Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-10 / 107. szám

A balassagyarmati távbeszélő-központban — kj — Jó tanulásért, csapatmunkáért Kivétő úttörők felvétele a KISZ-szervezetbe Minden' KISZ-szervezetben nagy gondot fordítanak a tag­felvételi munkára. Az alap- szervezetek taggyűlései közül mindig kiemelkednek azok az alkalmak, amelyeken új fia­talok felvételéről kell dönte­nie a tagságnak. Ilyen KISZ-taggyűlés volt a minap a VEGYÉPSZER Vál­lalat salgótarjáni gyáregysé­gének alapszervezetében. Az üzem ugyanis a város egyik legújabb alapfokú oktatási in­tézményét, a Gagarin Általá­nos Iskolát patronálja. A me­gyeszékhely egyik legfiata­labb üzeme a tavaly novem­beri avatás óta új és új, jó szakembereket keres. Mint­hogy az iskolában folyó ne­velőmunka nem szakad meg azzal, hogy a VIII. osztályt el­végző tanulók elhagyják az alma matert, közös megegye­zéssel az történik az iskola és az üzem kapcsolatában, ami mindkét félnek előnyös. Az is­kola tanulóit az üzem kész­séggel fogadja szakmunkás- tanulónak. A Gagarin iskola most vég­ző VIII. osztályos diákjai kö­zül a legjobbak kitűntek a ta­nulásban is és az úttörőcsa­patnál végzett tevékenységük­kel is. A jó úttörők már most, a tanév befejezése előtt kér­ték tagfelvételüket a patro­náló gyár KISZ-szervezetébe. A VEGYÉPSZER KISZ- alapszervezetének vezetősége a szabályzat szerint megtár­gyalta a kiváló úttörők tag­felvételi kérelmét — hiszen könnyű dolga volt a nevelő- testülettől kapott ajánlás alapján — és ünnepélyes tag­gyűlés elé vitte a kérelmeket. A taggyűlésen megjelentek a felsőbb szerv küldöttén, a gyáregységi MSZMP alapszer­vezet csúcstitkárán, s a hatá­rozatképes tagságon kívül ter­mészetesen az iskolai nevelő- testület képviselőjével együtt, a felvételüket kérelmező ki­váló úttörők is: Etesi Zsu­zsanna, Jakubovics Erzsébet, Kiss Éva, Németh Mária, Ré- vay Endre, Szabó Tamás, Üj- laky Agnes és Velenczei An­na. Meghallgatták a taggyűlés fő napirendjét is: az alapszer­vezetnek a felszabadulásunk 30 éves megünneplésére össze­állított eseménydús akció- programját, amely szorosan kapcsolódik az iskola úttörői­nek munkájához. A taggyűlés egyhangúan el­fogadta a nyolc úttörő KISZ- tagfelvételi kérelmét, s őket határozatával ünnepélyesen a magasabb fokú ifjúsági szö­vetség tagjaivá avatta. Emlé­kül egy-egy szál virágot kap­tak az ünnepeltek Kovács At­tilától, a gyáregység KISZ- titkárától. gy. v. ARC Mari néni éppen hatvan esztendős. Nyugdíj előtt. A ráncok? Csak néhány, de azok sem keserű gondtól mé- lyedt barázdák, inkább neve­tősek, minden arcrezzenésnél szinte táncot járnak. Talán minden bevésődött vonalká­nak külön „története’’ van, ki tudhatja? Hatvan év már elég ahhoz, hogy szapora le­gyen az emlékezet. — Hogyan is Volt a kezé­vel? — Volt. hogy már emelni sem tudtam. Csak az mondja, hogy a kézi fejéi semmi, kis munka, aki még nem csinál­ta. Géppel könnyebb volna, de nálunk a tehenészetben csak kézzel megy. És a né­hány asszony közül mindig volt egy-két beteg, a munka meg nem várhat, ezt nem le­het eltenni holnapra. hát megfejtünk mi, akik éppen maradtunk. így volt... — Hány éve van a tsz-nél? — Most a tizenkettedik. Meg aztán, ahogy gépesíte­nek, kevés lehetőség marad