Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-10 / 107. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXX. EVF„ 107. SZÁM RvNO G R*A'D* MB<S Y É r B120 ARA: 80 FILLÉR 1974. MÁJUS 10., PÉNTEK SJ!es»2 3csp3o33 SlílíRi©z*©rt€8Bisi®s Jobb munka a verseny célja — Rendelet as adóstatásról BOLYAI - NAPOK '74 Komoly munka és szép ünnep Pillanatkép a jutalomkiosztásról (kulcsár felv.) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány tudomásul vet­te Joszip Broz Titónak, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­sége elnökének április 27—28- án hazánkban tett baráti lá­togatásáról szóló tájékoztatót. A látogatás során Kádár Já­nos, az MSZMP KB első tit­kára és Joszip Broz Tito szí­vélyes, elvtársi légkörben, a kölcsönös megértés szellemé­ben megbeszéléseket folyta­tott. Áttekintették a párt- és állami kapcsolatok alakulását, bővítésük további lehetőségeit és megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A látogatás és a megbeszélések eredményesen szolgálták a két párt, a két ország kapcsolatai­nak, baráti együttműködésé­nek további fejlesztését. Lázár György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá­molt a KGST végrehajtó bi­zottságának április 23—25. kö­zött Moszkvában megtartott üléséről. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette, és megbízta a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy az ülésen el­fogadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtásá­ra a szükséges intézkedéseket tegye meg. Csütörtökön a bányakárok és a környezetvédelem kap­csolatáról két előadás hang­zott el a nógrádi szénbányák­nál az I OMBKE bányászati szakosztály szervezésében. Bazsalya Gyula okleveles bá­nyamérnök a földtani és föld­mérési iroda vezetője arról beszélt, hogy a föld alatti ás­ványtelepek leművelése so­rán megbomlik a kőzetrétegek egyensúlya és ez a külszínen különböző elváltozásokat okoz. Ma már tervezni lehet a kü­lönböző műtárgyak védelmét. Ily módon lehetővé válik a védőpillérekben levő ásvány­vagyon kiaknázása is. A szak­embereknek azonban nagyon sok mindennel kell számol- niok és ezt a nógrádi pél­dák is bizonyítják. A nógrádi szénmedence te­rületén ;már 1957. óta rend­szeresen! végeznek különböző méréseket. Az így szerzett ta­pasztalatok alapján sokkal hatékonyabbá vált a bányaká­rok elleni védekezés. Több érdekes gyakorlati példát is megemlített. Ilyen volt pél­dául a MÁV védőpillér le­fejtése oly módon, hogy a ter­melés ideje alatt a vasúti for­galom zavartalanságát is biz­tosítani tudták. Az országban először itt sikerült vasúti fő­vonalat aláfejteni forgalom- korlátozás nélkül. Jelentős megtakarítást eredményezett ez. Szólt továbbá az előadó arról is, hogy milyen mód­szerekkel sikerült a szentkú­ti lakótelep és a nagybátonv Dózsa-telepi területen az elő­zetes védelmet biztosítani. Sajnos, igen sok a kár, amit ma még a bányaműveléssel, a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken okoznak. Többek között a vízelvonás­ról és a külszínen okozott változásokról beszélt. Liptai Jenő okleveles mező- gazdasági mérnök viszont a károsult területek újrahaszno­sításának lehetőségeiről tar­tott előadást. Többek között A munkaügyi miniszter elő­terjesztése alapján a kormány megtárgyalta a párt XI. kong­resszusa és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére ki­bontakozó munkaverseny- mozgalom feladatait. A kor­mány a kezdeményezés támo­gatása érdekében meghatá­rozta az állami és gazdasági szerveik feladatait. A verseny célkitűzéseinek elsősorban a termelés szervezettsége és gazdasá­gossága javítását, a ter­melékenység