Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)
1974-05-31 / 125. szám
c/ \ Műn bn- és iisemtixerveséa Nagyobb termelékenység - kevesebb fizikai munka Munkáslakás-építési akció A párt Központi Bizottságának 1971. december 1-i határozata, az üzem- és munka- szervezés korszerűsítésével kapcsolatos hatékony intézkedéseket sürget a belső tartalékok feltárására és hasznosítására. Az üzemek sajátos feladataikat az éves programban és középtávú tervükhöz kapcsolódó intézkedési tervekben határozták meg. Megjelölték, hogy egy-egy tennivalót milyen határidőre kell kimunkálni, mi annak a gazdasági eredménye, milyen a munka- és életkörülményre gyakorolt hatása, ki a felelős a végrehajtásáért. A kitűzött célok teljesítését folyamatosan értékelik a pártszervek és a gazdasági vezetők. Ezt tették a Nógrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat vezetői is. Megállapították: a munka- szervezés eredménye több mint 700 ezer forint volt az elmúlt esztendőben. Ezt úgy érték el, hogy a vizsgálati» tanulságok alapján növelték a két granulálóüzem kapacitását, és létszám-átcsoportosításokat hajtottak végre. Tervszerűbbé tették a karbantartási munkálatokat, s ennek eredményeként a szemcséző rosták cseréjét felére szűkítették, miáltalx a termelékenység 30 százalékkal javult. A pásztói, szécsényi, érsekvadkerti egységeknél az átverő vonalakba megfelelő auto- matikát, jostáló berendezést építettek be. Ezáltal a nehéz fizikai munka kikapcsolásával kerül a tisztított árú a tárolótérbe. A magyarnándori keverőüzemben a vasúton érkezett áruk ésszerű kiszállítására dolgoztak ki tanulmányt. Ennek alapján a vagonban érkezett termékek nyolcvan százalékánál ömlesztett kirakodást végeznek. Ezzel a módszerrel a kocsiálláspénzt 62 ezer forinttal csökkentették. A kapacitás jobb kihasználása, a folyamatos munkavégzés feltételeinek megteremtése révén pedig energiamérlegük 20 300 forinttal kedvezőbb a tervezettnél. Az intézkedések folyamatossága érezteti kedvező hatását a javuló munkahelyi légkörben. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az összlétszám hetven százaléka a törzsgárdához tartozik. A dolgozók többsége szereti munkahelyét', amit bizonyít az is, hogy a munkaerőmozgás 4—5 százalékra mérséklődött. Az emberekről való fokozottabb gondoskodást tükrözi és a termelési tervek teljesítését segíti a dolgozók politikai, szakmai műveltségének gazdagítása. A székesfehérvári malomipari szakközépiskolában három fő, a szakmunkás- képző nappali tagozatán hét fő végzi tanulmányait. Részükre a vállalat ösztöndíjat biztosít. A felnőtt segédmunkások közül három fő betarií- tottszakmunkás-iskolába iár. Így erősítik - meg szakemberhálózatukat. A meglevő malomipari és keverőüzemi szakmunkások közül harminc dolgozónak továbbképző tanfolyamot tartanak. A párt-, a KISZ- és szakszervezeti oktatásban több mint száz fő vesz részt. Mindennapi ismerősök „Jő érzés, hogy mindenki köszön...” A szügyi tanácstitkár-aszszonyt hiába keressük a szobájában. — Még reggel Csesztvére ment. Fogadönapos — mondta az egyik fiatalember. — Ott bizonyára megtalálják... Irány tehát Csesztve. A tanácsház a falu legszélén van Madách Imre híres falujában. Tóth Jánosné éppen „üresjáratban” várakozik. — Most ment el az ügyfelem — mosolyog'— egy óráig még sokon jöhetnek. A szügyi tanácstitkár fiatal asszony. Néhány évvel ''túl a húszon. Mind a két faluban jól ismerik, szeretik. — Hogyan lett tanácstitkár? — Senki sem születik ennek, biztos. Érettségi után egy évig dolgoztam az akkori járási tanácson. — Mégpedig? — Gyakornokként, természetesen. Ez a legbiztosabb módja a kezdésnek. Aztán egy esztendő után megkérdezték, lenne-e kedvem tanácsakadémiára menni. — Mit válaszolt? — Nagyon szívesen. Pestre mentém, elvégeztem a két éves akadémiát. Nem mondom, hogy könnyű volt, lényegében gyakorlat nélkül kerültem Pestre és ott leginkább már több éve dolgozó titkárok tanultak. Aztán csak kialakult. — Miután végzett? — A férjem patvarci. Természetesnek tűnt. hogy visz- szajövünk, Balassagyarmat környékére. Pedig messziről kerültem erre, Szabolcsból. Szolgálati lakást kaptunk, itt lakunk Szügyben. — Megszokta ezt a vidéket ? — Most már igen. A környék nagyon szép, változatos, legalábbis az én alföldi szememmel. A férjem A járási hivatalban dolgozik, bőven akad közös témánk. Ezután egy-kettőre a munkára terelődik a szó. — Nagyon szeretem. Véleményem szerint egy tanácson soha nem lehet unatkozni. Jönnek, mennek az emberek, millió fajta ügy adódik. — Mit csinál legszívesebben? — Talán az a legjobb, ha az ember úgy intéz el valamit, hogy az ügyfél elégedetten távozik. Előfordul, hogy nemet kell mondani. Ez már nehezebb. Általában ezzel sincs baj, az emberek megértik, ha valamit nem lehet. Vagy nem engedi a jogszabály. — Hogy a tanácstitkár nő, nem okozott nehézséget ? — Bíznak bennem, és ez jó érzés. Soha nem okozott gondot, hogy szoknyát hordok. Sem előnyt, sem hátrányt. Jó munkatársak közé kerültem és az felér egy főnyereménnyel. — Sokat lépett előre Szügy is, Csesztve is — mondja tovább a titkárasszony. — Az én számomra mindig öröm, ha befejeződik egy-egy utca javítása, útépítés, villanybővítés. Csesztvén az új telepen bekötő utat építettek. Harminchat családból harmincöt család dolgozott társadalmi munkában. Azt hiszem rájuk mindig számítani lehet. A titkárnő szabálysértési ügyeket is intéz. — Ez néha elég nehéz. Mindenki úgy jön be a tanácsra, hogy számára nagy dolog, amiben döntést kér. Lehet, hogy csak három ágat vágtak le a néni cseresznye- fájáról, de neki igazságot kell szolgáltatni. Az első időkben egyszerűen nem tudtam szabadulni az ügyektől, otthon is rágódtam rajtuk. — Szívesen csinálja? — Ha nem, már itthagytam volna. Csak addig érdemes valamivel foglalkozni, amíg az ember szíwel-lélek- kel végzi. A véletlen holott ide, de ma már nem hagynám itt sem a megyét, sem a falut. Olyan jó érzés, hogy már mindenki köszön... V Cs. E. Tettekkel hisf&uyíta Több mint 400 munkásnak 15 millió forintért A múlt év januárjában megjelent kormányrendelet módosította a magánlakás-építés pénzügyi és hitelfeltételeit. Ebben fokozottabban jutnak érvényre a szociális szempontok, mivel a munkások számára hozzáférhetőbbé és anyagilag reálisabbá teszi a saját otthon megszerzését. Ez a törekvés jut kifejezésre a szociálpolitikai kedvezmények bővítésében, mellyel elsősorban a sokgyermekes munkáscsaládok, fiatalok, s általában kisebb jövedelműek terheit csökkentik. A lakásépítés pénzügyi és hitelfeltételei már korábban is módot adtak a dolgozók lakásépítésének elősegítésére, s az 1973-ban megjelent módosítás tovább fejlesztette a kedvezményeket. Az eltelt másfél év alatt a vállalatok egy része már tettekkel