kézi munkára, ami nem is igen fizet jól. De már ma­gunkfajta idős ember nem kezd hozzá gépkezelést tanul­ni. — A család? — Együtt vagyunk mind­V£<l.fü!i meg; íeriiié^eli érléi*elnÍ4Cl A nemzetközi szervezetek egyre többet tesznek a ter­mészet védelméért. Nálunk is törvényerejű rendelet szabá­lyozza a természetvédelmet, A megyében védelem alatt állnak a barlangok, egyes források (Herencsényben), lá­pok, növények (Szandán a seprűzanót), egyes fák (Mo- horán, Csesztvén, Romhány- ban), állatok, tájrészek (Ipoly- tarnócon, Honton). A védett állatok közül a gzűkebb környezetünkben gyakrabban előfordulnak a csíkok, amelyeknek minden faja (réti, vágó stb) védelem alatt áll. Ezeket ne szedjük, és ne engedjük szedni mások­nak sem. Ugyancsak védett az összes béka, minden gyík és kígyó. A megyében előforduló hüllők mind ártalmatlanok, ne bántsuk őket. A cickányok, a pelék és a denevérek, a sün és a vakondok is védelem alatt állnak. Ha a kertünkben vagy egyéb helyen találko­zunk a sünnel, ne bántsuk. In­dokolja ezt az egér pusztítása is. A vakondok a kertéazke- dőknek bosszúságot okoznak, de csak akkor, ha nem tud­ják, hogy ott fordul elő, ahol sok a lótücsök, a cserebogár­pajor. Ugyanis ezeket pusz­títja, védi a palántákat. Főleg a vadászoknak, de mindenkinek tudnia kell, hogy védett a borz, a herme­lin, a menyét, a mókus, a molnárgörény, a nyest és a nyuszt. Ugyancsak védelem alatt áll a vadmacska és a vid­ra is. Ezek a ragadozó álla­tok annyira megritkultak, hogy további gyérülésük kó­ros lenne. De a fajok fenn­maradása indokolja, hogy védjük őket. Ezeket az álla­tokat (tojásaikat, ikráikat, fi­ókáikat) elejteni, elfogni, ösz- szeszedni, vagy kikészíteni ti­los. A természetvédelem a ma­daraknál csak a dolmányos (szürke) varjúra, a szajkóra (fTiótyásmadór), szarkára, a házi és mezei verébre nem terjed ki. Az összes többi ma­dár védett. Ezen belül csak néhány, bizonyos korlátok kö­zött vadászható. A védelem kiterjed a madarak költőhe­lyére és tojásaira is. A fész­kelő helyeken március 1. és augusztus 1. között tilos ná­dat, sást vágni és égetni, va­lamint április 1. és augusztus 1. között tilos bokrot irtani és ritkítani. Erre elsősorban az erdészetek figyelmét hív­juk fel. Közös összefogással vigyáz­zunk a madarak fészkeire. Természeti ritkaságnak számít az Alföldön a túzok, Nógrád- ban a néhány holló és az is­mét előforduló császármadár. A ragadozó madaraink is egy­re gyérülnek. A dolfnányos varjú, a szarka és a szajkó elszaporodása összefügg a ra­gadozó madarak megritkulá- sával. A baglyoknak, karvaly­nak és a kék vércsének is sok lesipuskása van. A gyurgya­lag (méhészmadár, parti ri­gó) a legszínesebb hazai ma­darunk. Fokozottan kell vé­denünk a zugpreparátoroktól. A védett állatok oltalmá­ról az előfordulási terület tu­lajdonosa, használója is köte­les gondoskodni. A természet- védelmi őr, erdész, erdőőr, vadőr, mezőőr és vadász köte­les ellenőrizni a természetvé­delem előírásainak betartá­sát. Cs. J. A béke és barátság hónapja A magyar békemozgalom másfél évtize­des hagyománya, hogy a fasizmus felett ara­tott győzelem napján béke és barátság hó­nap kezdődik hazánkban. Az idei rendez­vénysorozat jelentőségét növeli, hogy ugyan­ebben az