növelését, az önköltség csökkentését, jó minőségű termékek előál­lítását, az anyag- és ener­giatakarékosságot kell szolgálniok. A verseny értékelésére két szakaszban, az 1975. május el­sejével kapcsolatos ünnepsé­geken, majd a IV. ötéves terv befejezéséig folytatódó versenyszakasz után, a Mi­nisztertanács és a SZOT Vö­rös Zászlajának 1976-ban tör­ténő adományozása keretében kerül sor. A beruházások megalapo­zottabb előkészítése, az ezzel kapcsolatos feladatok, kötele­zettségek és felelősség egyér­telműbb meghatározása, az el­lenőrzés szerepének növelése érdekében az Országos Tervhi­vatal elnöke és a pénzügymi­niszter javaslatot terjesztett a kormány elé a beruházási arról, hogy a bányászat befe­jezése után fontos feladat a külszín rendezése, hasznosítá­sa. Jelenleg mintegy 300 ka- tasztrális holdon kell majd a bányakárok miatt tájrendezési munkát végezni. Ebből 240 ka- tasztrális hold lesüllyedt terü­letről árokrendszer kiépítésé­vel a vizet levezetni, a többi szakadásos területet pedig tö- medékelni és egyengetni. Az idén már nagyobb tájrendezési munkába kezdtek. Mátranovák környékén 60 holdas területet tettek művelhetővé. Sok azon­ban még a tennivaló — mint mondotta —, mert a bányász­kodásból visszamaradt cson­kok és roncsok sok helyen éktelenítik a tájat, amelyeket el kellene távolítani. Ezek hasznosítása, lebontása is fo­lyamatban van. + Az OMBKE vaskohászati szakosztály is a környezetvé­delem időszerű kérdéseiről tartott megbeszélést a Kohász Művelődési Központban. Bo- ródi Ferenc kohómérnök, Bóta József vegyészmérnök és Ma­tűz Árpád gépészmérnök sok­oldalúan elemezte a környe­zetvédelem általános és helyi problémáit. Az előadásokban nagy hang­súlyt kapott, hogy a környezet védelme lényegében az em­ber védelmét jelenti. A környe­zet ugyanis visszahat az em­berre. Számítások szerint Ma­gyarországon a környezeti ár­talmak a víz és levegő szeny- nyezettsége évente 5 milliárd forint kárt okoz. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben tudatos tevékeny­ség folyik mind a levegő, mind a víz szennyeződésének megakadályozására. A válla­lat 1971-től jelentős bírságokat fizet a gyár által okozott le­vegő és víz szennyezéséért. Az utóbbi három évben a levegő­szennyeződés bírsága évente meghaladta a kétmillió forin­tot, a vízszennyezés bírsága házások új rendjére. A Mi­nisztertanács az előterjesztést elfogadta, és úgy határozott, hogy a beruházásokkal kap­csolatos tennivalókat új ren­deletben szabályozza. A kormány az építésügyi és városfejlesztési miniszter elő­terjesztése alapján áttekintet­te a falusi és tanyai életvi­szonyok javítására vonatkozó feladatokat. Jóváhagyólag tu­domásul vette, hogy a teendők részletes kidolgozása, azoknak a népgazdaság anyagi-műsza­ki lehetőségeivel való egyez­tetése, a közép és hosszú távú tervezőmunka keretében folyik. Utasította az építés­ügyi és városfejlesztési mi­nisztert, hogy adjon ki irányelveket a ■ tartósan fennmaradó ta­nyás területek kijelölésére és szabályozza e területe­ken az építési tevékeny­séget. A Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára javasla­tot tett a felsőfokú oktatási intézményekben tanuló házas­párok szociális helyzetének javításáról szóló, ez év már­ciusi kormányhatározat társa­dalombiztosítást érintő intéz­kedéseinek végrehajtására. A kormány az előterjesztést el­fogadta és a felsőfokú oktatá­si intézmények nappali tago­zatain tanuló hallgatókra, va­(Folytatás a 2. oldalon) viszont az intézkedések hatá­sára 2,3 millió forintról 480 ezer forintra csökkent. A szennyezés mértékét alap­vetően az energiahordozó szabja meg. 