁVAG, a BRG, az ELZETT, a Globus Nyomda, a Budapesti Harisnyagyár, valamint a Női Fehérneműgyár. A kétéves időszakot átfogó indexek vizsgálata feltétlenül igazolja, hogy a megyében — a szénbányászat visszafejlesztését követő — intenzív ipar- fejlesztés, a beruházások üzembe helyezése mindinkább kedvezően érezteti hatását. Az ipari termelés volumenének növekedéséhez nagy mértékben hozzájárulhat az is, hogy a beruházások üzembe helyezését követően az újonnan megyénkbe települt üzemekben a foglalkoztatottak létszáma az előző éveket — illetve a megye hagyományos iparában jelentkező mértéket — meghaladó ütemben emelkedett. Az ipartelepek létszáma 10,8 százalékkal volt magasabb, mint 1973 első negyedévében, és ennek hatására a megye szocialista ipai’ában 1974 első negyedévében 6,1 százalékkal több munkás dolgozott, mint egy évvel korábban, és a termelésnövekedés hatvan százalékát ez biztosította. Az egy munkásra jutó termelés 1973. első negyedévéhez viszonyítva 2,5, a szénbányászat adatai nélkül pedig 5,1 százalékkal javult ez év első negyedében. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés indexei az előbbinél vá- lamivel magasabbak, legnagyobb mértékben azonban (4,1. illetve szénbányászat nélkül 6,5 százalékkal) a termelékenység alakulását legtisztábban jelző mutató (az egy teljesített munkaórára jutó termelés) javult, mivel ez év első negyedévében a ledolgozható munkanapok száma egy- gyel kevesebb volt, mint 1973. első negyedévben. Építőipar A megyei székhelyű szocialista építőipar 1974. első negyedévi saját építési-szerelési munkáinak értéke 17 millió forinttal haladta meg az elmúlt év azonos időszakáét. A legjelentősebb, mintegy 13 millió forintos növekedést az építőipari szövetkezetek érték el, míg a tanácsi építőipar termelési értéke 5 millió forinttal csökkent. A legnagyobb volument, a szocialista építőipar termelési értékének 44 százalékát a minisztériumi építőipar hozta létre, amelynek szerződéssel való lekötöttsége a legkedvezőbb. A szocialista építőipar vállalatai a saját építési-szerelési munkák kivitelezéséhez a tavalyinál 1,3 százalékkal több főt foglalkoztattak. A munkások és az építőipari munkások létszáma a foglalkoztatottakéval közel azonosan alakult. A legnagyobb mértékben az építőipari szövetkezetekben dolgozók létszáma nőtt, a minisztériumi és tanácsi építőiparban ugyanakkor létszámcsökkenés következett be. Kedvező, hogy a termelés növekedését minden szektorban az élő munka termelékenységének emelkedése kísérte. A legnagyobb termelékenységgel továbbra is a minisztériumi építőiparban foglalkoztatottak dolgoztak. A legalacsonyabb termelékenység ugyanakkor a tanácsi építőiparban volt. Mezőgazdaság A mezőgazdaság 1973. évi eredményei nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés terén is kedvezően alakultak. Jelentős fejlődés tapasztalható a szarvasmarha-tenyésztésben, ahol az állomány növekedése mellett a vágómarha-értékesítés is nőtt, az értékesített tej meny- nyisége pedig 11,2 százalékkal haladta meg az előző évit. A tenyésztés színvonalának javulását mutatja, hogy az egy tehénre jutó évi átlagos tejtermelés csaknem 100 literrel nőtt. A férőhelyeket a hasznosítási iránynak megfelelően növelték, így legnagyobb mértékben a hízómarha-férőhelyek száma emelkedett. A gépesítés fokozása mellett csökkent az élőmunkaerő-felhasználás. összevonások következtében ez évben megyénkben 70 mezőgazdasági termelőszövetkezet és három állami gazdaság gazdálkodik. A termelés színvonalának fokozása érdekében — már meglevők mellett — további termelési társulások jöttek létre. Jelentősebbek a cukorrépa-, burgonya-, lucer- namag-termesztési és a juhtenyésztési társulások. A kora tavaszi kedvező időjárást nagyüzemeink jól kihasználták, ennek következtében a tavaszi munkákkal előbbre haladtak, mint az előző év azonos időszakában. Az őszi vetések fej trágyázását elvégezték, a kalászosok vegyszeres gyomirtását a terület 50 százalékán hajtották végre április végéig. A tavaszi kalászosok, a cukorrépa és a burgonya vetését (ültetését) már befejezték, kukoricából a tervezett területnek mintegy 30 százalékát vetették el. Az állati termékek felvásárlása kedvezőbben alakul', mint az előző év első negyedévében. A vágómarhafelvásárlás 1091 tonna, vágósertésből 1284 tonna, baromfiból 936 tonna, tehéntejből pedig 62 843 hektoliter. Jelentősebb lemaradás csak a tojás felvásárlásában mutatkozik. 