időszakban kerül sor a magyar békemozgalom megalakulásának 25. évfor­dulójával kapcsolatos ünnepségekre is. Békemozgalmunk alapvető tényezője a népek közötti szolidaritás, a barátság és összefogás. Ez az egyetlen lehetőség az em­beriség közös kérdéseinek megoldására, az igazságos és tartós béke megteremtésére, a termonukleáris katasztrófa elhárítására. Részvételünk a világot átfogó békemoz­galomban nemzetközi tényező is, hiszen eredményeink a haladást és a békét erősí­tik. A szocializmus építésében elért ered­ményeink kedvezően befolyásolják a bé­kéért, a társadalmi haladásért folytatott nemzetközi harcot is. Éppen ezért a felsza­badulásunk közelgő 30. évfordulója tisztele­tére indított munkaverseny is jó alkalmat teremt arra, hogy népünk legjobb tudásá­val járuljon hozzá / hazánk felvirágoztatá­sához, a béke erőinek gyarapításához. A béke és barátság hónap rendezvényeit az Országos Béketanócs és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa irányítja, a helyi társadalmi szervek hatékony közreműködé­sével. Országszerte csoportos beszélgetések, vitaestek, klubdélutánok zajlanak le a bé­kéről, szerepünkről, tennivalóinkról a bé­kemozgalomban. Ezeken részt vesznek a hazánkba érkező külföldi békedelegációk is. Az ünnepélyes megnyitóra a fasizmus fe­lett aratott győzelem 29. évfordulójának elő­estéjén, május 8-án kerül sor Budapesten. Az Országos Béketanócs tart ülést, majd a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ünnepi műsoros estet rendez a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában magyar és szovjet mű­vészek közreműködésével. Május első felében országszerte barátsági gyűlésekre, kulturális rendezvényekre kerül sor. Ezeken részt vesznek a Nemzetközi Di ákszövetség budapesti kongresszusának kép­viselői is. Az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bizottsága a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsával közö­sen május 4. és 10. között nemzetközi sze­mináriumot rendez, témája a nemzetközi fe­szültség enyhítése és a harmadik világ hely­zete. A Magyar Szolidaritási Bizottság és az Afro-ázsiai Népek Szolidaritási Szervezete (AAPSO) június 10. és 11-én tudományos szemináriumot szervez Budapesten a világ haladó erőinek egységéről, szerepéről az im­perializmus ellen. Az országban több he­lyen rendezvényekre kerül sor az európai biztonság témaköréből. A Chile iránti szolidaritás méltó megnyil­vánulásának is tanúi lehetünk, a hónap so­rán gyűlésekre, dokumentumíilm-bemutatók- rä, kiállításokra kerül sor, s ezeken né­pünk megismerkedhet a jelenlegi fasiszta junta népellenes rémtetteivel. Június ele­jén az arab népek iránti szolidaritási hetet rendeznek több helyen. Gyűléseken fejezzük ki az arab népek iránti szolidaritásunkat, s követeljük a közel-keleti válság igazságos rendezését. Két tudományos konferenciára is sor kerül a békehónap idején Európa jele­néről és jövőjéről, illetve a leszerelésről, a harmadik világ és a modern tudomány kap­csolatáról. Rendkívül sokrétűnek ígérkezik a békehó­nap eseménysorozata. A béke gyermekszem­mel, gyermekrajz-pályázatot hirdetnek. Az Üttörőszövetség találkozókat szervez a béke­mozgalom veteránjaival. Párbeszéd Moszk­vában címmel dokumentumfilmet