1968-ig a kohá­szati üzemek fő energiahor­dozója a szén volt. Azóta a gyár megvalósított egy 28 millió forintos földgázprogra­mot, s ez alapjában új hely­zetet teremtett. A földgáz be­vezetésével megszűnt a kát­rány- és a fenolszennyeződés a patakban, ezenkívül több belső intézkedés is történt a pácfolyadék salakhegyen tör­ténő szikkasztására, az olaj­szennyeződés csökkentésére pedig olajfogó berendezés ké­szült. Jelenleg is több intézkedés van folyamatban a környezet- védelem érdekében. A tüzelő­olaj-felhasználást ebben az évben megszüntetik és helyet­te a földgáztüzelésre térnek át. Felmerült az acélöntödei martinkemence leállításának gondolata, amellyel a pakura­tüzelés is teljesen megszűnik a vállalatnál. De a huzalpácolói regeneráló és a központi neut- ralizáló berendezés üzembe helyezésével a patak szennye­ződésének mértéke is hamaro­san a megengedett érték alá esik. Apró Antal és Hafez Ba- davi vezetésével szerdán este a Parlament épületében meg­kezdődtek a magyar ország- gyűlés és az egyiptomi népi gyűlés delegációinak megbe­szélései. Badavi tájékoztatást adott az egyiptomi helyzet­ről és a közel-keleti kérdés megoldására irányuló erőfe­szítésekről elismeréssel adó­zott a magyar kormánynak A Bolyai János Gimnázium földszinti csarnoka tegnap reggel kilencre zsúfolásig meg­telt — a diákok egy része a „karzatról”, a lépcsőfeljáró Detonkorlátja mögül nézte vé­gig a megnyitó eseményeit. A műsort konferáló diáklány ta­nárain és társain kívül a vá­ros több vezetőit, a patronáló üzem, a BRG képviselőit és jó néhány szülőt is üdvözölhe­tett a megjelentek között. Az iskolazászló ünnepélyes behozatala után az iskola igaz­gatója, Herold László nyitot­ta meg az ünnepséget. Beszé­dében a Bolyai-napok leglé­nyegesebb tényezőjeként azt emelte ki, hogy létrehoztak valamit, amitől többek, embe- rebbek lehetnek, és ezen a rendezvényen lehetőség nyílik arra, hogy ezt megosszák a közösséggel. A felszabaduló idő és az önmegvalósítás vá­gya egyre több diáknál talál­kozik egymással; a világ meg­ismerésének igénye nyitja ki a laborajtókat, ez ad tollat a ta­nulók kezébe. Az iskola fel­adata, hogy kibontakoztassa a A fasiszta Németország fe­lett aratott győzelem 29., a bé­kemozgalom 25. évfordulója alkalmából rendezett béke- és barátság hónap megyei ün­nepségsorozata megyénkben is megkezdődött. Ebből az alka­lomból tegnap délelőtt Sal­gótarjánba érkezett Harmati Sándor, az Országos Béketa­nács alelnöke és az ideigle­nesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alaku­lat képviselője. A vendégeket a megyei tanács székházában dr. Horváth István, a megyei tanács elnökhelyettese, Vad- kerty Lóránt, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának titká­és az MSZMP Központi Bi­zottságának az arab népek igazságos ügyét támogató kö­vetkezetes állásfoglalásaiért, és kiemelte a parlamentek együttműködésének fontos­ságát. A két delegáció vezetője egyetértőén állapította meg. hogy országaik kapcsolatai jók. fejlődőben vannak és ba­rátiak. megismerés vágyát — az elért eredmények azt mutatják, hogy ez sikerült. Névadójuk, Bolyai János 150 évvel ez­előtt alkotta meg új geomet­riáját. Emögött nemcsak a tudományos sikert kell látni, hanem a kételkedő kutató ember nagyságát — ezért pél­da ma is. A megnyitó után a diákok egy csoportja megkoszorúzta a Bolyai-falat. A koszorúzás pillanatait Czinke Fetenc Munkácsy-díjas grafikus tár­latának megnyitása követte. Gordos János, a megyei mű­velődési osztály vezetője szólt néhány szót a művész pályá­járól. Czinke Ferenc szemé­lyében a művész és a tanár szinte elválaszthatatlan