bizonyította, hogy gyorsan felismerte: az új munkáslakás-építési forma egyesíti legjobban az ösz- szes kedvezményeket, az állami és vállalati eszközöket. Érzik a felelősséget Felülvizsgálták a lakásépítés támogatásának eddigi gyakorlatát és a kollektív szerződések módosításánál már figyelembe vették saját eszközeiket, meghatározták milyen ütemben oldhatják meg munkásaik lakásproblémáit. Több helyen (például kohászati üzemek, síküveggyár, 2. sz. Volán stb.) nagyobb lehetőséget teremtettek a rendelet által érintett telepszerű építkezés megvalósításához. Ebben a kedvező lakásépítési (formában eddig Salgótarjánban és Balassagyarmaton 100 munkáscsaládnak adtak át lakást. Az ügyért érzett felelősségérzetét tükrözi a vállalatoknak, üzemeknek 1974/75-re tervezett elképzelései is. Felméréseik szerint a középtávú tervidőszak hátralevő szakaszában a két városban további 403 munkásnak és közvetlen termelés irányítónak teszik lehetővé a saját otthon megszerzését, mintegy 15 millió forintos támogatással. Számos üzemnél élenjárnak e fontos akció szélesítésében, aktívan részt vállalnak a fizikai münkások, művezetők lakásgondjainak gyorsabb megoldásában. Ezeknek a munkahelyeknek a párt, szak- szervezet, KISZ-szervei és a gazdasági vezetők megértették a párt Központi Bizottságának a munkásosztály helyzetének javítására hozott határozatának lényegét és konkrét intézkedéseket tesznek. Példamutatóan cselekednek a kohászati üzemeknél, ahol 120 dől-, gozónak, a 2. számú Volán Vállalatnál, ahol 43-nak, a síküveggyárban, ahol 40-nek, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál 24-nek, az öblösüveggyárban, ahol 16 munkásnak teremtenek lehetőséget 1975 végéig az önálló lakás megszerzéséhez. Balassagyarmaton is A salgótarjáni üzemek mellett a balassagyarmatiak is egyre inkább részt vállalnak a munkáslakás-építési akció ki- terjesztéséből. A Kábelművek 45, a Fémipari, Vállalat 27, a gabonafelvásárló 15, a Kőbányai Porcelángyár gyarmati telepe 10, az'Ipoly Bútorgyár pedig 8 lakás építéséhez járul hozzá, veszi igénybe a dolgozókkal közösen az állam által nyújtott kedvezményeket. Ezeknek a kezdeti sikereknek különösen az érdekeltek, a rászoruló családok örülnek, hiszen évek óta húzódó, megoldatlan szociális problémáik rendezése került elérhető közelségbe. Ugyanakkor számos helyen nem magyarázzák eléggé a kormányrendelet által biztosított kedvezményeket. Kevesen ismerik, hogy az állam az ipari üzemek munkásai és művezetői részére telepszerű társasházépítés esetén a két városban milyen kedvezményeket biztosít. Lakásonként — a lakószobák számától függően — 40—80 000 forint támogatást nyújt az állam továbbá két gyermek esetén 60 ezer forint szociálpolitikai kedvezményben is részesülnek. Az üzem lakásépítési alapjából, a szociálpolitikai kedvezmény és az állami támogatós együttes összegével csökkentett építési költséghez legalább 20 százaléknak megfelelő összegű kölcsöntámoga- tást nyújt. Előírja a rendelet azt is, hogy a vállalati támogatás után fizetendő egyszázalékos kezelési költséget is a munkahelynek kell megtéríteni. Az OTP által nyújtott kölcsönösszeg pedig a korábbi 50 százalékról 70 százalékra emelkedett a fizetendő kamat pedig két százalékról egy százalékra mérséklődött, a törlesztési idő 35 évre bővült. Felülvizsgálni a lehetőségeket Gondként jelentkezik, hogr a vállalatok egy