vetítenek a Békeerők Moszkvai Világkongresszusáról. A békemozgalom negyedszázados jubileuma alkalmából pedig képes kiadványt jelentet meg az Országos Béketanács. Jelentős nemzetközi évfordulókról is meg­emlékeznek országszerte a békehónap so­rán. Június 6-án a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány megalakulásának, jú­nius 10-én pedig Lidice lerombolásának lesz évfordulója. A béke és barátság rendezvénysorozat zá­róeseménye a június 18-i budapesti béke­nagygyűlés lesz. E. Gy. Mit nyújtott a párt iskola ? Az első „fecskék” közül való (A párt megyei oktatási igazgatósága hamarosan ala­pításának 15 éves évforduló­ját ünnepli.) Az első „fecskék” közül va­ló Ádám Róbert, a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek ener­giaszolgáltatási üzemvezetője. Az esti egyetem általános ta­gozatán 1959-ben kezdte meg tanulmányait. Amikor Salgó­tarjánban megkezdődött a szakosított oktatás, szintén az elsők között volt. így termé­szetes, hogy 19G8-ban az- első­ként kapott társadalomtudo­mányi diplomát. — Bányászcsaládból szár­mazom. A felszabadulás után Sopronban szakérettségiztem. Az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetemre jártam, vegyész va­gyok. Öt évet dolgoztam a Nógrádi Szénbányák Vállalat­nál, 1961 óta pedig a Salgótar­jáni Kohászati Üzemekben. Három éve neveztek ki üzem­vezetőnek. Több mint száz ember munkáját irányítom. Az energiaszolgáltatási üzem jelentősége meghatározó a gyárban. Különböző ener­giaíéleségekkel látják el a ter­melőüzemeket. Nagy a fele­lőssége minden dolgozónak, fokozottan az üzemvezetőnek. Munkája mellett miként kap­csolódott be a politikai kép­zésbe? — Alapszervezeti oktatás­ban vettem részt először, még­pedig 1957/58-ban. Az alap­szervezet javasolt az 1959-ben induló esti egyetem általános tagozatára. Sikerült elvégez­nem. Tessék, itt az indexem! Hegedűs László volt az osz­tályvezetőnk, számos előadást tartott Vonsik Gyula. Filozó­fiából sokkal mélyebb képzést kaptunk, mint az egyetemen. A közepes már kitűnő jegy­nek számított! Különösen kedvelte a poli­tikai gazdaságtant, de a mun­kásmozgalom-történettel is megbarátkozott. Két lehetőség állt ezután előtte. A pártfőis­kola Budapesten, vagy két évet vár, amíg 1964-ben meg­kezdődik a szakosított okta­tás. Az utóbbit választotta. — Négy évig jártam szako­sítóra. Négyen fejeztük be: RÁNCOKKAL ahányan, hatodmagammal odahaza. Ott az unoka, a lá­nyom, a vejem ... De. csak kijövünk egymással. — No és a bejárkálás? Nem fárasztó? — Csak időnként iövök. kilenc óra tájban, szoktam ideérni. így tavasz táján gyakrabban jövök. Nem is a bejárás, a cipekedés a nehéz. Bizony, csak kézben lehet el- hordozgatni ezt a kevés ba­bot, néha tojást, vagy eset­leg baromfit, amit kihozok a piacra. Mind a sajátunk ez. azon a kis földön terem. Ilyentájt meg a babot el kell adni — már látszik ta­vaszra, hogy marad-e feles­leg a családi szükségleten túl —. mert ha ez megmarad jö­vőre. mind megveresedik. nem veszi azt már meg senki. A bab literének „világoia- ci” ára pillanatnyilag 14—16 forint. Mondjuk, ha van any- nyi, egyszerre el tud hozni 10 kilóra valót. Éppenséggel nem a legnagyobb forgalma­zás ez a salgótarjáni piacon. — Megéri becipelni, aztán, ha. nem