egy­mástól. Alkotásaiban és tanári munkájában is humanista szemlélete, a nagy emberi kér­désekre választ kereső, meg nem alkuvó egyénisége vezeti. Nemcsak a tárlatrendezés, hanem a pályadíjak, jutalmak kiosztása is a Bolyai-napok hagyományai közé tartozik. ra, Kovács István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bi­zottságának titkárhelyettese fogadta. A baráti beszélge­tés során szó esett a megyei népfrontbizottság béke-, barát­sági és szolidaritási munkájá­ról, valamint a magyar— szovjet barátság erősítésének megyei tapasztalatairól. Me­gyénk vendégei és a házigaz­dák tegnap délután Pásztora látogattak. A béke- és barátság hónap megyei ünnepségsorozatának megnyitóját a Váci Kötöttáru- gyár pásztói gyáregységének üzemcsarnokában rendezték, ahol a gyáregység, a járási székhely üzemeinek és a kör­nyező községek képviselőinek csaknem 600 tagja vett részt. A magyar és szovjet himnusz után Széplaki László, a gyár­egység igazgatója nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután Harmati Sándor, az Országos Béketanács alelnöke mondott ünnepi beszédet. — Amikor 1939. szeptem­ber 1-én a náci birodalom megindította a Lengyelország elleni agresszióját és ezzel ki­robbantotta a második világ­háborút, az egész emberisé­get súlyos veszedelem fenye­gette. Ügy tűnt, hogy a fa­siszta barbárság megállíthatat­lan óriásként elönti a világot és ezzel egy új rabszolgaság­Hat éve szervezték meg elő­ször ezt az ünnepséget — idén először nyújtott át az iskola igazgatója kitüntetéseket azoknak a tanároknak, akik legtöbbet tettek ennek sike­réért. A Bolyai család pecsét­jével és bélyegzőjével ellá­tott, esztétikus oklevelet és a velejáró plakettet dr. Fabulya Lászlóné, Czinke Ferenc és Kapás József kapták meg ál­dozatkész munkájukért. Tanáraik után diáktársaikat köszönthették a tanulók lel­kes tapssal: a tanulmányi ver­senyen elért eredményért, a háziversenyek, pályázatok, ve­télkedők helyezéseiért és az itt mutatott kiemelkedő teljesít­ményért 189 jutalmat és dicsé­rő oklevelet kaptak a diákok. Többen kétszer-háromszor is felléptek az emelvényre. A nyitó nap délelőttjének méltó lezárásaként a Salgótar­jáni Állami Zeneiskola taná­rai adtak koncertet. Délután pedig a társadalomtudományi ülésszakon munkával folyta­tódott az eseménysorozat, fel­olvasások követték egymást. ba süllyednek embermilliók — kezdte nagygyűlési beszá­molóját Harmati Sándor, majd így folytatta: — Az em­beriséget fenyegető súlyos ve­szedelmet megfékezték, min­denekelőtt a szovjet nép hős fiai, a Vörös Hadsereg kato­nái, akiknek e gigászi küzde­lemben segítséget nyújtottak a szövetséges hadseregek egy­ségei és azok a bátor férfiak és nők, akik partizánalakula­tokba tömörülve fogtak fegy­vert. A történelmi áttekintés után Harmati Sándor a szocialista országok eredményeiről, si­kereiről szólt, beszélt az im­perializmus újabb kalandor­politikájáról, köztük a vietna­mi háborúról, a közel-keleti helyzetről. Beszédét így fejez­te be: — Tisztelettel hajtjuk meg az emlékezés zászlaját azok előtt a szovjet katonák emlé­ke előtt, akik életüket adták a Győzelem Napjának eléré­séért, a saját és más népek szabadságáért és békés életé­ért. Köszöntötte a béke és ba­rátsági nagygyűlés résztvevő­it a hazánkban ideiglenesen tartózkodó egyik szovjet ka­tonai alakulat magas rangú tisztje. (Folytatás a 2. oldalon) döntési hatáskörök es a beru­Nógrádi műszaki napok Bányakárok és a környezet Apró Antal tárgyalásai Egyiptomban Kőszenet és hála a szovjet népnek Ünnepi nagygyűlés Pásztón — Megemlékezés az üzemekben Koszorúzás Salgótarjánban

Next

/
Thumbnails
Contents