része nem rendelkezik a$ anyagi támogatáshoz szükséges feltételekkel, vagy nem fordítanak elegendő gondot lehetőségeik felmérésére. Az ügyet szolgálná, ha az üzemek felülvizsgálnák a lakásépítés céljaira fordítható eszközeiket és megjelölnék, milyen módon tudnák meggyorsítani a munkások részére történő otthon megteremtését. S. I. / Külföldi egészségügyi szeriezők Salgótarjánban Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete és az Egészség- ügyi Minisztérium szervezésében, támogatásával 16 főből álló külföldi csoport tanulmányozza a magyar egészségügy szervezetét, irányítását, különös tekintettel annak információs-statisztikai rendszerére. A vendégek Európa, Ázsia és Észak-Afrika országai egészségügyi hálózatának irányítói, zömmel orvosok. A megyei szintű tervezés és irányítás, valamint informá- ciős\statisztikai rendszer tanulmányozására az Egészség- ügyi Minisztérium Nógrád megyét jelölte ki. A programnak megfelelően a külföldi vendégek a megyei kórházban meghallgatták dr. Fancsik János megyei főorvos tájékoztatóját megyénk egészségügyi ellátottságáról, a hálózat felépítéséről, valamint a gyógyítómegelőző tevékenység eredményeiről. Dr. Varga János, a megyei szervezési-módszertani csoportvezető főorvos az adatszolgáltatási rendszerről és annak az egészségügyi hálózat irányításában és fejlesztésében játszott szerepéről tartott előadást. A megyei kórház igazgató főorvosa, dr. Bönsch László a kórház statisztikai rendszerét ismertette. Dr. Mu- zsay József salgótarjáni, városi főorvos, kardiológus a gondozási rendszerről, dr. Szabó Lajos üzemi főorvos az üzemegészségügyi szolgálat tevékenységéről számolt be. Az előadásokat élénk vita követte. A vendégek elismerően Még néhány fizikaóra és vége a tanévnek Érsek vadkerten is. A VII. B-ben Hotzi János tanár Mária, nósa Mária és Mészáros Károly — kénünkön — gyakorlati feladatokat oldanak meg, felügyelete mellett Nagy Éva, Holman Attila, Molnár kísérleteiket érdeklődéssel végzik — kulcsár — nyilatkoztak a megye egészé ségügyi ellátottságáról, a szervező-tervező munkáról és információs-statisztikai rendszeréről. Jó benyomást tett rájuk a megye modern kórháza. Az előadások közti szünetekben a kórház tetőteraszáról csodálták a fejlődő várost és környezetének impozáns panorámáját. A vendégek látogatási tettek a salgótarjáni öblösüveggyárban is, ahonnan ugyancsak mély benyomásokkal távoztak. A továbbiakban az országos intézetek munkáját tanulmányozzák Budapesten; a május 27-én kezdődött programjukat június 3-án fejezik be. A világ legkülönfélébb tájairól származó, a szocialista és a nyugat-európai, valamint a fejlődő országok egészség- ügyi hálózatát képviselő vezetők magyarországi — és salgótarjáni — látogatása jól példázza azt a fokozódó együttműködést az egészségügy területén, aminek számos jelét látjuk ezeknek az eltérő társadalmi rendszerű országoknak államközi kapcsolataiban is. OOB-ülés a MÉM-ben Csütörtökön a MÉM-ben ülést tartott a mezőgazdasági munkák szervezésére létrehozott Országos Operatív Bizottság: Lukács Béla MÉM főosztályvezető-helyettes elmondotta, hogy a tavaszi munkák országszerte befejeződtek. A kora tavaszi szárazság után esősre fordult az időjárás, s ez kedvezett a növények fejlődésének. Országszerte megkezd dődtek az aratási előkészületek. Idén 1,3 millió hektárról kell betakarítani a búzát.