fogy el. hazavinni ezt a néhány kilót? — Nem is azért jövök iga­zán, hagv megérje. Egyébként is, ami Pénz bejön, abból még le kell számítani a buszkölt­séget oda-vissza Karancs- aljáig, meg az itteni hely­pénzt. Mellesleg, amennyit piaci viszonylatban érteni lehet a dologhoz — nem rossz hely, ahol Mari néni álldogál. Igaz. már a piac vége, de ez a fa- alkotmánysor megvédi az eső­től, még a széltől is. — Egyszóval, nem éppen a haszonért jövök. Hanem hát. mindig akad ismerős. meg akik mellettem árulnak, min­dig tudnak valami beszélni- valót. Törzsvevő, az nem na­gyon van. hisz’ gondolja meg: valaki egyszerre vesz két li­tert, elég az jó sokáig. Végül is nem lehet kétnaponta ba­bot főzni, hát minek vegyen? Rázendít az eső. bár egész nap pötyörgött. most erősebb­re vált. Készülődik a szom­szédban áruló asszony, már Összepakolta a batyuját. Mari néni is összekapja a motvót — ma is maradt „áru”. Már nem baj. csak a soros buszt elérjék. Félórát sem jó po­tyára álldogálni az eresz alatt. Fel a nagykendő, fél az ösz- szecsomózott batyu — üres marad a fapultos sor. o. .1. NÓGRAD - 1974. Polyóka, Szmolnik, Kovács és jómagam. Fő szakként a poli­tikai gazdaságtant választot­tam. Az államvizsgán négyest kaptam. Az egyik tételem a kereskedelmi profit volt, a másik pedig az árak szerepe a szocializmusban. Világképét, szemléletét je­lentősen formálta az oktatás. Óriási segítséget adott számá­ra a gondok felismeréséhez, a megoldás útjának és módsze­rének kiválasztásához. Válasz­út elé sokszor került a gyár­ban is. Igyekezett a mély ösz- szefüggéseket keresni, mindig szem előtt tartani, hogy a gazdasági törvények tenden­ciaszerűen érvényesülnek, az emberi személyiségeken ke­resztül. — Hét évig tartó pártisko­lai tanulmányaim alatt olyan szemlélet alakult ki bennem, amelyért érdemes volt munka mellett fáradozni. Propagan- dista_ vagyok, gyakran ma­gyarázom az embereknek, hogy a szocializmus teljes fel­építése rajtuk is múlik, jó munkájukkal elősegítik mi­előbbi megvalósulását. Persze, hogy vannak ellentmondások. De fontos, hogy ezeket időben felismerjük és feloldjuk. Ha valaki rosszul csinál valamit az üzemben, akkor a hibát os­torozom és nem az embert sértegetem. Nem bántom meg, de a technológiai fegyelem be­tartását szigorúan veszem! Az elmélet számomra így plántá- lódott át a gyakorlati mun­kámba. Nem volt hiábavaló a mun­kásmozgalom-történet tanul­mányozása sem. Fejlődésében ismeri a magyar és nemzetkö­zi munkásmozgalom múltját, így a mai kérdéseket is törté­netiségében vizsgálja. A filo­zófia mélyebb rejtelmeibe dr. Móna Gyula vezette be. Leg­fontosabb tanulság számára, hogy a világ (természet és társadalom) megismerhető, a társadalom törvényei világo­san jelzik a jövő útját. Hosszú éveken át tanult és 1968 óta tanít is Ádám Ró­bert. Jó előiskola volt, hogy a KISZ-ben tíz évig propagan­distaként dolgozott. Hat év óta marxista—leninista kö­zépiskolát vezet. Manapság a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben. — Az úton nincs megállás. Jövőre speciális kollégiumra szeretnék járni. Sok kérdés másként vetődik fel mint ko­rábban. szükségem van az el­mélet felfrissítésére. (r. i.) május 10., péntek 5 1

Next

/
Thumbnails
Contents