4 lakosság es vásárlásai A lakosság központi forrásokból származó pénzbevétele 1974. első negyedévében 9,5 százalékkal emelkedett, a növekedés több mint kétszeKorsierűsíleneh Érsekvadkerten, Szécsény- ben a termés tárolására fémsilókat építettek. Egymillió forintot fordítanak ezeknek a silóknak a korszerűsítésére. Kihordó csigákkal, felvonókkal és egyéb más felszerelésekkel látják el. Ugyanis eddig, — elsősorban Szécsény- ben — nehézkes volt a silókban végzett munka Ez viszont lényegesen megemelte a költségeket is. A számítások szerint ez utóbbi telepen 80— 100 ezer forint többletköltség is keletkezett. A korszerűsítéssel mindezt megszüntetik. NÓGRÁD - 1974. rese az egy évvel korábbinak. Legintenzívebben (mintegy 10 százalékkal) a bér és bérjellegű bevételek nőttek, amelyek jelentős növekedési üteme elsősorban az 1973. március 1-vel végrehajtott központi béremelésekkel kapcsolatos. A másik munkabérnövelő tényező az iparfejlesztések miatti létszámemelkedés. Jelentős a mezőgazdaságból származó jövedelem 7,5 százalékos emelkedése is. Az elmúlt évhez viszonyítva ez évben mintegy 10 millió forinttal több nyereségrészesedést osztottak ki a dolgozók között, így a személyi jövedelem emelkedése 20 százalék körüli. A népesedés- politikai intézkedésekkel ösz- szefüggésben emelkedtek a társadalombiztosításból és a családi pótlékból származó pénzbevételek is. Megyénk lakossági takarékbetét-állománya a negyedévi folyamán több mint 91 millió forinttal nőtt és március 31-én meghaladta az 1,1 milliárd forintot. A lakossági hitelállomány 8 millió forinttal alatta maradt a december 31-i állománynak. Nógrád megye lakossága 1974. első negyedévében 9 százalékkal költött többet áruvásárlásra, mint az előző év azonos időszakában és ezzel a kiskereskedelmi forgalom megközelítette a 814 millió forintot.. Az elmúlt évhez viszonyítva a forgalom növekedési üteme a ruházati cikkeknél volt a legmagasabb (14 százalékos), de nem sokkal marad el ettől a vegyes iparcikk eladásé sem (11 százalék). Bolti élelmiszerekből 7, a vendéglátásból pedig 5 százalékkal több forgalmat bonyolítottak le a megye kiskereskedelmi szervei, mint az előző év első negyedében. A vegyesiparcikk-forgalom döntő hányadát a tartós fogyasztási cikkek yeladása képezi. Míg 1973. első negyedévében 1972. azonos időszakához viszonyítva az elektromos háztartási cikkek forgalma a cikkek többségénél csökkent, addig 1974. első negyedévében ez a tendencia megfordult és a mostani negyedévi forgalom nemcsak az 1973., hanem az 1972. első negyedévi forgalmat is meghaladta. A járművek közül az új sze- mélygéokocsi forgalma 35 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. (1974. első negyedévben megyénk lakosai 349 új személygépkocsit vásároltak). A híradástechnikai és egyéb cikkek közül egyedül a gáztűzhely forgalma' nőtt, tovább tart ugyanakkor a rádió és televízió forgalmának csökkenése és az ez év első negyedévi eladás több mint 10, illetve 20 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Jelentős (az előző évit meghaladó mértékű, 26 százalékos) forgalomnövekedés volt ez év első három I hónapjában a bútoroknál. A kiskereskedelem elmúlt évinél mintegy 73 millió forinttal több forgalmát 124 fővel több forgalomtól függő alkalmazott bonyolította le. Az összes foglalkoztatottak létszáma 102 fővel emelkedett. Vcnd>‘!><’k Besztercebányáról A Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat testvérvállalatától, a szlovákiai besztercebányai vállalattól negyven vendéglátó tanuló tartózkodik Salgótarjánban. A három nap során üzemegységeket keresnek fel, szakmai tapasztalatokat gyűjtenek. Jártak már a Beszterce étteremben, ma délelőtt sprotvetélkedőn mérkőznek a tarjáni tanulókkal. A besztercebányaiak viszonozzák a nógrádiak áprilisi látogatását, amikor a megyéből negyven fiatal látogatott Besztercebányára. május 11., szombat 3
